Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-09 / 33. szám
1979. február 9., péntek IgUilUkfite Sikeres pártnap Gyulán Tegnap, Gyulán, a húskombinát nagytermében pártnapot rendeztek, amelyen nemcsak a gyáróriás dolgozói, hanem a város lakosságának szinte minden rétege képviseltette magát. A pártnap előadóját, Győri Imrét, az MSZMP KB titkárát Kovács János, a húskombinát párttitkára köszöntötte. A pártnap előadója időszerű nemzetközi eseményekről, aktuális témákról beszélt, válaszolt azokra a kérdésekre — több mint 20 ilyen volt —, amelyeket a dolgozók írásban juttattak el hozzá. Az előadás után Csíki József, a húskombinát vezérigazgatója tájékoztatta a Központi Bizottság titkárát az üzem gazdasági eredményeiről. Növekvő tervezői feladatok Újabb háromezer hektár A Korösvidéki Vízügyi Igazgatóság területén valamennyi folyó apad. Az apadást elsősorban a Hármas- Körösön és a Hortobágy— Berettyó-csatomán rendkívül lassítja a Tisza magas árhulláma. A Tisza csongrádi és a Hármas-Körös szarvasi vízmércéjén mért vízszinték különbsége csütörtökön reggel csupán 96 centiméter volt. A Tisza folyamatosan árad, így a Hármas-Körösön és a Hortobágy—Berettyón az apadás tovább lassul. Harmadfokú árvízvédelmi készültség már csak a Hármas-Körös alsó szakaszán és a Hortobágy— Berettyón van érvényben. Másodfokúra mérsékelték az árvízvédelmi készültséget a Hármas-Körös felső szakaszán. Továbbra is első fokú az árvízvédelmi készültség a Kettős-Körösön, a Sebes-Körös alsó szakaszán és a Berettyón. Tegnap újabb háromezer hektárral csökkent a belvízzel elöntött terület nagysága. Csütörtökön a késő délutáni órákban Békés megyében 19 ezer 600 hektárt borított a belvíz, melyből 7400 hektár a vetés, és 4400 hektár a szántó. Előtérben az export A Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalat 1978-ban elkészített tervdokumentációinak a kiviteli értéke meghaladta az 1 milliárd 200 millió forintot, ami 200 millióval több az 1977. évinél és a vállalat eddigi történetében csúcsteljesítmény. Jelentősebb munka volt a békéscsabai új téglagyár, amelyet a technológiai szerelést előkészítő csehszlovák brnói tervező vállalattal együttműködve Kovács András építészmérnök tervezett. Elkészült a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat békéscsabai gyárában egy univerzális feldolgozó csarnok terve. Tervezője Papp László, építészmérnök volt. Kraszkó Pál építészmérnök a Csepel Autógyár szeghalmi telepe fejlesztésének a tervét készítette el. A nagyobb feladatokhoz tartozott még több mint 500 nagypanelos lakás, néhány iskola, óvoda és bölcsőde tervezése. A vállalat az árbevételi tervét túlteljesítette, a nyeresége pedig az 1977. évihez hasonlóan csaknem 13 millió forint. A jó eredményt változatlan létszámmal, a termelékenység növelésével érte el, amit elősegített (5 millió forint értékű építkezéssel) a munkahelyi körülmények javítása, továbbá a talajtechnikai szakosztály géni fúróberendezéssel való ellátása és a számítógépes költségvetés-készítés. Az utóbbi megkönnyíti a kivitelező vállalatok előkészítő munkáját is. Gondot fordít a vállalat a dolgozók továbbtanulására. szakmai képzésére is. Tavaly 40-en vettek részt egy vagy több évig tartó oktatásban, így szakmérnöki továbbképzésben, tanultak műszaki egyetemen, műszaki főiskolán, szakközépiskolában, marxista—leninista esti egyetemen. Sokan rövidebb ideig tartó tanfolyamokra jártak. A szocialista brigádmozgalom tovább fejlődött. A vállalat Kiváló Brigádja címet a Vásárhelyi Pál közműtervező, a Petőfi Sándor talaj- mechanikai- és a Tyereskova számviteli szocialista brigád érdemelte ki. (Brigádvezetők : Balogh Lászlóné szerkesztő, Monori Károlyné laboráns és Kruzslitz Tiborné osztályvezető.) A vállalat idei célkitűzése a tavalyihoz hasonló. A jelentősebb feladatokhoz tartozik 800 lakásnak, a Magyar Nemzeti Bank békéscsabai székháza bővítésének, a Számítástechnikai és Ügyvitelszervezési Vállalat és a Központi Statisztikai Hivatal békéscsabai számítóközpontjának, valamint a közelében létesülő 1200 adagos önkiszolgáló étteremnek a kiviteli terve. (Ez utóbbinak a tervezője Kraszkó Pál.) Elkészül a békéscsabai 'kórház- építés II. ütemének a tanulmányterve és programja, továbbá számos más különböző rendeltetésű létesítmény terve. Nemrég alakult meg a városrendezési csoport, amely város- és községrendezési terveket készít. P. B. Reggeli tüske Nem is olyan régen az újságok, a rádió, a televízió szinte naponta foglalkozott egyes fiatalok cselekedeteivel a tömegközlekedési eszközökön. Mármint azzal, hogy gátlástalan ifjú párok csúcsforgalomban enyelegni, csóko- lózni, vagy uram bocsá’- „smárolni” merészelnek az utazóközönség előtt, vagy — mivel jó erkölcsitek lévén elfordultak — a hátuk mögött. Az olvasók most képzeljenek el néhány más beállítású helyzetet. Például: bemennek az SZTK-ba — szintén tömeg van —, a főorvos a folyosón simogatja az asz- szisztensnőt, vagy tanácsi fogadóóra: az előadó a várakozók sora előtt csókolózik a gépírónővel, vagy, hogy mást ne mondjak, az étteremben szombat délben a pincér a bárpult mögötti pincérnővel incselkedik. De azt is el tudjuk képzelni, hogy a zsúfolt autóbuszon a kalauznő feláll a helyéről, odamegy a vezetőhöz és elkezdi harapdál- ni a fülét. No, ezzel már kezdem megközelíteni tulajdonképpeni mondanivalómat. A történet a következő. Egyik reggel Gyomán felszálltam a Budapest—Békéscsaba között közlekedő személyvonatra. Az utolsó előtti kocsiba, mert tapasztalatból tudom, ez áll meg Békéscsabán a kijárat előtt. Mindössze hárman voltunk a dohányzó szakaszban, két fiatal nő és én. Jött a fiatal kalauz, lekezelte a jegyem, majd átült a nőkhöz, úgy látszik ismerte őket, élénk beszélgetésbe kezdtek. I amiből hamarosan harsány ■ nevetés, majd félre nem ért- ! hető viháncolás, később ké-; jes női sikoltozás támadt. • Csárdaszálláson kalauzunk • leszállt, élesen füttyentett.; majd visszajött és folytatta. ■ ahol abbahagyta. Néhánnyal S közben megszaporodtak az \ utasok, Mezőberénynél pedig már két-három, gyerekes család is beszállt a kocsiba. Eddig sem tudtam a regényre koncentrálni, amit olvastam, de ezután még kevésbé, mert bár háttal ültem az eseményeknek, a hangulat hallhatóan emelkedett. Többen felálltak, vagy azért, mert felháborodtak, vagy csupán kíváncsiságból. A nem „szenvedő” nő rászólt a társára, hogy ne olyan hangosan sikoltozzon, de az két kacagás között elfúló hangon közölte vele, hogy nem tudja megállni. Egyre feszültebbé vált a hangulat és elgondoltam: fiatal vagyok én is, örömmel láttam korábban, a MÁV sem öregedik el, egyre több fiatal dolgozik a kötelékében. Azután eszembe jutottak az utasok, felnőttek és kiskorúak, majd pedig nemrég közölt irományom, ahol a MÁV dolgozóinak a hideggel, faggyal szembeni áldozatkész munkáját mutattam be pár szóval, megdorgálva a kritizáló utasokat, de akkor nem gondoltam, hogy hamarosan én is belépek az elégedetlenek táborába. Jelen esetben úgy érzem, joggal! Plavecz Pál Napjainkra már több mint ezer dolgozót foglalkoztat az Erdőgazdasági, Fűz- és Kosáripari Vállalat a kilenc telephelyén. A vállalat export- árbevétele az utóbbi években meghaladja a kétmillió dollárt, termékeik 17 tőkés országban találnak gazdára. Évről évre mintegy 500 különféle tetszetős termékfajtát készítenek. Ma már egy kosárfonójuk 150 ezer forint értékű terméket állít elő évente. Megyénk egyik legidősebb gyárának vezetői azt vallják, hogy a jövőben mindinkább előtérbe kell hogy kerüljön a termelékenység további növelése, a hatékonyság fokozása, a gyártmányszerkezet továbbfejlesztése, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítése. Mindezt nagyrészt elősegíti az a tény is, hogy az utóbbi években 35—40 munkabrigád vetélkedik a szocialista brigád címért telephelyeiken. MegYei közúti információ Békés megye országos köz- úthálózatán folyamatban levő szabályozások, munkák: A 44. sz. főút Szarvason levő vasúti kereszteződésének biztosítási módja megváltozott, fénysorompó-berendezést helyeztünk üzembe a csapórudas sorompó helyett. A vasúti kereszteződés közvetlen közelében csatlakozott a MÁV-rakterületre vezető út, melyet áthelyeztünk a vasúti kereszteződéstől 80 méterre. A Nagykamarás községen átvezető utakon 5 t súlykorlátozás lépett életbe, ezért Kunágota—Nagykamarás, valamint a bánkúti elágazás és Nagykamarás község között is 5 t súlykorlátozás van elrendelve. —Volán együttműködés II „kiváló komplex brigád” A jobb munka, a hatékonyabb munkaszervezés érdekében 1963-ban szolnoki kezdeményezésre MÁV— Volán komplex brigádot hoztak létre Békéscsabán. Azóta a mozgalom már országos méretűvé fejlődött. A 15 éves jubileum alkalmából az 1978. évre versenyt hirdettek a komplex brigádok részére. A munkaverseny eredményeként, amit a MÁV Szegedi Igazgatóság és a Volán Tröszt értékelt az 1978-as év munkája alapján, napokban megtartott értekezleten a békéscsabai MÁV —Volán megkapta a Kiváló Komplex Brigád elismerő kitüntetést, amelyben annak is szerepe volt, hogy a 15 év alatt immár nyolcadszor kerültek az első 3 helyezett közé. A megye területén a Volán által kezelt vagonoknak mintegy 40—45 százalékát a békéscsabai vasútállomáson rakják ki. E százalékos arány miatt a békéscsabai vasútállomáson végzett jó, vagy rossz munka meghatározó a Volán Vállalat egészére. Rácz Kálmán, a Szegedi MÁV Igazgatóság kereskedelmi osztályvezetője tartotta az értékelést és adta át az oklevelet a Volán-brigád képviselőjének, a Volán Vállalat nevében pedig Fábián József teherforgalmi és kereskedelmi osztályvezető köszönte meg a jó együttműködést a MÁV-brigád tagjainak. Végezetül a komplex brigád nevében Losonczi Zoltán MÁV-főintéző köszönte meg a komplex brigádokat irányító vezetők segítségét, és kérte őket a további sikeres együttműködés lehetőségeinek biztosítására, egyben ígéretet tett, hogy az elkövetkezendő időszakban is hasonló szinten igyekeznek végezni munkájukat a kocsiforduló megrövidítése érdekében. A MÁV—Volán-értekezlet résztvevői Kép, szöveg: Béla Vali II Minisztertanács tárgyalta: Tovább bővül a szakszervezeti jogsegélyszolgálat I mmár több esztendős „múltra” tekint visz- sza a szakszervezeti jogsegélyszolgálat. Jelentőségéről, hasznáról és megtett útjáról már több — különböző időszakokat átfogó — értékelés született. Jelentős horderejű most, a témával kapcsolatos minisztertanácsi előterjesztés is: gyakorlatilag ennek a nagy szakszervezeti hagyományokra épülő „jószolgálati” formának a hosszabb távra szóló fejlődési lehetőségeit, irányait határozta meg a Minisztertanács csütörtöki ülése. Előzményként a SZOT különleges gonddal tekintette át a jogsegélyszolgálat eddigi, több mint három esztendős „múltjának” főbb állomásait. Néhány sokat mondó számadatot érdemes ismertetni. 1977-ben 1606 helyen — az összes üzem, intézmény mintegy 23 százalékában — működött — szakszervezeti jogsegélyszolgálat. Több mint két és fél millió állampolgár vette igénybe, s a szolgálat csaknem 150 ezer ügygyei foglalkozott. Nem mai igazság, hogy az állampolgárok — köztük az üzemek, vállalatok dolgozói, a nyugdíjasok, sőt a szakmunkástanulók is — sokféle ügyes-bajos gonddal, problémával küszködnek, amelyhez a megoldás, a felvilágosító, eligazító szó nem feltétlenül az igazgatási apparátusból, vagy az igazság- szolgáltató szervektől szükséges. A gyárak, üzemek munkásainak munkajogi, családjogi problémáira gyorsabban, minden bürokrácia nélkül válaszolni, a fel- világosító szót, a jogi segítséget „házhoz vinni”: a többi között erre vállalkozott annak idején a szak- szervezeti jogsegélyszolgálat. Érdekes megoszlást tükröznek a jogsegélyszolgálat igénybevételének statisztikai adatai. Eszerint a 150 ezer segítséget kérő panaszos, a jogsegélyszolgálat „ügyfeleinek” egyötöde munkajogi ügyekben kért tanácsot, illetve jogi segítséget. Körülbelül 60 százalékot tett ki együttesen az államigazgatási, családjogi és polgári jogi ügyek száma. Ami a fejlődésre, a megtett út sokféle pozitív vonására jellemző: egyre jobb az együttműködés a jogsegélyszolgálat, az igazságügyi szervek, az ügyvédség között; jó kapcsolatok alakultak ki a tanácsok és a szolgálat között is; valamelyest — de még nem eléggé — csökkent az a munkaidőből kieső hányad, amelyet korábban ügyintézésre fordítottak a vállalatoknál. Az elmúlt esztendő, végéig az iparban, az építőiparban és a közlekedésben, a meghatározott kategóriák szerint megszervezték a szolgálatot. Méltán állapíthatta meg tehát a SZOT elnöksége, majd a kormány, hogy a jogsegélyszolgálat megfelelt hivatásának, rendeltetésének, eddig is jól szolgálta a dolgozók, az egész társadalom érdekeit. Tíz és tízezer ügyben sikerült gyorsan és hatékonyan segíteni a munkást, a dolgozót ; a tanácsi igazgatásban tapasztalható jó kezdeményezések, ötletek — például a félfogadási irodák közös használata, a kihelyezett üzemi fogadóórák, a meghosszabbított ügyintézési idő (amelyet azonban korántsem vesznek igénybe annyian, mint lehetne), sok területen tette egyszerűbbé az ügyek, gondok intézését. Mindezeket áttekintve, a SZOT elnöksége és a kormány méltán ítélte meg úgy a jogsegélyszolgálat eddigi tevékenységét, hogy alapjaiban bevált — további kiterjesztésére elérkezett az idő. Eszerint: 1979-től valameny- nyi vállalatnál és intézménynél — ahol az igények ezt indokolják és a feltételek is biztosíthatók — a szakszervezeti bizottságok mellett fokozatosan megszervezhető a jogsegélyszolgálat is. Létrehozásához szükséges az illetékes szakszervezet elnökségének, illetve az illetékes miniszternek az engedélye. A szolgálat bővítéséhez hozzá tartozik értelemszerűen az is, hogy működéséhez megfelelő társadalmi aktivistákra, illetve kellő jogi felkészültséggel rendelkező munkatársakra van szükség. C élszerű az is, ha a szolgálat bővítésének útját úgy választják meg a vállalatok, hogy a nagyüzemek vidéki egységei karöltve több helyi termelő szervezettel, üzemmel — együttes, közös jogsegélyszolgálatot szerveznek ott, ahol ez kínálkozik a leginkább járható útnak. Ilyen esetekben a leginkább jelentős üzem, intézmény szakszervezeti bizottságára hárul a jogsegélyszolgálat működtetése. Várkonyi Margit Ki felel a balesetért? A közelmúltban nem egy mindennapi ügyet tárgyalt a battonyai járásbíróság. K. János, a Mezőhegyesi Általános Iskola tanulója ugyanis kártérítést követelt a Mezőhegyesi Állami Gazdaságtól. A múlt tanévben az iskola tanulói több napon keresztül almát szedtek a gazdaságban. Az egyik napon uzsonnaszünetben almával dobálództak. A játéknak súlyos következménye lett. K. Jánost célba találták. Szemüvege elört, és megsérült a jobb szeme. Emiatt látása nagymértékben csökkent. A Békés megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság 365 forint baleseti járadékot állapított meg. A kiskorú felperes ugyanakkor havi 1000 forint járadékot, továbbá 3100 forint kár megtérítését kérte. A tárgyalás során a gazdaság képviselője arra hivatkozott. hogy a balesetért az iskola felelős. A kárért is annak kell helytállnia. Hiszen a tanuló és a gazdaság között nem létesült munkaviszony, tehát ilyen alapon nem is lehet a gazdaságra áthárítani a kár megtérítését. A bíróság azonban helyt adott a keresetnek. Jóllehet a Munka Törvénykönyve szerint 14. életévnél fiatalabb személy munkaviszonyban nem foglalkoztatható. A nép- gazdasági érdek azonban olykor szükségessé teszi, hogy az iskolás korúak a mezőgazdaságban, különösen munkacsúcsok idején, dolgozzanak, aminek a tanulók munkára nevelésében is jelentős szerepe van. Éppen ezért ha jogi szempontból nem is jött létre munkaviszony a tanuló és a gazdaság között, a foglalkoztatási kapcsolat így 'is a munkaviszonyhoz áll a legközelebb. Ennek a megállapításnak az alapján közbenső ítéletben kötelezte az állami gazdaságot a bíróság a balesetből származó kár megtérítésére, a munkajogi szabályok alapián. Az ítéletet a Gyulai Megyei Bíróság is helybenhagyta. —di—
