Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-13 / 10. szám

1979. január 13., szombat o KljsUjfcfiM Titkári értekezlet az építőknél Fő követelmény a gazdaságosság Tegnap délelőtt az Építők Szakszervezetének megyei bi­zottsága szb-titkári értekez­letet tartott, amelyen első napirendi pontként az elmúlt év értékeléséről és az 1979- es feladatokról beszélt Podi- na Sebő, a szakszervezet köz­ponti vezetőségének titkára. Először ismertette a népgaz­daság tervteljesítését, amely bár sikeres volt, mégis rom­lott az egyensúlyi helyzet: a tőkés export csökkenése és a behozatal emelkedése miatt. Az okok a gazdasági irányí­tás és a szabályozórendszer hiányosságaira vezethető vissza. A beruházások volu­mene 2 százalékos csökke­nés helyett 4 százalékkal nőtt, ami az erő szétforgá- csolását is jelentette és ron­totta a készletgazdálkodást. Az építőipar eredményes évet zárt, 90 ezer lakás he­lyett 93 ezer épült, de ezen belül a fővárosi lakásépítési tervet mégsem teljesítették. Viszont — és ez igen nagy szó — az ágazat export-im­port aránya megfelelően ala­kult. Javult az építőipari dolgozók élet- és munkakö­rülménye, a szociális ellátott­ság, a munkásszállások kor­szerűsítése, és a közművelő­dés terén is volt előbbre lé­pés, főleg a szocialista bri­gádok által. Mindebben nagy része volt a szakszervezeti szerveknek, különösen a vál­lalati alapszervezeteknek. Az 1979-es év fő követel­ménye a gazdasági egyensúly javítása, ennék kell aláren­delni mindenütt a munkát, a gazdasági fejlődés ütemét és a belföldianyag-felhaszná- lást. Ez egyébként hosszú távra szóló program, mert csak így lehet majd további életszínvonal-növekedést el­érni. Ebben az évben az építőipari termelés 1 száza­lékkal emelkedhet, ez egyes vállalatoknál — a népgazda­sági szükséglet szerint — az eddiginél kevesebbet jelent, másoknál 4-5 százalékos nö­vekedést. Olyan helyen, mint a paksi építkezés, 15— 18 százalékot is. A vállala­tok felkészítése az új és szi­gorú követelményekre tulaj­donképpen már a * nyár vé­gén, az 1979-es tervezés be­indításakor megkezdődött. A hatékonyabb gazdálkodással kell pótolni ugyanis azt is, amit a termelésnövekedés hozott volna magával, de az egyes helyeken a csökkenés miatt kiesik. A dolgozók se­gítségére még jobban szá­mít minden vállalat, ezért nagy jelentőségű például a szocialista brigádvezetők ta­nácskozása, az ottani dönté­sek, továbbá a kisebb ter­melési csoportok megbeszé­lései, melyekre a művezetők és építésvezetők felkészülé­sét a szakszervezeti bizottsá­gok is segítsék. Az Építők Szakszervezete továbbra is elsőrendűnek tartja a tagság érdekvédel­mét, a szociális juttatások megteremtését és színvona­lon tartását, a megkezdett fejlesztés továbbvitelét, épp­úgy, mint a közművelődési feladatok végrehajtását. Egyébként a legsürgősebb tennivalók részletes megbe­szélésére a szakszervezet és a minisztérium a közeljövő­ben tájértekezleteket fog tartani, az elsők közt éppen Békés megyében. V. M. Vízvezeték Nagyszénáson A községben 1974-ben ala­kult meg a vízműtársulat. A vízmű kivitelezésére a Békéscsabai Víz- és Csator­namű Vállalattal kötöttek szerződést. Azóta Nagyszé­náson mintegy 40 kilométe­res vízvezeték épült meg. Felállították_a kétszáz köb­méter vizet befogadó víztor­nyot. Jól halad a vízműte­lep építése is. A községben több mint kétezer lakásba vezetik be a vizet. Az utcai vízszolgáltatási igényeket 38 közkifolyóval oldják meg. A kivitelezés mintegy tizen­hatmillió forintba kerül. Hátra van még a gépház és két mélytározó megépítése. A tervek szerint a munkát ez év március 31-én fejezik be. Ekkor adják át a víz­müvet rendeltetésének. Határozattervezet természetvédelmi területek létrehozására A Békés megyei Tanács mezőgazdasági osztálya szer­vezésében tegnap az érde­keltek részvételével egyez­tető tárgyalást tartottak a Körösök hullámterének, a dobozi kastélypark és bota­nikai ritkaságnak számító kígyónyelv, békakonyty termőhelyeinek természet- védelmi területté nyilvání­tásáról. A felsorolt területek védetté nyilvánítása kör­nyezetünk védelmét szolgál­ja. A most készülő terveze­tek a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága elé kerülnek elfogadásra. A Körös-völgyi természet- védelmi terület rendeltetése többek közt, hogy őrizze meg a Körösök szabályozása után kialakult sajátos, má­sodlagos tájformát, annak élővilágát, tájképi szépsé­geit. A természeti értékek oktatási, ismeretterjesztési célokat szolgáló bemutatásá­val a természetben történő tUMWmUMHVUWVHMWWmVVWtUHUMMHtV­Az álmok nem hazudnak? Eddig úgy tűnik, hogy nem. Ugyanis Füzesgyarmaton Kovács Gergely bácsi 95 éves korában álmot látott, amely szerint — úgy ma­gyarázta legalábbis magának — 102 évig fog élni. A 101-et már megérte, az elmúlt na­pokban ünnepelte ezt a ne­vezetes születésnapot, ami­kor nemcsak közeli hozzá­tartozók, rokonok, ismerő­sök, hanem a helyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet nőbizottságának képviselői és a nagyközségi tanács el­nöke, Szőke István is jókí­vánságokkal és ajándékok­kal köszöntötte Kovács Gergely bácsit. Az idős ember teljes szel­lemi frisseségnek örvend. Ügy emlegeti a századfordu­ló előtti időket, mintha nemrég lett volna. Minden nap megissza a maga kis po­hár borát, jó az étvágya, nem betegeskedik. Fotó: Béla Ottó élményszerzéssel és felüdü­léssel egybekötve szolgálja a tudományos kutatást és közművelődést. A tervezett intézkedések célja, hogy megóvja a táj­jelleg növény- és állatvi­lágát a pusztulástól. A me­gye természetes növénytaka­rója valamikor igen gazdag és változatos volt. A folyó­szabályozások és a terület nagy arányú művelése előtt a löszpuszták és erdős sztyeppék váltották egy­mást, közéjük ékelődött nagy kiterjedésű mocsa­rakkal. Ma már csak követ­keztetni tudunk a Körösök vize álta időszakosan vagy állandóan borított terület eredeti növénytakarójára. A folyószabályozásokat köve­tően a természet növény- és állatvilága sokat változott, így is fennmaradt azonban néhány növényritkaság. A védett hullámtér növényfa­jainak megőrzése az egyre korszerűsödő mezőgazdaság­gal, iparral szembeni védel­me elengedhetetlen. A ter­mészetvédelmi területté nyil­vánított Körösök vidékén él az Európa-szerte szigorúan védett vidra, amely ma már muzeális jellegű ritkaságnak számít. A megbeszélés résztvevői megvitatták a dobozi kas­télypark természetvédelmi területté nyilvánításával kapcsolatos teendőket. A kastélypark rendeltetése, hogy védje az esztétikai ér­tékeket képviselő fafajokat, cserjéket és egyéb növény­zetet, a természetben törté­nő felüdüléssel egybekötve segítse elő a szabad idő kul­turált felhasználását. A kis kiterjedésű park növény- egyedeit tekintve jó állapot­ban maradt fent. Az 1850-es években létesült parkban helyezkedik el egy neoro- mán kápolna és egy kripta. A parkban számos idős, nagy méretű lomb- és tűle­velű fafaj található. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága elé kerülő­határozattervezetek között szerepel Szarvas város kör­nyékén a kígyónyelv és a békakonyty termőhelyeinek természetvédelmi területté nyilvánítása is. E növények egyetlen eddig megtalált termőhelye a város körzeté­ben található. A terület fenntartása, védelme társa­dalmi érdek. A Volán Híradó írja A Volán Híradó legutób­bi száma — amely csaknem 30 oldalon jelent meg — bevezetőben köszönti a vál­lalat dolgozóit az új eszten­dő alkalmából. Részletesen beszámol a lap a vállalat fennállásának 25. évforduló­ja alkalmából rendezett ün­nepségről, amelyen megje­lent Kiss Dezső közlekedés- és postaügyi miniszter is. Az írás felidézi az elmúlt negyedszázad fejlődését, néhány adattal érzékelteti azt. Így például kiderül, hogy a megalakulás időpont­jában mindössze 365-en dol­goztak, 18 autóbusz és 63 tehergépkocsi jelentette az állományt. Ma 3500-an dol­goznak a vállalatnál, 260 autóbusszal, 630 tehergép­járművel, évente 36 millió utast és 6 millió tonna árut szállítanak. Megerősödtek a társadalmi szervek is, 3 ezer a szervezett dolgozók szá­ma, a 14 KlSZ-alapszerve- zetben 500-an tevékenyked­nek, és 125 szocialista bri­gád működik. A jubileum alkalmából egyébként töb­ben kitüntetéseket kaptak. A lap a továbbiakban be­számol az ifjúsági parla­mentről, idézi a felszólaló fiatalok és a vállalat veze­tőinek véleményét. Olvas­hatunk a gyulai főnöksé­gen „rendezett nagy sikerű irodalmi estről, Varga Já­nos festő kiállításáról, a KRESZ-vetélkedőről, az újí­tásokról. A lap két cikkben is felhívja a figyelmet a tűzvédelmi előírások betar­tására, ennek fontosságára. Olvashatunk a továbbiakban az energiagazdálkodásról, va­lamint KRESZ-totót is kö­zöl a lap. Vöröskeresztes tanácskozás Az elmúlt napokban új helyre költözött Békéscsa­bán, a Tanácsköztársaság út 19. sz. alá a Vöröskereszt városi veztősége. Ezt köve­tően az első emeleti helyisé­gekben (bejárat a Kinizsi utcából) tartja összejövete­leit, rendezvényeit. Az idei első ilyen rendez­vényre január 19-én, délelőtt 9 órakor kerül sor, amikor a város és város környékikö­zépiskolai tanárelnökök ré­szére tartanak megbeszélést. Hasonló tanácskozás lesz ugyanezen a napon, délután 2 órakor az általános isko­lai tanárelnökök részére. Ezeken a megbeszéléseken értékelik az eddig végzett munkát, megbeszélik a to­vábbi tennivalókat. Az idén is megszervezik a megyei elsősegélynyújtó-versenyt, melyre az iskolák ifjú vö­röskeresztesei már készül­nek. Know-how M egpróbálták ugyan ma­gyar keresztvíz alá tartani a kiejteni sem könnyű kifejezést, de az­után maradt, ahogyan volt, fordításban: tudni hogyan, aminek viszont az értelme kétséges. Kétséges, mivel a know-how gyűjtőfogalom — műszaki, tudományos, veze­tési-szervezési stb. ismeretek összessége. Egy-egy kisebb vagy nagyobb tevékenység- csoporthoz — termékhez — kapcsolódva olyan ismerete­ké, amelyeknek birtokosa hajlandó azokat átengedni — tisztázott feltételek mel­lett — másoknak. Legtöbb­ször termékhez — áruhoz — kötötten ölt formát. összetett jellegénél fog­va az ismereteknek ez a kö­re felöleli a gyártási, minő­sítési stb. előírásokat, épp­úgy, mint a személyes ta­pasztalatokat, azaz a begya­korlottságot, a végrehajtás során kialakított ésszerűsí­téseket; summa summarum, azt mondhatjuk, a know­how szellemi termékek el­vont, vagy tárgyiasult for­májú értékesítése, illetve vétele. Célja kettős. Az el­adó újabb jövedelemhez jut, hiszen — általában — csak olyasmit bocsát a vevő ren­delkezésére, aminek elsőd­leges piaci hasznát már le­fölözte. A vevő ugyanakkor a know-how — és az azzal összefüggő más ügyletek — segítségével fejlesztési kiadá­sokat takaríthat meg, olyan ismeretek — berendezések, termékek — birtokosa lesz, amelyek neki szintén hasz­not hoznak, s kisebb rá­fordítás árán, mintha mind­ezt maga teremtette volna elő. A know-how megállapo­dás legtöbbször kooperációs kapcsolatok forrása is. Ezekből következően rit­kaság, ha a „tiszta” know­how az adás-vétel tárgya. Az általános eset az, ami­kor licencia, vagy más hasonló szerződéssel kapcsolódik ösz- sze. Így az a gyakori, hogy az értékesebb licencia meg­állapodásokhoz egyben know-how tevékenység is társul. Példával élve: a ha­zai vegyipar nagy cége li­cenciaként megvásárolt egy komplett gyártósort, s a berendezéssel természetesen a rajta készíthető áru előál­lításának jogát is. Ugyan­csak megvette — know- how-ként — a gyártósor váltakozó specifikációval történő működtetésének, karbantartásának, más gyártósorokkal történő ösz- szekapcsolásának ismeret- anyagát. Egyik a másik nél­kül keveset érne, a termék továbbfejlesztésének, az áru piaci bevezetésének közös megszervezése, a termékhez kapcsolódó szervizszolgálta­tások ismeretanyaga mind- mind know-how-ügylet tár­gyát képezheti. Ezek után kézenfekvő, hogy a tényleges know-how megállapodás nem egyetlen dolog eladása, megvétele, hanem a megállapodásnak éppúgy alkotóelemei a be­ruházási tervek, a szervezési modellek, mint a betanítási programok, az alkatrészszál­lítások stb. Egy „csomag” megvásárlásáról — vagy ér­tékesítéséről — van szó te­hát, amiben sok minden van, ám — zsákbamacska nem lehet. Alapos elemzés­nek kell kiderítenie, meg­éri-e, kifizetődik-e a dolog a vevőnek, illetve, hogy az el­adó miként garantálja a megállapodásban szereplő műszaki, gazdaságossági, ér­tékesítési adatok elérhető­ségét, teljesíthetőségét. Tar­talmazhat a szerződés korlá­tozásokat is, hol adható el, s hol nem az áru, milyen elnevezéssel kerülhet for­galomba, időben meddig áll fenn a kapcsolat a cégek kö­zött, s így tovább. Lénye­ges tehát a feltételrendszer, az eladó nyújtotta garanciák éppúgy, mint az, hogy a ve­vő cég szervezete képesnek bizonyuljon a maradéktalan befogadásra, elsőként mű­szakilag, azután az anyag- ellátásban, a munkaerő kép­zettségében, azaz kamatoz­tatni tudja a vétel kínálta előnyöket. Tavaly hazákban az ösz- szes műszaki fejlesztési ki­adásoknak mindössze öt-hat százaléka volt licenciavá­sárlások ellenértéke. Ez na­gyon csekély arány. A licenc alapján készített termékek részesedése a teljes árukibo­csátásból alig haladja meg az öt százalékot, az élelmi­szeriparban például a két százalékot sem éri el. An­nak ellenére van ez így, hogy . a licencia-kereskedelem — s -vele-; a know-how-ügy­let szerte a világon hosszú évek óta gyorsabban növek­szik, mint az áruforgalom. Értékére ugyan csak be­csült adatok vannak, de mértéktartó szakemberek szerint ez az összeg eléri az évi ötmilliárd dollárt. I dehaza csupán kezdeti lépésekről, s. eredmé­nyekről szólhatunk. Számítógépek és kiegészítő berendezéseik, gépkocsimo­torok, különféle elektroni­kus működtetésű ipari toló­zárak, pillangószelepek, hű­tőszekrények találhatók egyebek között a licencia és know-how-ügyletekkel ösz- szefüggő hazai termékek, el­járások között. De találunk enyhén szólva kevésbé sike­reseket is, mint amilyen pél­dául az építőanyag-iparban némely tégla- és cserépgyár berendezéseinek, technoló­giájának megvásárlása volt. Aligha véletlen: nemzetközi­leg a legélénkebb know- how-tevékenységet az elekt­ronika, a vegyipar, a hír­adástechnika és a műszer­ipar mutathatja fel, azaz a dinamikusan fejlődő terüle­tek, míg az ugyanott hagyo­mányos iparterületeken — például a fafeldolgozásban — ez a tevékenység szeré­nyebb. Figyelmeztető tapasz­talat ez, mert azt húzza alá: az ismeret nagy érték, meg­szerzésével időveszteség ke­rülhető el, s az idő alapvető termelési — gazdaságossági — tényező. Mészáros Ottó Új forgalmi rend Gyulán Még az elmúlt évben több házat szanáltak Gyulán az autóbusz-pályaudvar kör­nyékén. Az építők hozzá is kezdtek a szanált területen az új lakások építéséhez. Mivel daruval rakják ösz- sze az elemeket, szükséges­sé vált, hogy biztonsági okokból új forgalmi rendet vezessenek be az autóbusz­pályaudvaron. Az elmúlt napokban a vá­rosi tanácsnál koordinációs megbeszélést tartottak eb­ben az ügyben, amelyen részt vett valamennyi érde­kelt szerv képviselője, a Volántól, a rendőrségtől, az Állami Építőipari, valamint a beruházási vállalattól és az OTP Békés megyei Igaz­gatóságától. A városi taná­csot dr. Takács Lőrinc ta­nácselnök és Hild György, az építési és közlekedési osz­tály vezetője képviselte. A tanácskozáson úgy döntöt­tek, hogy nem helyezik át a forgalmat és az autóbusz- pályaudvart más helyre — korábban ez is szóba került —, hanem egy ideiglenes út építésével oldják meg a za­vartalan közlekedést. Ehhez azonban megváltoztatják az eddig egyirányú autóbusz­pályaudvarra vezető út for­galmi rendjét, és a jövőben a Bajza utcából — a Szent István utca helyett — köze­lítik meg a pályaudvart a járatok. Kialakítják a pálya­udvar eddig nem használt oldalát is a járatok fogadá­sára. Az új forgalmi rend április 15-ével lép életbe.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom