Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-06 / 30. szám

1979. február 6., kedd

o

uumjKfito

30 éves a méhkeréki táncegyüttes

Feladatuk a népi kultúra ápolása

A legnagyobb sikert az úttörő táncosok együttese aratta

Harminc esztendővel ezelőtt alakult meg Méhkeréken a román népi együttes. A jeles évforduló alkalmából vasárnap este jubileumi ünnepséget rendeztek a helyi művelődési házban. Ott volt az ünneplők között Várai Mihályné, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője, Szilágyi -Péter, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára, Novák Mátyás, a gyulai Járási Hivatal elnöke, a járás és a község párt-, illetve állami szerveinek képviselői.

A közönség zsúfolásig megtöltötte a művelődési házat, akiket Boka Mihályné, a községi tanács elnöke köszöntött, majd ünnepi be:

Az „elfekvő” kettes

szédet Márk György, 9 Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének titkára mondott. Méltatta a népi együttes fennállása óta eltelt 3 évtized gazdag eredménylistáját és azt, hogy a

Magyarországon élő románok legjelentősebb művészeti csoportja a méhkeréki, amely méltóképpen reprezentálja a nemzetiségiek ma is élő, eleven népi hagyományait, kultúráját. A méhTakarmánytermesztők továbbképzése

Tegnap kezdődött Gyulán, és egy héten át tart a Füzesgyarmati Lucematermelési Rendszer szakmai továbbképzése. Az előadássorozaton az FLR 52 tagjának képviselői ismerkednek a szálasta- karmánytermelés legújabb tudományos eredményeivel. Sor kerül új agronómiái eljárások, technológiák ismertetésére. Előadások hangzanak el a takarmányterme- lés gépesítésének lehetőségeiről, de lényeges szerepe lesz az üzemgazdasági elemzéseknek is, melyek fő kérdése, hogyan lehet olcsón nagytömegű takarmánnyal ellátni az állattenyésztést.

Az előadók egyetemek és tudományos intézetek kutatói, valamint a témát legjobban ismerő gyakorlati szakemberek. Az előadásokon részt vesznek a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium, a vegyészeti és gépgyárak képviselői is.

kerékiek példát mutatnak, hogyan kell ápolni, továbbfejleszteni a nemzeti hagyományokat, a fiatalokba oltani már kicsi kortól kéz-' dődően az éneklés, zenélés, táncolás szeretetét.

Az ünnepi beszéd után Csende Béla, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának helyettes vezetője emlékezett meg a méhkeréki együttes eredményeiről, rádiófelvételeiről, országos bemutatókon nyújtott kiemelkedő teljesítményéről. A jubileum alkalmából átnyújtotta az együttesnek a „Szocialista kultúráért” kitüntető jelvényt. Köszöntötte az együttest Várai Mihályné is, aki további sikereket kívánt a kollektívának. Az elmúlt 3 évtized alatt kiemelkedő munkát végzett táncosoknak, zenészeknek pénz- és tárgyjutalmat adott át Boka Mihályné és Novák Mátyás. Az ünnepség után nagy sikerű műsort adott a népi együttes mindhárom csoportja, az úttörők, a KISZ-esek és az idősek kara. A műsor után román bálon szórakoztak a résztvevők.

Gazdaságfejlesztési díj

Gazdaságfejlesztési díjat alapított a Szolnok megyei Tanács. A művészi érmet, Nagy I. Jánog szobrászművész alkotását, a velejáró pénzjutalommal minden évben azoknak a szerveknek, kollektíváknak, személyeknek adományozzák, amelyek, illetve akik a gazdaság valamelyik ágában folyamatosan kiemelkedő munkát végeznek. tevékenységükkel elősegítik a megye gazdasági fejlődésének gyorsítását, a helyi gazdasági tennivalók következetes végrehajtását, az életszínvonalpolitikai feladatok megvalósítását. Az újonnan alapított gazdaságfejlesztési díjat első ízben 1979. augusztus 20-án ítélik oda.

Továhh csökken a Körösök vízszintje

26 ezer hektár mentesült a belviz alól

Sokan álltunk buszra

■ várva a megállóban. A I menetrend szerint már öt

perce esedékes a járat. Bosszankodunk, hát persze. Talán ezért is kerül — jobb híján — az érdeklődés középpontjába a járdasziget egyik tócsája szélén nyugvó kétforintos. Zsebből, vagy egy ügyetlenebb kézből csúszhatott ki, s hullott a hólétől lucskos betonra. Köpcös férfi szemez először a kettessel, aztán mások is lefelé néznek.

De senki nem hajol le érte. „Jé, egy bélás!” — jópofáskodik két gimnazista srác. „Bérleted van, nem?” — toldja meg a \ másik. Elfordulnak és az 5 esedékes matekdolgozat ; kerül ismét terítékre.

m u

A busz csak várat ma- ! gára. A házak közül fia- ! tál anya szaporázza a lé- I péseket a megálló felé, j mögötte óvodás korú kis- I fia szalad. A nő az út- \ testen karba kapja a fiúcskát, úgy kerülgeti a pocsolyákat. Leteszi a kisfiút, pénztárcáját veszi elő: „Nincs pénzünk, anyu?” — néz föl a gyerek. „Van, van, csak két- - forintosom nincsen.” A i kanyarban megjelenik a 5 csuklós. c

• A kisfiú láthatóan töri a fejét a pénzcímleteken, s egyszerre csak tekintete rátéved a latyakban fekvő ércpénzre. Ug- i rik a kisfiú, fehér kesz- j tyűs kezével kiragadja a i kettest. A buszra fel- I szállók közül szól visz- i sza egy férfi: „Én adha- i tok, asszonyom!” A kis- i fiú válaszol: „Bácsi, már í van. Egy elfekvő...” Az : induló buszon ketten is j felállnak, átadva helyik- ! két az anyának és fiá- i nak.

N. L.

■

Az elmúlt két napban a Körösök és a Berettyó apadása folytatódott. Az apadás I ütemét a folyók alsó szaka• szain észrevehetően lassítja a

■ Tisza magas vízállása, amely S Csongrádnál hétfő reggelre

■ meghaladta a 85 százalékos S medertelítettséget.

A Hortobágy—Berettyó ; csatorna vízszintje a zártár• vízkapu, a beemelt és a gra- S vitációsan érkező belvizek S hatására 733 centiméterrel ; hétfőn tetőzött, s ez az ár• hullám egyben azt is jelenti, S hogy 6 centiméterrel megha- ; ladta az eddig mért legna- ; gyobb vízszintet. A csatorna 5 árvízi kapuját kinyitották, s

■ hétfő délutánig 18 centimé- ! tért apadt a Hortobágy—Be- ; rettyó alsó szakaszán.

A Berettyón és Sebes-Kö• rösön vasárnap 12 órakor 5 másodfokúra, a Kettős-Körö■ sön ugyancsak vasárnap dél- ! után első fokúra mérsékelték

Az MSZBT és a Kulturális S Minisztérium által meghirde- : tett „Kell a jó könyv” olva- ; sópályázat 1978 decemberé• ben zárult. A pályázatot a i Nagy Október tiszteletére

■ hirdették meg, és nagy vissz■ hangot váltott ki a könyv- : tárak olvasói körében. Béké- ; sen 91-en 109 írásbeli pályá■ zatot nyújtottak be a meg• adott témakörökből. A szó- ; beli megyei vetélkedőre 12

• békési csapat nevezett be. A

■ csapatok jól szerepeltek, harmadik, negyedik, ötödik és hatodik helyezést érték el. Több helyen üzemi vetélkea készültséget. A Fehér- és Fekete-Körösön hétfőn délelőtt megszüntették az árvízi készültséget. Első fokú árvíz- védelmi készültség van érvényben a Kettős-Körösön, másodfokú a Sebes-Körös alsó szakaszán, míg továbbra is harmadfokú az árvédelmi készültség a Berettyón, a Hortobágy—Berettyó-csatomán és a Hármas-Körösön.

Az elmúlt napokban ugyan hullott kisebb mennyiségű csapadék, de ez nem növelté a belvízzel borított terület nagyságát. Hétfőn délben megyénkben 30 ezer 100 hektárt borított a belvíz, melyből 12 ezer hektár a vetés, és 6900 hektár a szántó. Az intenzív védekezés és a viszonylag kedvező időjárás eredményeként öt nap alatt csaknem 26 ezer hektárral csökkent a belvízzel elöntött terület nagysága. Tegnap a Körösvidéki Vízügyi Igazgadőket rendeztek, ezek közül különösen sikeres volt az ÁFÉSZ ifjúsági brigádja, és a Hungaronektár egyik brigádja által kezdeményezett vetélkedő.

A pályázaton részt vevők közül 54 szocialista brigádtag, 40 középiskolás, 6 szakmunkás és 27 más munkakörben dolgozó könyvtári olvasó van. A „Kell a jó könyv” olvasómozgalom sikeréhez a békési könyvtár — a szóbeli ajánláson kívül — rendszeres könyvkiállításokkal is hozzájárult. '

tóság 55 szivattyútelepet és 65 szivattyúállást üzemeltetett, másodpercenként 163 köbméter vizet emeltek át a befogadókba.

Helyi vízkárelhárítás folyik Nagykamaráson, Mező- berényben, Eleken és Gyulán. Az említett községekben, illetve városban harmadfokú belvízvédelmi készültség van érvényben továbbra is. Dobozon, Vésztőn, Kétegyházán, Békésen, Békéscsabán és Köröstarcsán másodfokú a belvízvédelmi készültség.

Február 8-án, csütörtökön újabb mesebemutatót láthatnak a gyerekek a Békés megyei Jókai Színházban. Köves József írta a Nyakigláb, Csupaháj, Málészáj című mesejátékot, amelyet Lovas Edit rendez. Képünkön: Kerekes Péter, Mézes Violetta, Kárpáti Tibor és háttal Nagyidai István

Fotó: Gál Edit

„Kell a jő könyv” Békésen is

így dolgoztunk

M

ár sokféle részlet ismert volt abból — napi tapasztalatok, az MSZMP Központi Bizottsága december 6-i ülése, az országgyűlés téli ülésszaka nyomán —, amit most teljes, összefoglaló képként tárt elénk a Központi Statisztikai Hivatal jelentése. A népgazdaság 1978. évi tervének teljesítéséről nyújtott átfogó összegezés — amit a napilapok vasárnapi számukban hoztak nyilvánosságra — arra ad módot, hogy tavalyi munkánk eredményeiről összeillesszük az önmagukban is fontos, ám együttesen még beszédesebb részleteket; a tanulságok levonása, s hasznosításuk elkerülhetetlen.

Rögtön túlesve a nehezén: az indokolt kérdésre, vajon miként summázható a megtett út, azt felelhetjük, sikerrel legyűrt akadályok, s elmaradt lépések bonyolult keveredéseként. Nem a haladás ténye, hanem hogyanja mellé tehető kérdőjel, s ez egyben válasz arra is, megtorpanásról nem beszélhetünk. Arról azonban igen — mégpedig megkülönböztetett figyelmet sürgetve kell szólnunk róla —, hogy a munkánknak egyre inkább a minőségi jellemzői kerülnek előtérbe, s itt vannak tetemes adósságaink. Mert hiszen igaz, a termelőágazatok a tervvel egyező, vagy azt megközelítő mértékben fejlődtek, de éppen a minőségi, összetételbeli vonások háttérben maradása miatt a termelés egészének hatékonysága elmaradt a számítottól; a nemzeti jövedelem növekedése négy százalék a célul meghatározott öt százalékkal szemben. Amibe belejátszott, a bruttó termelés sem emelkedett a számított mértékben, ám még erőteljesebb szerepe volt annak, hogy az anyagi ráfordítások gyorsabban növekedtek, mint maga az árukibocsátás. Ez utóbbi, ha egyetlen esztendőben föllelhető jelenségnek mutatkozna, nem okozna különösebb fejtörést. Tartós, hosszabb ideje meglevő folyamatról van azonban szó, amit — életszínvonal-politikai, s gazdaságfejlesztési céljaink ismeretében egyaránt — nehéz teherként vállainkon nem hordhatunk tovább. Ahogy ismétlődően visszatérő gond a beruházások tervezettet meghaladó mértéke, a készletfelhalmozás már-már akrobatamutatványokhoz illő emelkedése. Az ilyen és hasonló tényezők azután úgy válnak igazán testközelivé, hogy a behozatal túllép az ésszerű, indokolt határokon, ugyanakkor a kivitelnél elmaradnak, késnek azok a lépések, melyek növelnék versenyképes áruik mennyiségét, korszerűségét, használati értékét, fajlagos költségeikkel összevetett árát.

Mindenkor veszélyesek a végletek, s akkor különösen, ha a gondok szorítóak. Éppen ezért fontos hangsúlyozni, hogy milliók munkája eredményeként az 1978- as esztendő is hozott szép sikereket. A vegyipar gyors termelésnövekedését például — 10,7 százalék — a terület több szakágazatában a kedvező eredményű kivitel fokozódása kísérte; az egy lakosra számított 1,2 tonna szemes termény és 124 kilogramm hús előállítása európai viszonylatban is figyelmet érdemlő eredmény, s a 88 ezer lakás fölépítése — bár kétezerrel kevesebb az eredetileg meghatározottnál — szintén temérdek munkát és pénzt emésztett fel.

Ha megengedjük a leegyszerűsítést, akkor úgy fogalmazhatunk, nem az eredmények hiánya, hanem lehetőségeink és eredményeink viszonya, s még inkább a követelmények és a teljesítmények aránya a figyelmeztető. Sajnos, óvakodunk, ódzkodunk az olyasfajta ellentétpárok fölállításától, mint az, hogy a vállalatok és szövetkezetek fejlesztési forrásai a tervezettnél jóval nagyobb mértékben bővültek — ilyen célú kiadásokra tíz százalékkal többet fordítottak, mint

1977-ben —, ugyanakkor az eszközkihasználás romlott, az egységnyi állóeszközre jutó termelés 1978-ban az iparban 3,5 százalékkal, az építőiparban nyolc, a mező- gazdaságban két százalékkal csökkent. A beruházásaikra, fejlesztéseikre büszke cégeknél a mérleg e másik serpenyőjét is figyelni kellene.

Az előbbihez hasonló ellentétpárokat — a köznapi tapasztalatokra támaszkodva is, a Központi Statisztikai Hivatal jelentését olvasva is —, sajnos könnyedén összeállíthatunk. Hiszen fura helyzet: az ipar nagy iramban emelte beruházási célú értékesítését, ugyanakkor — például és nagy súllyal a gépiparban — a termékszerkezet korszerűsítése az indokoltnál sokkal lassúbb; gyakran újdonságként is elavult, nem korszerű termékek kerülnek a közfogyasztásba, a felhalmozásba egyaránt.

Csakis akkor tudjuk a valóságnak megfelelően értékelni munkánk eredményeit és teendőinket, ha nem kerüljük meg az előbb említett, illusztrált szembesítést. Az a tény, hogy további fejlődésünk kulcskérdésévé az egyensúlyi helyzet javítása vált, a megtett lépésekkel szemben az elmaradtakat emeli a fő helyre. Azaz: tartsuk számon, miben sikerült előbbrejutni az előző esztendőkhöz képest, ám a hangsúly azon legyen, hol, miben, miért maradtunk el lehetőségeinktől. Mert elmaradtunk, s hogy ok-okozat mindig kapcsolódik, azt tapasztalhattuk az 1979. évi nép- gazdasági terv céljainak megfogalmazásánál, a minimális növekedést jelző számok kimondásával.

S

em az irányításban, sem a vállalati tevékenységben nem észlelhettük igazán 1978-ban a népgazdaság valóságos helyzetét, ezt tükrözik a statisztikai jelentésben foglaltak is. Annak ellenére igaz ez, hogy tisztelet és elismerés illeti a különböző termelő kollektívák jó célú erőfeszítéseit, eredményeit, ám azt kell mondanunk, összességében mégis kevés az, amire jutottunk, nem korábbi gazdálkodási szintünkhöz, hanem a követelmények diktálta, a lehetségest és a szükségszerűt magukba foglaló mércékhez képest. A statisztikai jelentés száraz tényei mögött a valóság bonyolult mindennapjai lüktetnek, s éppen ezért a szóban forgó tények nagy biztonságú alapot kínálnak az okok, okozatok föltárására, megismerésére. Ennek mikéntjét a maguk testére szabva szükséges meghatározniuk a termelőhelyeknek, elvét viszont világosan megfogalmazta az MSZMP Központi Bizottsága 19T8. december 6-i ülése. A testület tanácskozásán elhangzott előadói beszédben Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára erről az elvről így szólt: „A követelmények fokozása a vállalatokat mint gazdálkodókat, a gazdasági vezetőket és a dolgozókat pedig mint munka- vállalókat érintse. Az intézkedéseknek az erőforrások gazdaságosabb felhasználására, a szükséges szerkezeti változtatások megvalósítására kell ösztönözniük, jövedelemhez pedig csak fokozódó követelmények teljesítésével lehessen hozzájutni”.

Fotó: Béla Ottó