Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-11 / 35. szám

1979. február 11., vasárnap IZHilUkfiT«! Hadüzenet a szmognak Metutópia, a füst nélküli város Tudomány — technika Vita a lombikbébi körül Feltűnést keltő bejelentés hangzott el a közelmúltban a Ruhr-vidéken: „szmogria­dót” rendeltek el. Az intéz­kedés célja az volt, hogy megelőzzenek egy olyan tö­megszerencsétlenséget, amely 1952-ben Londonban több ezer ember életét követelte. Nálunk a tv által közvetített NSZK riport játékfilm hívta fel a témára a figyelmet. Mi a szmog? A szmog a smoke (füst) és a fog (köd) angol kifejezé­sek összevonása — magya­rul tehát: „füstköd”. Kelet­kezése egyrészt meteoroló­giai, másrészt mesterséges té­nyezőkre vezethető vissza, s mindenekelőtt az erősen iparosított és nagy forgalmú nagyvárosokat fenyegeti. S minthogy a fejlett nyugati országokban a lakosság 70 százaléka városlakó (az elő­rejelzések szerint ez a szám 2000-re 85 százalékra emel­kedik), a szmog leküzdése ott máris halaszthatatlan fel­adat. Az amerikai Maryland egyetem professzora, H. E. Landsberg tudományos mun­kásságát annak szenteli, hogy kidolgozza egy szmog­mentes metropolisz terveit. Megállapítása szerint a nagy­városok „melegszigeteket” hoznak létre, megváltoztat­ják a vidék klímáját. A me­leg évszakokban a városok légköre felhősebb és csapa­dékosabb, de ugyanakkor — a csatornázás okozta kiszá­radás miatt — alacsony pá­ratartalmú. A levegő mind­ezek következtében nagy mennyiségű mérgező anya­got és gázt tartalmaz. Télen a magas légnyomás akadá­lyozza a légmozgást és szmog keletkezéséhez vezet. Landsberg megtervezte a jövő városát, amelyet „Metu- tópiá”-nak nevezett el. A terv a nagyvárosi légkör okozta veszélyeket kívánja megelőzni. Metutópia építésekor a le­hető legnagyobb mértékben meg kell őrizni az eredeti növényzetet. Az egyes épü­letek között nem egyszerűen füves „zöldterületeket” ké­peznek, hanem minél több A gyümölcsfák februárban még mély nyugalomban van­nak, de erős fagyoktól men­tes napokon a kéregkaparás munkái már végezhetők. Ez lényeges — főleg idősebb fák esetében —, mert így a mé­lyebb részek is nyitottakká válnak, és a megbúvó kárte­vő álcákat is elpusztíthat­juk. Ez már a tavaszi nö­vényvédelmi munkákat is nagymértékben fogja segí­teni. Ugyancsak fagymentes na­pokon távolítsuk el a fák fe­lesleges ágait. Ezáltal a tél végi lemosó permetezésnél sok vegyszert megtakarítha­tunk. Egyidőben távolítsuk el a lisztharmattal fertőzött vesszőket és a kaliforniai pajzstetű tömeges fertőzését jelző részeket is. Ellenőrizzük, hogy nincse- nek-e olyan gallyak, melye­ken a galagonyapille her­>■ , óit t mazó hemyófész­fát és bokrot hagynak meg, vagy telepítenek, mert ezek megőrzik a lehullott csapa­dékot és a lassú párolgás ré­vén nyáron hűtik a város le­vegőjét. A jövő városában a gép­kocsiforgalmat a minimális­ra redukálják, a parkolásra pedig föld alatti garázsok, ki­sebb részben pedig parkoló­házak szolgálnak majd. A gyalogjárdát az úttestek vagy árkádok alá helyezik. A gyárak és erőművek füst­je nem hevíti és szennyezi többé a levegőt. Csöveken az utak, autópályák és hidak alá vezetik, ezzel megakadá­lyozzák a jegesedést, a köz­lekedési baleseteket. Nyáron hajtatóházakat és szabadtéri uszodákat melegíthetnek az eltávozó hővel. Szabad utat a szélnek A lakóházakat egymástól megfelelő távolságra építik, hogy szabad járást biztosít­sanak a szélnek. Nem lesz­nek szűk utcák. Mindennek különösen akkor van jelen­tősége, amikor a magas lég­nyomás következtében úgy­nevezett inversió keletkezik, amely a talaj fölött úgyszól­ván megszünteti a levegő mozgását. A téli szmog — füstköd — rendszerint éppen az inversió következménye. A robbanómotoros jármű­vek közlekedését a minimá­lisra csökkentik. A személy- forgalom túlnyomó részét sű­rűn induló, föld feletti, vagy föld alatti elektromos tömeg- közlekedési eszközökkel bo­nyolítják majd. A távolsági forgalmat szolgáló utak el­kerülik a nagyvárosokat, a köztes területeket erdősítik. Metutópiában a magas vér­nyomást, idegrendszeri bán- talmakat, légcsőhurutot, tü­dőrákot, ólommérgezést stb. előidéző légszennyeződés megelőzésére elektromos meghajtású szállítóeszközö­ket alkalmaznak. Az ipari gázokat és a mérgező anya­gokat föld alatti vezetéke­ken, a városon kívülre ve­zetik, ott méregtelenítik és szigorú meteorológiai ellen­kek vannak, vagy olyan ágak, melyeken a gyűrűs­pille tojásai találhatók, eze­ket feltétlenül gyűjtsük ösz- sze és égessük el. Egy mun­kamenetben ritkítsuk a csonthéjas gyümölcsösök lombkoronájának besűrűsö­dött részeit is. A fás részek márgás részeit is kezelni kell. A sebeket kezelés után — oltóvisszal kenjük be. Február végén, ha az idő enyhül, megkezdhetjük az oltóvesszők megszedését. Az oltványokat az oltás elvég­zéséig kötegékbe, műanyag zacskókban vagy homokba rakva fagymentes helyen kell tárolni. Oltás előtt ne feled­kezzünk meg az újabb fer­tőtlenítés elvégzéséről. Ha a pincénk nedves, ak­kor óvatosan szellőztessük. Amennyiben penészes ed ést észlelnénk, akkor gondosan kénezzük ki a helységet. A szőlő telepítése előtt — ha ez még hátra van — végez­őrzés mellett bocsátják a szabadba. Ha az előrejelzé­sek szélcsendes időt jelez­nek, a szén- és olajtüzelést földgázra állítják át. A hul­ladékégetés hőjét megfelelő meteorológiai biztonsági in­tézkedések mellett energia- nyerésre használják fel. Az energiatakarékosság ér­dekében nagy gondot fordí­tanak az épületek hőszigete­lésére. Az ablakokat, és más üvegfelületeket nyáron fény- és hővisszaverő zsaluzással látják el, télen pedig hőel­nyelő üveghomlokzatokat al­kalmaznak. Vannak vidékek, ahol az építészeknek nagy arányú föld alatti építkezé­sekre is be kell rendezked­niük. Montrealban például egész üzletsorok vannak a föld alatt a gyakori hóviha­rok és a nem ritkán napi 30 fokos hőingadozások miatt. fl jövS nemzedék egészsége Az olvasónak bizonyára feltűnt, hogy Metutópia sok vonatkozásban nem is any- nyira utópia: egyes megálla­pításait már ma is alkalmaz­zák a várostervezők. Genfben például nemrég készült el a hatalmas föld alatti garázs, a Genfi-tó alatt. Stockholmban és Hel­sinkiben az új városnegye­dek építésénél messzemenő­en tekintetbe veszik, hogy a természetet a minimális mértékben károsítsák, a meglevő faállományt messze­menően kíméljék. Nemcsak Nyugaton, de a fejlett ipar­ral rendelkező szocialista or­szágokban, így hazánkban is találunk hasonló törekvése­ket. A jövő városainak ter­vezésénél az emberek egész­ségének megóvása érdekében elengedhetetlen a meteoroló­gusok és az építők szoros együttműködése. Nem kétsé­ges, hogy mindezek a beren­dezések nagy anyagi eszkö­zöket igényelnek. Az emberi­ség jövendő nemzedéke egészségének megóvása azon­ban olyan parancsoló szük­ségesség, amely minden más­nál előbbrevaló. zük el a talaj alapos meg- forgatását és trágyázását. Üj telepítésnél gondoljunk a fo­lyamatos termésérésre, és a fajtákat ennek megfelelően válogassuk össze. A bogyós gyümölcsűeknél (ribiszke, pöszméte) tőből vágjuk ki a kaliforniai pajzs­tetű lárváival fertőzött vesz- szőket, és távolítsuk el a . lisztharmatos részeket. Fagymentes napokon a díszcserjéket is lehet metsze­ni. A tűlevelűeket és örök­zöldeket — szintén fagymen­tes napokon — a csapadék pótlására egy-egy kanna víz­zel locsoljuk meg. Amennyiben az időjárás engedi (fagymentes, száraz időben), akkor a gyepet kom- paszttal 2 centiméter vas­tagságban terítsük be. Egy köbméter kompaszthoz cél­szerű 3 kilogramm szuper­foszfátot és 1 kiló kálisót ke­verni. Az elteregetett, mor- zsalékos kompasztot gereb- lyével, de még ideálisabb — fafogú szerszámmal finoman beütögetni a talajba. Vi­gyázzunk arra, hogy ne sért­sük meg a gyep gyökérzetét. Kalocsay Klári Filatéliai hírek A 17. országos ifjúsági bé­lyegkiállítás Békéscsabán, 1979. március 31.—április 8. között kerül megrendezésre. A kiállítási anyagokat leg­később március 5-ig kell a MABÉOSZ dél-magyarorszá­gi területi irodájához (Sze­ged, Bécsi krt. 29/B; posta­cím: Szeged, pf.: 159, 6701) megküldeni. A zsűri március 10-ig választja ki a kiállítás­ra kerülő anyagokat. A ki­állítás március 31-én fél ti­zenkettőkor nyílik, a Kulich Gyula Ifjúsági és Űttörőház- ban. Március 1—30-ig a Bé­késcsaba 1. sz. postahivatal­ban kiállítási propagandabé­lyegzőt használnak, a kiállí­tás helyén és időtartama alatt (március 31.—április 8.) alkalmi postahivatal műkö­dik, ahol a kiállításra készült külön emlékbélyegzővel bé­lyegzik a küldeményeket. A kiállítás külön érdekessé­ge, hogy úttörő futárposta indul Gyuláról Békéscsabára. A futárpostával továbbított küldeményekre fedélzeti le­bélyegzést használnak. Az úttörő futárposta-szolgálat azokat a küldeményeket to­vábbítja, amelyeket március 28-ig a békéscsabai úttörőház címére feladnak. Felhívjuk az érdekelteket, hogy az így feladott küldeményekre 3,— forint névértékű bélyeg ra­gasztandó. A kiállításra Bé­késcsaba városképét megörö­kítő emléklap, úttörőpostai emléklap, kiállítási boríték és külön erre az alkalomra ké­szült levelezőlap jelenik meg. A kiállítás alkalmából kataló­gust is adnak ki, mely rész­letes programot tartalmaz. A megnyitás napján, március 31-én adja ki a posta az if­júsági bélyeget 3,— Ft, +1,50 forint felár értékben. A pos­tai levelezőlap is ugyanakkor jelenik meg, mely a 17. or­szágos bélyegkiállításnak, il­letve rendezvényeinek és Bé­késcsaba városának állít em­léket. A postai levelezőlapot Widerkomm Ervin tervezte. A beadott gyűjteményeket 7 tagú bíráló bizottság értékeli, és a szokásoknak megfelelő­en 10 első, 15 második és 20 harmadik helyezést ítél oda mintegy száz kiállítónak. A vállalatok részéről már több értékes ajándék érke­zett be, s és az I, II., III. he­lyezett gyűjtemények tulaj­donosait Békéscsaba város Tanácsa bronzplakettel is megajándékozza. A kiállítás megnyitásának napján ren­dezi meg a szövetség a vá­rosban az ifjúsági árverést is. Ünnepélyes eredményhirde­tés április 8-án. Vas Tibor Évről évre nagy közönség- sikert aratnak a síugrás, sí­repülés látványos mutatvá­nyai, a sáncversenyek. Alig több, mint 90 esztendős sportágról van szó, s ez idő alatt az egykori átrepült harmincméteres távolságból 170 méter lett. Századunk elején egy svájci mérnök épített először tudományos számítások alapján ugró­sáncot, miután felisiherte, hogy jó és távoli ugrásokat csak az aerodinamika törvé­nyeinek figyelembevételével lehet végrehajtani. Egy hosz- szú ugrás kivitelezésének — ideálisan megépített sáncon — három feltétele van. Elő­ször is a lehető legnagyobb elugrási sebesség. Miután minden versenyző egyazon helyről indul, az elugrási se­bességet a guggolásban fel­vett jó aerodinamikai alak­kal lehet javítani (a mérési adatok tanúsága szerint a nekifutó sebesség másodper­cenkénti 1 méteres növeke­dése egy 90 méteres sáncon 9—14 méterrel hosszabb ug­rást jelenthet.) Másodszor: minél erőteljesebben rugasz­kodik el a versenyző a sánc­asztalról, annál kedvezőbb az elugrási szög. Végül: az ugrás utolsó métereinél lé­nyeges, milyen sokáig tudja „kihúzni” a versenyző a re­pülés időtartamát. Ha idő előtt kiegyenesíti a testét, készül a talajérésre, akkor önmagát fékezi és métereket is veszíthet az ugrás hosszá­ból. Egy híres nőgyógyász mondta, hogy a nők két do­logért hajlandók még a pok­lon is átmenni: hogy ne le­gyen gyerekük (amikor nem akarják), és, hogy legyen gyerekük (amikor akarják). Ez utóbbit támasztják alá azok a hírek, hogy Angliá­ban már megszületett a má­sodik lombikbébi is. Noha ilyen irányú kísérletek már régóta folynak, sikerről csak az a két angol orvos szá­molhatott be, akik lombik­ban megtermékenyített pete­sejtet műtéti úton ültették be az anyák méhébe. Az első lombikbébi meg­születése után a meddő nők valósággal telefonáradattal árasztották el a két orvost, akik azonban kénytelenek voltak lehűteni a kedélyeket. Kijelentették, hogy még hosz- szú éveknek kell eltelniük addig, amíg a megterméke­nyítés új módja általánossá válhat. Ne reménykedjenek tehát a gyermeket hiába vá­ró nők, hogy ezzel a mód­szerrel egyhamar gyerekük lehet. Először is — mondják az angol orvosok — ez a módszer nem alkalmazható A gyakorlott, a légmunka összes fortélyait ismerő sí­ugrót — a sáncépítők előre­látásának köszönhetően is — még elhibázott ugrás esetén sem fenyegeti életveszély. Ezt „elégelték meg” azame­mindenkinél. Számításba kell venni azt is, hogy igen költ­séges módszer, és ez is aka­dályozó tényező. Az orvos­történelem első lombikbébi­jének a megszületését 12 éves kutatómunka előzte meg. Időre van szükség ahhoz is, hogy minden kórházat fel­szereljenek a megfelelő ké­szülékekkel. A Pennsylvania Egyetem professzorának a véleménye szerint állatkísérletek soka­ságát kell még elvégezni. Csak így lehet meggyőződni arról, hogy a lombikbébinél alkalmazott megtermékenyí­tés nem jelent-e károsodást a születendő gyermek számá­ra. Az angol orvosok speciá­lis hormonokkal kezelték az anyaméhet, hogy az képes le­gyen megtartani a magzatot. Ezek a hormonok azonban az Egyesült Államokban tilalmi listán vannak, mert örököl­hető betegséget okoznak. A vita nem dőlt el. Bizo­nyos, hogy számtalan állat- kísérletet kell még elvégezni, amíg sor kerülhet tömege­sebb lombikbébi születésére. A felelősség valóban óriási... rikai ihletésű síugró-akroba­tika megteremtői, akik olyan ugrás közbeni mutatványo­kat produkálnak, amihez ha­sonlókat csak az autósrode- ók félelem nélküli résztve­vőitől láthatunk. Síugrás közben mintaszerűen végrehajtott szaltó, amit egy nyugat-németországi versenyen kapott lencsevégre a fotó­riporter Gáti István Kert — háztáji Februári kerti munkák A „fehér sport” akrobatái Az első lobikbébi egyhónapos korában

Next

/
Oldalképek
Tartalom