Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-25 / 47. szám

IgUilUkfild 1979. február 85., vasárnap Tévékészüléket nyerhet! A Békés megyei Népújság és a Lobogó közös rejtvény­pályázatot indít! A két újság Békés megye nevezetessé­geiről szóló öt keresztrejtvényt közöl. A Népújság február 28-án, március 7-én, 14-én és 28-án megjelenő számaiban a keresztrejtvényhálót és a vízszin­tes sorok szövegét közöljük, a Lobogó márciusi számai­ban (1-én, 8-án, 15-én, 22-én, és 29-én) a függőleges sorok meghatározását találhatják meg. Aki az öt keresztrejtvényt helyesen megfejti Junoszty ‘típusú televíziókészüléket nyerhet! Az OFOTÉRT tavaszi vására Az OFOTÉRT a fotószezon bevezetéseként február 26-a és március 17-e között ren­dezi meg hagyományos tava­szi kedvezményes vásárát. A háromhetes akcióban mint­egy 30 millió forint értékű fotócikket kínálnák egysége­sen 30 százalékkal olcsóbban. A kedvezményes vásár ide­jén egyebek között ötféle fényképezőgép és egyfajta filmfelvevő vásárolható ked­vezménnyel. A FED 4 típu- 'sú gép például 1300 forint helyett 910 forintért, a Ki- jev 4 típusú 2170 forint he­lyett 1519 forintért kapható. A Lomo Szuper 8 típusú filmfelvevő ára három hétig 1620 forint helyet 1134 fo­rint. A különböző érzékeny­ségű fekete—fehér forte-ka­zettás filmekből hármat kap, aki kettőt vásárol belőlük. Ezenkívül többféle egyéb fo­tócikket, nagyítógépet, film­vetítőt, a diósoknak külön­féle tartozékokat is bevon­tak az akcióba. A kedvezményes vásárban — amelyben az ezer forin­ton felüli cikkek OTP-hitel- levélre is megvásárolhatók — az OFOTÉRT szaküzletein kívül részt vesznek az áru­házak,a megyei iparcikk kis­kereskedelmi vállalatok és az ÁFÉSZ-ék kijelölt boltjai is. Pályafenntartás gépesítéssel A MÁV Békéscsabai Pá­lyafenntartási Főnökségére az idén a tavalyihoz képest több munka hárul, bár a lét­száma valamivel csökkent. A Rákszűrés Február 22-én a Nagykun­sági Állami Gazdaságban, valamint Ecsegfalván rák­szűrést tartottak. A tévéso­rozat után az érdeklődés megnövekedett a nőgyógyá­szati rákszűrések iránt. A szeghalmi járásban dr. Hor­váth Ferenc nőgyógyász fő­orvos — aki egyben a já­rási Vöröskereszt vezetősé­gének elnöke is — elmon­dotta, hogy Dévaványán ál­talában kéthetenként kerül sor az utóbbi időben rák­szűrésre az üzemekben és az intézményekben. Az Ecsegfalván, illetve a Nagykunsági Állami Gazda­ságban ' tartott rákszűrésen csaknem 100 nő vett részt. Az elkövetkezendő időkben minden községre szeretnék kiterjeszteni a vizsgálatokat. gépesítés fokozásával azon­ban megoldja a feladatát. Udvari Sándornak, a fő­nökség vezetőjének tájékoz­tatása szerint tavasszal és ősszel Tiszatenyő—Lököshá- za, valamint Békéscsaba— Kötegyán között karbantartó géplánccal vágányfenntartási munkák lesznek. Áprilisban, májusban és júniusban ágya­zatrostálást hajtanak végre Mezőtúr—Nagy lapos, Mu­rony—Békéscsaba és Sza­badkígyós—Lökösháza kö­zött. Emiatt a személyszállí­tó vonatok közlekedése egyes állomások között időnként szünetelni fog és a MÁV vo­natpótló autóbuszokat állít majd be. A jelentősebb pályafenn­tartási feladatokhoz tartozik még a Tiszatenyő—Lököshá­za, valamint a Békéscsaba— Kötegyán közötti vasútvonal állomásain levő mintegy 190 kitérő szabályozása, több ezer elavult talpfa és vasbe­tonalj, továbbá 20 kilométer hosszú sín cseréje. Tervsze­rű karbantartásra 86 kilomé­teres vasúti pályán kerül sor. Mindez azonban a köz­lekedést nem hátráltatja. Február 26: Hangverseny Orosházán Az Országos Filharmónia Békés megyei kirendeltsége február 26-án, hétfőn ren­dezi meg Orosházán az év­ad második bérleti hangver­senyét. A művelődési köz­pontban 19 órakor kezdődő előadáson az orosházi kama­razenekar lép fel Pechan Zoltán vezényletével. Köz­reműködik Inhoff Ede trom­bitán, énekel Dagmar Wan­Dagmar Wanke-Szendrey ke-Szendrey és Kocsis Kata­lin. A hangversenyen az orosházi zenei általános is­kola énekkara is szerepel. Műsoron: Händel: D-dúr szvit trombitára és zenekar­ra, Haydn: f isz-moll (Bú­csú-) szimfónia, valamint Pergolesi: Stabat Mater. Is­mertetőt Varga Károly mond. Kocsis Katalin Ada és Mezőhegyes összefogott Zárszámadás előre mutató tapasztalatokkal Néhány nappal ezelőtt a Mezőhegyesi Állami Gaz­daság vezetői a szomszédos Jugoszláviába, Adára láto­gattak, hogy megvitassák és megkössék az együttműkö­dési megállapodást az adai mezőgazdasági kombinát és a Mezőhegyesi Állami Gaz­daság között szakmai és kulturális kapcsolatok ki­alakítására. Mezőhegyesről Supala Pál igazgató, Papp Tibor termelési igazgató, Cseszkó Sándor igazgatóhe­lyettes, Resetár József szak- szervezeti titkár és Csomós Zsuzsanna KISZ-titkár vett részt a megbeszélésen. Megállapodtak egyebek mellett, hogy az adaiak szaktanáccsal segítik a me- zőhegyesieket a kenyérga­bona-, cukorrépa-, kuko­ricatermesztésben. A me- zőhegyesiek szaktanácsot adnak a sertésállomány tu­lajdonságainak javítására, a malacnevelés nagyüzemi módszereinek kialakítására, a sportlóállomány geneti­kai értékének fejlesztésére. Megegyeztek abban is, hogy kölcsönösen tapasztalatcse­réket és tanulmányutakat bonyolítanak le. Évente, de legalább is az idén Mezőhe­gyesről 30 szakember láto­gat Adára, ahol megtekintik a kombinát gazdálkodását, termelésszerkezetét, a nö­vénytermesztési és állatte­Csütörtökön, február 22- én, este a sarkadi községi művelődési házban a helyi Lenin Termelőszövetkezet fiatalsága látta vendégül a községben működő ifjúsá­gi klubokat. A több mint 100 fiatalnak Gazsi Endre tanár tartott vidám előadást a farsangi népszokásokról. Ezt egy igen jól sikerült ve­télkedő követte, majd diszkóval fejeződött be a rendezvény. Pénteken, február 23-án, a sarkadi könyvtárban tar­totta meg legutóbbi fog­A Körösök Vidéke Tsz- szövetség szövetkezetei a termőhelyi adottságokat és a népgazdasági igényeket figyelembe véve változtattak 1978-as vetésszerkezetükön. Az északi rész talajai a tavaszi belvíz miatt gyak­ran művelhetetlenek, ezért célszerű az őszi vetésűek — elsősorban a búza termesz­tése. Ezt figyelembe véve a szövetkezetek 8 százalék­kal növelték búzaterületü­ket. Hasonlóképpen nőtt a kedvező ösztönzés alá eső nyésztési főágazat munká­ját és tanulmányozzák a korszerű termelésszervezé­si eljárásokat. Az adaiak ugyancsak ilyen létszámmal érkeznek majd Mezőhegyesre, ahol behatóan tanulmányozzák a gazdálkodást, a termelés­szerkezetetet, a lótenyész­tési, sertéstenyésztési, szarvasmarha-tenyésztési ágazat munkáját, valamint megtekintik a vetőmagter­mesztés és -feldolgozás fo­lyamatait. Közös kísérletet is végez a két nagyüzem. Az adaiak Mezőhegyesen háromszor 10 hektáros területen magas terméshozamú, új kemény­búza fajtakísérletet végez­nek. Háromszor 5 hektár területen magas fehérjetar­talmú hibridkukorica-faj­takísérletet, háromszor 10 hektár területen magas ter­méshozamú és magas cu­kortartalmú cukorrépa-faj­takísérletet. A mezőhegye- siek ennek viszonzásakép­pen főleg a sertéstenyész­tésben kezdeményeznek kí­sérletezést a jugoszláviai partnernél. Abban is megállapodtak, hogy a két gazdaság között csereüdültetést is kialakíta­nak. Mind a két gazdaság 10-10 család üdültetéséről gondoskodik. lalkozását a helyi értelmi­ségi klub. A Békési Élet című, havonta megjelenő folyóirat szerkesztéséről tartott tájékoztatót dr. Kru- pa András főszerkesztő és dr. Szabó Ferenc felelős szerkesztő. Ezutáni helyi vonatkozású kérdéseket tet­tek fel az előadóknak. Töb­bek között a sarkadi Ady Endre Közlekedési és Pos­taforgalmi Szakközépisko­la múzeumáról, valamint Sarkad múltjának publiká­ciójáról alakult ki érdekes vita. kukorica termőterülete, 10 százalékul nagyobb lesz a tavalyinál. Magasabb lesz a jól jövedelmező napraforgó és repce aránya. A lucerna- terület növelését a szarvasmarha- és juhállo­mány emelkedése indokolja. Csökken az idén a rizs, a cukorrépa és a zöldségfélék vetésterülete — a korábbi sikertelen termesztés miatt. Mint látható, nőtt a tér­ségben is biztonságosabban termelhető növények ará­nya, várhatóan javul a gaz­dálkodás eredménye. V égére értünk a ter­melőszövetkezeti zár­számadásoknak. A közgyűlések jó hangulatban, kiegyensúlyozott légkörben, az 1977. évinél gazdagabb eredményekről adhattak szá­mot megyénk mindkét kör­zetében. Az elért eredmé­nyek még szebbek, jobbak lehettek volna, ha az időjá­rás: a tavaszi belvíz, az őszi aszály, és a nyári vihar nem húzza keresztül közös gazda­ságaink számításait. Tulaj­donképpen 30—35 ezer hek­tár a megyei átlagtermésnek csak töredékét hozta búzá­ból, napraforgóból, cukorré­pából, zöldségből, és ken­derből. Mintegy 13—14 ezer hektár pedig semmit sem termett. A szövetkezetek ár­bevétele az előző évhez ké­pest mégis az országos át­lagot meghaladóan nőtt. A megye déli részéről 5 mil­liárd 85 millió, az északiról pedig kereken 6 milliárd fo­rint értékű élelmiszert és élelmiszeripari nyersanyagot kapott a népgazdaság. A fej­lődési ütem az előző évhez képest igen jó: délen 7, északon pedig 14 százalékos. Ilyen kedvező eredmények hallatán jogosan vetődik fel a kérdés: hogyan fakadnak ezek a szép szívderítő té­nyek, hiszen a múlt évből sok emberben az egy féléven át tartó szakadatlan esőzés és az őszi hosszan tartó szá­razság hagyott kitörölhetet­len nyomot. Tavaly, úgy má­jus második felében nagy gond esett le a szövetkezeti­ek szívéről. A kukorica és a napraforgó vetését ugyanis ekkorra fejezték be. Egyhó­napi késés volt ez. A sóhaj annak szólt, hogy most már nem érheti szó őket, mert elvetettek mindent. A mun­kában részt vevők dicséreté­re legyen mondva, nem is volt olyan rossz ez a mun­ka; a lehetőségekhez képest javult a minőség és a gon­dosság. Elegendő ennek bizonyítá­sára arra hivatkozni, hogy kukoricából rekordtermést értek el a szövetkezetek. Újkígyóson 92,5, Csabacsü- dön pedig 94 mázsa termett hektáronként májusi mor­zsolt minőségűre számolva. De hivatkozhatnánk a ki­emelkedő cukorrépatermésre is. A minőség kiváló volt. A kevermesi Lenin Tsz-ben hektáronként 89 mázsa cuk­rot termeltek! A répa cu­kortartalma, melyet részükre a gyár visszaigazolt 16,6 szá­zalékos volt. De nyugodt lel­kiismerettel szólhatunk a búzáról is. Igaz, megyei át­lagban kevesebb termett, mint 1977-ben, de különösen a megye északi részén a ko­rábban gyenge búzatermesz­tő tsz-ekben előrébb léptek. Tulajdonképpen ezek a té­nyek egyértelműen arra en­gednek következtetni, hogy a szövetkezetek nagy részében eredményesen követték, ta­nulmányozták, és a gyakor­latban alkalmazták az MSZMP KB titkárságának 1977 szeptemberi és a KB 1978 márciusi határozatát, mely hosszú évekre előre­vetíti a megye mezőgazda­ságának főbb fejlesztési irá­nyát, mindenekelőtt a vetés- szerkezet korszerűsítését, az állattenyésztés fejlesztésének gyorsítását, a gazdaságosság növelését, az élőmunka fel- használásának kímélését, a mellék- és kisegítő tevé­kenységek fokozását, vala­mint a háztáji gazdaságok­ban rejlő termelési lehetősé­gek, szövetkezeten keresztül szervezett jobb kihasználá­sát. Növeli a szövetkezetek eredményeinek értékét az is, hogy az árukibocsátás növe­kedése mögött az aktív fog­lalkoztatottak száma 1978- ban tovább csökkent. A me­zőgazdasági munka tehát - termelékenyebb lett. De mennyivel jobbak lennének a hozamok, ha az emberi gon­dosság utáni számvetést nem húzza át a szeszélyes időjá­rás? Ez esetben nem szorult volna két szövetkezet veszte­ségrendezésre, nem kellett volna tíznél több tsz-nek hi­telfelvételhez folyamodnia az alaphiány megszüntetésé­re. Ezeket a szövetkezeteket évek óta sanyargatják a kedvezőtlen természeti vi­szonyok. A vezetés és a tag­ság munkalendülete mégis töretlen. Jó példa erre a méh­keréki tsz-é, ahol hosszú évek óta most fordult elő először, hogy nem nyújtot­ták be a gazdálkodás év végi számláját a társadalomnak. Szólhatnánk a szarvasi Tán­csics Tsz-ről is, mely ta­valy harmincéves működé­sének legeredményesebb évét zárta. Igaz, mindkét tsz gaz­dálkodását testvérszövetke­zetek segítették. A méhkeré­kieket a kamutiak, a szarvasiakat pedig a békés- szentandrási Zalka Tsz. Ám egész sor szövetkeze­tei és szövetkezeti közös vál­lalatot sorolhatnánk fel, me­lyek vezetői, tagjai egymá­sért legalább olyan színvo­nalon érezték a felelősséget 1978-ban, mint otthoni mun­kájuk iránt. Csak elismerés illeti azokat, akik a megye mezőgazdaságának termelé­st lehetőségeit az egymás se­gítése módszer alkalmazásá­val viszik előbbre. A me­gyében kibóntakozott moz­galmat a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsa vala­mennyi tsz-szövetség figyel­mébe ajánlotta. Mindezek a tények egyér­telműen tanúsítják, szövetke­zeteinkben tehetséges, talá­lékony emberek dolgoznak, akik. a saját munkaterületü­kön alkotóan tevékenyked­nek. Az itt alkalmazott és jól bevált vezetési, és gaz­dálkodási módszerek terje­dőben vannak, követőkre ta­láltak és találnak. Érdekes visszapillantani arra is, hogy egy év alatt valamennyi szövetkezetben mennyire megváltozott a gazdálkodás szemlélete. A népgazdasági igényeknek megfelelő termelésszerkezet tovább formálódott, az- ága­zatok jövedelmezősége ja­vult. Soha annyira, mint 1978-ban még nem került napirendre a termőhelyi adottságok kihasználása, ja­vítása. A megye déli részé­ben a kukorica vetésterületé­nek növelése, az északiban pedig a juhászat nagyarányú fejlesztése mellé álltak a szövetkezetek. Rendhagyóak voltak a tsz-zárszámadások a tekin­tetben, hogy az előkészítés során az új, egységes szövet­kezeti törvény előírásainak megfelelően munkahelyi ta­nácskozásokon beszélték meg az eredményeket, értékelték a helyzetet a tagok és a ve­zetők. A szövetkezeti de­mokrácia kiteljesedésében tehát egy újabb lépcsőfokot hozott 1978. A munkahelyi kollektívák az 1978. évi ál­taluk elért eredményekből, levontak bizonyos következ­tetéseket, melyek értékét az 1979. évi tervek teljesítése során éreztetik majd. Jó lenne az elhangzott vélemé­nyekre, javaslatokra, ezek gyakorlati megvalósítására az eddigieknél jobban oda­figyelni és a munka dan­dárjában visszakérdezni: ho­gyan is hangzott el, próbál­junk csak annak megfelelő­en továbbmenni az úton. T ulajdonképpen sok mindenről lehetne még beszélni a tsz- zárszámadások 1978, évi fon­tosabb tanulságairól. A leg­döntőbb: a párt agrárpoliti­kájának megvalósulása a két kongresszus közötti döntő évben eredményeket hozott. Tovább erősödtek a szövet­kezetek. Az elért eredmé­nyek további jó munkára serkentenek, s erre az idén több lehetőség nyílik, mint a korábbi évben. Dupsi Károly MMHimmHimiHHHHHHHHHmmHHHHHW Pénteken délután 5 órakor Ambrus Zoltán, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályának közművelődési csoportve­zetője nyitotta meg Gyulán, a Dürer teremben a Békés me­gyei amatőr képzőművészek kiállítását. A kiállítás március 18-ig tekinthető meg Fotó; Veress Erzsi Sarkadi hírek lói szerkesztett vetésszerkezet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom