Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-18 / 41. szám

IgHilUkfild----------­C sütörtökön megyei tanácsülés 1979. február 18., vasárnap o A Honvédelmi Minisztérium Napirenden: pályázati felhívása a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztése A megyei tanács végre­hajtó bizottsága február 22- re a megyei tanácsot az év első ülésére összehívta Bé­késcsabára. A délelőtt 9 órakor kezdő­dő testületi ülésen várható­an három napirendi pont szerepel. A végrehajtó bi­zottság javasolja megvitatni és elfogadni dr. Szabó Sán­dor általános elnökhelyettes előterjesztésében a mező- gazdaság és élelmiszeripar fejlesztésének feladatai — a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának 1978. március 15-i határozata alapján. Nagy jelentőségű döntés vár tehát a megyei tanácstagokra, hiszen a me­zőgazdaság és élelmiszeripar továbbfejlesztésének felada­tait magába foglaló intézke­dési tervet kell jóváhagyni, amely a tennivalókat a ha­tékonyság és a minőség ja­vításának elsődlegessége mel­lett, a mezőgazdaság és élel­miszeripar országos átlagot meghaladó növekedési üte­mében határozza meg. Második napirendként Csepregi Pál, a bizottság el­nöke számol be a műszaki és kommunális bizottság munkájáról. Befejező napirend: beje­lentések — interpellációk. A Honvédelmi Minisztéri­um jelentkezésre hívja fel az általános, különösen a zenei általános iskolák 8. osztályos fiútanulóit, akik vonzódnak a katonai életpá­lya, a zenész tiszthelyettesi hivatás iránt, s vállalják, hogy a tanulmányaik befe­jezése után a Magyar Nép­hadseregben katonazenész­ként teljesítenek szolgálatot. Az iskola Budapesten, a Zalka Máté Katonai Mű­szaki Főiskola szervezetében működik, és ötéves időtar­tamú. A zenei és a közis­mereti oktatást a Bartók Bé­la Zeneművészeti Szakkö­zépiskola kihelyezett tago­zata végzi. A felvételi kö­vetelményeknek megfelelt tanulók növendéki, ötödik évtől hallgatói állományba kerülnek, és tanulmányaik során zeneművészeti szak­középiskolai, illetve katonai képzésben részesülnek. Vég­zésük után tiszthelyettesi rendfokozattal, középiskolai végzettséggel (érettségivel) a magyar néphadsereg fúvós­zenekaraiba kapnak beosz­tást. Az iskolán eltöltött idő alatt a tanulók teljes és in­gyenes ellátást (kollégiumi elhelyezés, étkezés, ruhá­zat, tanszer, hangszer, kul­turális és sporteszközök), to­vábbá a tanulmányi ered­ménytől függően teljesít­ménypótlékot és zsebpénzt kapnak. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, egészségi és fizikai alkal­masság, középiskolai tanul­mányokra és zenei oktatás­ra való rátermettség, a szer­ződésben rögzítettek vállalá­sa. A pályázók jelentkezési la­pot a megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Buda­pesten a fővárosi hadkiegé­szítő) parancsnokságtól, il­letve az iskola igazgatójától szerezhetnek be. A jelentkezési határidő: 1979. március 10. II Tisza magas vízállása lassítja a Körösökön levonuló árhullámot Több mint harminc napja igen magas a Tisza vízállá­sa. A mostani árhullám a Hármas-Körös torkolatá­ban a hét végén tetőzik, s ez a Körösökön lassítja a levonuló áradást. Első fokú árvízvédelmi készültség van érvényben a Fehér-, a Fekete- és a Kettős-Körösön, valamint a Berettyón. Má­sodfokú árvízvédelmi ké­szültséget tartanak a Sebes- Körös teljes szakaszán. A Hármas-Körös és a Horto­bágy—Berettyón harmadfo­kú árvízvédelmi készültség van érvényben. Az elmúlt napokban több helyen ész­leltek csorgást és átázást, de a töltések állaga összes­ségében kielégítő. Szombaton megyénkben 28 ezer 500 hektár volt el­öntés alatt, melyből 10 ezer hektár a vetés és 7 ezer 400 hektár a szántó. Első fokú belvízvédelmi készültség van érvényben a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság gyulai, szarvasi és szeghalmi sza­kaszmérnökségén, míg má­sodfokú belvízvédelmi ké­szültséget tartanak a sarka- di szakaszmérnökségen. He­lyi vízkárelhárítás több köz­ségben folyik. Nagykamará­son és Mezőberényben to­vábbra is érvényben van a harmadfokú belvízvédelmi készültség. Kondoroson, Ele­ken és Békéscsabán másod­fokú, Dobozon, Biharugrán, Vésztőn, Kétegyházán, Bé­késen és Köröstarcsán első fokú belvízvédelmi készült­ség van érvényben. Szombaton a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság 48 szi­vattyútelepet és 50 szivattyú- állomást üzemeltetett, má­sodpercenként 119 köbméter vizet emeltek át a befoga­dókba. Tegnap délelőtt Békéscsabán, a Munkácsy Múzeumban Ovidiu Comea, az Arad megyei Népi Alkotások Háza igaz­gatója nyitotta meg az Arad megyei naiv művészek kiállí­tását. A nagy létszámú tárlatlátogató közönség négy naiv festő művészetével ismerkedhetett, akik közül ketten (Ro- deca Nicodin és Petru Mihut) Békéscsabára is eljöttek. Az Ünnepélyes tárlatnyitó rendezői román népi muzsikával és Aradról hozott amatőr filmek vetítésével idézték még hatá­sosabban a naiv festők világát Fotó: Veress Erzsi Megjelent a Kertbarát Magazin legújabb száma A már megszokott szép ki­vitelben, színes fotókkal il­lusztrálva, érdekes tartalom­mal jelent meg a Kertbarát Magazin tavaszi kiadása. Sokoldalú képzés, gyors átképzés Kiemelten foglalkozik a magazin a műanyag fóliák jellemzésével. Ezen túl is­merteti felhasználásukat a zöldség- és virághajtatásnál, valamint a szabadföldi zöld­ség- és gyümölcstermesztés­ben. A hasznos tanácsokat, útmutatókat fényképes be­mutatóval teszik érthetőbbé a cikkek írói. Választmányi ülést tartott pénteken délután az MTESZ megyei szervezete Békéscsa­bán. E rendezvényen adott számot az elnökség a tagsá­got képviselő választmány előtt az elmúlt évi munká­ról, s meghatározták az idei fő feladatokat. Sok szem­pontból javult az MTESZ tagegyesületeinek, csoport­jainak működése tavaly 1977-hez képest — derült ki a vitaalapul szolgáló beszá­molóból. Ez elsősorban az üzemeinkben, gazdaságaink­ban, intézményeinkben tár­sadalmi munkában dolgozó műszakiak: az MTESZ-aktí- vák munkáját dicséri, s egyben jelzi azt is, hogy az egy évvel ezelőtt elfogadott cselekvési programot — ed­dig legalábbis — sikerült megvalósítani. Az előbbre lépést minden bizonnyal jól érzékelteti né­hány adat. 1977-ben a me­gyei tudományos és műsza­ki egyesületek csaknem há­romszázhetven rendezvényén mintegy 16 ezren vettek részt, tavaly viszont mind a rendezvények, mind a láto­gatók száma megduplázó­dott: 723 alkalommal, ösz- szesen 42 ezren bővítették ismereteiket, tájékozódtak a műszaki újdonságokról a szervezet rendezvényein. Hasznos kezdeményezésnek bizonyult a KISZ megyei bizottságának, az SZMT-nek és az MTESZ-nek a közös akciója az újítói tevékeny­ség ösztönzésére. A szövet­ség és tagegyesületeinek 34 tanfolyamán csaknem ezren szereztek új ismereteket. Akadnak azonban az egye­sület munkájában jelentős hiányosságok is. Néhány kis létszámú csoport munkája erősen visszaesett; némelyik­kel kapcsolatban a meg­szüntetés gondolata is föl­merült. Ez — mint Körös­falvi Pál elnök hangoztatta — nem megoldás, mert a kis egyesületek munkájára is szükség van. Jobban kell őket támogatni, segíteni. Nem a legjobban működtek a bizottságok, nem tartják a kapcsolatot az egyesületek­kel, némelyik jó munkája csupán egy-egy személy ak­tivitásának köszönhető. Je­lentősen tovább kell lépni a továbbképző munkában is, hiszen — mint a vitában többen hangsúlyozták — a sok helyen szükséges ter­mékszerkezet-váltáshoz nemcsak új eszközök és technika kell, hanem sok­oldalúan képzett, illetve gyorsan átképezhető munká­sok is. Mint a tanácskozáson el­hangzott: az idén két fő fel­adat hárul a tudományos és műszaki aktívákra megyénk­ben. Egyrészt előzetes szem­pontokat adnak a VI. ötéves terv előkészítéséhez, kidol­gozásához, másrészt alapo­san tájékozódnak műszaki értelmiségünk helyzetéről — mindkét munkát az MSZMP Békés megyei bizottsága ké­résére, annak további fel- használására készítik el. A választmányi ülés Kiss Sán­dor előadásával zárult: a megyei pártbizottság osztály- vezetője áttekintést adott időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről. — v. j.— „Nem bika vére az Egri bikavér” címmel a világhírű bor történetéről, készítéséről olvashatunk érdekes cikket, Szentmiklóssy Ferenc tollá­ból. Az urbanizáció és a kör­nyezeti ártalmak miatt ve­szélyeztetett kedves mada­runk, a , gólya helyzetéről számol be Schmidt Egon. írásából arra is választ ka­punk, hogyan akadályozhat­juk meg további pusztulását, s hogyan segíthetjük elő megtelepedését házunk kö­zelében. „A szaunának számunkra valamiféle misztikus jelenté­se van” — olvashatjuk a szaunázásról szóló — finn szerzőtől származó — cikk bevezetőjében. A misztikum helyett az egészséges életmód egy — Finnországban nép­szerű — megnyilvánulását is­merhetjük meg a sorokból. A kertészkedéshez hasznos útmutatókon kívül a már megtermelt zöldség, virág felhasználásában is segít a Kertbarát Magazin legújabb száma, főzési és asztalterítési tanácsokat adva olvasóinak. Képviselők számvetése D mikor eltelik egy-egy esztendő, úgyszólván min­denki készít némi számvetést. Visszapillant az eltelt időszakra, hogy a további munkáját az új esztendő követelményeihez igazítsa. Ezt tették me­gyénk országgyűlési képviselői is, amikor a 15 képvise­lőt magába foglaló csoport munkáját együttesen érté­kelték. Mi csupán néhány töredékét ragadjuk ki annak a közéleti tevékenységnek, amely erősítette a képvise­lők és választóik kapcsolatát, bizalmát. A Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei bi­zottsága a múlt év januári ülésén úgy értékelte me­gyénk országgyűlési képviselőinek munkáját: jól szol­gálták közéleti tevékenységükkel a megyei célkitűzé­sek megvalósítását, a szocialista demokratizmus erősíté­sét. Elmondhatjuk: ez a nagy ügybuzgalom nem lany­hult a múlt esztendőben sem. Ha csak azt vesszük is fi­gyelembe, hogy a képviselőcsoport tagjai közül minden parlamenti ülésszakon egy-egy felszólalt — már is elő­relépés a korábbi esztendőkhöz képest. Igaz, a képvi­selői munka leglátványosabb formája, amikor a par­lamenti ülésteremben a törvényhozó testület tagjai fel­szólalnak, dicsérnek, bírálnak, vagy éppen interpellál­nak Minden elhangzott szó bekerül a jegyzőkönyvbe és az észrevételeket eljuttatják a minisztériumokhoz, fő­hatóságokhoz. Például a költségvetési törvény tárgyalá­sánál 26 olyan javaslat hangzott el — ebből megyénk­ből is egy —, amelyekkel érdemben is foglalkozni kell az illetékeseknek. A képviselői jelentések arról is szá­mot adnak, hogy ügyintézéseik során a megkeresett főhatóságok általában időben és elfogadható választ ad­nak előterjesztéseikre. (Lapunkban is mindenkor helyt adtunk, amikor a miniszter válaszolt megyénk képvi­selőjének a parlamentben elhangzott észrevételére.) Az említetteknél jóval több javaslat, észrevétel hang­zik el a parlament különböző állandó bizottságainak ülésén. Ezeken gyakran parázs vitákban tisztáznak kérdéseket, egészítenek ki törvénytervezetet. A törvény­hozó testület tavalyi értékelése arról ad tájékoztatást, hogy az állandó bizottságok 64 ülést tartottak. Megyénk képviselői sajnos hiányát érzik annak, hogy az ipari, a kulturális, a terv- és költsgévetési bizottságban nincsen képviseletük. Több új törvényjavaslat került tavaly is a parlament elé. Kidolgozásukban, végleges megfogalmazásukban részt vettek megyénk képviselői is oly formán, hogy a népfrontbizottságok által rendezett fórumokon elhang­zott javaslatokból értékes támogatást nyújtottak felszó­lalásaikkal a törvényhozási munkában. Űj vonása volt az 1978. évi képviselői munkának megyénkben, hogy a csoport több esetben megvizsgál­ta egy-egy régebben alkotott törvény végrehajtásának megyei tapasztalatait. Úgyszintén a megyei képviselő- csoport több kihelyezett ülést tartott, mint korábban. Ülésein a parlament elé kerülő anyagokon kívül me­gyei jelentéseket is megvitatott. így például a múlt év­ben a nyári csoportülést Békés városban tartották, ahol az egészségügyi törvény végrehajtásának megyei ta­pasztalatait is megtárgyalták. Az őszi ülést Orosházán, a télit pedig Gyulán tartották. Az utóbbin a családjogi törvény végrehajtását elemezték. A megyei tanács vég­rehajtó bizottsága rendszeresen biztosítja, hogy a szak­osztályai időben megfelelő áttekintést nyújtó írásos tá­jékoztatót készítsenek a képviselőcsoport ülésére. A tanácskozás és vita során esetenként ajánlásokat, ál­lásfoglalásokat fogalmaznak meg a képviselők. Ezeket a javaslatokat eljuttatják a megyei, illetve az országos szervekhez. A Hazafias Népfront megyei és városi bizottságaival is megfelelőnek tartják az együttműködést. Ez azonban nem mondható a községi népfrontbizottságokra, ott in­kább a képviselők kezdeményezése a jellemző. Viszont a helyi párt- és tanácsszervekkel való kapcsolat köz­vetlen, kölcsönös és nagyon jó.: Kérik, igénylik a kép­viselők segítségét, közbenjárását a területi fejleszté­sek, gondok megoldásához. Tájékozódásul a képvise­lők megkapják a megyei, valamint a helyi tanácsülési anyagokat. Az elmúlt évi kezdeményezésre pedig rend­szeresen meghívják őket a megyei tanácstagok járási csoportértekezleteire, s ezáltal közvetlen részesei a te­rületi érdekképviselet kialakításának. A képviselői jelentések arról adnak számot, hogy va­lamennyien rendszeresen tartanak fogadóórákat, be­számolókat. Részt vesznek különböző üzemi rendezvé­nyeken, közgyűléseken, melyeket felhasználnak egy- egy képviselői beszámoló megtartásánál, vagy éppen parlamenti felszólalásnál. Aktív volt a képviselők be­kapcsolódása az ifjúsági parlamentek rendezvénysoro­zatain is. Felszólalásaikban hangsúlyozták az ország- gyűlési képviselők, az ifjúság felelősségét, példamuta­tó cselekvőkészségének, munkaszeretetének elsődle­ges szükségességét, a-saját jövőjüket szolgáló szocia­lista építőmunkában. Több év tapasztalata, de az elmúlt évben különösen megmutatkozott, hogy csökkent a képviselőkhöz eljutta­tott egyéni panaszok száma. Ez nem jelenti, hogy a panaszok száma is csökkent, de jelenti azt, hogy ezen belül nőtt a közérdekű bejelentések aránya. Ez a köz­életi érdeklődés a kollektív gondolkodás és tenniakarás erősítését mutatja. Az elmondottak jelzik, hogy tartalmilag gazdagodtak a megyei képviselőcsoport ülései. A képviselő sok olyan információt kap az üléseken, amit felhasználhat vá­lasztókerületében. Néhány részt ragadtunk ki csupán a képviselőcsoport sokoldalú tevékenységéből. Mielőtt azonban befejez­nénk a számvetést, hadd hívjuk fel a figyelmét képvi­selőinknek a következőkre: az elmúlt esztendőben a parlamentben elhangzott 13 interpellációból egyetlen egy sem írható a mieink nevére, és ez nem csak 1978-as kimaradás. Az interpellációk elmaradása már évek óta beszédtéma a csoportüléseken, és még is ... B jövő esztendőben ismét parlamenti választások­ra kerül sor. Hisszük, hogy most minden képvi­selő számba veszi, hogyan tett eddig eleget a választóktól kapott megbízatásának. Felméri önmaga munkáját: mennyit tudott megvalósítani a vállalt, vagy reá bízott feladatokból; hol kell erősíteni, és minderről beszámol majd választóinak. Az ilyen számvetések mindinkább jó hatásúak a bizalom erősítéséhez és elő­segíthetik, hogy mindenki egy irányban és hasznosan tevékenykedjen. Rocskár János

Next

/
Oldalképek
Tartalom