Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-16 / 39. szám
1919. február 16., péntek Automata gépekkel gyártják a húsdarálókat Kétszeres export Tótkomlósról Tavaly augusztusban állították le az elavult, öreg húsdarálógyártó gépsort a Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezetben, s rögtön hozzáláttak az üzemépület rekonstrukciójához. Födémcsere és más karbantartó, azokat, s szalagrendszerben dolgoznak. Nemcsak meny- nyiségileg gyártanak többet a jövőben, hanem minőségében is nagy különbség van a tavalyi és az új gépek között, természetesen ez utóbbi javára. A kazángyártástól a gyermekruháig sok mindennel foglalkozik a Tótkomlósi Vegyesipari Szövetkezet és ezt a sokféle tevékenységet jól is látja el. A számok tanúsága szerint az elmúlt évben a bázishoz, 1977-hez képest 24 százalékkal növelték termelésüket, és ez a tervet is meghaladta 8 százalékkal. Ennél is nagyobb arányban nőtt az export. Az 1977-es szintet 63 százalékkal haladták meg 1978 végére, összesen 88 ég fél millió forint volt az éves termelésük, és ebből 24 millió forintért került áru Tótkomlósról külföldre. Érdekes, hogy az idei évet a termelésnél kisebb számmal tervezték, mint tavaly. Most 85 millió forint lesz az éves termelés értéke, de ez jó jelnek számít Tótkomlóson. A tőkés export nagy részét ugyanis bérmunkában végzik és ehhez az anyagot, kelléket a külföldi partnerek, holland és francia cégek adják, Ennél a munkánál a termelési értéket csak ,a szövetkezet munkája növeli, ez pedig nyilván kevesebb, mintha az anyagot is hozzászámolnánk. Az úgynevezett anyagmentes termelési érték viszont — mely az eddig megszokottnál jobban mutatja az elvégzett munka mennyiségét — az idén is alaposan növekszik majd. A tavalyi 50 ezer helyett ugyanis az idén 75 ezer kabátot készítene^ nyugati exportra bérmunkában, és ezenkívül megkezdik a hazai alapanyagból gyártott termékek exportját is Kuvait- ba. Bársonyból készítenek felső kabátokat, mely a hirtelen hideget hozó sivatagi estéken ad majd meleget. Ezzel mintegy kétszeresére nő a szövetkezet éves dollár- bevétele. De nagy feladat előtt áll a szövetkezet vasipari részlege is. A megszokott termékeiken, a Thermobil hőközpontos, az ÉTI-kazánalkatrésze- ken és a holland exportra készülő szénaszállító kocsi- i kon kívül ebben az évben kezdik meg az úgynevezett J. K. kazánok sorozatgyártását. Ezek a nagy vitát kiváltó típusok úgy tűnik, véglegesen csatát nyertek. Vitathatatlan előny, hogy szénás olajtüzelésre egyaránt alkalmasak, de égőfejeserévsl gázzal is működtethető':. ; Hatásfokuk pedig minden ed_ dig ismert típusénál magasabb, 90 százalékos. A tavalyi jó év után tehát az idén is sikeres év elé néznek a tótkomlósiak. Az engedélyezett 1,6 százalékos béremelésen felül eredményeik alapján további 10 százalék bért fejleszthetnek, és ez érthetően jó hangulatot keltett a szövetkezetben. Ez pedig biztosíték arra, hogy 1979 se legyen rosszabb, mint 1978. Az új húsdarálók alkatrészeit automata és félautomata gépeken munkálják meg. A három egyforma gépet egy ember kezeli, s a teljes kapacitással induló üzemkor ezer húsdarálócsigát készít egy dolgozó egy nap alatt Kép, szöveg: Jávor Péter felújító munka után megkezdték az NSZK-tól vásárolt gépsorok betelepítését. A gyártósor megvásárlása mellett természetesen a technológiát, a hozzá szükséges szerszámokat is átvették. A mintegy 8 millió forintért megvásárolt gépsor már decemberben helyére került, s a próbaüzem is megkezdődött. E hónap első felében a partner cég képviselői, technikusai is megérkeztek, hogy segítséget adjanak a végleges induláshoz. Az első darabok elkészülte után elismerően nyilatkoztak, mint mondották, minőségileg máris megfelelőek, akár szállíthatók is vissza az NSZK-ba. A szövetkezet vezetőinek véleménye szerint az idei év második felétől teljes kapacitással üzemelhetnek. Ez annyit jelent, hogy évente mintegy 250 ezer gyártását vállalhatják a ma még hiánycikknek számító húsdarálóból. Ennek egy részét exportálják a nyugati országokba, illetve visszavásárolja az NSZK cég. Másik része pedig a hazai boltokban kerül hamarosan forgalomba. Az első példányokat már a jövő héten küldik minőségi vizsgálatra Budapestre, s amennyiben elfogadják, a számítások szerint március második felétől már vásárolható lesz az a hazai boltokban. Amint Hódsági Tamás, a szövetkezet főmérnöke elmondotta, korábban nehéz fizikai munkát igényelt a húsdarálók készítése. Ma kulturáltabb körülmények között, többnyire automata gépekkel, másfélszer annyit képesek gyártani dolgozóik, ötféle nagyságban készítik Vízügyiek vetélkedője A vízügyi ágazatban 1978- ban országos szakmai ágazati vetéikedősorozat indult a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulója tiszteletére. A vízügyi szervek házi vetélkedőit területi döntők követik, amelyek közül az egyiket 1979. február 17-én, szombaton délelőtt Gyulán, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságnál rendezik. E területi döntőben 11 keleti és észak-magyarországi vízügyi szervtől 15 csapat versenyez majd az értékes díjakért. Az első és a második helyezett csapat továbbjut az országos döntőbe, amelyet márciusban Budapesten, a Vízgazdálkodási Intézetben rendeznek. Zárszámadásokról jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) ben a növénytermesztésben 29 millió forint árbevételi kiesést okozott. Az Állami Biztosítónak és a különböző pénzügyi rendelkezéseknek köszönhetően a kár egy része végül is megtérült. A szövetkezet vezetői év közben gyors intézkedéseket hoztak a költségek mérséklésére, s a bevételek növelésére. Ennek ellenére a növénytermesztés önköltsége valamivel magasabb volt, mint 1977-ben. Ezt elsősorban a terület kiesése és az alacsony hozamok okozták. Az állattenyésztési ágazat négymillió forinttal teljesítette túl árbevételi tervét. Csökkent a lucemaüzem önköltsége. Az építési ágazatban a költségmegtakarítás négymillió forint volt. Tavaly kevesebb villamos és folyékony energiát használtak fel. A közös gazdaság végül is 3,3 millió forint nyereséget ért el. A korábbi évek tapasztalatait összegezve Lőrincz Ferenc tsz-elnök a következőket mondta: „A természeti pusztítások mértékét a fegyelmezettebb, jobban szervezett munkával tovább lehetne mérsékelni. Ezt bizonyítja, hogy 1978-ban sok helyütt hiányosak voltak a vetések, néhány növénynél nem sikerült a vegyszerezés, s nem volt kielégítő az állatok gondozottsága sem. Helyzetünket tovább nehezíti a hiányos eszközellátottság.” A szövetkezet életében 1979 új fejezetet jelent majd. Állami támogatással csaknem tízmillió forint értékben kezdődnek el a komplex meliorációs munkálatok, amelyek a föld termőképes- . ségének növelését szolgálják. Ez lehetőséget ad a későbI biekben arra, hogy Sarkadon a fegyelmezett, jó minőségű munka hamarabb hozza meg gyömölcsét. A sarkadi Lenin Termelő- szövetkezet zárszámadó közgyűlésén részt vett és felszó- I lalt dr. Szabó Sándor, a Békés megyei Tanács általános elnökhelyettese is. HARMINCÉVES A SZARVASI DÓZSA TSZ A fennállásának 30. évfordulóját ünneplő szarvasi Dózsa Tsz-ben a küzdelmes három évtized fejlődéstörténetéről emlékeztetőt adtak ki. Így a tagság már a zárszámadás előtt olvashatta: milyen göröngyös volt az út, milyen eredmények és kudarcok váltották egymást, amíg eljutottak az országos hírnévig, s az 1975. évi gazdasági eredményekkel elnyerték a Kiváló Termelőszövetkezeti Gazdaság címet. A legutóbbi években töretlen a fejlődés a szövetkezetben.. 1977-ben 52 millió 606 ezer forint volt az összter- melési érték a 2330 hektáros közös gazdaságban, 1978-ban pedig 73 millió 942 ezer forint. A tiszta nyereség kilenc és fél millióról 13 millió fölé emelkedett, az árbevétel pedig 15 millióval növéke- dett._Ennek megfelelő arányban "nőtt a tagság közösből és háztájiból származó jövedelme, tovább javultak az élet- és munkakörülmények. Szemes kukoricából évek óta 60 mázsa fölötti az átlagtermés, búzából 1977-ben 60,04, tavaly pedig 64,1 mázsa termett hektáronként. Az egy főre jutó termelési érték meghaladja a 300 ezer forintot, az építőbrigádban pedig a félmilliót. Az ünnepi zárszámadó közgyűlésen Kovács Péter tsz-elnök hangsúlyozta: a rekord év szintentartása sem lesz könnyű. De a munkahelyi megbeszéléseken, a szocialista .brigádgyűléseken vállalták, hogy az új gazdasági évben négy egész hét tized százalékkal nő a termelési érték. A szövetkezet pénzgazdálkodása kiegyensúlyozott, a vezetőség és a tagság együttműködése jó, az átlagéletkor 37 év, a ten- niakarás sem hiányzik. A cselekvési program végrehajtásában természetesen először a kommunisták és a szocialista brigádok helytállására számít a vezetőség. A felszólaló szakemberek, fizikai dolgozók arról beszéltek, hogy a Dózsa Tsz terve megalapozott. Az V. ötéves terv időarányos esztendejében a hatékonyság tovább fokozására törekszenek, s előtérbe kerül a minőség. Ehhez hasznosítják az elmúlt évek jó tapasztalatait, a szocialista brigádok versenymozgalmát. Az ünnepi zárszámadó közgyűlésen Zigri István, a Jubileumi Oklevéllel kitüntetett Hunyadi László szarvasmarha-tenyésztő szocialista brigád vezetője bejelentette: a kis kollektíva vállalja, hogy 1979-ben terven felül egymillió 121 ezer forint értékkel több húst, tejet állít elő. Felajánlották, hogy minden brigádtag két nap társadalmi munkát vállal — a tava- • lyihoz hasonlóan — az új, 624 férőhelyes szarvasmarhatelep építésénél, hogy mielőbb átadják a 80 milliós beruházást. A műszakiak szocialista brigádja helyszínen csatlakozott a kezdeményezéshez. (Kepenyes—Ary) CSAKNEM 25 MILLIÓ FORINT NYERESÉG CSÁRDASZÁLLÁSON Az elmúlt napokban tartotta zárszámadó közgyűlését a csárdaszállási Petőfi Termelőszövetkezet. A csaknem 4300 hektáros gazdaság évek óta jó eredményeket ér el. A tagság munkáját a céltudatosság, a jövőbelátás jellemzi, ennek köszönhető, hogy a közös gazdaság az elmúlt esztendőt is eredményesen zárta. A csárdaszállásiak tavaly búzából 47, kukoricából 70, rizsből 27 mázsát takarítottak be hektáronként. Az állattenyésztési ágazat szintén sokat fejlődött, hiszen 1064 mázsa marhahúst és 3290 hízó sertést értékesítettek. Árbevételi tervüket 20 millió forinttal teljesítették túl. Ennek eredményeként a szövetkezet tiszta nyeresége meghaladta a 24,4 millió forintot. A tagok átlagosán 10 százalék kiegészítő részesedést kaptak, amely 30—31 napi keresetnek felel meg. Emelkedett az évi jövedelem is. 1976-ban 43, egy évvel később 47, 1978-ban több mint 49 ezer forint volt az egy tagra jutó átlagjövedelem, s javultak a dolgozók életkörülményei is. Jelentős összegeket fordítanak fejlesztésre, amely ebben az évben eléri a 11,5 millió forintot. Az elképzelések igazodnak az MSZMP Központi Bizottsága 1978. 1 március 15-i és december 6-i ' határozatához. Terveikben nagy jelentőséget tulajdo- i nítanak az anyagtakarékosságnak és a minőség javításának. Különböző gépalkatrészekből 2 millió forinttal kívánnak kevesebbet felhasználni, mint az elmúlt évben. Ez olyan elismerésre méltó törekvés, amely hosszabb távon is megalapozhatja a termelő- szövetkezet sikeres munkáját. Emberibb munkakörülmények, nagyobb teljesítmény Ha valahol, akkor a Tiszántúli Meliorációs Vállalatnál (korábban Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat) okkal panaszkodhatnának az elmúlt esztendő esős, hűvös, rendkívül szeszélyes időjárására. A természet nagy kincsét, a termőföldet, hét megye határában javítják, tartják karban. A vállalat több mint 800 dolgozója a lakásától, településektől távol, kinn a földeken tölti munkáshetei l, „otthona” a lakókocsi. Ráadásul tartósan esős időben, a nagy teljesítményű gépek nehezen birkóznak a sáros talajjal. Ügy tűnik: a talajjavítókat megedzette az elmúlt évek szertelen időjárása. Panaszkodás helyett azonban a rugalmasság, a gyors munka, átcsoportosítás jellemzi őket. Nem tűrik, hogy a drága gépek az időjárás miatt sokat vesztegeljenek. Bár nagy a terület, de a vállalat vezetői, szakemberei gyakori „vendégek” a földeken, és az emberi problémákat emberi hangon, segítő szándékkal tárgyalják meg. A vezető^ és dolgozók jó együttműködése, az emberekről való gondoskodás 1978-ban is jó eredményeket hozott a Kiváló Vállalat címet többszörösen viselő vállalatnál. Az éves termelés 598 millió 981 ezer forint volt, ami több mint 47 millióval meghaladta a tervezetHáromféle tevékenységi körben dolgoznak a Mező- berényi Építőipari Szövetkezet dolgozói; építés-szerelés, építőanyag-ipari termelés és szolgáltatás. Az építőipari termelésen belül egyik termékük, az úgynevezett bitu- moperlit előregyártott elem, amely lapos tetejű épületek tető hőszigeteléséhez használatos. Korábban az építkezés helyszínén keverték össze a bitument és a perlitet, most lapokká préselik azokat, s helyszínre kiszállítják. Ezzel meggyorsítják az építkezést, ugyanis így kevesebb munkaidőt igényel. Az elmúlt esztendőben mintegy 7 millió forint értékben értékestet. Árbevételük 68 millióval több a vártnál, a nyereség- tervüket 111,5 százalékra teljesítették, és 58 millió 929 ezer forintot tettek a népgazdaság asztalára. Említésre méltó, hogy a munka termelékenysége 112,9 százalék, s dolgozónként túlhaladták a 331 ezer forintot. Minden eredményben kimagasló a Szarvason üzemelő Békés—Csongrád megyei főmérnökség és a gépjavító üzem. A jó eredményekkel párhuzamosan emelkedett a munkások átlagbére is. A jó eredmények eléréséhez igen nagy segítséget nyújtott a 83 szocialista brigád 1139 tagja. A nehéz munka mellett 14 200 társadalmi munkaórát teljesítettek környezetük, városok, falvak, gyermekintézmények építésére, szépítésére. Egy év alatt 18 újítást fogadott el a szakvezetés, ami több mint másfél millió forint, költségmegtakarítást eredményezett. Az új esztendőben újabb kényelmes lakó- és kultúr- kocsik kerülnek a határba, 18 mikrobuszt vásárolt a vállalat a munkahelyek jobb kiszolgálására. Az elmúlt nehéz esztendő tapasztalatait jól hasznosítják az új gazdasági évben, és elsősorban még jobb minőségű munkával akarják segíteni a mező- gazdaságot. A. R. sítettek e termékükből megyénkben. Mindezeddig nem tudták az igényeket kielégíteni. Másik termékük, amelynek gyártását az idén vezették be, korábban hiánycikk volt: a vasalatlan betoncső. Ez az elem. nélkülözhetetlen a külső közmű építkezéseknél. Tízmillió forintos árbevételt érhetnek el évente, ha az új üzem megindul és teljes kapacitással dolgozik. Ez utóbbi termékük növeléséhez építenek egy új 800 négyzetméteres műhelycsarnokot, amelynek alapozását tavaly már elkezdték. A tervek szerint az idén be is fejezik a több mint másfél- millió forintos beruházást. A Gyulai Kötőipari Vállalat körültekintően gondoskodik dolgozóinak üzemi szociális ellátásáról. Több mint húsz évig nem volt saját étkezdéjük — most viszont már működik. Itt étkezhetnek a dolgozók családtagjai és — nyári szünidőben — az iskolás gyermekek is. Képünkön: készülődés az ebédhez Fotó: Veress Erzsi Karczag József Bitumoperlit és betoncső
