Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-21 / 43. szám
1979. február 21., szerda o 1974-ben adott a Volán 8. sz. Vállalat megbízást a szeghalmi forgalmi-műszaki telep tervezésére a Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalatnak. Az építkezés befejezéséhez közeledik. Előreláthatólag 130 dolgozót foglalkoztat a telep és 60 gépjármű ellátására lesz alkalmas. A vállalat 15 ezer óra évi kapacitású lakossági szervizszolgáltatást is vállal majd. A szerviztevékenység keretében Zsiguli, Trabant, Warburg, Skoda és Polski Fiat gépjárműtípusok ellátását irányozták elő. Ellátnak többek között diagnosztikai beméréseket, futójavításokat, szemlére felkészítéseket és alvázvédelmet is. Képünkön az épülő szerelőcsarnok Fotó: Béla Vali Levonulóban a Tisza és a Körösök árhulláma mas-Körös bal oldali; 200 Hol vagytok agrármérnökök? A Tiszán levonuló árhullám tegnap Csongrádnál 876 centiméterrel tetőzött, amely 59 centiméterrel maradt el az eddig mért maximumtól. Estére megkezdődött a folyó lassú apadása. A Körösök is apadnák, az elmúlt 24 órában a Kettős- Körös Békésnél 23 centimétert, a Sebes-Körös Körös- ladánynál 15 centimétert, a Berettyó Szeghalomnál 14 centimétert, a Hármas-Körös Gyoménál 11 centimétert, Szarvasnál pedig 7 centimétert csökkent. A Hortobágy— Berettyó vízszintje a tetőzést követően tegnap "7 centiméterrel volt alacsonyabb. A Kettős-Körösön és a Sebes-Körös alsó szakaszán, valamint a Berettyón első fokú az árvízvédelmi készültség, míg a Hármas-Körösön és a Hortobágy—Berettyón harmadfokú árvízvédelmi készültséget tartanak. A HárA Fáklya február 18-án megjelenő 4. száma Konsz- tantyin Csemyenkónak, az SZKP KB titkárának tollából elemző cikket közöl a szovjet kommunisták huszonötödik pártkongresszusa határozatainak megvalósulásáról. A szerző három évvel a nagy jelentőségű esemény után a gazdasági fejlődés terén elért eredmények méternyi töltőszakasza átázott, itt folyik a bordás megtámasztás. A Hortobágy —Berettyón a mezőtúri közúti híd környezetében a Kö- VIZIG megkezdte az átázás elleni védekezést fóliaterítéssel, s tovább védekeztek a hullámverés ellen. A kedvezőre fordult időjárás és a folyamatos szivaty- tyúzás hatására az elmúlt 24 órában 2500 hektárral csökkent a belvízi elöntés nagysága. Kedden megyénkben 22 ezer hektárt borított a belvíz, melyből 7700 hektár a vetés, 6000 hektár a szántó. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság 45 szivattyútelepet és 54 szivattyúállást üzemeltetett, másodpercenként 113 köbméter vizet emeltek át a befogadóba. Nagykamaráson és Mezőberényben továbbra is harmadfokú belvízvédelmi készültség van érvényben. fényében vizsgálja a mező- gazdaság fellendülését, az életszínvonal alakulását, szól a szellemi életről, a KGST- kapcsolatok szervezéséről, az SZKP békeoffenzívájáról, a nemzetközi helyzetről. Képes riport ünnepli a Szovjet Hadsereg és Haditengerészeti Flotta napját. A lap főszerkesztője, Nyi- kolaj Zabelkin, aki 1944—45Klubmttsorok A megyei művelődési központ segítségével ebben az. évben is sok színvonalas irodalmi műsor eljut a megye ifjúsági klubjaiba. Fehér Ildikó és Bodó Gyöngyi a Madách Színház két fiatal művésze február 19-től 23-ig járja megyénk klubjait. Bemutatkoznak Kötegyán- ban, Gyulán, a Délibáb klubban és a békési Color ifjúsági klubban is. Műsoraikat Nagy László és Szécsi Margit költők verseiből szerkesztették. A MÁV Szegedi Igazgatósága értesíti az utazóközönséget, hogy pályafelújítási munkálatok miatt február 19-től május 25-ig, hétfő, ben a Szovjet Hadsereg tisztjeként részt vett Budapest felszabadításában, színes írásban idézi fel a magyarországi háborús eseményeket, és megemlékezik fővárosunk felszabadulásának 34. évfordulójáról. A százhalombattai völgyben fellobbanó gázfáklya példája a szocialista országok, a KGST-államok együttműködésének, egymást segítésének. A Dunai Kőolajipari Vállalat hétköznapjairól, lüktető életéről szól Lukácsy József riportja. Bozóky Éva tollából érdekes interjút olvashatnak dr. Tamássy István akadémikusról, a Kertészeti Egyetem tanszékvezető professzoráról, a Magyar Tudományos Akadémia agrártudományok osztályának elnökéről, akinek növénynemesítő munkássága világhírre tett szert. Népművészeti seregszemle Június 30-a és július 31-e között immár negyedik alkalommal rendezik meg Nyíregyházán a népművészet kétévenként sorra kerülő hagyományőrző seregszemléjét: az országos nép- művészeti pályázatot és kiállítást. A kiállításra életkorra való tekintet nélkül küldhetik be alkotásaikat a gyermekjáték-készítők, a hímzett és szőtt textíliák készítői, a keramikusok és az egyéb műfajokban pályázó résztvevők. A műveket legkésőbb május 5-ig kell eljuttatniuk a városi művelődési központ címére: Nyíregyháza, Pf.: 53. Kategóriánként hármat- hármat plakett- és diplomajutalomban részesít a szakmai zsűri. Bátyus bál A békéscsabai Strand Étterem Penza Szocialista Brigádja február 19-én, hétfőn este rendezte meg a hagyományos bátyus bálát. A farsangi mulatságra meghívták a város valamennyi vendéglátóipari egységének szocialista brigádjait. Ez alkalommal azok ültek a fehér asztal mellé, akik hétköznap, vasárnap, szilveszterkor és máskor késő éjszakáig készséggel állnak a vendégek szolgálatára. A Penza Szocialista Brigád bátyus bálja rendhagyó volt: ide ugyanis senki nem hozott batyuban enni-, innivalót, „terülj asztalkám” várta a bálozókat. Kovács And- rásné szocialista brigádvezető, vezető szakács irányításával ínycsiklandozó hidegtálakat, a szendvicsek számtalan változatát, roston sült halat, kocsonyát, burgonyás krokettet és egyéb finomságot raktak az étterem közepén elhelyezett hatalmas asztalra. Az ételkülönlegessé- gekből mindenki annyit szedett a tányérjába, amennyi jólesett. A művészi terítés Szőllősi István üzletvezetőhelyettes ízlését és munkáját dicsérte. A vendégeket Kovács Andrásné, a Penza Szocialista Brigád vezetője meleg barátsággal köszöntötte, majd megszólalt a zene, ez egyszer vendéglátósok szórakoztatására. Már a kora esti órákban igen jó volt a hangulat, vidáman daloltak, táncoltak azok a pincérek, szakácsok, akik évtizedeket vállaltak mások szórakoztatásáért, kiszolgálásáért Schwézner József üzletvezető véleménye szerint a bátyus bálát minden télen meg kell szervezni, egy jó alkalom arra, hogy a hasonló szakmában dolgozó szocialista brigádok ismerkedjenek. a. kedd, szerda, csütörtök és pénteki napokon Körösla- dány és Dévaványa állomások között egyes vonatok közlekedését szüneteltetik, s az utasforgalmat vonatpótló autóbuszokkal bonyolítják le. A változás a Szeghalomról 11 óra 9 perckor és 13 óra 55 perckor, valamint Gyoméról 9 óra 57 perckor és 13 óra 10 perckor induló vonatokon utazókat érinti. Hasonló okok miatt február 22-én a Budapestről^ óra 15 perckor és a Békéscsabáról 11 órakor induló személyvonatok utasait is Csárdaszállás és Mezőbe- rény állomások között vonatpótló autóbuszokkal szállítják. Az említett napon a Békéscsaba—Budapest Keleti pályaudvar között közlekedő 6Q03 sz. vonat helyett (indul: 13 óra 30 perckor) a 6603/b sz. vonat közlekedik 14 óra 25 perces indulási idővel. A változásokról, a vonatpótló autóbuszok közlekedési útvonaláról bővebb felvilágosítást a vasútállomásokon adnak. 1 SZEMÉLYGÉPKOCSIK Átvételi sdrszími 1979. február 19-én Trabant Hyc. Lim (Bp.) 7 614 Trabant Lim. (Győr) 7 099 Trabant Lim. (Bp.) 16 533 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 25100 Trabant Lim. Spec. (Győr) 15 946 Trabant Combi (Bp.) 4117 Trabant Combi (Győr) 1063 Wartburg de Luxe (Bp.) 15 593 Wartburg Lim. (Bp.) 12 099 Wartburg de Luxe, tolótetős (Budapest) 4 716 Wartburg Lim., tolótetős (Budapest) 2 770 Wartburg Tourist (Bp.) 4 232 Skoda 105 S (Bp.) 3 935 Skoda 105 S (Debrecen) 1342 Skoda 105 S (Győr) 1010 Skoda 120 L (Bp.) 4 751 Skoda 120 L (Debrecen) 1846 Skoda 120 L (Győr) 2 560 Lada 1200 (Bp.) 99 016 Lada 1200 (Debrecen) 50 674 Lada 1300 (Bp.) 11 385 Lada 130o (Debrecen) 7 091 Lada 1500 (Bp.) 19 780 Lada Combi (Bp.) 12 910 Polski Piát 126 (Bp.) 14 940 Dacia (Budapest) 12 097 Polski Fiat 1500 (Bp.) 13 927 Zaporozsec (Bp.) 28 209 Moszkvics (Bp.) 4 200 Lada 1600 (Bp.) 2 719 Lada 1600 (Debrecen) 1073 F ő a feje a mezőberé- nyi Aranykalász Tsz termelési elnökhelyettesének. Évtizedek óta járja már a határt, kémleli az eget, félti a termést a jégtől, vihartól,, máskor meg a szárazság gyötri a földeket, ennek tudata meg az elnökhelyettest. Egyszóval ez az élete. S aligha tudna elképzelni magának más- milyet most, hogy lassan számolnia kell a hónapokat, ami a nyugdíjig még hátra van. Vécsey Dánielnek azonban nem az időjárás miatt fáj a feje, s nem is azon kesereg, hogy néhány röpke hónap, s lejár az ő ideje is, bár töprengéseinek oka ez utóbbi ténnyel feltétlenül összefüggésben van: ki veszi át, kik veszik át a gyeplőt tőlük, a kiöregedő határjáró agrármérnököktől? Első látásra talán nem is válik mindjárt érthetővé a mezőberényi elnökhelyettes aggodalma. Hiszen az. Aranykalász Termelőszövetkezetben az elmúlt esztendőben 17-en dolgoztak olyanok, akik vagy egyetemet, vagy főiskolát végeztek. Vannak természetesen a megyénkben a mezőberényi- nél jobb helyzetben levő közös gazdaságok is. Füzesgyarmaton 48-an, Kondoroson 33-an, Kovácsházán és Nagyszénáson 31-31-en, a gyulai Munkácsy Tsz-ben pedig 27-en dolgoznak felsőfokú végzettséggel. A felsorolásból is kitűnik, hogy a szakemberek általában a jobb szövetkezeteinkben tömörülnek. A két dolog között mindenképpen össze- fügés van. Egyfelől a jó földek, a gazdálkodás kedvező lehetőségei, s az ezzel járó jó keresetek vonzzák a jól képzetteket, akik viszont tudásuk legjavát adva kamatoztatják a közös hasznára az előbbi lehetőségeket. S hogy ez mennyire így van, azt az ellenpélda is nagyon jól igazolja. Termelő- szövetkezeteinknejc azon felében — szám szerint 37-ben — ahol átlag alatti a szakemberellátás, elsősorban a kedvezőtlenebb adottságú, gyengébben gazdálkodó közös gazdaságok sorakoznak. Geszten kettő, Ecsegfalván három, Almáskamaráson, Dombiratoson szintén kettő, Biharugrán, Sarkadkeresz- túron, Mezőgyánban négy, Méhkeréken hat termelésirányító szerezte meg eddig a korszerű technika és technológia eredményes alkalmazásához elengedhetetlenül szükséges képzettséget. De hol vannak akkor az agrármérnökök? Hiszen szakberkekben már azt vélik tudni, hogy az agrár- szakemberek képzésének ütemét előbb-utóbb központilag fogják vissza majd. Túlképzésről beszélnek. S ugyanakor ,a rosszabb minőségű földeken elemi csapások súlya alatt nyűglődő kis termelő kollektíváinkban — ahol pedig mindennél nagyobb szükség lenne a századunkat reprezentáló hozzáértésre — betöltetlenül rrfaradnak fontos vezetői állások, vagy jobb híján kénytelenek azokat olyanokkal betölteni, akiknek a kétségkívül nagy gyakorlati tapasztalatuk mellett nincs meg az elvárható elméleti tudásuk. Ennek azt szokták ellene szegezni, hogy nem a végzettséget dokumentáló papír a fontos. Ami igaz is mindaddig, amíg a mezőgazdasági termelés hagyományos módszerekkel, hagyományos eszközökkel folyik. De hol vannak már ezek az idők? Ma, amikor a tudományos kutatás eredményeit a gazdálkodás gyakorlati nyelvére fordító termelési rendszerek általánossá váltak, és a terméseredmények az időjárás mellett döntően a mezőgazdasági kémia, fizika, biológia eszköztárának megfelelő alkalmazásán mú- lanak, aligh,a építhetünk a hagyományokból táplálkozó termelési gyakorlatra. Nem véletlen, hogy fiatal agrármérnökeink néhány évvel a végzés után, valamennyi termelési tapasztalattal a hátuk mögött éppen ezeknél a szerveknél, szervezeteknél — középirányító testületeknél, termelési rendszereknél, a rendszerek munkáját irányító gesztorgazdaságoknál, társulásoknál, agrokémiai állomásnál, állattenyésztési felügyelőségnél stb. — tűnnek fel. Hogy itt is nagy szükség van rájuk, ahhoz kétség nem fér. A termelés fejlődésével jár együtt az, hogy a legkorszerűbb technológia és technika meghonosítására, továbbfejlesztésére külön apparátusokat, közkeletűbb kifejezéssel agytrösztöket kell létrehozni. Vitatkozni legfeljebb az ütemen, a mértéken, az arányokon lehet. Mert való igaz az, hogy megyénkben a mezőgazdaságban dolgozók körében nagy léptekben emelkedett az egyetemet és főiskolát végzetek száma, aránya. Míg 1964-ben 134 ilyen emberrel büszkélkedhettünk, és hét évvel később is csu- pén 290-nel, addig újabb hét év elteltével éppen ezerre tehető a felsőfokú képesítésű szakemberek száma. Ám közelítsük a kérdést másik oldalról. Országos átlagban az egyetemet, főiskolát végzett mezőgazda- sági szakemberek aránya az összes mezőgazdasági dolgozóhoz viszonyítva 2 százalék. Ehhez az arányhoz megyénkben összesen 140 szakemberre lenne szükség. Ezzel szemben mint említettük, a termelőszövetkezetekben együtt ezer agrármérnök, kertészmérnök, állatorvos, növényvédő, öntöző, üzemmérnök dolgozik. A már hivatkozott középirányító és termelésszervező szervek, szervezetek szakembereit is számítva megyénkben 1300 felsőfokú képesítésű mezőgazda tevékenykedik. Ezek után vérmérséklet kérdése, hogy a szám szerinti hiányt ki hogy értékeli, mint ahogy ettől függött az is, ki mennyire háborodott fel a dobozi eseten, amikor a rendelkezésék között felfedezett kiskaput feltárva 21 végzős fogorvosnövendék jelentkezett ugyanarra a dobozi állásra csak azért, hogy miután egyikük azt megkapta, a többiek mór szabadon keresgélhessenek állást maguknak a Doboznál nagyobb, „világibb” településeken. Nem azért hivatkoztunk erre a példára, mintha azt akarnánk sugallni, hogy jó lenne rendelettel irányítani végzős mezőgazdáinkat azokra a helyekre, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. A föld, a gazdálkodás szeretetét, a nehéz, gyakorlati munka becsületét, szépségének megsejtetését aligha segítenék rendeletek, aligha dobbanna meg a zsendülő vetés láttán az ifjú agrármérnök szíve, akit „irányítottak” munkahelyére. M ás kérdés az, hogy valóban megadunk-e mindent, vagy még annál is többet azoknak, akik hajlandók ,a város tagadhat tatlanul kulturáltabb környezetéről, ha mégoly szellemi, de tulajdonképpen mégis irodai munka előnyeiről lemondani. Ezt most minden eddiginél mélyebben kellene vizsgálnunk — megyénkben legalább a szövetkezetek egyhaimadáról van szó ez esetben —, mert hovatovább nem lesz, aki a kutatóintézetek újdonságait, a termelési rendszerek által szorgalmazott és felkínált nagyobb lehetőségeket, a korszerű növény- és állatfajtákat, technológiákat meghonosítsa, hasznosítsa, ott ahol valamennyi célkitűzésünk sorsa eldől: a termelésben. Kőváry E. Péter Farsangoló gyerekek a békéscsabai szlovák általános iskolából Fotó: Orbán Károly II Fáklya írja Vonatpótló autóbuszok