Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-12 / 9. szám

1979. január 12.. péntek o Rendelkezés a személygépkocsik forgalmáról igHiidikfiM---------------------------------------— A Minisztertanács csütör­töki ülésén a belkereskedel­mi miniszter előterjesztésére határozatot hozott a sze­mélygépkocsi-értékesítés egyes kérdéseiről. Ennek megfelelően az új személygépkocsi megrendelé­sékor az eddigi 20 százalék helyett 50 százalék előleget kell fizetni. Ez az előírás — azok kivételével, akiknek a Merkur 1979-re igazolta visz- sza a kocsi kiadását — vo­natkozik mindenkire, azokra is, akik a rendelkezés hatály­balépése előtt rendelték meg az autót. Ezeknek a vásár­lóknak 1979. november 30-ig kell kiegészíteniük az előle­get a vételár 50 százalékára. Természetesen, aki ezt nem kívánja, visszavonhatja meg­rendelését, ez esetben a Merkur a már befizetett elő­leget visszatéríti és a szer­ződést felbontja. A Minisztertanács rendel­kezése előírja azt is, hogy a Merkúrtól vásárolt új sze­mélygépkocsi három éven belül csak az arra kijelölt vállalatoknak, szövetkeze­teknek, vagy azok közvetíté­sével adható el, magánforga­lomban tehát nem értékesít­hető. Intézkedéseit a Miniszter- tanács a kereslet és a kíná­lat egyensúlyának javítása, a reálisabb igények kialakulá­sa, nem utolsósorban a spe­kuláció visszaszorítása és az ezzel kapcsolatos jogtalan jövedelemszerzés megszünte­tése érdekében hozta meg. Ugyanis az autópiacon az utóbbi időben erősödtek a Egy gólya nem ment Afrikába Ez egy renitens gólya. Ügy gondolta, itt Vésztő és Dobipuszta között várja meg az új nyarat. Am eb­ben megakadályozta egy vasutas. Társbérletet aján­lott a fagyoskodónak. Az idő múlásával rádöbbentek, hogy nem jönnek ki jól. A gólya mindenáron békát akart nyelni, amit viszont a vasutas sokáig nem vállalt. Azonban az idő rákénysze- rítette. Történt ugyanis: vas­utasunk megunva a béká­zást, úgy gondolta, túlad a még tojást sem tojó, békát követelődző gólyán. Először megkereste me­gyénk legszebb, legkorsze­rűbb túzokrezervátumát, ahol rövid tanakodás után annak a véleményének ad­tak hangot, miszerint: jobb ma egy túzok, mint holnap egy gólya. Kelepelőnk töretlen ba­rátja nem keseredett el. Megkereste I. számú állat­kertünket, ahol azt a felvilá­gosítást kapta: momentán jó volt az idei gólyatermés, most arra nincs szükség, de ha netán a Magyar Állam­vasutak bármelyik haszná­latban levő vonala mentén egy taralyos gőtét találna, azt azonnal átvennék, s cse­rébe elküldenék Goethe ösz- szes műveit. Időközben furcsa törté­netek keltek lábra a vésztői gólyaleletről, így vasuta­sunk nem is csodálkozott, midőn egy hófúvásos esten torzonborz szakállas képke­reskedő kopogtatott nála: — Hol van az a Goya? Galamblelkű gólyabará­tunk még egy próbát tett. Föltárcsázta a II. számú ál­latkertet, ahonnan azt a vá­laszt kapta: — Hajlandók fogadni a gólyát, amennyi­ben az szabályszerű postai küldeményként érkezik, sza­bályszerű szállítólevéllel, s hivatalból díjátalányozva küldik. Tehát ez is „elszállt”. Most ott ülnek mind a ketten szárnyszegetten a bakterházban. Gólyánk csőr­lógatva átkozza azt a napot, amikor nem kelt útra Afri­kába a többiekkel. kép—jp. spekulációs jelenségek, a magánforgalomban a hasz­nált autók ára irreálisan emelkedett, nem egyszer meghaladta az úi autó érté­két. Ismeretes, hogy az. utóbbi években ,az életszínvonal nö­vekedése nyomán a lakosság személygépkocsi iránti keres­lete jelentősen megnőtt, az igények jóval meghaladják az import beszerzés lehető­ségeit. A Merkur jelenleg már több mint félmillió megrendelőt tart nyilván, s a kocsikra — a típustól füg­gően — három—hat évig kell várakozni. Az előjegyzések jelenlegi nagy száma azon­ban nem a valós keresletet tükrözi. Emögött sok esetben a számítás, a spekulációból eredő jövedelemszerzési szándék is meghúzódik. Be­fizették az előleget például olyanok is, akiknek egyéb­ként nincs, vagy nem lenne kocsira szükségük. így azok­nak is hosszú ideig kell vá­rakozniuk a személygépko­csira, akik — bár kedvezőt­lenebb az anyagi helyzetük — tényleges szükségletüknek megfelelően, nem pedig spe­kulációs céllal kívánnak autót vásárolni. Mindezek joggal keltettek visszatet­szést a lakosság körében. Ma este bemafati a színházban Kopányi György: Késői békülés Izgalmas, mai életünket vizsgáló színmű kerül ma este a Békés megyei Jókai Színház színpadára. A Késői békülés, Kopányi György író alkotása ősbemutató lesz. Egy látszólag kiváló szocia­lista brigád tagjait ismerjük meg, akik dolgozni ugyan már tudnak, de az elért eredményeikkel emberi mó­don élni nem képesek. A kétrészes színmű sze­replői : Lengyel István, Pin­tér Gyula, Széplaky Endre, Székely Tamás, Szentirmay Éva Jászai-díjas, Bajka Bea, Mezei Annamária, Cseres­nyés Rózsa, Kovács Zsolt, Csiszár Nándor és Kárpáti Tibor. A rendező Jurka László Jászai-díjas. Díszlet- és jelmeztervező Zimmer Ju­dit, mint vendég. A színházi bemutatókhoz kapcsolódó művészeti tárla­ton ezúttal Balogh Ferenc fotóit látjuk. A színházi tár­latot fél 7-kor nyitja meg Tóth István, a Balassi fotó­klub vezetője. Véradók Szombaton híre ment Bél megyeren, hogy január 8-án, hétfőn szívműtétet hajtanák végre a békéscsabai kórház­ban egy községbeli kisfiún. Hétfőn reggel több mint 40 ember jelentkezett Békéscsa­bán a véradóállomáson, hogy életmentő vérrel se gítse a kis beteg gyógyulását. A községi tanács, a helyi Üj Barázda Termelőszövetkezet, és a békéscsabai Baromfifel dolgozó Vállalat dolgozói, fiatalok és idősek nyújtották karjukat. Békés megyei klub a debreceni egyetemen Hat éve működik már a ! Gödöllői , Agrártudományi ; Egyetemen a Békés megyei • hallgatók klubja. A klub S rendszeres kapcsolatot tart a : Békés megyei Tanáccsal, és ■ a KISZ megyei bizottságá- ! val is. A jól működő kis kö- i zösséghez hasonló alakult 5 1978 decemberében a Deb­■ receni Agrártudományi Egye­• lemen is. Ebben az oktatási ; intézményben ez az első • ilyen jellegű klub. ; A KISZ Békés megyei bi­■ zottsága rendszeres kapcso- I latot kíván tartani a debre­■ ceni agráregyetemen tanuló ! békési fiatalokkal is. Terve­I Eredményes i tűzvédelmi tanfolyam ■ ■ • A szarvasi járás és város • vállalatai, szövetkezetei kö- 5 zül elsőként a Szarvas és ; Vidéke ÁFÉSZ szervezett • dolgozói részére tűzvédelmi : megbízotti tanfolyamot. Az ■ ÁFÉSZ vezetősége minden ■ feltételt biztosított ahhoz, ■ hogy a 180 fős hallgatóság • eredményesen sajátítsa el a ; szükséges tűzvédelmi ismere- ; teket. A jó szervezést, az elő- ; adók lelkiismeretes munká­■ ját a vizsgaeredmények ; bizonyítják. Az elmúlt év • decemberében megtartott zá­• róvizsgán 176 dolgozó tett eredményes vizsgát. így a szövetkezet különböző léte­sítményeiben a jövőben ki­elégítően elláthatják a tűz­védelmi megbízotti feladato­kat. amely nyilvánvalóan hozzájárul a tűzvédelmi vi­szonyok javulásához. zik, hogy pályázatokat, ve­télkedőket szerveznek szá mukra, megismertetik őket megyénk mezőgazdasági nagyüzemeiben, s ha itt vá­lasztanak majd munkahelyet, segítik őket a beilleszkedés­ben. Tudományos ülés A békéscsabai Városi Ta­nács egyesített egészségügyi intézménye és az Orvosegész­ségügyi Szakszervezet Békés megyei bizottsága január 13- án, szombaton délelőtt 10 órakor Békéscsabán, az SZMT előadótermében tu­dományos ülést rendez. A tanácskozásra a megye minden részéből várják az érdeklődő orvosokat, gyer­mekgyógyászokat, egészség- ügyi szakembereket. A pe- rinatológiai időszakról elő­adást tart dr. Boda Domo­kos egyetemi tanár, az or­vostudományok doktora, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának igazgatója. Nagyszénás! papucs A Hódmezővásárhelyi Ci­pőipari Szövetkezet 1977. ja­nuárjában hívta életre a nagyszénási telephelyet. Negyven dolgozóval kezdték meg a termelést. Évente több mint kétmillió forint érték­ben állítottak elő cipő- és papucsfelsőrészt. A papucsok jelentős részét a szövetkezet exportálja. A megalakulás évében a nagvszénási telep­hely gépesítésére egymillió forintot fordítottak. Ebben az évben tovább gyarapodik a telephely gépparkja. Üj és korszerű berendezések vásár­lását tervezik, lev várható, hogv 1980-ra a telephely ár­bevétele meghaladja az öt­millió forintot. Hangverseny Gyulán Gyulán, január 18-án, az Erkel Ferenc Zeneiskola hangversenytermében XV— XVII. századi kórusművek és dalok bemutatására kerül sor. A rangos zenei esemé­nyen két zeneművészeti fő­iskolai hallgató, Korompai Tünde és Bokor Jutka ének­szólóval, Pál Olga szintén énekszólóval lép fel. A mű­sorban szerepel még Kertész Tamás, az Állami Operaház művésze, valamint a me­gyénkben is jól ismert bé­késcsabai Bartók Béla ve­gyes kar, a gyulai Erkel Fe­renc vegyes kar, és a gyulai kamarazenekar, Rázga Jó­zsef karnagy vezényletével. A hangversenyen részletek hangzanak fel Henry Pur­cell: Dido és Aeneas című művéből. A műsor vezetője Herbály András, a gyulai ze­neiskola igazgatója. f\t AA/AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAMAé/ Szünetben jólesik egy kis hazai. Fotó: Gál Edit I Minisztertanács tárgyalta A művelődési otthonok ■ ■■ rrm lovoje H arminc esztendeje lesz az idén, hogy az az­óta várossá nőtt Bé­kés községben megnyitotta kapuit az első művelődési otthon. Három évtized alatt annyit fejlődött e téren az ország, hogy ma — túlzás nélkül állíthatják — a mű­velődési otthonok ügye már nemzeti méretűvé vált. Ezért rendezte helyzetüket több éves előkészítő munka után a Minisztertanács most ho­zott rendelete. Ha nem is mondanak el mindent a számok, érdemes idézni néhányat a művelő­dési otthonok legújabb ada­taiból. Az országban műkö­dő 2690 közül 119 van Bu­dapesten, 421 a többi város­ban, és 2150 a nagyközségek­ben, illetve községékben. Ami pedig látogatottságukat il­leti, elegendő két szám: 1977- ben az ismeretterjesztő elő­adásokat több mint 4 millió 600 ezren hallgatták, a mű­soros esteken csaknem 8 millió 700 ezren vettek részt. Vagyis alig akad felnőtt la­kosa az országnak, aki egy év alatt legalább egyszer át ne lépte volna valamelyik művelődési otthon küszöbét, bizonyítván ezzel is, hogy mindenkit érintő és érdeklő kérdésről van szó. Egyre jelentősebb tehát az a hely, amelyet a művelődé­si ottnonok a kultúra terjesz­tésében betöltenek. Fontos küldetést teljesítenek a kor­szerű műveltség közvetítésé­ben, elsajátításában és újra­alkotásában. Ehhez a szerve­zeti, jogszabályi keretek ed­dig is voltak ugyan, csaknem két évtizeddel ezelőtt jelent meg a művelődési otthonok működésének első szabályo­zása — de azóta sokat vál­toztak a viszonyok, tovább nőtt a kultúra, a műveltség terjesztésének jelentősége. Félreérthetetlenül kimond­ta a párt Központi Bizottsá­gának 1974. évi közművelő­dési határozata, majd az en­nek nyomán alkotott közmű­velődési törvény: a művelő­dés az egész közösség, min­den állampolgár joga, lehe­tősége és feladata. Mindeh­hez nem egyetlen, de kitűnő eszköz a jól működő mű­velődési otthonok hálózata. Az új rendelkezés világo­san megfogalmazza a műve­lődési otthonok társadalmi funkcióit és kapcsolatainak formáit. Hangsúlyozza, hogy ezeknek az intézményeknek nyitottnak kell lenniük min­den közérdekű, korszerű kul­turális tevékenység előtt. Érezze magáénak mindenki ezt az intézményt, találja meg benne azt, ami érdeklő­désének legjobban megfelel, legyen az ismeretterjesztő előadás, szakköri foglalkozás, klubélet, hivatásos vagy ama­tőr színjátszók előadása — s még sokáig lehetne sorolni a lehetőségeket. Rendelkeztek korábban is jogszabályok a művelődési otthonokról. Az új miniszter­tanácsi rendelet és a hozzá csatlakozó miniszteri utasí­tás egyik célja éppen az, hogy a jogszabályok egységes keretbe kerüljenek, a gya­korlatban könnyen alkalmaz­hatók legyenek. Kimondja a rendelkezés, hogy a művelődési otthont a tanácsok, a vállalatok, in­tézmények, továbbá a szö­vetkezetek és a társadalmi szervezetek is létesíthetnék, külön-külön vagy együttesen. Közös művelődési otthon ese­tén — s a legtöbb helyen ez az ideális — egy szervnek, általában a tanácsnak kell felelősen gondoskodnia a fenntartásról és a működés­ről, természetesen összhang­ban a többi érdekelt szerve­zettel. Mégis: a legtöbb új fel­adat a művelődési otthonok használóira vár, vagyis a község, a város lakóira. Nem kötelező ugyan, de a rende­let javasolja, hogy mindenütt hozzanak létre társadalmi vezetőséget. Számos helyen már van ilyen, s ahol még nincs, -szeptember végéig vá­lasztják" meg őket, ötévi idő­tartamra. Munkájukat, jogai­kat és kötelességeiket nem írják elő — csupán irányelv készült, amelynek alapján mindenütt a helyi sajátossá­gok figyelembevételével ké­szíthetik el az év végéig a működési szabályzatot, ame­lyet be kell mutatni a fenn­tartó szervnek, vagyis álta­lában a tanács művelődési osztályának vagy csoportjá­nak. A műveltség: közügy. En­nek kell kiiejezésre jutnia abban is, hogy komplex mű­velődési intézmények jöjje­nek létre, közös igazgatásaié vonva — ahol erre megvan­nak a lehetőségék — a mű­velődési otthont, a könyv­tárt, az iskolát, a sportléte­sítményeket. Ezzel is újabb lehetőségek nyílnak meg a kultúra, a műveltség ter­jesztéséhez, közkinccsé téte­léhez, r Ü j művelődési közpon­tok nyitották meg ka­puikat a mostani öt­éves tervben: Debrecenben, Siófokon, Sárváron, Vácon, Diósgyőrben és ezeket még újabbak követik. Évente fél- milliárd forint körül jár a művelődési otthonok összes bevétele, s ebből mintegy 350 millió forintot ad az állam. A most kiadott miniszterta­nácsi rendelet a bizonyíték rá: jó ügyet szolgálnak ezek a kiadások. Országos, nagy ügyet. Várkonyi Endre Elődöntőben a szavaló fiatalok A Tanácsköztársaság 60. évfordulója tiszteletére hir­dette meg a Fogyasztási Szö­vetkezetek Országos Tanácsa, az Ipari Szövetkezetek Or­szágos Tanácsa és a Terme­lőszövetkezetek Országos Ta­nácsa a II. országos szövet­kezeti szavalóversenyt. A verseny célja, hogy a törté­nelem dicső napjaihoz kap­csolódóan megismertesse iro­dalmi értékeinket és haladó hagyományainkat a résztve­vőkkel és a közönséggel. Fogyasztási, ipari és me­zőgazdasági szövetkezeteknél dolgozó, tanuló fiatalok, vagy szövetkezeti fenntartá­sú művészeti csoportok tag­jai jelentkezhettek a ver­senyre, amelyen két mű (vers vagy próza) előadásá­val vehetnek részt. A négy- fordulós vetélkedő első me­gyei elődöntőire kerül sor ma, január 12-én délután Bé­késcsabán, a KISZÖV Gyo­pár Klubjában. Itt 30 vens- mondóból választja ki a leg­jobb szavatokat a zsűri, amelynek elnöke Nagy And­rás László, a Jókai Színház főrendezője lesz. Szombaton, január 13-án délelőtt Szarva­son vetélkedik 24 fiatal. A két nap legjobban szereplő szavalói jutnak tovább a megyei döntőbe, onnan pe­dig tízen a területi verseny­re, amelyet február 10—11-én rendeznek Gyulán.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom