Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-04 / 29. szám

1979. február 4., vasárnap o nnsüsS1 Politizálnak-e a munkásfiatalok? Pályázat a nemzetközi gyermekév tiszteletére N apjainkban az üzemi élet legkülönbözőbb területein elhangzik az a részben jogos, gyakran azonban alaptalan véle­mény, hogy a mai munkás- fiatalok tartózkodnak a nagy társadalmi-politikai kérdésektől, a közügyektől, az aktív politikai munkától, semleges magatartást ta­núsítanak a termelés, a gazdálkodás erdeménye- sebb megszervezése iránt. Az ifjúság — s benne a munkásifjúság — politikai arculatának megítélésénél a mérce csakis az lehet: hogyan teljesíti kötelessé­geit, mindennapi tettei­ben, szocialista fejlődésünk érdekében, milyen felelős­ségtudattal készül és vállal­kozik a" kor követelményei­nek teljesítésére. Az ifjúmunkások világ­nézete, politikai aktivitása — a társadalmi gyakorlat során — a szocialista vi­szonyok erősödésével köl­csönhatásban kedvező po­litikai milliőben formáló­dik. Számukra a társadalmi tevékenység színtere az üzem, politikai élmény­anyaguk jó részét szocia­lista jelenünkből merítik. A munkásifjúság legfőbb politikai tevékenysége a be­csülettel elvégzett munka. Politikai fejlődésüket, osz­tályöntudatuk alakulását el­sősorban a munkásosztály­hoz való tartozás, a terme­lőmunka és a munkahelyi környezet együttes . hatása befolyásolja. Eszmei, politi­kai fejlődésük tehát elvá­laszthatatlan az üzemi élet­től, döntően összefügg az ott zajló eseményekkel, a gazdálkodás, a termelés eredményeivel, a gazdasági és mozgalmi vezetők, szer­vezetek tevékenységével. A fiatal munkásokat az üze­mekben alapvetően szocia­lista hatások érik, és ez kedvező lehetőséget teremt a nevelői, mozgalmi gya­korlat tartalmának mélyí- v téséhez. A munkásifjúság túlnyo­mó többsége a szocializ­mus — ösztönös, vagy tuda­tos híve. Számottevő azok­nak a csoportja, akik — a becsülettel végzett munka mellett — tudatosan és ön­tevékenyen, nem ritkán ál­dozatokat vállalva, közvet­lenül közéleti, politikai te­vékenységet is folytatnak. A legszakképzettebb fiatalok­nál, általában szakmunká­soknál a politikai cselekvés igényével párosul a szo­cializmussal való érzelmi azonosulás. Van a fiatal munkás­nemzedéknek egy kisebb hányada, amely közömbös, vagy látszólag passzív. E csoport tagjait jelentős kü­lönbségek jellemzik. Egy részüknek valóban nincs le­hetősége a napi munka mel­lett az aktív politikai tevé­kenységre, mert távol lak­nak a munkahelyüktől, a több órás utazás következ­tében kedvezőtlenek tanu­lási, művelődési lehetősé­geik, kevesebb szabad idő­vel rendelkeznek. Általános tapasztalat, hogy ezekhez, de legkevésbé a munkás- szállásokon élőkhöz jut el az ifjúsági szövetség és a szakszervezet. A politikai nevelőmunkában egyelőre még alig törődnek velük. A közömbös munkásfiata­lok másik csoportja kétség­telenül passzív, tartózkodik mindenféle politikai tevé­kenységtől. Az esetek több­ségében azonban ez azt je­lenti, hogy csak közvetlen politikai tevékenységet nem folytatnak. Éppen ezért nem lehet őket egyértelműen el­ítélni, inkább azokat az okokat kell felderíteni és megszüntetni, amelyek poli­tikai aktivitásuk csökkené­séhez vezettek. A fejlett szocializmus építésének időszakában a politikai tevékenység lehe­tőségei bővülnek, és olyan területei alakulnak ki, mint a népgazdaság fejlesztésének nagy feladataiban való tu­datos részvétel . változatos formái. Ezek ugyan közvet­lenül nem viselik magukon a politikai harc' jellegzetes jegyeit, de ha valóban tu­datos tevékenységgé vál­nak és a társadalom szem­pontjából a legfontosabb teendőkre koncentrálódnak, közvetlen politikai jelentő­séget nyernek. Anélkül, hogy tagadnánk a közvetlen politikai tevékenység fon­tosságát, az a véleményünk, hogy a politikai céljainkban világosan meghatározott öntudatos, fegyelmezett munka napjainkban poli­tikai terv. Közvetett poli­tikai tevékenységnek fog­juk fel a szocialista társa­dalom építésében tanúsított tudatos áldozatvállalást, a társadalom fejlődését tu­datosan előrevivő cseleke­detet. E nnek társadalmi, gaz­dasági, politikai je­lentősége kézenfek­vő, közvetett politikai akti­vitás forrásává' általában csak akkor válik, ha azt a fiatalok tettük politikai je-* lentőségének tudatában hajtják végre, ha tetteik — visszaható módon — egyben politikai nevelésük, fejlő­désük eszközeivé is válnak. A feladat, hogy kialakítsuk ennek a politikai tevékeny­ségnek a megfelelő formáit, területeit, s az is, hogy a szocialista demokratizmus szélesítésével bővítsük a közvetlen politikai tevé­kenységet. Gál Róbert Szállóigék, aforizmák Adsiduae multis odium pe- perere querellae. Sok ember­nek szerzett gyűlöletet a folytonos panaszkodás. (Pro­pertius 2, 18, 1) Adulatio quam similis est amicitiae! Non imitaturtan- tum illám, séd Vincit et praeterit. Mily hasonló a hí­zelgés a barátsághoz! Nem­csak utánozza, hanem legyő­zi, sőt felülmúlja. (Seneca, Epist, mór. 45, 6) Adversarum impetus re- rum viri fortis non vertit animum. A balsors csapásai nem tántorítják meg a bátor férfi lelkét. (Seneca, Deprov. 2, 1) Aegroto dum anima est spes est. Amíg a beteg lé­legzik, van remény. (Cicero, Ad att. 9, 10, 3) Aequam memento rebus in arduis servare mentem. Ne­héz helyzetben őrizd meg lel­ki nyugalmad: ezt ne feledd! (Horatius, Carm. 2, 3, 1—2) Aetate alia aliud factum convenit. Más-más életkorhoz más-más tett illik. (Plautus, Merc. 984) Agnosco veteris vestigia flammae. Felismerem a régi láng nyomait. (Vergilius, Aen. 4, 23) (Szabó György: Sötétben tündöklőbb a fény című könyvéből válogattuk az idé­zett római szállóigéket, afo­rizmákat.) A Hazafias Népfront Békés megyei Környezetvédelmi Munkabizottság^ környezetvédelmi gyermekrajz-leírás pá­lyázatot hirdet. Ezen megyénk általános iskolás tanulói ve­hetnek részt. Környezetünk megismerése, alakítása, megóvá­sa és védelme érdekében tetszés szerinti nagyságban, kivi­telezési módban rajzokkal és leírásokkal lehet nevezni a gyermekek által készített munkákkal. A rajzokra, leírásokra rá kell írni, hogy ki készítette, to­vábbá, hogy a pályázó melyik iskolába, osztályba jár, mi a lakcíme, s egyben nevezze meg ,a témát is. Az elkészült rajzokat, leírásokat 1979. május 5-ig küldjék az alábbi cím­re: Békéscsaba, postafiók 4. HNF Megyei Bizottsága, 5601. A rajzokat, leírásokat iskolánkénti és településenkénti elő- zsürizés után megyei kiállításon mutatjuk be 1979. május 28. ég június 5. között. A legjobban sikerült rajzokat — az igé­nyeknek megfelelően — továbbítani kívánjuk az országos kiállításra. Kiállítás után a rajzokat, leírásokat kérésnek megfelelően, visszaküldjük. Ezt az igényt a hátlapra kérjük feltüntetni. Díjazás: Osztályonként az első három helyezettet érték­tárggyal jutalmazzuk. Ezen tói menően P7 arra érdemes pá­lyamunkákat elismerő oklevélben részesítjük. Békéscsaba, 1979. január 25. HAZAFIAS NÉPFRONT BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGA KÖRNYEZETVÉDELMI MUNKABIZOTTSÁGA Diáklapszemle Megjelent a battonyai Mikes Kelemen Gimnázium és Me­zőgazdasági Gépészeti Szak- középiskola diáklapja, a MIKEGÍSZ, amelyet a lap szerkesztői teljes terjedelmé­ben a pályaválasztásnak szentelnek. Az első cikk alap­ján megtudhatjuk, hogy a következő tanévben az isko­la három első osztályt kíván indítani, amelyekbe 105 ta­nuló kérheti felvételét. A gimnáziumi tagozaton jövőre már bevezetik a tantárgy­csoportos, (fakultatív) okta­tást. Ennek lényegét részlete­sen elemzik is. A gimnáziu­mi oktatás mellett az iskolá­ban növénytermesztő gépé­szeti szakközépiskolai szak­munkásképzés is folyik, amelyre fiútanulók jelent­kezését várják. A következőkben dr. Ta­kács Lászlóné tanár a társa­dalomtudományok szerepéről ír, elhelyezve azt az új kö­zépiskolai oktatási-nevelési rendszerben. Az iskolai orosz nyelv oktatásáról Gábor And- rásné tanárnő számol be. Ta­lán a legnehezebben megked­Úttörök irják A szarvasi Dobó Katica Úttörőcsapat is örömmel vet­te tudomásul a hírt; 1979. a gyermekek nemzetközi éve. Gazdag programmal kezdtük ezt az esztendőt. Hetedikese­ink már október óta készül­tek a „Barátunk a könyv” elnevezésű vetélkedőre. Ja­nuár 9-én azután a ponto­zott füzetek alapján eldőlt, ki az az öt pajtás, aki kép­viseli csapatunkat a városi­járási versenyen. A csapat- versenyen olyan jó eredmé­nyek születtek, hogy minden résztvevő csapatvezető dicsé­retben és könyvjutalomban részesült. A járási versenyt Csabacsüdön rendezték, ahol a bennünket képviselő paj­tások a hatodik helyen vé­geztek. De nem voltunk el­keseredve, hiszen így is hasz­nos tapasztalatokat lehetett szerezni. A következő eseményünk egy zenés-táncos délután volt, amelyet január 20-án szom­baton a Krecsmarik Endre Úttörőház rendezett, és ahol a HOBÓ-együttes játszott. Remekül éreztük magunkat! A tudományos-technikai úttörőszemle csapatunknál január 22-én zajlott le. Ter­mészetkutató úttörőtechniku­sok, orosz nyelvbarátok és társadalomkutatók vetélked­tek egymással. Az első há­rom helyezett csapat minden tagja könyvjutalomban ré­szesült. Reméljük a tovább­veltethető tudományág a ma­tematika. Ménesi Györgyné tanárnő „A matematika a természet könyvének nyelve” című írásában megpróbálja a tudományág szépségét fel­tárni. Az iskola eljövendő diák­jainak bemutatják Békés megye első szocialista kollé­giuma, a Martos Flóra Kö­zépiskolai Leánykollégium életét. Az ezt követő cikk pe­dig a 90 kollégistának helyt adó fiúkollégium életét, kul­turális lehetőségeit tárja fel. A „Diákszemmel” rovatban masuk az iskola diákjai val­lanak életükről, munkájuk­ról közvetlen szavakkal. A lan utolsó oldalain az el­múlt tanév eredményeiről számol be az iskola pályavá­lasztási felelőse. Ebből ér­demes kiemelni, hoev a ta- valv végzett negvedikes diá­koknak 70 százaléka tett si­keres felvételi vjzseát! Va­lóban megérdemlik, hosv az i«kniaúi ságban neveik elven­ként felsorolva. példaként szerepeljenek az iskola diák­jai előtt. b. S. E. jutók jól szerepelnek majd a városi versenyen. Fodor Marianna, Dobó Katica Úttörőcsapat A medgyesegyházi Petőfi Sándor Úttörőcsapatban meg­rendezett tudományos-tech­nikai úttörőszemléről szeret­nék írni. A vetélkedőn há­romtagú csapatok vettek részt. Már korábban egy al­bum készítésével kezdődött tulajdonképpen a szemle — a témát szabadon választhat­tuk. Ez az album volt a ver­seny „belépőjegye”. A szem­lén történelmi, földrajzi, iro­dalmi, zenei, képzőművésze­ti kérdések szerepeltek. Holecz Rita, csapattanácstitkár Nagykamaráson született, és itt is dolgozott 1950-ig, majd a Földművelődésügyi Minisztériumból ment nyug­díjba Kovács István bácsi. A közelmúltban meghívtuk őt hozzánk, a vagykamarási Ságvári Endre Úttörőcsapat­ba. hogy meséljen nekünk az életéről, a felszabadulás előt­ti nagykamarási emberek sorsáról. El is jött közénk, és sokat mesélt a szegény pa­rasztok életéről és arról, hogy a községben 1500 em­bernek nem volt semmi föld­je, aztán arról, milyen nehéz munka volt az aratás. Na- giion figyelmesen hallgattuk Pista bácsit, sokat tanultunk tőle és reméljük, hogy ta­vasszal ismét találkozunk. Reck Ágnes, IV. osztályos tanuló „Hz ínyenc sertésbordát ajánlom” Először szétteregeti a tá­nyéron a krumplipürét, majd a lapos kanál, élével kicak- kozza ,a tetejét. A tányér másik felére húsokat tesz, s az egészet mártással locsolja. Ezután adja ki a tekintélyes adagot az ablak nyílásán Tercsi József, a békéscsabai Kakas étterem 24 éves fő­szakácsa. — A több mint kétszáz szakma közül hogyan válasz­tottad ezt a mesterséget? — kérdezem a fekete bajszos fiatalembert. — Eredetileg felszolgáló szerettem volna lenni, de abban az évben Hódmezővá­sárhelyen nem indult ilyen képzés. Mégis a vendéglátás­nál szerettem volna kikötni. — S ez hogyan kezdődött? — Jelentkeztem szülőváro­somban a Béke étterembe, s három évig itt tanultam a mesterséget. Mondhatom, kezdetben nem nagy lelkese­déssel, egyesek el akartak riasztani a szakácsszakmától. — Azonban az étterem akkori fő séfje, Kruzslic Bé­la megszerettette velem a szakácsművészetet. Verse­nyeire elkísértem, mint se­géd, s itt átélhettem sikere­it jómagam is. Ma ő már kiemelt szakoktató a keres­kedelmi és vendéglátóipari szakközépiskolában, s mond­hatom azt is: ő a példaké­pem. — Mikor kerültél Békés­csabára? — Másfél évvel ezelőtt hí­vott a Kakag étterem veze­tője, aki kezdettől támogat­ja elképzeléseimet. — Hányféle ételt készítet­tél eddig Békéscsabán? — Ez így utólag ellenőriz­hetetlen. De biztos, hogy készételből száznál többet, a frissensülteket nem is tudom megszámolni. — Munkaidő-beosztásod? — Reggel hétkor kezdek, s gyakran előfordul, hogy es­te is bent vagyok az étte­remben. Délelőtt 11 óráig az aznapi étrendet „készre kell vágni”, ekkor már jelent- keznek az első vendégek. Húsz-harmincféle ételből válogathatnak nap mint nap, s előfordul, hogy csupán egy-két asszony segédkezik az aznapi étrend összeállítá­sában. — Minek alapján állítod össze az étlapot? — A hagyományos ételek mellett minden napra újítok egy-két ínyenc adagot. Ez utóbbiakat többnyire saját fantáziám alapján és régi szakácskönyvek tanulmányo­zása után „kreálom”. — Például? — Bazsalikomos töltött szűz, pityókás marhafarktő, ananászos jércemelL Ezek voltak az első ínyencdélután étlapján, amely sikeres volt. — Hányféle ételt tudnál összeállítani ? — Mivel az alapanyag va­riációs lehetősége mondhatni végtelen, így ezt nem mer­ném megbecsülni, nem be­szélve arról, hogy kétszer ugyanazt egyformán nem le­het megcsinálni. — Nem panaszkodhatsz, elég változatos a munkád. — Én nem is nevezném munkának, amit végzek, mert ez a hobbim is. Az kü­lönösen jó érzés, amikor egyik-másik vendég az étke­zés után visszajön az ablak­hoz, s elkéri az étel receptjét, azzal, hogy szeretné ő is megcsinálni otthon. Az el­múlt másfél év alatt húsz­nál több olyan törzsvendég fordul meg nap mint nap az étteremben, aki nem is az étlapot; nézi, hanem beszól a nyíláson, hogy „Józsikám, adjál valamit, ami nagyon finom”. — Hallhatnánk egy recep­tet? — Az ínyenc sertésbordát ajánlom: A kivert hússzele­teket sózzák és borsozzák meg, majd pirospaprikával kevert lisztbe mártva, kevés zsírban mindkét oldalán süs­sék elő. A megmaradt zsír­ban apróra vágott vörös­hagymát dinszteljenek, s aztán rakják vissza az elő­sütött húst. Kevés vízzel engedjék fel, fűszerezzék majoránnával, s fedő alatt párolják puhára. Ezzel pár­huzamosan apró kockára vágott füstölt szalonnát süs­senek, amelynek egyharma- dát a párolandó húshoz kell tenni. A nagyobb részéhez szintén apróra vágott vörös­hagymát és megfőzött zöld­borsót, valamint szárnyas májat adjanak hozzá és ugyancsak párolják puhára. Tálalás előtt kockára vágott főtt tojással színezzék az egész ragut, s mindezt ajánl­juk sült burgonyával, vagy pürével. Tessék kipróbálni! ' —jávor— Fotó: Gál Edit

Next

/
Oldalképek
Tartalom