Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-01 / 26. szám
IS HAMM « 1979. február 1., csütörtök A Finomkerámiaipari Művek Alföldi Porcelángyárának hódmezővásárhelyi majolikagyára munkaigényes majolika díszműárut — tálakat, vázákat, tányérokat — készít, nagy részét exportra. A képen: a festőműhely (MTI-fotó — Balaton József felvétele — KS) Az időben hozott gazdasági döntések haszna Zárszámadás Nagyszénáson Hz értékesítés alapfeltétele a minőségtartás Az időben hozott gazdasági döntések gyorsíthatják a fejlődést. A megállapítás közismertnek tűnik ugyan, ám sok helyütt találkozunk még halogatással, ürügyet? és indokok logikusnak vagy kevésbé annak tűnő elképzelések felsorakoztatásával. Egy másik alapigazságban fogalmazhatjuk meg; ha úgymond „jól halad a szekér”, nemegyszer nagyvonalúak vagyunk, elfeledkezünk a hibákról, mert azok egyébként is csak rontanák az összképet. Ezért is tűnhetett szokatlannak az, amikor a nagyszé- nási Október 6. Termelőszövetkezet január 30-i zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlésén Hegedűs Béla, a szövetkezet elnöke őszintén beszélt a hibákról. Pedig a tsz fennállása óta a legeredményesebb évet zárta. A szövetkezet tiszta nyeresége tízmillió forinttal lett több, mint amennyi egy évvel korábban volt. * * * Idézet a vezetőség beszámolójából: „A termékszerkezet-váltás eredményesnek bizonyult, még akkor is, ha a zöldség- és a takarmányci- rok-termelésben jelentős, a tervhez képest 10 millió forint volt a kiesés... A termelés költségeinek csökkentése miatt termelési rendszert változtattunk. Ezt követően a rendszerben termesztett növények hozamai a tsz fennállása óta a legnagyobbak voltak.” A termékszerkezet módosítását elhatározó döntés 1970- ben, akkor született, amikor minderről még igen keveset hallhattunk. Vagyis még időben. Tavaly a gazdaság 7800 hektár szántójából 6500 hektáron mindössze öt növényfélét, búzát, kukoricát, cukorrépát, napraforgót és repcét termesztettek. Ez lehetővé tette a szellemi és anyagi erőforrások ésszerűbb hasznosítását. A termelőszövetkezet 1978- tól a Nádudvari Kukorica- és Iparinövény Termelési Együttműködéshez — ezt megelőzően az IKR tagja volt — csatlakozott. A KITE a szövetkezet számára előnyösebb feltételeket biztosított. Részben ennék is köszönhető, hogy a 3500 hektáron termesztett kukorica 87,5 mázsa hektáronkénti termést adott. A nagyüzemi gazdálkodás biztonságát szolgálta, hogy a hat év óta tartó meliorációs munkákat befejezték. Ez együtt járt a belvízrendezéssel, nagy termőtáblák kialakításával és a csatornarendszerek kiépítésével. A további fejlődés feltételeit tehát ezen a területen is megteremtették. * * * Ugyancsak ezt a célt sz algái ta, hogy az elmúlt évoen 19 millió forintért vásároltak gépet. Nőtt az egy traktorra jutó lóerő-teljesítmény, s a géppark csúcsidőszakokban is alkalmas a feladatok teljesítésére. Ennek ellenére sem tudták azonban a növénytermesztésben pótolni azt a lemaradást, amelyet a kedvezőtlen, napfényben szegény, hűvös, csapadékos időjárás okozott. Idézet a beszámolóból: „Igaz, a lemaradást jórészt objektív okok idézték elő, most már azonban azt is látjuk, hogy a munkák szervezésében, az átlagosnál jóval nagyobb kukoricaterület felszántásához jobban megfelelő munkagépek, ekék megválasztásában van még tennivaló. Ha ezekre idejében odafigyelünk, akkor nem lenne 300 hektár szántatlanunk...” A szövetkezetben az elmúlt évhez képest igen gyors ütemben nőtt a hatékonyság, s javult a gazdálkodás eredményessége. Mik bizonyítják ezt? Egy év alatt a termelési költség 10, a nettó árbevétel 11 százalékkal nőtt, ugyanakkor a mérleg szerinti eredmény 49,5 százalékkal emelkedett. Ennek ellenére a beszámolóban ezt olvashatjuk: „ ... az eredményjavulás elMivel termelőüzemi taggyűlés volt, az ez évi termelés fő feladatait is megjelölte. Nevezetesen: az I. osztályú áruk aránya érje el ebben az esztendőben a 80 százalékot. Ennek ellenére mégsem volt termelési tanácskozás a taggyűlés, hiszen a gazdálkodásról szólva, az emberek - tavalyi munkáját — vezetőkét, beosztottakét —* mérlegelte a beszámoló, azok politikai, erkölcsi magatartását, a tavalyi feladatok megoldására tett erőfeszítéseiket. Ezzel bemutatva, hogy a pártszervezet miként tölti be a politikai élet fő irányítójának a szerepét, hogyan szervezték és szervezik a feladatok végrehajtását. A beszámoló érzékeltette, hogy lenére is van tennivalónk, mert költségszintünk más szövetkezetekéhez képest még mindig magas. Munkánkat nagyban segítheti a közgazdasági elemzőmunka.” A szövetkezet másik főágazatában, az állattenyésztésben ebben az évben nem születtek ugyan látványos eredmények, mégis túlteljesítették a terveket. A pulykatelepen például 1 millió io- rinttal több nyereség képződött, mint 1977-ben. Eredményeikkel a nádudvari rendszer taggazdaságai közül az első helyen állnak. * * * A zárszámadáson elmondottak alapján jegyezhetjük meg: az időben meghozott döntéseknek nemegyszer millió forintokban mérhető haszna van. S hogy a döntések jók is legyenek, ahhoz ma már elengedhetetlen a köz- gazdasági elemzőmunka és szemlélet. A friss információkkal gyorsan kiszűrődnek, az ellentmondások, nyilvánvalóvá válnak az elkövetett hibák, amelyek feltárása — még akkor is, ha jól mennek a dolgok — az újabb döntések előkészítésének első szakasza lehet. ennek alapján erősítik a kommunisták cselekvési egységét, s ez határozza meg a pártmegbízatások, a belső pártélet továbbfejlesztését. Így erősödnek a pártcsoportok, s a vezetőségnek így van módja észlelni a különböző nézeteket, mivel a pártcsoportok tagjai érzékelik környezetükben a hangulatot. A vezetőség így képes előmozdítani akár a nőpolitika, akár az ifjúságpolitika helyi megvalósulását. A beszámolóból az is kiderült, hogy a szőnyegszövő kommunistái többre képesek, de ehhez az alapszervezet vezetőségének módszerben több támogatást kell adnia, akár a pártmegbízatások ellátásához, különösen a töTöbb évtizedes hagyománya volt már a Gyulai Húskombinát elődjénél is az úgynevezett szárazáru, a gyulai és a csabai kolbász készítésének. A klasszikus gyulai kolbász gyártását követte a vastag csabai paprikás szalámi. A kombinát össztermelésének mintegy 65 százaléka kerül exportra, részben a nyugat-európai piacokra, de jelentős mennyiséget szállítanak a szocialista országokba is, amelyek közül legnagyobb vevő a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és az NDK. A csabai kolbászt azonban teljes mértékben a nyugati piacon értékesítik, itt az NSZK-t kell említeni, amely a csabai kolbász, vagyis szalámi mintegy 95 százalékát vásárolja, értékesíti a nyugati államok piacain. Ezenkívül Nyugat-Európa számos államába szállítanak kisebb-na- gyobb mennyiséget évek óta a közkedvelt gyulai és csabai kolbászból. Értékben mit jelent ez? — kérdezzük a kombinát kereskedelmi igazgatójától, ifj. Klaukó Mátyástól. — Számban ez a mennyiség 240 vagon volt 1978- ban, 1979-ben az exportteljesítést 300 vagonban határoztuk meg. Ennek a megoszlását részletezni nem kívánom. talán egy megközelítő számot: amikor azt mondom. hogy az exportteljesíté- sünknek mintegy 35—40 százaléka kerül nyugat-európai országokba, a többi pedig a korábban említett szocialista országokba. A piacigény, a kereslet változik, vannak különleges igények is. Így például az úgynevezett zöldborsós kolbász. Körülbelül az elmúlt két évben a nyugat-európai piac olyan igénnyel lépett fel a Gyulai Húskombinát vezetésénél, hogy próbáljunk a régi, megszokott és hagyományos termékeken kívül új, a mai korszerű táplálkozásnak és igényeknek megfelelő termékeket gyártani. így jutottunk el ahhoz a tényhez, hogy már 1978-han egy új szárazáruval léptünk be a nyugat-európai piacra, ez pedig az úgynevezett zöldborsos kolbász. Teljesen paprika nélkül készül, ugyanolyan hús alapanyaggal, mint a gyulai és a csabai kolbász, azonban a fűszerek zömét az Indiából származó különböző borsok teszik ki, ezen belül is domináló a zöldbors, amely egészben kerül bedolgozásra, ezenkívül fehér és feketeborsot teszünk a kémegszervezetekben dolgozó kommunistáknak. Erre a decemberben tartott pártcso- port-értekezletek is felhívták a vezetőség figyelmét. Nevezetesen: a szövetkezet nőbizottságának az elnökét egész évben egyetlenegyszer sem hívták meg olyan tanácskozásra, ahol a nőpolitika végrehajtása volt a napirenden. Ezenkívül jobban össze kell hangolni a pártmunkát, mivel egyes kommunisták sokat dolgoznak, mások meg keveset vagy alig. Pedig a munkamegosztás feltétele annak, hogy mindenki kivegye a részét a feladatok végrehajtásában. S a fiatal kommunistákat is több pártmunkával kell megbízni. A pártvezetőség természetesen nagy figyelmet fordít a Kommunista Ifjúsági Szövetségre, mint a párt utánpótlásának a forrására is. És tavaly, a KISZ ajánlására, két munkásfiatalt vettek fel a párttagok soraiba. De a KISZ-ben a politikai oktatás már nem elégséges, s a következő időszakban ezt javítani szükséges. Bár a beszámoló arra is kitért, hogy a pártszervezet által szervezett három oktatási csoport munkája amiatt is akadozott, hogy a témák megválasztása nem volt elég körültekintő. A pártvezetőség figyelmet fordít a közoktatásra és támogatja azokat, akik a 8 általánost akarják befejezni vagy a gimnáziumban tanulszítménybe darált, illetve egyéb formában. Elég hamar közkedveltté vált ez a termékünk, bár 1978-ban lényegében csak kísérleti jelleggel gyártottunk, de az NSZK-ban, Hollandiában, Belgiumban és Svájcban már úgy érezzük, hogy piacot talált, és az elkövetkezendő években egy növekvő kereslettel számolhatunk. — Ennek megvalósítására milyenek a terveik? — 1979-ben mintegy 10 vagon zöldborsos kolbászt kívánunk gyártani és értékesíteni az előbb említett nyugat-európai piacokon. — A megszigorított gazdálkodási viszonyok között mit jelent a kombinát számára a gazdálkodás, megmarad-e a piacon, hogyan lehet ezt biztosítani? — Nem könnyű feladat, hogy az eddig megszerzett nyugat-európai piacokat megtartsuk, illetve a lehetőségekhez képest az ott értékesítésre kerülő termékek mennyiségét bővíteni tudjuk. Tényként kell elfogadnunk, hogy a húskészítményekben, ezen belül a szárazáruban nagyon-nagyon ellátott a nyugati piac, számtalan választékú terméket lehet vásárolni akár Nyugat-Németor- szágban, akár Svájcban, illetve Hollandiában, Belgiumban. Éppen ezért a piacon való fennmaradás és az értékesítés bővítésének alapvető feltétele az, hogy a minőséget állandósítanunk kell. Ezenkívül évről évre lépni kell a csomagolás módját illetően, hiszen ma Nyugat- Európában még gyengébb minőségű termékek is eladhatók, amennyiben azok a vevők kívánságának megfelelően vannak csomagolva. Ebben a témában is sikerül lépnünk 1979- ben csomagológép vásárlásával, és bízunk benne, hogy az értékesítést is meg fogja könnyíteni. 1979-ben mintegy tízszázalékos értékesítési növekedéssel számolunk a nyugat-európai piacon, véleményünk szerint ez elfogadható lesz. — Ez az új csomagológép várhatóan mikor üzemel? — Személy szerint én nagyon bízom benne, hogy 1979 első félévében be tudjuk hozni a gépet, illetve beüzemelését meg tudjuk oldani, hiszen már egy ilyen gép nálunk mintegy két éve dolgozik. — Mekkora a kapacitása ennek a gépnek? Az az árumennyiség, ami a nyugati piacra megy, csórnának, megkapják a szükséges munkaidő-kedvezményt. Ugyancsak támogatja a vezetőség a káderek ésszerű továbbképzését. Mivel a gazdaságpolitikai agitációhoz is megfelelő információra van szükség, tavaly a pártszervezet három alkalommal tárgyalta a konkrét gazdasági tevékenységet, a terv időarányos teljesítését. Ezt a célt szolgálták a több alkalommal tartott munkahelyi tanácskozások. És egy alkalommal az agitáció tartalmát, módszerét tárgyalták meg. A taggyűlés azt is megállapította, hogy következetesebb figyelmet kell fordítani a szocialista munkaversenyre, a munkabrigádokra, a kommunista műszakokra. A gazdaság vezetősége a brigádmunka értékelésénél vegye igénybe a pártvezetőség által kijelölt versenyfelelős segítségét, mert így teljesebb kép tárul fel. Részletesen- esett szó a taggyűlésen a pártszervezetnek a pártonkívüliekkel való kapcsolatáról, amit azzal erősítenek, hogy a tömegszervezetekben pártmegbízatásként dolgoznak a kommunisták. Mert ez a kulcsa annak, hogy erősödjön a pártszervezet befolyása a szőnyegszövőben, így tölti be a politikai élet fő irányítójának a szerepét az egész üzemben. Cserei Pál golható-e ezzel a géppel, illetve most már két géppel? — Azt tudom mondani, igen, mert a nyugat-európai piacra szánt termékeken kívül a demokratikus exportot is csak csomagolt, korszerű formában tudjuk értékesíteni, és ez a két gép biztos, hogy ez irányú problémánkat meg tudja oldani. Ez vákuumos csomagolási mód, amely tud párosán csomagolni, szálanként és amennyiben szükséges, két és fél, öt- vagy tízkilós csomagokba is. — A hazai igények kielégítésére a kombinát ebben az évben mit gyárt, vagy esetleg választékbővítésre ... ? — Kezdem a közkedvelt szárazáruval. Biztos vagyok benne, hogy 1979-ben a felfutó gyártási kapacitás miatt többet tudunk a hazai piacra is szállítani mind gyulai, mind csabai kolbászból úgy, hogy remélem, hogy a vásárlók igényeit megközelítőleg ki tudjuk elégíteni. Azért szeretném hangsúlyozni, hogy szigorú elosztás van, de abszolút számban — biztos vagyok benne —, hogy a tavalyi évhez képest többet tudunk piacra vinni. Az egyéb készítményeket illetően az 1979. évi tervünk mintegy 450 vagon húskészítménynek a gyártása, vörösáru, kolbászfélék, kenősáruk, hurkafélék, szalonnafélék, béltepertő és a húskészítményskálába tartozó egyéb készítmények, .amelynek száma mintegy 35—40 vagonra tehető. Bővíteni is szeretnénk mindenképpen a gyártott eddigi készítménysorokat. — Például mik lennének ezek? — Ezek között szerepel az erdélyi szalonna, véreshurka- készítmények, amelyek közkedveltek mind a megyei, mind a budapesti piacokon, s ezt eddig objektív körülmények miatt nem tudtuk gyártani. A füstölt áruk, főtt áruk körét is bővíteni kívánjuk 79-ben. — Ebben az évben hány sertést és hány szarvas- marhát dolgoz fel a kombinát? — A Gyulai Húskombinát 1979. évi termelési tervében 503 ezer sertés vágása szerepel kétműszakos üzemelés mellett, 21 ezer 200 szarvas- marhát kívánunk levágni, részben feldolgozni, részben húsként exportálni. Véleményem szerint az utóbbi évben elkészült húsipari beruházások közül építészetileg a gyulai az egyik legsikerültebb. Talán nyugodtan fogalmazhatnám azt is, egy nagyon jól sikerült beruházás. Technológiai téren is hasonlókról tudok számot adni, azonban van olyan húsipari gépsor vagy technológia, amelyet az egyre növekvő nyugat-európai higiénikus követelmények miatt le kell majd cserélnünk. Vagy ha azt akarjuk, hogy minél kevesebb emberrel tudjuk megoldani a sertésvágást oly módon, hogy a fél sertések közvetlenül exportra szállíthatók legyenek — nem árulok el titkot —, olyan gondolattal foglalkozunk, hogy a sertésvágóvonalat ki kellene cserélnünk, mert nem felel meg a mai modem követelményeknek. Sajnálatos módon az ide beépített vonalunk nem adja azt a minőségű és tisztaságú fél sertéseket, amit esetlegesen két vagy három célgép beépítésével tökéletesen tudnánk hozni. 1978-ban két európai állatorvosi szemlén esett keresztül a húskombinát, ez volt a svéd és a nyugatnémet. Mind a két állam állatorvosi hatósági szerve elfogadta exportálóként a Gyulai Húskombinátot. A legnagyobb fegyvertény az lenne, hogy amennyiben 1979-ben bejelentenek minket ,az amerikai állatorvosi hatósági szemlére, hogy ennek megfeleljünk, és a Gyulai Húskombinát eddig gyártott vagy ezután gyártásra kerülő termékeit esetlegesen az Amerikai Egyesült Államok piacán tudnánk értékesíteni. Botyánszki János Kepenycs János Mérlegen a politikai, erkölcsi magatartás A Békésszentandrási Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet ötvenöt tagú pártszervezete január 29-én tartotta évi beszámoló taggyűlését. Ezt megelőzték az alapszervezet öt pártcsoportjának decemberi értekezletei. S az ott elhangzott vélemények teljesebbé tették a vezetőség beszámolóját, hiszen ezekben a közösségekben mérhető a kommunisták munkája, mert az eszmei, politikai, szervezeti, cselekvési egységet a gyakorlati munka folyamán lehet megvalósítani.
