Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-04 / 29. szám
1979. február 4., vasárnap Képek, hírek Lengyelországból Épül a „Police 2” vegyipari óriás vállalat, amely a második legnagyobb beruházás Lengyelországban a mostani ötéves tervidőszakban a katowicei kohászati művek után. A vegyi műveket, amelynek acélszerkezetét állítják össze a képen, 1981-ben avatják majd Űj hőerőművel gazdagodik hamarosan az egyik legnagyobb lengyel ipari központ, Lodz. A képen az 50 megawattos turbógenerátort szerelik Lodz textil- és ruhagyárában 17 millió méter kiváló minőségű jersey anyagot és hárommillió darab modern ruhát készítettek 1978-ban. A készruhák egy részét Kubába, az NSZK-ba, Kuvaitba és Líbiába exportálták. A képen az egyik gyáregység Évről évre fejlesztik a plocki petrolkémiai műveket. A gyáróriás, amelynek első üzemegységét 1964-ben adták át, most egy-egy év alatt 300 ezer tonna etilén, propilén és butadién előállítására képes üzemegységgel bővül (Fotó — CAF — MTI — KS) Barátaink életéből flrhajósok becsük a termést Takarmány paraffinból Akadémikusok a mezőgazdaságért A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának közgyűlésére évente kétszer gyűlnek ösz- sze a szovjet tudományos élet képviselői, hogy megvitassák a legidőszerűbb problémákat. A legutóbbi közgyűlésre a múlt év decemberében került sor Moszkvában. A közgyűlés figyelemreméltó témával foglalkozott; hogyan járul hozzá a tudomány a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez. Hibridkutatás számítógépekkel A gyakorlatban a modern genetika került legközelebb a mezőgazdasághoz — mutatott rá beszámoló jelentésében Jurij Ovcsinynyikov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnöke. A Szovjetunióban a mezőgazdasági termőterületek a legkülönbözőbb éghajlati övezetben fekszenek és jellemzőik a legváltozatosabb talajviszonyok. Ezek nem mindig kedvezőek. Éppen ezért a terméshozam növelése közvetlenül összefügg olyan új fajták és hibridek kinemesítésével, valamint a köztermesztésben való meghonosításával, amelyeknek rövid a vegetációs ideje, s a hőmérséklet erős ingadozása és a csapadékhiány ellenére is biztosítani tudják a jó termést. E cél elérése érdekében a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagozata szakemberei a gabonanövények első és második nemzedékéhez tartozó hibridek sok tízmillió tulajdonságát vizsgálták meg. Javaslatokat adtak az optimális fajták termesztéséhez a különböző éghajlati övezetekben. Az országban 47 szelekciós központ működik, amelyek a világon előállított valamennyi új fajta hibridelemzését el tudják végezni. Az örökléstani és szelekciós kutatásokhoz ma már számítógépeket használnak. Sokat segíthet a genetika az állattenyésztés hozamának növelésében is. A keresztezés módszerével például olyan juhfajtát tenyésztettek ki, amelyről 8 kilogramm gyapjút nyírnak le; képletesen szólva az ilyen juh 6-8 kitűnő minőségű férfiöltönyt visel a testén. Ez csupán egyetlen példa az állattenyésztés területén végzett számtalan örökléstani munkából. Cukor helyett olaj Georgij Szkrjabin, levelező tag a mikrobiológiának szentelte felszólalását. Húsz évvel ezelőtt született meg az ötlet: mikrobákból kell előállítani a természetes fehérjét helyettesíteni tudó fehérjét. Ma már határozottan állíthatjuk, hogy ezt a feladatot megoldottuk, új iparágat hoztunk létre — a mikrobiológiai ipart. Termékeit széles körűen alkalmazzák az állattenyésztésben. A mikrobákat korábban cukortáptalajon tenyésztették. Ám a cukor elég drága. A rentábilis mikrobiológiai ipar fejlesztéséhez szükség volt egy bőséges mennyiségben található, olcsó nyersanyagra. A Szovjetunióban- létrehozták a világ legnagyobb olyan üzemét, amely a mikrobafehérjét paraffinolaj- közegben állítja elő. A paraffinolaj a kőolaj finomításánál nyert sűrű, olajos tér- . mék. Az ellenőrző próbák azt mutatták, hogy olajfehérje hatása teljesen ártalmatlan az állatokra. Ma már évenként sok százezer tonna ilyen fehérjét gyártanak. Most napirendre került a gázközegben — etil- és me- tilalkohol táptalajon tenyésztett mikrobafehérjék iparszerű termelése. n Szaljut—6 fedélzetéről Felsorolni sem könnyű az akadémia égisze alatt dolgozó valamennyi szaktudományt, amely hatékony segítséget nyújt a mezőgazdaságnak. Azt hinné az ember, hogy semmi sem áll távolabb a mezőgazdaságtól, mint az űrhajózás. Ám a Szaljut— 6 orbitális laboratórium fedélzetén végzett repülések bebizonyították, hogy a világűrből figyelemmel lehet kísérni a vetésforgókkal kapcsolatos terv teljesítését, s javasolni lehet a szükséges korrekciókat. Az űrhajósoknak sikerült meglehetősen jó eredménnyel előre jelezni a mezőgazdasági növények terméshozamát. Leonyid Sztaroszelszkij (APN — KS) NDK A fröccsöntött fémplasztika ■ ■■ wwm lovoie A már évtizedekkel ezelőtt ismert fémfröccsöntő- eljárás a Német Demokratikus Köztársaságban folytatott hosszú, és sikeres laboratóriumi kísérletek után kedvező alkalmazási lehetőségeket nyer a képzőművészetekben. Egy ilyen plasztikához a szórópisztoly csak öt százalékát használja fel annak a drága bronznak, amit az eddig klasszikus eljárással dolgozó öntödék felemésztettek. A hatéves kísérleti munka bebizonyította, hogy a fröccsöntőeljárással öntött bronzplasztika semmivel sem rosszabb a réginél. Sőt, jobb, kellemesebb a külseje, a finom felület nem kíván utókezelést. Az eljárás lényege, hogy 3000 fokos hőmérsékleten a negatív formájú gipszmodellbe vékony, 0,1—0,3 milliméteres fémfelületet fröccsentenek. A kívánt stabilitást üveggyapottal érik el. Az NDK Állami Műkereskedelmi Kamarája felkérte Wolf Eckardt képzőművészt és Karl Laudahn elektromérnököt, hogy dolgozzák ki a technológiát a képzőművészetek számára. Az öntözés fejlődése Jelenleg a talajjavítás az egyik legfőbb feladat az NDK mezőgazdaságának fejlesztésében. Az elmúlt tervidőszakban az országban mintegy 320 ezer hektárnyi új terület öntözését oldották meg, valamint 520 ezer hektár mocsaras területet csapoltak le. A jelenlegi ötéves tervidőszak végéig — 1980-ig — a víztárolók össz-befo- gadóképessége eléri a 180 millió köbmétert. A szennyvíztisztító berendezések hatékonyságának növelésével a vizet többszörösen tudják majd felhasználni a mező- gazdaság és az ipar szükségleteinek kielégítésére. Bulgária A vegyipar előretörése Az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág Bulgáriában a vegyipar. Termelése évi átlagban 11,5 százalékkal növekszik, míg az egész ország iparának növekedési rátája 9—9,6 százalék. A terv szerint 1980-ig az 1975. évinek az 1,8-sze- resére emelkedik a vegyipar termelése. A fő feladat e cél elérése érdekében az iparág korszerűsítése. Üj eljárásokkal emelik a munka termelékenységét, országszerte bővítik a régi gyárakat, új üzemeket építenek. A Bur- gaszi Vegyi Kombinátban új petrolkémiai berendezések kezdik meg a munkát, Jambolban poliészterrost-, Sztára Zagorában kapro- laktám-, Vidinben polia- midrost és -abroncs, Dev- nya térségében pedig klórés pvc-gyár. A nagyarányú bővítésekhez a Szovjetunióból érkező gázvezeték déli elágazását építik ki. A vegyipar előretörése más iparágak fejlesztését is jól szolgálja. A könnyűipar számára 1980-ban már 115 ezer tonna különféle vegyi rostanyagot termelnek évente, köztük polipropilént, viszkózát, poliészterselymet. A műtrágyagyártás növekedése a mezőgazdaságot segíti: a tervidőszak végére már minden hektár mezőgazdaságilag művelt földterületre 250 kilogramm műtrágyát biztosítanak és kielégítik az állattenyésztés, a növénytermesztés védelmére szolgáló preparátum- és anyagigényeket. A most folyó tervidőszakban több mint 2,5 milliárd leva értékű beruházást valósítanak meg, amelyek üzemelése a hazai igényeket és a KGST-országok közötti gazdasági integráció érdekeit egyaránt szolgálja. A bolgár vegyiparban több mint százezren dolgoznak. Környezetük, élet- és munkakörülményeik javítására évente átlagosan 10 millió levát fordít az állam. 1971 és 1975 között nyolc és fél ezer új lakás épült a vegyipari dolgozók és családjuk számára, 1980- ig újabb tízezer épül. Bővülnek, gyarapodnak lakóterületeiken, a vegyipari üzemekben a gyermekintézmények: számuk a hatodik ötéves tervidőszakban megduplázódott. Az elmúlt tervidőszakban 15 százalékkal emelkedett a bér, jelenleg az átlagjövedelem eléri az évi 1800 levát. Murzilka, a gyermekek kedvence Havonta egyszer jelenik meg a Szovjetunióban 6 millió példányban az óvodások és az alsó tagozatos iskolások kedvenc folyóirata, a Murzilka. — Nevét egy, minek is nevezzem: félig medvebocs, félig emberkétől kapta — mondta Vlagyimir Matvejev főszerkesztő. — A gyerekek közvetlen, kalandkedvelő, vidám és jószívű figurának tartják. Barátjuknak tekintik, akire mindenben számíthatnak. Murzilkát az ismert szovjet író, Lev .Kasszil alkotta, képét pedig Aminodav Kanyevszki j festőművész készítette. Az örökifjú Murzilka már több mint 50 éves. Sok nemzedék érdeklődését, iroda- lomszeretetét, esztétikai ízlését formálta. A Murzilka azonban csak egy a Szovjetunióban összesen 23 millió példányban megjelenő 40 gyermeklap közül. Csaknem minden szövetséges és autonóm köztársaságban vannak laptársai. Ezért szeretik a kis olvasók annyira a Murzilkát. A gyerekeket minden érdekli. A felnőttek nem győznek felelni miértjeik áradatára. A lap vállalta, hogy irányítja a gyermekek érdeklődését, feltárja előttük a Murzilkáról kapta a lap a nevét (Fotó: APN—KS) környező világ szépségét. Az ifjú olvasók a Murzilká- val érdekes utazásokat tesznek az országban, behatolnak az óceán mélyére és a világűr messzeségeibe, megismerkednek más országok gyermekeinek életével. Minden számban eleven, érdekes beszélgetés folyik a kis olvasókkal az országban végbemenő fontos eseményekről. Tavaly például pályázatot hirdetett a szerkesztőség Október gyermekei Október hazájában címmel. Igen sok leírás és rajz érkezett a pályázatra. Hagyományosak már az ilyen pályázatok, a témák változóak : legkedvesebb állataim, legkedvesebb mesehőseim és így tovább. Sok komoly, „felnőtt” témát is megpendít a lap, például olyat, hogyan kell házat építeni, védeni a természetet, milyen remek érzés, ha a közös parkban ott van az a fa is, amit te ültettél. A lap igyekszik kielégíteni a legkülönbözőbb gyermeki igényeket: vannak benne versek, találós kérdések, rejtvények, játékok és természetesen mesék. Megszerették a gverekek az NDK-beli Gottfried Preusler és a magyar Bálint Ágnes mesehőseit. Legközelebb Hannu Miakel finn író mesefiguráival ismerkedhetnek meg. Évente több tízezer levél érkezik a szerkesztőségbe A kis olvasók megírják véleményüket, javaslataikat, s a lap munkatársai sokszor merítenek ezekből témákat, hősöket, akik aztán megjelennek a lap hasábjain. Natalia Tolkacsova APN—KS
