Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-04 / 29. szám

1979. február 4., vasárnap IgNslUkftM­II Központi Statisztikai Hivatal jelentése Munkatársaink riportja Zsanáról Száz perc gázlángban (Folytatás az 1. oldalról) nye a tervezettet megközelítő mértékben növekedett. A szállított áruk mennyi­sége 4,9 százalékkal volt több az előző évinél. A távolsági személyszállítást 1,2 milliárd utas vette igénybe, a növeke­dés 1,8 százalék volt. A helyi tömegközlekedés 2,5 milliárd utast szállított, 1,2 százalék­kal többet, mint az előző év­ben. 1978-ban 15 villamos és 15 Diesel-mozdonyt, 1881 darab vasúti teherkocsit, és 33 da­rab HÉV motor- és pótko­csit szereztek be. Az év fo­lyamán 21500 tehergépko­csit helyeztek üzembe. A közúti tömegközlekedés javítását szolgálta az év fo­lyamán forgalomba állított több mint 1400 autóbusz, 37 trolibusz és 26 villamos. Az év folyamán a személygép­kocsi-állomány 97 000 da­rabbal nőtt, és az év végén meghaladta a 830 ezret, eb­ből 788 ezer a lakosság tu­lajdonában volt. A közutakon mintegy 1700 km hosszúságban korszerűsí­tést és útburkolat-erősítést végeztek, 200 km új út épült. Átadták a forgalomnak az M3-as autópálya Budapest— Gödöllő közötti 23,5 km-es szakaszát. A telefonfőközpontok be­fogadóképessége 33 ezer, az alközpontoké 30 ezer állo­mással, 5-5 százalékkal bő­vült. A települések közötti közvetlen összeköttetésre az összes főállomás 72 százaléka alkalmas. Az év végén 27 országgal volt közvetlen táv- hívásos kapcsolatunk. A le­vélirányítás korszerűsítésére Budapesten íevélfeldolgozó automatát helyeztek üzembe. KÜLKERESKEDELEM A népgazdaság fejlődésé­ben nagy jelentőségű nem­zetközi gazdasági kapcsolata­ink 1978-ban tovább fejlőd­tek. E kapcsolatokban meg­határozó szerepe van a szo­cialista országokkal való tervszerű együttműködésnek: az áruforgalom bővülése mel­lett folytatódott a termelési, a tudományos és műszaki együttműködés, a közös be­ruházások megvalósítása. A külkereskedelmi forga­lom nagyobb részét változat­lanul a szocialista országok­kal bonyolítottuk le, de nőtt a forgalom a nem szocialista országokkal is. Ez utóbbi vi­szonylatokban az áruforga­lom, részben a kedvezőtlen piaci feltételek, részben a gazdálkodásban meglevő hiá­nyosságok hatására, a terv­től eltérően alakult. A beho­zatal a számítottnál gyorsab­ban, a kivitel az előirány­zottnál lassabban emelke­dett. A forgalomnak a tervezet­től eltérő alakulása miatt a számítottnál nagyobb beho­zatali többlet keletkezett, el­sősorban a nem rubel elszá­molású forgalomban. BERUHÁZÁS A szocialista szervek 196,5 milliárd forintot fordítottak beruházásra, a tervben elő­irányzott 180—182 milliárd forintnál mintegy 15 milliárd forinttal többet. Ez folyó árón 8 százalékkal, volumen­ben 4 százalékkal haladta meg az előző évit. A fejlesz­tési eszközöket, a tervvel összhangban, a korábbi évek­nél valamivel nagyobb mér­tékben fordították a folya­matban levő beruházásokra. A központi állami beruhá­zások az előirányzottnál mér­sékeltebben, folyó áron 6 szá­zalékkal nőttek. A vállalatok és szövetkezetek a számított­nál nagyobb fejlesztési for­rásokkal rendelkeztek, beru­házásaik az előirányzott csökkenés helyett gvors ütemben. 10 százalékkal emelkedtek. Ebből adódott a beruházási előirányzat je­lentős túllépése. A vállalati beruházások növekedésében szerene volt az exportfej­lesztő beruházásoknak. A beruházások építési há­nyada csökkent, a gépeké, beleértve az import gépeket is, nőtt. A népgazdasági ágak közül legggyorsabban az épí­tőipar, valamint a mezőgaz­daság és erdőgazdálkodás be-' ruházásai emelkedtek. JÖVEDELMEK, FOGYASZTÁS A lakosság jövedelme és fogyasztása a tervezett üte­met megközelítően emelke­dett. A nominál jövedelmek növekedése valamivel megha­ladta az előirányzatot. A munkabérek növekedésében a vállalati hatáskörben meg­valósított béremelések mel­lett szerepe volt az 1977. év második felében végrehajtott, de hatásukban 1978-ra is áthúzódó, valamint az 1978. évi központi intézkedések­nek. A munkások és alkal­mazottak egy keresőre jutó havi átlagkeresete meghalad­ta a 3700 forintot. A nominál bérek tervezettnél némileg nagyobb növekedése mellett a fogyasztói árak is valami­vel gyorsabban emelkedtek a tervben számítottnál. Így az egy keresőre jutó reálbér lé­nyegében a tervezett ütem­ben nőtt, és mintegy 3 szá­zalékkal haladta meg az elő­ző évit. A termelőszövetke­zeti tagok és alkalmazottak reálkeresete ennél mérsékel­tebben emelkedett. Ugyan­csak nőtt a társadalmi jutta­tások értéke. Az egy lakosra jutó reáljövedelem kb. 3 szá­zalékkal volt nagyobb az 1977. évinél. A pénzbeni társadalmi jut­tatások összege mintegy 8 százalékkal nőtt. Ezen belül nyugdíjakra mintegy 40 mil­liárd forintot fizettek ki, 10 százalékkal többet, mint, egy évvel ezelőtt. A nyugdíjasok és járadékosok száma 46 ezerrel nőtt, és az év végén 1 1 974 000-et tett ki. Családi pótlékra az év folyamán 8,8 milliárd forintot fizettek ki, 3 százalékkal többet az 1977. évinél. Gyermekgondozási se­gélyen 1978 , decemberében 277 000 anya volt, 13 000-rel kevesebb, mint egy évvel ez­előtt. Gyermekgondozási se­gélyre 3,7 milliárd forintot folyósítottak, valamivel ke­vesebbet az előző évinél. A takarékbetét-állomány 17,4 milliárd forinttal, év végére 124,9 milliárd forintra emel­kedett. A kiskereskedelmi forga­lom értéke 1978-ban 281 mil­liárd forint volt, összehason­lító áron 3,9 százalékkal több az előző évinél. A forgalom a tervben számítottnál vala­mivel mérsékeltebben nőtt. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása 1,9 százalék­kal, a ruházati cikkeké. 2,9 százalékkal, a vegyes 'ipár- cikkeké 6,7 százalékkal foko­zódott. Az áruellátás 1978-ban élel­miszerekből — egyes zöld­ség-, gyümölcsfélék kivételé­vel — kiegyensúlyozott volt. A ruházati cikkek kínálata összességében az előző év­hez képest kismértékben ja­vult, egyes termékcsoportok­ban azonban továbbra is elő­fordult választékhiány. A vegyes iparcikkek eladásá­nak gyors növekedése mel­lett egyes cikkéből — példá­ul hazai gyártású automata mosógép, villanybojler, vas­tömegcikk, egyes építőanya­gok — a kínálat a keresletet nem elégítette ki. A kiskereskedelem üzlet- hálózata 1978-ban tovább bő­vült. A főváros üzlethálóza­tának fejlődése a tervezett­nél kissé lassúbb, ami első­sorban a lakótelepek üzlet- hálózatának nem kielégítő ütemű fejlesztésével függ össze. A fogyasztási árak a ter­vezett 4 százaléknál nagyobb mértékben, 4,6 százalékkal emelkedtek. A számítottat meghaladó növekedés lénye­gében az égetett szeszes ita­lok július 24-vel végrehajtott központi áremeléséből adó­dott. Az országban a tervezett 90 ezernél mintegy 2 ezerrel kevesebb lakás épült fel. Ál­lami erőből — főként a bu­dapesti lakásépítkezések el­maradása következtében — a tervezettnél kevesebb la­kás készült el, de a lakosság lakásépítkezése sem érte el a számítottat. NÉPESSÉG, FOGLALKOZTATOTTSÁG, EGÉSZSÉGÜGYI ÉS KULTURÁLIS ELLÁTÁS 1979. január 1-én az or­szág népessége 10,7 millió fő volt, 28 ezer fővel több, mint egy évvel ezelőtt. Az év folyamán 168 ezer gyermek született élve. A meghaltak száma 140 ezer volt. 1000 lakosra 15,7 élve született és 13,1 halálozás ju­tott. Az élve születések ará­nya kisebb, a halálozásoké nagyobb volt az 1977. évinél. 1000 lakosra számítva 2,6 természetes szaporodás ju­tott, az előző évi 4,3-del szemben. A csecsemőhalan­dóság tovább csökkent, az 1977. évi 26-ról 24-re. 1979. január 1-én az aktív keresők száma 5 076 000 fő volt, 7000 fővel, 0,1 százalék­kal több, mint egy évvel ko­rábban. Ezen belül az ipar­ban, valamint a mezőgazda­ságban és erdőgazdálkodás­ban a korábbi évekhez ha­sonlóan némileg csökkent a létszám, a többi ágazatban kissé emelkedett. Az állami költségvetésből egészségügyi ellátásra 14 mil­liárd forintot fordítottak. A kiadások nagyobb hányada a fekvőbeteg-ellátást szolgálta. 1978-ban a kórházi beruhá­zások a tervezettnek megfe­lelően alakultak. A tényle­gesen igénybe vehető kórhá­zi ágyak száma azonban — a kórházi rekonstrukciók, tata­rozások, átépítések miatt — az év végén lényegében ugyanannyi volt, mint egy évvel korábban. Az orvosok száma az év folyamán 700- zal, 29 2'00-ra emelkedett. Egy általános körzeti orvos­ra valamivel kevesebb lakos ellátása jutott, mint 1977- ben. Az összes körzeti orvo­si állások 5,3 százaléka be­töltetlen volt. A bölcsődék befogadóképessége az év vé­gén 58 100 volt, 2 800-zal több, mint egy évvel azelőtt. Az állami költségvetés 21 milliárd forintot fordított az oktatási intézményekre. Az óvodák befogadóképessége az év folyamán bővült és de­cemberben elérte a 345 000- et. Rendszeres iskolai okta­tásban az 1978/79-es tanév­ben 1,8 millióan vesznek részt. Ezen belül a nappali tagozatokon az alsófokú ok­tatásban a létszám emelke­dett, a középfokon csökkent és a felsőfokú oktatásban nem változott. Alsófokú ok­tatásban vesz részt a 6—13 évesek 98,8 százaléka, szak­munkástanuló a 14—16 éve­sek 40,5 százaléka, középis­kolai tanuló a 14—17 évesek 38,8 százaléka, főiskolai, vagy egyetemi hallgató a 18—22 évesek 8,3 százaléka. 1978- ban nappali tagozaton 46 ez­ren. esti és levelező tagoza­tokon 34 ezren érettségiztek. Az egyeteme^ és főiskolák nappali tagozatán 15 ezren, esti és levelező tagozatokon 14 ezren szereztek oklevelet. Közművelődésre és sport­ra az állami költségvetés 6 milliárd forintot fordított. Az év folyamán a televízió-elő­fizetők szám,a 75 ezerrel nőtt és az év végén 1000 lakosra 246 televízió-előfizető jutott. IDEGENFORGALOM 1978-ban nagy mértékben nőtt az idegenforgalom: 17 millió külföldi érkezett az országba, 4,5 millióval több, mint 1977-ben. Egy napnál hosszabb ideig 10 millió tu­rista tartózkodott hazánk­ban, számuk 2,8 millióval nőtt. A Magyarországot fel­kereső külföldiek többsége — 90 százaléka — a szocia­lista országokból érkezett. A kereskedelmi szálláshelyek bővítése nem tartott lépést a turisták számának növekedé­sével. Ennek következtében egyes — főleg budapesti és balatoni — szálláshelye^ a főidényben zsúfoltak voltak. Külföldre 5,4 millió ma­gyar utazott, 16 százalékkal több. mint az előző évben. A magyar turisták 93 százalé­ka a szocialista országokba látogatott. BUDAPEST, 1979. FEBRUAR 3. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (MTI) — Figyelem! Valamennyi rádióállomásnak és ellenőr­zési pontnak! Az oltási kí­sérlet rövidesen elkezdődik. Felhívjuk a figyelmet a ki­adott biztonsági előírások szigorú megtartására: E perctől életbe lép a dohány­zási tilalom, a lezárt terület­re gépjárművel behajtani ti­los, illetéktelenek nem léphe­tik ót a kijelölt biztonsági vonalat. A fokozott veszély­re való tekintettel az oltás időtartamára a rádióössze­köttetést megszüntetjük. Vé­ge. Nyolcadik napja tombolt már a Zsana Észak 2-es kút, amikor csütörtökön elindul­tunk, hogy tanúi legyünk a mentési munka második leg­nagyobb hadműveletének, a tűz oltásának és tájékoztas­suk erről olvasóinkat. Ka­landos út után érkeztünk a helyszínre, amely kalandos utat nem azért írjuk most le, hogy a tájékoztatás ne­hézségeiről, e hivatás műve­lőinek elengedhetetlenül szükséges leleményéről, kétes értékű öndicsérettel fecseg­jünk, hanem azért, hogy ér­zékeltessük azokat a példát­lan méretű biztonsági intéz­kedéseket, amelyek egy-egy gázkitörés elfojtásához nél­külözhetetlenek. Utunk a Nagyalföldi Kő­olaj- és Földgáztermelő Vál­lalat kiskunmajsai üzemegy­ségéhez vezetett, ahol a ki­törésvédelmi diszpécsernek mutattuk a tröszttől kapott telexet, mely szerint -enge­délyt a belépésre a helyszí­nen Götz Tibortól, a tröszt biztonságtechnikai főosztály- vezetőjétől kapunk. A disz­pécser széttárja a kezét: — A területet ma reggel két kilométeres körzetben le­zárták, aki ,az engedélyt ad­hatná, ezen belül van. Szól­ni sem tudunk, mert a tele­fonösszeköttetés biztonsági okok miatt szünetel. — Mit tehetünk? — Semmit, ez ördögi kör. Azt azért megtudtuk, hogy merre találhatjuk a fúrást és elindultunk. Ha araszolva is, de oda­jutottunk a harmadik ellen­őrzési ponthoz, ám ott nem vették jónéven, hogy teleob­jektív „puskánkkal” megcé­loztuk a helyszínt. A rend szigorú őrei már-már elvet­ték a fényképezőgépet, és a bürokrácia jóvoltából csak a múlt évre érvényes újságíró­igazolványt, amikor feltűnt az a rendőrségi autó, amely­ben felismertük az egyik pa­rancsnokot, aki eddig már kétszer visszaküldött ben­nünket. Meg is jegyezte, ez a harmadik eset, hogy el­küldenek, de mert jól szá­molt, nem vitatkoztunk... A fényképezőgépet és az iga­zolványt viszont megkaptuk, de most már végre közel voltunk a tűzhöz. És itt hal­lottuk a rádión a harmadik és egyben utolsó figyelmez­tetést: az oltási kísérlet el­kezdődik. A teleobjektív még köze­lebb hozza a helyszínt. Mint megannyi ezüstruha, úgy csillannak meg a nap és a tűz fényében az alumínium­pigmentbe öltözött emberek. Ez a védőruha 500 Celsius- fok hőmérsékletet még ki­bír. A tűzfészeknél 1600 Cel- sius-fok van. Hatalmas fecs­kendőkkel vízfüggönyt von­nak eléjük. Az ezüstruhások vízágyúkkal nyomulnak elő­re. ök hűtik az akna kör­nyékét, őket a mögöttük le­vők. Minden méter 50—100 Celsius-fokot jelent. Amikor már közel érnek az akná­hoz, megállnak, körbefogják, és zúdítják rá a vizet. Per­cenként 20 ezer litert. A hű­tés eltarthat egy óráig, fez 1 millió 200 ezer liter víz. Az­után beáll a két terepjáró ZIL-re szerelt turbógenerá­tor. Lánctalpas csinálja neki a helyet a sárban, olyan kö­zeire megy, amilyenre csak tud. Felzúg a hajdanvolt MIG-repülőgépmotor. Hatal­mos torkából invertgázt fúj a tűzre. Harminc percig bír­ja üzemanyaggal. Igyekezni kell. Az első rohamban si­kerül eloltani az oldalsó lán­got. Azután rámennek a fő­lángra. A vízágyúk és a tur­bó megcélozta a főág gerin­cét. Nyomják lefelé, mintegy belefojtva a csőbe. Kialszik a láng, változik a hang, az ed­digi dübörgés süvítésbe megy át. Nincs láng. Alig egy perc múlva azután az oldal­só, ki tudja honnan, újra előbukkan, mintha ki akar­na szökni a fojtogató vízsu­gárból. Nem bír, de belob- bantja a 60—70 méter ma­gas főágat. Kezdődik minden elölről. Már az oldalsót sem látni, talán sikerült, de va­lami rejtekhelyről újra ki­bújik. Percenként 20 ezer liter víz ég két repülőgép­motor, száz perc is kevés rá. Honnan jön, és egyáltalán mi van az aknában ? Valóban, mi van az akná­ban? Nyugalmi állapotban ott van a több lépcsős kitörés­gátló, amely gombnyomással működésbe hozható., Ha ... Ha'nem szorult bele a fúró­lyukból származó kőzetdarab, ha a nagy nyomástól nem deformálódtak akár század­millimétert is a pofák, ha a fúrólyuk és a rétegnyomás közti különbség — minden kitörés oka — nem abban a szerencsétlen pillanatban kö­vetkezett be, amikor az ezer- egynéhányszáz méter fúróru- dazatof kiépítették, amelynek ellensúlyozására a lyukba préselt iszap elszökött, nyit­va hagyva ezzel az utat a gáznak. Megannyi ha, amely­re ma még nincs válasz, hi­szen a kitörés közvetlen elő­idézőjének felderítése csak akkor kezdődhet meg, ami­kor a mentőbrigád tagjai be- jutnak az aknába és elfojt­ják a gázt. Ez lesz a men­tési munka harmadik és leg­kockázatosabb vállalkozása. A második, a tűz eloltása, az első pedig a környéken levő izzó vasanyag eltávolítása volt. Ennek méretére jellem­ző, hogy több száz tonna roncsot — a fúrótornyot, a szivattyúkat és a motorokat — kellett kimenteni. Elegen­dő akár 50 vagy 60 kilós iz­zó vasdarab is, ami az ak­na közelében marad, és már­is lángra lobbantja a már el­oltott gázt. Talán most is ez történik? A turbógenerátor más irány­ból közelíti a tűzfészket, már csak 15 méterre van tőle. Az ezüstruhások feléje fordítják a vízágyúkat. A turbó iszo­nyú erővel nyomja az invert­gázt. A főláng újra kialszik. Rámennek az oldalsóra. A fecskendők közben hűtik a főág felett a levegőt, de hiá­ba, újra előbújik az oldalsó láng. Változik a hang, az is­mét berobbant gáz megre­megteti a környéket. Tovább dühöng a 200 atmoszféra. A százperces hadművelet arra a napra véget ér. Az ezüstruhások gumicsizmájuk­kal sétálnak a vízben. Hűtik a lábukat. Leveszik a sisa­kot, forróság árad az arcuk­ról. Ismerősök bukkannak elő. Az orosházi mentőbrigád tagjai: Sütő János, Koloh András, Sági Mihály, Csák István főfúrómesterek, Papp János főmotoros. Azután egy ezüstruhás feltolja a maszk­ját, Újvári Béla, a kitörés- védelmi brigád vezetője ré­gi ismerősként kacsint egyet, s azon gondolkodom, hogy tud ilyen könnyed lenni, hi­szen h,a eloltják a tüzet, ő megy először az aknába, „megfojtani” a 200 atmosz­férát, elhelyezni a több ton­na súlyú kitörésgátlót úgy, hogy fém a fémmel érint­kezve egyetlen szikrát se adjon, mert akkor ottmarad. Persze, épp most 30 éve, hogy mindig ő megy be elő­ször, s talán a huncut ka­csintás azt jelentette, most is be fog menni. Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy a szombati kísérlet sem járt sikerrel, az oltást to­vább folytatják. Seleszt Ferenc A hatalmas víztömeg néhány percre megadásra kényszeríttette a lángokat Fotó: Lónyai László Az oltás kezdetének percei: még magasra szökkennek a lángok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom