Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-20 / 42. szám

izijauKTiitj—:-----------­D alos-estet rendezett 1979. február 20., kedd o Tájékoztató a Békéscsabai Általános Munkásdalkör a köznevelés távlati fejlesztéséről és a fiatalok szakmatanulási lehetőségeiről „Repülj dalunk zúgva” így zengett a dal (a kórus jeligéje) szombaton este a békéscsabai téglagyári kul- túrház nagytermében. Jubi­lált az Általános Munkás­dalkör. Sutyinszki János karnagy intésére figyeltek az elegáns sötétkék ruhás nők, s a mögöttük álló férfi kórustagok. Néger spirituá­lé, Bach-kórusmű, Balázs Árpád dala, munkásmoz­galmi induló egyaránt hit­tel, tisztán, szépen szólt a vegyes kar előadásában. A vendéglátó tégla- és cserépipari vállalat nevében Krizsán András gazdasági igazgatóhelyettes köszöntöt­te az ünnepeiteket és a ven­dégeket. Felolvasta a dísz­táviratokat is, köztük a bé­késcsabai Farkas házaspárét (Farkasnét „zászlóanyának” tisztelik, hiszen 1934-ben ő varrta a kórus zászlaját). Házigazdaként ünnepelt Hu- gyecz Pál szakszervezeti tit­kár, de eljöttek a meghívott vezetők Bocskai Mihályné SZiMT-titkár, Hajdú Antal SZMT-osztályvezető és a bé­késcsabai üzemek, közműve­lődési intézmények képvise­lői. Együtt hallgattuk a gyulai Erkel vegyes kar ajándékműsorát, amelyet Rázga József vezényelt. A családias ünnepség szüneté­ben Sutyinszki János kar­vezető mesélt életükről: — Néhány esztendős szü­net után négy éve alakul­tunk újra. A kórus fél évszá­zados múltja most is kötelez bennünket. Az újjászerve­zéskor összefogtak a város üzemei, s a három alapító; a konzervgyár, a téglagyár, Énekel a jubiláló kórus, a karnagy Sutyinszki János Fotó: Orbán Károly feladatait segítik az ipari szövetkezetek is A KISZÖV megyei nőbi­zottsága . tegnap délelőtt Bé­késcsabán, a KlSZÖV-szék- házban tartotta ez évi első megbeszélését. Szinte termé­szetes, hogy az első napirend a nemzetközi gyermekévvel, kapcsolatos tennivalók meg­beszélése volt. Hiszen ki mást érdekelhetne jobban a gyermekek helyzete, a róluk való gondoskodás, mint a nőket, az édesanyákat. Erről beszélt a napirend előadója, Dankó Pál is, a megyei ta­nács ifjúsági titkára. Többek között ismertette, azt a fel­hívást, amit az ENSZ a nem­zetközi gyermekévvel kap­csolatban adott ki, valamint az ebből az alkalomból ha­zánkban megalakult Nemze­ti Bizottság felhívását is. Beszélt azokról a feladatok­ról is, amelyeket az egész társadalom ügyének kell te­kinteni, s ezek végrehajtásá­ban természetesen szerepük van az ipari szövetkezetek­nek, illetve az azokban mű­ködő nőbizottságoknak. Töb­bék között az ,,Egy üzem, egy iskola”-mozgalom tartal­masabbá tételét, a különbö­ző akciók szervezését. Hasz­nos gyakorlati tanácsokat adott ezekhez, majd szólt ar­ról is, hogy a gyermekek he­lyes táplálkozásában, a bal­esetek megelőzésében, a kü­lönböző gyermekintézmé­Román bál Gyulán Régi hagyomány már, hogy ilyenkor farsang táján román nemzetiségiek is be­lépnek a bálozók sorába, hogy vidám hangulatban át­szórakozzanak egy éjszakát: így történt ez az elmúlt hét végén is, amikor a romá­nok a gyulai Komló étte­remben rendezték meg far­sangi báljukat. A szórakoz­tatásról ezúttal is román népi együttes gondoskodott a szomszédos Arad megyé­ből, az aradi városi művelő­dési ház zenekara és szólis­tái: Mican Maria, Szaicu Viorica, Brasovan Lukré- , cia, Voiculiescu Mirella és Patkó Stefan. A nemzetiségi bálon részt vett Gosztonyi János kultu­rális minisztériumi államtit­kár, Mándics Mihály, a Ma­gyarországi Délszlávok Szö­vetségének főtitkára, dr. Eperjesi Ernő minisztériumi főtanácsos, Nagy János, a megyei tanács elnökhelyet­tese, dr. Takács Lőrinc Gyu­la város tanácselnöke. A kellemes hangulatú bál a hajnali órákig tartott. Fotó: Béla Ottó az Állami Építőipari Válla­lat anyagi biztonságot, er­kölcsi támogatást, új kórus­tagokat adtak nekünk. Az énekkar tagjai legtöbben munkások, de alkalmazot­tak, értelmiségiek, pedagó­gusok is vannak közöttünk. Eleinte az üzemekben kü- lön-külön gyakoroltak az énekkarok, s havi egy össz- próbán hangoltuk össze a számokat. Ez a módszer azonban nem biztosított megfelelő szakmai fejlődést. Most már hetenként kétszer találkozunk a Megyei Mű­velődési Központban. Az eredmény biztató; a Vándor Sándor-szemle országos döntőjébe jutottunk, április végén, május 1-én mi is énekelünk a televízióban. A legutóbbi ezüstkoszorút az országos tavaszi minősítésen szeretnénk megaranyozni! Köszöntő gratuláció, könyv­ajándék a Megyei Művelő­dési Központtól, emlékpla­kett a tégla- és cserépipari vállalattól. Az ünnep ezzel még sokáig nem ért véget szombaton este. Az 55 éve éneklő „örökös kórustag”, Pribojszki Gyuri bácsi sza­vaival búcsúztunk: — A munkáskórus nehéz időket vészelt át a múltban, sok dicsőséget szereztünk, s végre újra révbe jutottunk; úgy érezzük, figyelnek ránk. A fiatalokra rábízhatjuk a hagyományok folytatását, tudom, hogy nem csalódunk bennük. Bede Zsóka nyék fejlesztésében rendkí­vül sok a tennivaló me­gyénkben is. Beszélt a kü­lönböző rendezvényeik meg­tartásáról, a gyermekekért szervezett kommunista mű­szakok szervezéséről, és a társadalmi munkaakciókról. Ezt követően Molnár Pál- né, a KISZÖV megyei nőbi­zottságának elnöke ismertet­te az ez évi egyéb tennivaló­kat. Többek között szólt az ipari szövetkezetek nőbizott­ságainak nőnevelési, munka- * szervezési mozgósító szere­péről. Hangsúlyozta a nők szemléletformálásával kap­csolatos tennivalót és a po­litikai képzés elősegítésének szükségességét. Tegnap Békéscsabán, a Körös Szálló különtermében az SZVT Békés megyei szer­vezete munkagazdasági szakcsoportja továbbképzést rendezett jogi tagvállalatai és természetes tagjai részére. A továbbképzésen jelen vol­tak még az „Egy üzem — egy iskola” mozgalomban részt vevő vállalatok és az érintett általános iskolák pá­lyaválasztási felelősei. Első napirendi pontként dr. Becsei József, a Békés me­gyei Tanács művelődésügyi osztályvezetője adott tájékoz­tatást a szakközépiskola, a gimnázium és a szakmun­kásképzés jelenlegi helyzeté­ről. Először felvázolta álta­Keresett termékek Gyoméról Divatos férfi- és női felső- kötött-termékeiről, gyer­mek- és! csecsemőruháiról, valamint népművészeti cik­keiről jól ismert a Gyomai Háziipari Szövetkezet. Gyár­tanak pulóvereket, kardigá­nokat, rugdalódzókat, szőtte­seket mind a hazai vásár­lóknak, mind exportra Az elmúlt évben 150 millió fo­rint árbevételhez jutott a szövetkezet, s ez 3 százalék­kal több, mint amit 1977- ben elértek. A 11 millió fo­rintos nyereséget úgy érték el, hogy a költségek a ter­vezett szint alatt maradtak. A szövetkezet 41 millió fo­rint értékű árut exportál, melyből 32 millió forint ér­tékű termék szocialista ex­portra kerül. Szovjetunió­ba, Romániába, Csehszlo­vákiába és Lengyelországba 300 ezer darab különféle felsőkötött-terméket szállí­tottak. A legnagyobb tőkés vevőjük Svédország, Fran­ciaország és az NSZK. Az elmúlt évben a koráb­bi időszakhoz képest több hazai alapanyagot használ­tak fel. A szövetkezet erre az évre 153 millió forintos árbevételt tervezett, 12,5 millió forintos nyereség el­érése mellett. Az idén újabb, a divatnak megfelelő mo­dellekkel jelentkeznek a hazai és a külföldi piaco­kon. Ez évben bizonyos mér­tékben csökken a szocialista export, ennél viszont na­gyobb hányadban nő a tő­kés export. Zárszámadásokról jelentjük Békés Sok gondja volt a múlt évben a békési Egyetértés Termelőszövetkezetnek az időjárással. Mint az északi szövetkezeteknél általában, itt is jelentős károkat oko­zott a belvíz. Ennek ellené­re viszonylag magas, 42 má­zsás búzatermést sikerült el­érni. Az állattenyésztés kiemel­kedő ágazata a szarvasmar­ha volt. Jelentősen — 350 NDK-lapály tehénnel — nőtt a tejelőállomány létszáma. Nagyrészt ennek a jó fajtá­nak köszönhető, hogy 28 százalékkal emelkedett a tejtermelés. Az összességében elért majdnem 23 milliós nyere­ség 22 százalékkal lett na­gyobb az előző évinél, az alaptevékenységeket tekint­ve ebből a növénytermesz­tés és állattenyésztés fele­fele arányban részesült. Az idén folytatják a ta­valy elkezdett és öt évre ter­vezett meliorációs beruhá­zások megvalósítását, gyor­sított ütemben. Nagybánhegyes A nagybánhegyesi Zalka Máté Termelőszövetkezet te­rületét sem kerülte el a já­rásban tomboló júliusi vi­har, jég és esőzések. Ennek tudható be, hogy jelentősen csökkent egyes növények termése, így a fűszerpapri­káé, a magtermő hagymáé és petrezselyemé. A termé­szeti csapások ellenére a szövetkezet termelése a köz­pontilag elvárt 6 százalék­kal nőtt, a tagság jövedelme a szabályozók által megen­gedett 5 százalékkal. Az alaptevékenységen be­lül magas — kétharmados — az állattenyésztés részesedé­se az árbevételekből, ez részben a növénytermesztés megnövekedett termelési költségei miatt alakult így. A múlt évben is jelentős és eredményes volt a tej­üzem termelése, ez adta az árbevételek túlnyomó több­ségét. Fontos beruházások szere­peltek a múlt évi tervben, ezek megvalósítása jó ütem­ben haladt. Az idén az el­kezdett beruházások befeje­zése mellett a sertéstelep bővítésére szán jelentős ősz- szeget a szövetkezet. Iában a köznevelés távlati fejlesztésének fő irányait, majd részletesen elemezte az egyes iskolatípusok jelenét és jövőjét. Az óvodáztatásról szólva elmondotta, hogy az óvodákban folyó nevelés je­lenleg kiforrott formában folyik. A legtöbb teendő most már az óvodai ellátottság je­lenlegi helyzetének javításá­ban rejlik. Az általános is­kolákban az anyagi feltételek biztosítása mellett különösen az egyes iskolák közötti szintkülönbségek felszámolá­sára kell összpontosítani a pedagógiai erőket. Dr. Be­csei József azt is elmondot­ta, hogy lényegében a tanító­hiány megszűnt megyénkben, de a képesítés nélküli peda­gógusok további foglalkoz­tatására, éppen az általános iskolákat is jelentősen érin­tő gyes-gondok miatt szük­ség van. A továbbiakban elemezte a középiskolák egyes típusait. Megállapította, hogy a kö­zépfokú oktatás objektív feltételei elavultak, hasonló­képp elavult az oktatási anyag, és részben a szemlé­let is. A jelenben és jövőben éppen az 1972-es oktatáspo­litikai párthatározat alapján történik meg a középfokú oktatás korszerűsítése. A jö­vő lehetőségeit elemezve fel­vázolta a népesedéspolitikai határozatot követő helyzetet, valamint az ebből eredő ok­tatásra, munkaerő-utánpót­lásra háruló feladatokat. Nagy érdeklődést váltott ki előadásának, a fakultatív gimnáziumi oktatás beveze­téséről szóló része. Rövid szünet után Novák Pál, a megyei tanács munka­ügyi osztályának csoportve­zetője szólt az általános is­kolát és gimnáziumot vég­zett fiatalok szakmatanulási lehetőségeiről megyénkben és megyén kívül. Tájékoztatója végén megemlítette az új Országos Szakmunkásképzési Jegyzéket érintő jelentős vál­tozásokat. A közelmúltban ugyanis felülvizsgálták a szakmákat, s a jövőben 128 szakma lesz a korábbi több mint 180 helyett. Érvényesül­ni fog az alapszakmásítás, ugyanakkor néhány szakma teljesen kimarad. Ezek, az igényeknek megfelelően, az új rendszerű vállalati szak­munkásképzés hatáskörébe kerülnek. Az utóbbi, új kép­zési forma megvalósítása az adott ágazati minisztériumok jogszabályainak megfelelően fog történni. Új vonása, hogy a 6—12 hónapig terjedő vál­lalati képzésben részt vevő dolgozók képesítést kapnak szakmunkás munkakörökre, s ebben a formában már 16 éves kortól jelentkezhetnek. B. S. E. Csúszik a tihanyi domb? A geológusok és a vízügyi szakértők megállapították, hogy Tihanyban a talajvíz felgyülemlése okozta a múlt hét végén bekövetkezett ki­sebb hegycsuszamlást. A közművek csővezetékeiben sehol nem tapasztaltak rend­ellenességet. A megcsúszott földtömeget fóliával takar­ták le, hogy az - esetleges csapadék ne okozzon újabb gondokat. A Tihanyi Biológiai Inté­zet épületeit és a körzetben levő néhány nyaralót nem fenyegeti veszély. A geológusok és a vízügyi szakértők beható vizsgálato­kat kezdtek a félsziget egyéb pontjain is, hogy a felgyülemlett talajvíz má­sutt nem fenyeget-e újabb hegycsuszamlással. B vendéglátás üzletvezetőinek országos értekezlete Az üzletvezetőnek az ét­terem, a vendéglő, a presszó közvetlen gazdájaként min­dent látnia, mindenről tud­nia kell, ami az üzletben tör­ténik, ezért nem az irodá­ban, hanem a vendégek kö­zött van a helye, hogy ki­szolgálásuk kifogástalan le­gyen — figyelmeztette alap­vető kötelességükre a hét­főn kezdődött tanácskozás résztvevőit a Belkereskedel­mi Minisztérium beszámoló­ja. A vendéglátás kulcsembe­reinek értekezletén a 15 ezer üzletből álló, 100 ezer dol­gozót foglalkoztató ágazat idei legfontosabb feladatai­ról tárgyaltak. A többi kö­zött azt is megbeszélték, ho­gyan vehetnék elejét a szak­ma hitelét rontó szabályta­lanságoknak. Klubvezető vendégek Bajáról Kétnapos tapasztalatcseré­re érkeztek megyénkbe feb­ruár 20-án kedden, a bajai járási klubtanács tagjai. Itt­létük idején szeretnének megismerkedni a megyei és két területi klubtanács mun­kájával. Kedden délelőtt Békéscsa­bán, a Megyei Művelődési Központban beszámolót hall­gatnak meg a megye klub­életéről, délután pedig Gyu­lára utaznak. Ellátogatnak az Erkel Művelődési Központ­ba, a Délibáb szakmunkásta­nuló-klubba, este pedig a KISZÖV Gyopár Klubjának vendégei lesznek Békéscsa­bán. Szerdán Békésen ismer­kednek a városi klubtanács tevékenységével. II Magyar Hét írja Hogyan harcoltak 60 év­vel ezelőtt, vállvetve a ma­gyarokkal a cseh, szlovák, lengyel, orosz, ukrán és más nemzetiségű internacionalis­ták a Magyar Tanácsköztár­saságért. A KGST bölcsőjé­től napjainkig. Megemléke­zés Budapest felszabadításá­ról. Magyar és szovjet úttö­rők kapcsolatai. Busójárás Mohácson. Téli úttörőolim­pia, lengyel—magyar műfor­dítói pályázat — és még számos érdekes és hasznos információt nyújtó írást ta­lálhatnak a hazánkba látoga­tó külföldiek az öt nyelven — oroszul, csehül, szlovákul, lengyelül, németül — megje­lenő Magyar Hét február 18-i, 4. számában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom