Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-25 / 47. szám

1979. február 25., vasárnap 7 fl következetesebb ellenőrzés javítja a táppénzes helyzetet De a munkahelyek segítsége elengedhetetlen A közelmúltban tárgyalta a megyei tanács végrehajtó bizottsága megyénk táppén­zes helyzetét, s megállapí­totta, hogy az reális, bár volt bizonyos emelkedés, de ez a téli influenzajár­ványnak tulajdonítható. Ezt az emelkedést vette fi­gyelembe az Egészségügyi Minisztérium az elmúlt év­ben, amikor elrendelte az október folyamán kereső­képessé váltak adatainak gépi feldolgozását. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatok­ról, valamint a jelenlegi helyzetről kaptunk tájékoz­tatást a megyei tanács egészségügyi osztályán dr. Samyai Ferenc osztályve­zető főorvostól és dr. Kiss Endre helyettestől. * * * A táppénzes helyzet érté­kelése a megyei akcióbizott­ság ülésein rendszeresen napirenden szerepel, s fog­lalkoznak az ezzel kapcso­latos minisztertanácsi ha­tározat végrehajtásával. Az Egészségügyi Minisztérium irányelvei alapján az osz­tály megfelelő intézkedési tervet készített ennek érde­kében, s az eredmény: si­került megjavítani az üzem­egészségügyi ellátást. Azon­ban nem történt jelentős előrelépés az üres körzeti orvosi állások betöltésében. Hasonló gondot okoz a fe­lülvizsgáló főorvosi állások betöltése is. A keresőké­pesség elbírálásának szak­mai irányelveit megyénkben oktatás formájában ismer­tették. Növekedett a feladata és hatásköre a megyében ki­jelölt táppénzes kérdések­kel foglalkozó felügyelő szakfőorvosnak a keresőké­pesség elbírálásánál. Jól együttműködik a megyei társadalombiztosítási igaz­gatóság és operatív intézke­déseket is kezdeményez. Ami az előző évekhez viszo­nyítva szintén javulás, hogy jelenleg 7 üzemorvos van felruházva táppénzbe vé­teli joggal. A foglalkozási ártalomban szenvedők, vagy arra gyanús betegek szakszerű ellátására a bé­késcsabai, orosházi és a gyulai kórház egyik bel­gyógyászati osztályát jelöl­ték ki. Javult a helyzet azzal is, hogy központi intézkedésre egyszerűsödött a gyógyszer- ellátás, amely elérte a cél­ját, ezáltal csökkent a be­tegforgalom. Viszont ép­pen azért, mert egyes gyógyszereket vény nélkül lehet vásárolni, sajnálatos módon emelkedett a gyógy­szerfogyasztás. Ennek érde­kében intézkedéseket kellett tenni. * * * Jelentős az is, hogy a szakmai irányelvek meg­jelenése óta az osztályveze­tő főorvosok, a szakfelügye­lők maguk is részt vesznek a felülvizsgálatokban. Gya­korlatilag ez úgy történik, hogy az osztályvezető fő­orvos havonta egy alkalom­mal saját szakmájában táppénzes felülvizsgálatot tart. Például a békéscsa­bai kórház sebészeti osztá­lyának főorvosa felülvizs­gálja a sebészeti betegeket. A rendelőintézetek vezetői maguk is felülvizsgálnak, így tulajdonképpen az irányelvek gyakorlati al­kalmazásával az intézmé­nyek együttműködnek. Saj­nos azonban az osztályveze­tő főorvosok nem minde­nütt élnek ezzel a lehető­séggel. A táppénzes helyzet ala­kulásában jelentős szerepe van az üzemorvosoknak, s a munkahelyek vezetőinek. Nagyon fontos .az együttmű­ködés, hiszen nem lehet kö­zömbös senkinek sem, hogy több, vagy kevesebb a munkából kiesettek száma. A megyei tápcÉjrizfelügyelő például részben Ägész éven át módszeres, hetenkénti, részben az egész «negye te­rületén, rendkívül« táppén­zes felülvizsgálatokat vé­gez. A rendkívüli üzemi táppénzes felülvizsgálatok tapasztalatai elgondolkoz­tatóak. Szinte minden alka­lommal előfordult, hogy a beteg a rendkívüli felül­vizsgálatra való beidézés kézhezvétele után -kereső­képesnek kérte magát. Fel­tehetően ezek az emberek nem is voltak keresőképte­lenek. Vannak munkahe­lyek, ahol az ilyen dolgozók aránya igen magas. A ta­pasztalat az elmúlt évben az volt, hogy a felülvizsgá­latot végző megyei táppén­zes szakfelügyelő — termé­szetesen megkonzultálva ezt a szakorvossal — a meg­jelentek 32,8 százalékát mi­nősítette keresőképesnek, ötvenegy esetben kellett táppénzmegvonást javasol­ni azoknak, akik nem je­lentek meg a rendkívüli fe­lülvizsgálaton. Volt olyan következménye is az ilyen vizsgálatoknak, mint például a Csepel Autó­gyár szeghalmi üzemében, ahol két dolgozót azonnal elbocsátottak táppénzcsalás miatt. Vagy akadt olyan is, akinél fegyelmi eljárást kellett kezdeményezni. Há­rom kirívó esetben, amikor a „beteg” ittasan jelent meg a felülvizsgálaton szin­tén táppénzmegvonást ja­vasoltak, és természetesen a dolgozó felelősségri-voná­sát is. Éppen az előbbieket figye­lembe véve szükséges, hogy a munkahelyi vezetők se­gítsék az egészségügyi dol­gozókat, szigorítsák az el­lenőrzéseket, s szükség ese­tén ne vonakodjanak a fe- lelősségrevonástól sem. Általános tapasztalat — és ezt az Egészségügyi Mi­nisztérium vizsgálata is megállapította —, hogy sok esetben liberális szemlélet uralkodik, s a táppénzes napok száma emiatt is nő. Legkirívóbb a helyzet a mezőkovácsházi járásban. Éppen ezért figyelemre méltó az Egészségügyi Mi­nisztérium javaslata a szi­gorúbb ellenőrzést illetően. A helyzet további javítá­sára szükséges, hogy a kór­házi osztályvezető főorvo­sok, valamint a szakfel­ügyelő főorvosok fokozot­tabban közreműködjenek a keresőképesség elbírálásá­ban. A visszaéléseket, a táp­pénzcsalásokat csak így le­het csökkenteni, s ez egy­aránt érdeke az egészség­ügynek, — mivel több idő jut a tulajdonképpeni bete­gekre —, de érdeke a mun­kahelynek is, hiszen keve­sebb dolgozó esik ki a mun­kából, ami egyben azt is jelenti, hogy növekedhet a termelés. Kasnyik Judit Nőtt a takarékossági kedv A közelmúltban Mező- berény párt-, tanácsi és gazdasági vezetőinek szá­molt be az 1978-as eszten­dő eredményeiről az Orszá­gos Takarékpénztár helyi fiókja. A tájékoztatón, ame­lyet Vámos György fiókve­zető tartott, ott volt CSók Sándor, az OTP Békés me­gyei Igazgatóságának he­lyettes vezetője. A beszámolóból kitűnt, hogy az elmúlt 3 évben to­vább nőtt a takarékossági kedv a nagyközségben. A lakosság 1976-ban 13,4, 2 év múlva 22 millió forint­tal gyarapította a betétállo­mányt, amely tavaly elérte a 137,5 millió forintot. Je­lentős összegeket helyeznek el a KST-ben is. Az üze­mek, intézmények dolgozói havonta 169 ezer forintot fizetnek be a vállalatok „házi bankjaiba”. A nagy­község általános és közép- iskolás diákjai szintén szor­galmasan gyűjtögetik fo­rintjaikat, hiszen az el­múlt tanév végén az OTP 430 ezer forintot fizetett ki iskolai takarékbélyegekre. A pénzintézet igyekszik a hiteligényeket kielégíte­ni. Ez az összeg — figye­lembe véve a hosszú lejára­tú lakásépítési és vásárlá­si kölcsönöket — több mint a betétállomány. Ezenkívül mintegy 9 millió forint sze­mélyi és áruvásárlási köl­csönt folyósítottak. A 11 dolgozó foglalkozik még totó, lottó és egyéb szeren­csejátékok szelvényeinek az árusításával, telekérté­kesítéssel, tanácsi számlák kezelésével. Az ügyintézők rendelkeznek a munkakö­rükhöz szükséges szakmai ismeretekkel, szocialista brigádban dolgoznak, s rendszeresen járnak politi­kai oktatásra. Újabb termékeket vontak ki a forgalombál Űjabb, a kereskedelmi forgalomra és a használatra alkalmatlan árukat talált a szakértői ellenőrzés. Az MMG Automatikai Művek tüzeléstechnikai gyárában tavaly készült HM—1 típusú elektromos háztartási mixer nem felel meg az állami szabványban előírt érintésvédelmi kö­vetelményeknek — állapítot­ta meg a Magyar Elektro­technikai Ellenőrző Intézet. Javaslatára — az érvényes rendelkezések alapján — a mixer árusítását a KERMI megtiltotta. Fogyasztói kifogások alap­ján vizsgálta meg a KERMI Hoffman Imréné budapes­ti kisiparos készítményét, a 280 forintos asztali lámpát, amelyről megállapította, hogy szerelése nem szabvá­nyos. Ezenkívül a lámpa üvegrészében levő folya­dék összetétele tűzveszé­lyes, az egészségre káros, törés esetén balesetet okoz­hat. A lámpát is kitiltot­ták a forgalomból, s gyár­tója ellen szabálysértési fel­jelentést tettek, mert a köte­lező előzetes minőségvizsgá­latot elmulasztotta. A KERMI intézkedett, hogy a 'szabványtalan mixer készüléket és a hibás mi­nőségű, _ balesetveszélyes hangulatlámpákat" azonnal vonják ki a forgalomból. A reklamáló vásárlókat . az eladott termékek - yisszavé- telével kártalanítani kell. A résztvevők több kér­dést tettek fel, amelynek nagy része a lakásépítéssel, a gépkocsibeszerzéssel, va­lamint a belvízkárt szenve­dett lakóházak újjáépítésé­vel volt kapcsolatban. Csók Sándor hozzászólásában el­mondotta: a telepszerű la­kásépítésnek részükről nincs akadálya, csupán az építőipar teljesítőképessé­gén múlik, mennyi épül fel a jövőben. A következő tervidőszakban minden bi­zonnyal több OTP-lakást hoznak létre Mezőberény- ben, mint az ötödik ötéves tervben. Végül Zolnai László, a községi pártbi­zottság titkára összegezte az elhangzottakat, megje­gyezve; az OTP mezőberé- nyi fiókja 1978-ban jól in­tézte a lakosság pénzügyeit. Elismeréssel szólt a pénz­intézet dolgozóinak ered­ményes munkájáról. Karczag József Egy-két kilométer a megyeszékhely Falu a város lehetőségeivel 1973. ÁPRILIS 13-ÁN KELTEZŐDÖTT AZ A RENDELET, AMELY A BÉKÉS MEGYEI MEZOMEGYER KISKÖZSÉGÉT BÉKÉSCSABÁHOZ, ANNAK VII. KERÜLETEKÉNT, CSATOL­JA. ELŐSZŰR 1975-BEN JÁRTUNK A MEGYESZÉKHELYTŐL néhány kilométerre fekvő, a kétezer lelket sem SZÁMLÁLÓ TELEPÜLÉSEN. AZ AKKORI MEGYERI VÉLE­MÉNY AZ VOLT: MI A VAROSTÓL CSAK A HELYSÉGNEV- TABLAT kaptuk, semmi többet, mi TÖRTÉNT AZŐTA? EZT KÉRDEZTÜK VANTARA JÁNOSTÓL, A BÉKÉSCSABAI VÁROSI TANÁCS ELNÖKHELYETTESÉTŐL, SZABÓ GYÖRGY­TŐL, A BÉKÉSCSABA ÉS .VIDÉKÉ ÁFÉSZ ELNÖKÉTŐL, FE­KETE LÁSZLÓTÓL, AZ ARANY JANOS MŰVELŐDÉSI HÄZ igazgatójától es mekis Mártontól, a ház nyug­díjas igazgatójától, valamint gubis paltöl, a me­gyeri MAGYAR—SZOVJET BARATSAG TERMELŐSZÖVET­KEZET PARTTITKARATÓL, A KERÜLETI TANÁCSTAGI CSO­PORT VEZETŐJÉTŐL ÉS TÖBB HELYI LAKOSTÓL. ÍME A LEGFIATALABB CSABAI KERÜLET MINDENNAPJAINAK Élete. bárói igyekeztek kifuvaroz­ni a szükséges mennyiséget. Az elmúlt napokban intéz­kedtek, van már olajmérés Megyeren. Az ígéretek sze­rint rövidesen saját olajki- mérő-állomása is lesz a te­lepülésnek. Erre éppúgy szükség van, mint a néhány évvel ezelőtt megnyitott gáz­cseretelepre. tenként három este a helyi lakosokból vegyes érzelme­ket kiváltó diszkóval a presz- szó, aztán a „falatozó” he­lyezkedik el. Az idézőjel el­sősorban a cégtábla és a ben­ti helyzet közötti különbség­re utal. Az ÁFÉSZ az el­múlt években e három egy­ségére — korszerűsítésére és felújításra — összesen 483 ezer forintot fordított. A felsoroltakon kívül az összességében városi színvo­nalú ellátást segíti a most felújított zöldség- és ter­ménybolt, valamint a helyi lakosok kedvence, a sütőipa­ri vállalat kenyérboltja. Ez utóbbiban — a mi tapaszta­latunk is ez — mindenkor friss a kenyér, a péksüte­mény, van választék cukrá­szati készítményekből is. S még egy dolog, ami a váro­si boltokban is elkelne: ud­varias, szolgálatkész eladók. HŰS KELLENE. Ez a me­gyének egyik óhaja. Bár ha­tósági húskimérés heti két alkalommal van, ez azonban nem elégíti ki azok igényét, akiknek életformájában már nem kap helyet a házi ál­lattartás. Jelenleg már az il­letékesek is foglalkoznak egy. heti négy alkalommal nyitva tartó, húsüzlet létesí­tésének gondolatával. A meg­nyugtató azonban a megnyi­tás pillanata lenne. AZ ÁLOM: EGY ISKOLA. Méghozzá több évtizedes álom. A helyiek szerint a Csabával történt egyesülés előtt már az építőanyag egy része is garmadában állt. Bár az az anyag nem ve­szett kárba, óvodát bővítet­tek belőle. A tanács ígéri: minden erejét latba veti és 1981-ben megkezdi fölépíte­ni a, tornateremmel is ren­delkező, nyolc tantermet. Mert most a kétszáz általá­nos iskolás a település négy sarkában álló, enyhén szól­va korszerűtlen kis iskolák­ba jár. Ebben a formában korszerű és hatékony okta­tásról nehéz beszélni. MINDENKI JAK IDE. Az „Arany János” Művelődési Házba. Illetve annak tizenöt szakkörébe és klubjába, a tsz-szel, az iskolával, a he­lyi társadalmi szervezetekkel közösen rendezett alkalmak­ra. A művelődési ház tech­nikai felszereltségét akár­melyik városi közművelődé­si intézmény megirigyelhet­né. A színes televízió, a sztereo auditiv berendezé­sek, a legkorszerűbb fotó- és filmezőgépek szolgálják a közművelődés ügyét. Mozi is van, bár a keskenyfilmek és vetítésük minősége nem min­dig a legkiválóbb, de nem­egyszer a csabai mozikkal egyidőben peregnek itt az új filmek. FALU? KERÜLET? Nehéz lenne eldönteni. No, nem közigazgatási szempontból. Az itt lakók egyharmada dol­gozik Mezőmegyer termelő- szövetkezetében. A többiek­nek a megyeszékhely válla­latai, üzemei, intézményei adnák munkát, ök jószeré­vel csak pihenni, aludni jár­nák haza. Bár a családok zö­me — a helység történetének kezdete óta — a háztájik ré­vén a mezőgazdaságban is érdekelt. A település mégis az alföldi kisközségek jelleg­zetes hangulatát árasztja. AZ ÜT. Fölfagyva, ká­tyúkkal tele. Húsz kilométe­resnél nagyobb sebességgel haladni rajta igen veszélyes. A kerület egyetlen „műútja” ez; a Békéscsaba—Mezőbe- rény közötti országúiról ve­zet a telpülés központjába. A KPM a városi tanács tá­mogatásával még ezen a ta­vaszon újjáépíti. Legalábbis az ígéret szerint. KÖZLEKEDÉS. Hetvenöt­ben 18 fordulót tett naponta az ide kijáró, 5-ös jelzésű városi buszjárat. Ma har­mincegyet. Az itt lakók még­is bosszankodnak: a buszok késnek, s mert ilyen rossz az út, a Volán csak kisko­csikat közlekedtet. Pedig egy csuklós is zsúfolásig tele lenne. Főleg munkakezdés és -végzés óráiban. ELLÁTÁS. Ebben a Békés­csaba és Vidéke ÁFÉSZ az egyeduralkodó. Az élelmi­szerboltot összevonták a volt műszaki bolttal. Hűtőpultok érkeztek, törődő kezek kor­szerűsítettek. A kabátgomb­tól a marmonnkannáig, a gépsonkától a kristálypohá­rig mindenféle áru kapható. Választék azonban inkább csak élelmiszerféléből van. Az itt lakók szerint ebből sem a legszélesebb. Az ÁFÉSZ előzetes megrende­lésre akár mezőgazdasági kisgépet is forgalmaz. Zsí- rosbödön talán egyedül Me­gyeren kapható. A jókora bolt mellett har­madosztályú árakkal, má­sodosztályú környezettel, he­Egyik a négy közül... Á régi mellett épül az új IVÓVÍZ MÁR LESZ. A tervek szerint 1981-re épül meg az a közel hárommillió forintos, kétszázas vezeték, amely jó minőségű ivóvízzel látná el a megyeri lakáso­kat. A tanács társulást sze­retne létre hozni. Ezzel ala­kok — önkéntességi alapon — járulnának hozzá a tete­mes költségek fedezéséhez. Az új vezeték a számítások szerint több évtizedre kielé­gítené az igényeket. OLAJ IS VAN. Mármint tüzelőolaj. Ugyanis az el­múlt év őszén elromlott az a tartályautó, amellyel heti rendszerességgel az ÁFOR olajat szállított ki a kerület­be. A szép számú olajkály- ha-tulajdonosok kerékpáron, autóban, kiskocsin Békéscsa­A gondok között az első a vízvezeték-nélküliségből ered. Aztán az, hogy a nagyter­men kívül csak egy klub­szoba és a nemrég elkészült pinceklub tudja befogadni a rendezvények közönségét. No és — ami sok-sok művelő­dési intézménynek okoz fej­törést: a vendégműsoros ren­dezvények kínálata enyhén szólva nagyon szerény, de annál magasabb a vele tár­suló tiszteletdíj nagysága. Űjabban bizományos rend­szerben könyvet is árusíta­nak a házban, s a kerület fiókkönyvtár-választéka is jobb, mint négy évvel ez­előtt. MÁR NEM MOSTOHA. A helységnévtábla mellé tehát az elmúlt években mást is kapott, és fog kapni ez az 1900 lakosú kerület. Békés­csaba távlati fejlesztési ter­vében megfelelő hangsúllyal szerepel Mezőmegyer is. Rö­videsen harminc hektárnyi területet parcelláznak, ame­lyen — az előrejelzések sze­rint — öt éven belül mo­dem, a ma igényét kielégítő családi házak állanak. De a régi falu belső képe is vál­tozik. Az északi iparvidék területi fejlődésével nemcsak földrajzilag nő Békéscsabá­hoz ez a kerület, hanem az émberek, az itt lakók élet­módjának változásával is. Hogy mihamarabb igazi vá­rosi kerület legyen Mezőme- gyerből. Nemesi László (A szerző felvételei)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom