Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-01 / 26. szám

1979. február 1., csütörtök Emlékmű a Tanácsköztársaságnak Képünkön a rendezés makett-terve. A középső, kockával ki­rakott rész elülső csúcsában áll az emlékmű. Mellette jobbról a Körös-csatorna és a szabályosan formált szabadidő-park Fotó: Gál Edit Három város, Békéscsaba, Gyula és Békés közös ta­nácsköztársasági emlékhelyét a Gyulai útra tervezte meg Bohus Zoltán szobrászmű­vész és Mengyán András formatervező. A Veszély csárda és környéke, vala­mint az emlékmű rendezési tervének makettjét a na­pokban fogadták el a megyei tanácsnál. A tervek szerint a közös emlékhely alkalmas lesz a Tanácsköztársaság év­fordulóinak, a forradalmi if­júsági napok ünnepi esemé­nyeinek megtartására. A monumentális érc emlékmű előtti téren több ezer ember elfér majd. A természeti környezetet megpróbálják úgy alakítani, hogy a terület tagoltságát megőrizve, az arányokat figyelembe véve szoros egységet alkosson a forradalmi változás dinami­káját kifejező emlékművel. Pihenőkertet, napozópar­kot, díszkutakat, játszóele­meket, és mini arborétumot is elhelyeznek majd itt, így a megyében élők, s a turis­ták részére is hétvégi pihe­nővé alakulhat a tanácsköz­társasági emlékmű környé­ke. A március 18-i ünnepé­lyes átadásig, avatásig még sok tennivalója lesz a terve­zőknek, építőknek, társszer­veknek, s a tennivalókat összehangoló megyei tanács­nak. Gondolat-zsebkönyvek Kezdetben volt a legenda, a teremtés bibliai meséje, mely az egyéb téren óriási fejlődést elért tudományhoz képest igen sokáig tartotta magát. Hogy a Teremtő al­kotta állatok, akár az em­ber, változatlan állapotban éltek és élnek a földön, vagyis olyan formában, ahogy létrejöttek. Ma már szinte hihetetlen, hogy a fel­világosodott XIX. század elején, sőt közepén is éltek tudósok, akik az ősi legen­dát valóságként fogták föl és fogadták el. Valószínűleg ez a magyarázata, hogy a 120 évvel ezelőtt megjelent mű, Darwin híres könyve, A fa­jok eredete a természetes kiválasztódás útján, avagy a létért való küzdelemben előnyhöz jutott fajták fenn­maradása, akkora megdöb­benést keltett az egész vilá­gon. Pedig a törzsfejlődés, az evolúció már ekkor is­mert volt, igaz, hogy igen ki­csiny körben, különben nem is okoztak volna olyan nagy feltűnést, majd botrányt Darwin megállapításai. Farkas, Változó állatvi­lág című ismeretterjesztő munkája az állatvilág fejlő­dését tárgyalja, s nemcsak kiindulásul hivatkozik . a nevezetes műre és keletkezé­sére, hanem végig vezérfo­nálként használja. Tételeit tüzetesen megmagyarázva és ütköztetve az ellenvélemé­nyekkel. S ahol a tudomány mai állása szerint szükséges-, kiegészítő megjegyzéseket fűz hozzá. Elég a fejezetcí­mekre utalni, hogy rögtön kedvet kapjon az érdeklődő olvasó. íme égy párat mu­tatóban. Az ember is formál­ja az élőlényeket: a mester­séges kiválasztódás. Munká­ban a természetes kiválasz­tódás. Rejtőzz, hogy életben maradhass! Riasztó színek. A sokat vitatott mimikri. Különféle kifogások. A szép­ség ára halál is lehet. A kis alakú, könnyen ke­zelhető, valóban zsebbe dug­ható könyv szerzője egysze­rű szavakkal, vonzó stílus­ban tárgyalja az állatok sokszor rejtelmesnek ható fejlődését. Egész röviden: tu­dományos, érthető és érde­kes. így élvezettél olvasható, igazi népszerű tudományos ismeretterjesztő mű, szebb­nél szebb színes képpel. V. M. Huszonhat filmalkotás Február 12—17. között Bu­dapesten rendezik meg a XI. magyar játékfilm szemlét — jelentette be az esemény szervező bizottsága a buda­pesti Fészek klubban szer­dán tartott sajtótájékozta­tón. A szemlék történetében ez lesz a negyedik alkalom, amikor a játékfilmstúdiók előző évi filmtermését válo­gatás nélkül mutatják be. A filmbarátok és a szak­emberek 26 produkciót lát­hatnak a szemle két bemu­tató filmszínházában, a Vö­rös Csillagban és a Toldi­ban. A filmszemle érdekessége az is, líogy a hivatalos prog­rammal párhuzamosan min­den eddiginél gazdagabb in­formációs filmösszeállítást láthatja a néző. A filmszemlé nyitóelőadá­sán. /« bruár 12-én este a Vön» Csillag filmszínház­ban „Magyar rapszódia” cí­mű alkotást mutatják be. E mű Jancsó Miklós később műsorra kerülő filmtrilógi­ájának első része. A nagy érdeklődésre szá­mot tartó szemle esemény- sorozatán mintegy húsz or­szág 120 filmszakemberének érkezését várják. Kiállítások megyénk múzeumaiban A Békés megyei Múzeumi Szervezetben arról érdeklőd­tünk a napokban, mi újat tartogatnak megyénk múzeu­mai február és március hó­napokban a múzeumkedvelő közönségnek. Gyulán, a Dürer terem­ben februárban és március­ban 14 amatőr művész mu­tatkozik be alkotásaival. A várban a Tanácsköztársaság évfordulójára emlékeznék meg azzal a márciusban nyí­ló kiállítással, amelynek cí­me: „Társadalmi rétegek élet­módbeli elkülönülése Gyp- lán, a XX. század elején”. A napokban nyílt meg Orosházán a „Népi kerámia Békés megyében” című ki­állítás, amelyet nagy érdek­lődéssel fogadtak a város la­kói. A sikeres kiállítás már­cius végéig tart nyitva. Októbertől láthatják a szarvasiak Erdélyi Attila em­lékkiállítását. Az állandó ki­állítás rendezése most folyik — ezt márciusban nyitják — ezért új, időszaki kiállításra májusig nem kerül sor. Az évforduló tiszteletére Békésen, a Magyar Munkás- mozgalmi Múzeum vándor- kiállítását „Hatvanéves a KMP” címmel a szakmun­kásképző intézetben mutat­ják be, mivel a múzeumban jelenleg belső átalakításokat végeznek. A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum is bővelke­dik programokban az elkö­vetkezendő hónapokban. Nem egy szocialista brigád, illetve diákkollektíva keresi fel ezekben a napokban a mú­zeumban rendezett filmvetí­téseket, a 60. évfordulóra emlékezve. A vetítésekre márciusig várják az érdeklő­dőket, ekkor nyílik a párt­archívummal és a megyei le­véltárral közösen rendezett tanácsköztársasági emlékki­állítás. Az aradi naiv művé­szek bemutatkozását — a megyei tanáccsal közös ren­dezésben — februárban nyit­ják. A Munkácsy Mihály Mú­zeum is részt vesz a nem­zetközi gyermekév városi rendezvénysorozatában: feb­ruárban az ifjúsági házzal, valamint a városi úttörőel­nökséggel közösen gyermek- rajzkiállítás nyílik. Mai tv-ajánlatunk: Emelt fővel Portré Hunya Istvánról A forradalmak nemzedéke című tévésorozatban ezúttal —17.20 órától — Hunya Ist­ván portréját mutatja be a televízió. A Békés megyében született, hajdani • földmun­kásból lett okos, kulturált, érdeklődő természetű, alapo­san mérlegelő parasztember arcképével és múltjával is­merkedhetnek meg a nézők — mondja a műsor szerkesz­tője, Borús Rózsa. — Még az első világháborúban került ki a Szovjetunióba, és ott lett kommunista. Visszatérve Bé­késre megszervezte a pártot. Részt vett a harmincas évek nagy békési megmozdulásai­ban. A csendőrök többször is megkínozták. Élete veszély­be került, ezért kimenekí­tették a Szovjetunióba, ahol sokáig a Komintern mező- gazdasági részlegében dolgo­zott. A második világháború alatt a Szovjetunióban ma­radt, és naplót vezetett a háborús időkről... így kezdő­dik egy forradalmár rendkí­vül gazdag, kemény életpá­lyája”. Elkészült Mezőhegyes 1979. évi egységes közművelődési terve Mezőhegyes 1979-es köz- művelődési tervét a nagy­községi tanács az elmúlt esz­tendő feladatainak értékelé­se alapján készítette el. Eb­ben megállapították, hogy a korábbi évekhez képest — ha látványos eredményekről nem is számolhatnak be —. némi előrelépés tapasztalha­tó a nagyközség közművelő­désében. Az eredmények mellett további gondot je­lent viszont, hogy a korábbi évekhez hasonlóan az idén is kevesen jelentkeztek a dol­gozók általános iskolájába. Pedig a nagyközségben 885 munkaviszonyban álló dol­gozó nem rendelkezik általá­nos iskolai végzettséggel, s ebből 117-en harmic éven aluliak! Eredményesnek mondható viszont az üzemek által támogatott szakmai to­vábbképző tanfolyamok lá­togatottsága, ezeken ugyanis a tavalyi esztendőben 452 dolgozó vett részt. Az ifjúság erőteljesebb köz- művelődésbe kapcsolása ér­dekében a múlt év egységes közművelődési tervének egyik fontos célkitűzése volt, hogy a KISZ-bizottságok együttműködési tervet készí­tenék a művelődési intézmé­nyekkel. A terv azonban nem valósult meg, mert a köz- művelődési terveket az ér­dekeltek nem juttatták el a nagyközségi tanács szakigaz­gatási szervéhez. A község oktatási intézményeinek vi­szont több év óta sikerült jó kapcsolatot kialakítania a nagyközségi.művelődési ház­zal. Ezeket a már meglevő eredményeket igyekszik az ez évi egységes közművelődési terv továbbfejleszteni. Az 1979-es év feladatai kö­zött szerepel többek között a nagyközségben dolgozó 123 szocialista brigád közművelő­dési igényének jobb kielégí­tése, az üzemek, iskolák és az állami gazdaság dolgozóinak Svábbál Eleken Évszázados szokás Eleken a sok humorral, vidámsággal tarkított bátyus svábbál. A felszabadulás után pár évig szünetelt, de a legutóbbi 23 esztendőben évről évre meg­rendezték. Az idei bátyus svábbálra 1979. február 10- én kerül sor, de a négy nem­zetiség lakta nagyközségben már megvásárolták az összes báli belépőt. tervszerűbb bekapcsolása a nagyközségi művelődési ren­dezvényekbe. A hatékonyabb munka érdekében újjászerve­zik például a szocialista bri­gádvezetők klubját, és segí­tik felkészülésüket a megyei közművelődési vetélkedőre. A tervben idén is kiemelten szerepelnek az aktuális tár­sadalmi és történelmi évfor­dulók méltó megünneplései. Ebben a közművelődési in­tézményeken kívül igyekez­nek elsősorban az oktatási intézményekre támaszkodni. A terv nem felejtkezik meg a nemzetközi gyermekévről sem. Sajátosan mezőhegyesi esemény lesz Kossuth Lajos 1849. augusztus 1—2-i mező­hegyesi tartózkodásának meg­ünneplése, s ebből az alka­lomból egy emléktábla el­helyezése. A lakosság széles körű po- liitkai tájékoztatására több TIT-előadást terveznek a szocialista demokrácia fejlő­déséről, az aktuális politikai eseményekről, valamint a helyi községpolitikai felada­tokról. Nem felejtkeznek meg a szocialista brigádokon kí­vül dolgozók művelődéséről sem, s ezért a községi könyv­tár különös gondot fordít ar­ra, hogy megnyerje ezeket a dolgozókat is az olvasómoz­galomnak. A terv egyik na­gyon fontos pontja a KISZ- bizottságok és a közművelő­dési intézmények közötti együttműködési megállapo­dások megkötése. Az általános és szakmai műveltség érdekében a dol­gozók számára szakmai tan­folyamokat és a művelődési házon belül pedig különbö­ző érdeklődési körű, kiscso­portos foglalkozásokat szer­veznek. A szabad idő hasz­nos eltöltése érdekében igye­keznek a korábbi évekhez hasonlóan támogatni a nagy­községi tömegsportot is. B. S. E. A művelődési ház összes termében — a szokásoknak megfelelően — vidám tánc- mulatság lesz. Batyu nélkül senki sem érkezik, lesz bő­ven enni-, innivaló. A nyi­tótáncot német népviseleti ruhában járják, s a műve­lődési ház sramlizenekara húzza a talpalávalót, kivilá­gos virradatig. Az elnök Sokáig panaszkodunk a már-mar követhetetlenül szélesen hömpölygő informá­cióáradatra, s arra, hogy a naponta számolatlan helyről ránk zúduló hírlavinából még a legfontosabb eseményeket is nehéz kimazsolázni. Nyil­ván e jelenséggel magyaráz­ható, hogy az Óbuda Tsz létezéséről is akkor hallot­tam először, amikor egy év­vel ezelőtt Papp László hoz­zájuk ment ökölvívóedző­nek. Bár akkor azt hittem, hogy a népszerű boxkirály lehunyt szemmel rábökött a a térképre — valahová Pest közelébe irányítva ceruzája hegyét — és elhatározta, hogy ott teremt új bunyós iskolát, ahol eddig még nem volt. Tévedtem, nem a vé­letlen sodorta őt Óbudára. Mint ahogy nem véletlenül kelt szárnyra egy másik hír, mely szerint az említett tsz autóversenyző-szakosztályt szervezett (csupán arról nem volt még szó, hogy a közel­jövőben Niki Lauda az óbu­dai „versenyistállóhoz” iga­zolna ...) Ezek után csöppet sem lepődtem meg, amikor az említett tsz vezetőjét megválasztották a Magyar Ökölvívó Szövetség elnöké­vé, s az új elnök visszahív­ta a válogatott élére Papp Lászlót. Iróniától sem men­tes hasonlattal eleinte arra a „nagy pénz, nagy foci” aranymondásra gondoltam, amely ha labdarúgóinknál kudarcot is vallott, miért ne lenne kipróbálható a bunyó­soknál is? Hétfő este, a Kos­suth rádió Kettesben című műsorát hallgatva teljesen más véleményre jutottam. Szilágyi János mikrofonja előtt ugyanis az Óbuda Tsz elnöke, Varga Ferenc be­szélt életéről, munkájáról, vezetői stílusáról, s az el­hangzottak új dolgokról győztek meg. Nem állítom, hogy az el­ső percektől fogva rokon­szenves volt számomra a rá­dióban nyilatkozó tsz-elnök. Hiszen annyi minden szépet mondott önmagáról, hogyha más szájából hallottam vol­na a dicséretet, az is visz- szatetsző lett volna. Később rájöttem, hogy a kérdésekre válaszoló Varga Ferenc nem tett mást, csak őszintén be­szélt, s még arra sem ügyelt, hogy szerény legyen. El­mondta a tényeket úgy, ahogy vannak, ahogy ő lát­ja a világot. És ha mások­nak szokatlan az őszinte hang, ám legyen, ő ezzel nem törődik, van egyéb fontos dolga éppen elég. Követésre ajánlott példá­nak se nagyon jelölhetnénk Varga Ferenc vezetői stílu­sát, hiszen nem várható sen­ki emberfiától, hogy annyi energiával bírjon, mintami­lyen erővel a rádióban meg­szólaló tsz-elnök formálja maga körül a világot. Ami viszont mások számára is példa lehet, az a végtelen hit az emberben, az eszmé­ben, a jó munka sikerében, mely az elnökből áradt. Tá­volról sem „fellegekben já­ró” gondolatok irányítják Varga Ferenc emberszerete- tét. Hiszen az általa irányí­tott közösség, a hétezer em­bert foglalkoztató tsz közel másfél milliárd forinttal gyarapítja évente a népgaz­daságot. Elhangzott egy csodálatos mondat a hétfői beszélge­tésben: „Fönséges érzés a közös ügyet szolgálni” — vallotta az elnök. Tehát: al­kotó munkára használni a hatalmat, friss lendületet, okos irányt adni a becsüle­tét visszaszerzett munkának. Számítani az emberek lelke­sedésére, hiszen ahol a kö­zösséget magával ragadni képes vezetők megjelennek, ott szebben virágzik a rét, bővebb termést hoz a gyü­mölcsös és talán még bu­nyósaink balegyenesei is jobban célba találnak. (Andódy) Corini Margit Gyomán élő festőművésznő — akinek képeiből állandó kiállítást rendeztek be a Körös menti nagyközségben — debreceni meghívásra a magyar néphadsereg debreceni helyőrségi művelődési otthonának kiállítótermében mutatta be alkotásait. A kiállítást január 29-én, hétfőn nyitotta meg dr. Tóth Ervin művészettörténész. A művésznő Párizst idéző olajfestményei nagy sikert arattak a debreceni művészet­kedvelők körében. Képünkön: Est utca című képe

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom