Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-18 / 65. szám
1979. március 18., vasárnap o Új szerszámok az új szerszámgépekhez A Gyulai Szabók Szövetkezetében a termelési érték legnagyobb hányada anyagmentes termelésből adódik. Munkájuk zömét a tőkés országok megrendelése teszi ki. Képünk a szövetkezet vasalótermében készült, ahol végleges fazonúra vasalják a női ruhákat Fotó: Veress Erzsi Közgyűlésről — közgyűlésre Terítéken ipari szövetkezeteink munkája Rövidesen mintegy 18 napnak megfelelő nyerségrésze- sedést fizetnek a Forgácsoló Szerszámipari Vállalat Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyárában, vagy ahogyan a hosszú név helyett a köznyelv mondja, a Forgácsolóban. Ez nagyon szép nyereség, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy akkor érték el, amikor átalakulóban volt a gyár termékszerkezete. De végül is a forgácsoló kollektívájának sikerült olyan eredményeket felmutatnia, melyek lehetővé tették az évi 44 millió forintos nyereség elkönyvelését. A Forgácsoló Szerszámipari Vállalatnak két csaknem egyforma nagyságú gyára van, az egyik Budapesten, a másik Békéscsabán. Van azonban közöttük egy különbség, míg a budapesti gyár létszáma állandóan csökken, a békéscsabaié viszont növekszik, és ezzel együtt természetesen a termelés is. Olcsóbb a váltólapka Ez a termelésnövekedés egyre inkább az újfajta szerszámok gyártásából adódik. Ezek a szerszámok pedig a legkorszerűbb, úgynevezett számjegyvezérléses gépekhez is alkalmasak. Ez az alkalmasság viszont az eddigiéknél lényegesen nagyobb méretazonosságot követel meg a gyártól. Nem azt jelenti ez, hogy a régi szerszámokkal nem lehet dolgozni. Lehet, csak éppen sok munkát igényel a beállítás. Az újfajta szerszámok óriási előnye éppen az, hogy méretpontosságukat hosszú időn keresztül megtartják. Elég tehát egyszer beállítani, utána hosszú ideig állandó lesz a minőség. Előbb-utóbb persze a legkeményebb élű szerszám is elkopik, de ilyenkor sem kell kicserélni az egészet, és főleg nem kell megismételni a hosszadalmas gépbeállítást. Az úgynevezett váltólapkás szerelt szerszámok lehetővé teszik, hogy az él egyszerű cseréjével ezredmilliméteres pontossággal ugyanoda álljon vissza a szerszám. Ennek elsősorban a számjegyvezérlésű, vagy közismert rövidítéssel az NC-gé- peknél van óriási jelentősége. Ezeknél ugyanis a központi szerszámtárból a gép automatikusan választja ki az éppen szükségeset, és azt a programnak megfelelően mozgatja. Ahhoz tehát, hogy az ezredik műveletnél is ugyanolyan legyen a munkadarab, mint az elsőnél, az azonos mozgás mellett azonos méretű szerszám is szükséges, és ezt biztosítja viszonylag olcsón a váltólapkás szerszám. De nemcsak ez kell a modem gépekhez, hanem különféle felfogókészülékek, és csatlakozó darabok is, gyártásuk ugyancsak ezredmilli- méter pontosságot igényel. Létrejött az NC-űzem . A különleges feladatok megoldására hozták létre a gyárban az NC-üzemet, melyet a legkorszerűbb, legpontosabb gépekkel szereltek fel. Itt készülnek a nagy értékű szerszámok, ugyanis napjainkban már a korszerű szerszámgépeket szerszámokkal együtt szállítják a gyárak. A szerszámok pedig gyakran a szállítmány értékének több mint a felét adják. Nemcsak NC-szerszámok, hanem a hagyományos gépekhez szükséges forrasztott lapkás és gyors acélbetétes esztergagépek is készülnek Békéscsabán. Ezek iránt is nagy még az igény, hiszen a legtöbb üzemben ma még ilyeneket találunk. Ez a termék is olyan jó minőségű, hogy jut belőle tőkés exportra is. De bármilyen fontosak a hagyományos szerszámok, a jövő mégis az újaké, az olyanoké, mint a kemény- fémélű sünmarók. Ezt az új gyártmányt az egyik leghíresebb NSZK-beli szerszámgyártó cég, a Greiner licence alapján készítik. De nemcsak licencvásárlással, hanem kooperációs kapcsolatok kialakításával is igyekszik gyártmányszerkezetét korszerűsíteni a forgácsoló. A világhírű Krupp-céggel közösen fejlesztettek ki egy váltóélő lapkás szerelt marószerszámot. A bonyolult nevű készülék előnye, hogy nemcsak pontosabb vele a munka, hanem sokkal olcsóbb is. A trégi típusoknál ha elkopott az él, el lehetett dobni a drága, különleges anyagból készült több. kilós szerszámot, így elveszett az anyagérték, és a megmunkálásba fektetett munka is. Most viszont a viszonylag olcsó élcserével akár éveken keresztül használható ugyanaz a marófej. Fokozódó igények Amint már említettük, a vállalat által gyártott szerszámok iránt egyre növekszik az érdeklődés. Ezért az igényeket úgysem tudják kielégíteni, hogy 300 millió forintról az idén 350 millió foMárcius 13. és 16-a között Békéscsabán, a 635. számú Kulich Gyula Ipari Szakmunkásképző Intézet és a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat rendezte meg az épületasztalosok Szakma Kiváló Tanulója versenyének országos döntőjét, melyen 25 fiatal vett részt. A döntőbe az intézetekben, tanműhelyekben, majd a megyékben és a Budapesten összevontan megtartott versenyek legjobbjai kerültek. A verseny 14-én délelőtt az intézetben írásbeli dolgozattal -kezdődött, melyre 3 és fél óra állt rendelkezésre. Másnap, 15-én reggel 8- tól délután 3-iig a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat asztalosüzemében tartották meg a gyakorlati vizsgát. A fiatalok már otthon megkapták az egyesített szárnyú ablak (tokkal való) elkészítéséhez a műszaki rajzot. A munkateremben 25 gya- lupadot helyeztek el. Minden szerszámot, anyagot rintra növelik a termelést. Ezért nagyszabású rekonstrukciós program kezdődik a jövőben. Ennék során a tovább folytatódó termékszerkezetváltoztatással együtt — mód nyílik majd arra, hogy csökkenhessen a dollárért történő szerszámimport. Napjainkban ugyanis az a furcsa helyzet áll fenn, hogy miközben fokozni akarjuk a szerszámok exportját, jelentős az import is, gyakran ugyanazokból a termékekből, melyet külföldre szállítunk. Ennek így nem sok értelme van, ezért vásárol a vállalat a közeljövőben 50 millió forintért termelékeny gépeket, a gyártás fokozására. Alapvetően az NC-szerszámok a fúrórudak, a menetkészítők, szerszámok és a befogók gyártását érdemes fejleszteni, mert ezekért lehet külföldön a legmagasabb árat kapni. Már elkészültek a tervek, de még jóváhagyás előtt állnak a hatodik ötéves tervi fejlesztésekkel kapcsolatban. Ha az elképzeléseket sikerül megvalósítani, akkor a tervidőszak végére legalább a kétszerezésre növeli termelését a forgácsoló-szerszámipari vállalat. Addigra kívánják befejezni a termékszelekciót is, hogy kialakulhasson a gazdaságos és korszerű gyártmányszerkezet. A folyamat azonban itt sem áll meg, nem is állhat, hiszen a termékszerkezet állandó korszerűsítése és karbantartása mindennapos feladat. A vállalat szakmailag már ma is felkészült az elkövetkezendő időszak feladataira, és ha sikerül megteremteni a kellő technológiai hátteret, akkor a jövő eredményei nemcsak elérik, hanem túl is szárnyalják a maiakat. Lónyai László gondosan előkészítettek, hogy a fiatalok fennakadás nélkül és egyenlő eséllyel dolgozhassanak. — A harmadéves tanulóknak nem kis feladatot kell végrehajtaniuk. Az ilyen munka még * egy tapasztalt szakmunkásnak sem könnyű. Amit pedig jól megcsinálnak a fiatalok, azt a vállalat az egyik építkezésnél felhasználja. Ez lesz a fizetség a rendezésért. Egyébként a megyében itt van csoportos épületasztalos-képzés. A 42 tanuló közül 8 harmadéves. A versenyen Pengő Lajos képviseli a vállalatok ö tehát hazai pályán vetélkedik — tájékoztat a verseny kezdetén Tóth György, az asztalosüzem vezetője. Már munka közben sejthető volt, hogy kik kerülnek a legjobbak közé. Nem okozott tehát különösebb meglepetést, amikor a zsűri megállapította, hogy a győztes kitűnő eredménnyel Pengő Lajos, a békéscsabai 635. sz. iparitanuló-intézet és a Miután megyénk 86 mező- gazdasági termelőszövetkezetében befejeződtek az éves közgyűlési beszámolók, most Békés megye 33 ipari szövetkezetén a sor. A napokban egy-két ilyen egységünkben lezajlottak a közgyűlések, s március utolsó napjáig folyamatosan mindenhol megtartják azokat. A legfrissebb szövetkezetek beszámolójából adunk most ízelítőt: OROSHÁZI KAZÁNGYÁRTÓ ÉS ÉPÍTŐ IPARI SZÖVETKEZET: Elmúlt évi céljaik megalapozottságát bizonyítja, hogy a szövetkezet árbevételi terl’engo Lajos, a verseny győztese Fotó: Veress Erzsi Békés megyei Állami Építőipari Vállalat III. éves tanulója. Második lett Szili- csány István (Tatabánya), harmadik Pető Imre (Kunhegyes). Ök és még Szatmári Gábor (Hajdú-Bihar megye), Nagy Imre (Kunhegyes), Zsíros Zoltán (Budapest), Kálozdi János (Tolna megye) és Gyarmati József (Hajdú-Bihar megye) értek el jeles eredményt, ami lehetővé tette számukra, hogy soron kívül szakmunkás- vizsgát tegyenek. A szakmunkás-bizonyítványt a Munkaügyi Minisztériumtól kapják majd meg. Á verseny három legjobbja jutalomban részesül. A díjkiosztó ünnepséget március 30-án Budapesten, a MOM Szakasits Árpád Művelődési Otthonában tartják meg. Honfi Antal, a versenybizottság elnöke elismerően nvilatkozott a kitűnő rendezésről, ami a békéscsabai 635. sz. iparitanuló-intézet tanárainak. szakoktatóinak és a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat vezetőinek az érdeme. P. B. vét 101,1 százalékra teljesítette. Ez több mint 122 millió forintot jelent. Amint az nevükből is sejthető, legnagyobb árbevételüket kazán- gyártásuk adta: mintegy 65 millió forintot. A technológiai szerelés és savazás több mint 30 millió forintot hozott, annak ellenére, hogy a kazánszerelési osztály és az építési üzem tevékenysége nehezen választható külön. Amint az ismeretes, három esztendővel ezelőtt jelentős beruházásba kezdett a szövetkezet, s határidő előtt felépítették a csorvási úti új telephelyüket. A gépi beruházáshoz a Nehézipari Minisztérium jelentős összeggel hozzájárult. így a gépek szállítása napjainkban már folyamatban van. Az idei célkitűzéseket az elmúlt évi december 6-i MSZMP KB-határozat, valamint a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai határozatának figyelembe vételével állították össze. Ilyenformán tovább kívánják fejleszteni a kazángyártást, amelyből az év végéig 66 millió forintos árbevételt szeretnének elérni, és az elmúlt évben még „botladozva” működő oxid- kerámiai üzemben duplájára kívánják növelni a termelést. Év végéig építési munkájuk eredménye is meghaladta a 10 millió forintot. Ezzel az Orosházi KAZÉP az idén növelheti nyereségét, amely már az elmúlt évben is meghaladta a 10 millió forintot. A SZARVASI PLASTOLUS MÜ ANYAGFELDOLGOZÓ ÉS JÁTÉKKÉSZÍTŐ IPARI SZÖVETKEZET vezetői eredményes esztendőről számolhattak be a tagság előtt. Az elmúlt évben árbevételük kevés híján 100 millió forint volt, amely több mint 21 millió forintos nyereséggel párosul. Jól ismert tevékenységük a különböző társasjátékok, csipogó babák és labdák gyártása, amely a szövetkezet legnagyobb árbevételét eredményezte. Dobozüzemük több mint 8,5 millió forintos nyereséget hozott a szövetkezetnek. Tavaly csaknem 600 ezer csipogó játékot és 100 ezernél több labdát adtak a kereskedelemnek. az idei terveikben hasonló mennyiségű csipogó játék és papír társasjáték gyártása szerepel. Űj üzemrészük — a pvc-labdák gyártása — ebben az évben már teljes kapacitással termel. ami annyit jelent, hogy mintegy 700 ezer „pöttyöst” adnak el bel-, illetve külkereskedelemnek. Ezzel azt is elárultuk, hogy az idén már exportra is gyártanak. Nevezetesen csaknem 200 ezer labdát küldenek a szomszédos Csehszlovákiába. Az új tervek készítése során a szövetkezet vezetősége figyelembe vette a közgazdasági ég pénzügyi szabályzók változását, s ennek hatására a takarékos gazdálkodás érvényesítését, a munkafegyelem további javítását, a gazdaságosságot tűzte ki célul. Tovább kívánják szélesíteni a szocialista munka- verseny-mozgalmat, s csatlakoznak az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának felhívásához. Ennek értelmében az idei termelési tervükben mintegy 110 millió forint összegű termék előállítása szerepel, s ennek arányában 24,5 millió forintban állapították meg az idei nyereséget. A GYULAI SZABOK SZÖVETKEZETE évek óta elsősorban anyagmentes tőkésexportjáról ismert, vagyis különböző nyugati partner cégeknek bérmunkában női ruhákat varrnak össze. Az elmúlt esztendőben jelentős előrelépésként könyvelhették el, hogy mintegy 38,5 millió forint termelési értéket állítottak elő, amelynek 90 százaléka volt bérmunka. A fennmaradó mintegy 3 millió forintnyi árbevételüket a belkereskedelemnek szánt női ruhák adják. Az elmúlt évben is csökkent az alvállalkozói teljesítmény. Ez kedvező számukra, mivel a készáruraktárkapacitását a saját termelésük csomagolása leköti. 1977-ben alig valamivel több mint 7 millió forint nyereséget könyvelhettek el, az elmúlt évben ez az összeg már meghaladta a 9 milliót is. Az elmúlt évben 10 százalékkal csökkent létszámuk, ezzel egyidőben a termelékenységet sikeresen tudták növelni. Ezt elsősorban a korábbinál szervezettebb termelésirányítás, valamint a végrehajtásban részvevők fegyelmezett munkája eredményezte. Az elmúlt esztendőben kezdtek hozzá ahhoz a beruházáshoz, amely a dolgozók munkakörülményeit javítja. Ez pedig egy új klímaberendezés az üzemépületekben. Az elképzelések szerint az idén nyáron már működni fog. hiszen a gépház tavaly felépült. Idei termelési célkitűzésük meghaladja a 40 millió forintot, amelyből 38,5 millió forintot továbbra is tőkés exportra gyártott női felsőruházati termékeikből inkasszálhatnak. Belföldre mintegy 2 millió forint értékben kívánnak hasonló árucikkeket adni a kereskedelemnek. Jávor Péter Gyakorlati munka az asztalosüzemben A legjobbak versenye
