Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-28 / 23. szám
1979. január 28., vasárnap Barátaink életéből A szovjet orvoskutatás eredményei nykáimirigylmesterségeshas Szervátültetés, mesterséges szervek Mindazt, ami a szerv- átültetéssel és a mesterséges szervek felhasználásával kapcsolatos, feszült figyelemmel kíséri a világközvélemény. A Szovjetunióban több mint száz tudományos kutató kollektívában foglalkoznak ezekkel a problémákkal. Az ezen a területen szerzett tapasztalatokról a Szovjetunió Egészségügyi Minisztériuma moszkvai Szerv- és Szövetátültetési Intézetének vezetője, az Állami-díjas Valerij Sumakov professzor, az orvostudományók doktora tájékoztatta Oleg Poliscsukot, az APN tudósítóját. — A specialisták többsége úgy véli, hogy a szervátültetés- további fejlődésének útján a szövetösszeférhetetlenség problémájának megoldatlansága a fő akadály. Egyetérte- nek-e a szovjet tudósok ezzel a véleménnyel? — A szervátültetésben valóban a fő feladat a szövetösszeférhetetlenség leküzdése, hogy a szervezet ne idegenként fogadja be az átültetett szervet, hanem úgy, mintha sajátja lenne. A cél elérése érdekében gyógyszerészeti, biológiai és fizikai módszerekhez folyamodnak. Így például létrehozták és gyakorlatban felhasználják a jelle- gesítő oltóanyagkészleteket, amelyek elősegítik az átültetések eredményességét. Sajnos, ezeknek az oltóanyagoknak kétségtelen előnyei mellett fogyatékosságaik is vannak: a szervezet ellenállóképességének csökkentése a fertőző megbetegedésekkel szemben, egy sor belső szervre gyakorolt toxikus hatást. A kutatás folytatódik és remélhető, hogy a legközelebbi esztendőkben az orvosok új, hatékonyabb módszereket tudnak majd alkalmazni a szervezet immunreakcióinak elnyomására. — A Szovjetunióban B. Petrovszkij akadémikus végzett először veseátültetést, még 1965-ben. A tudomány és a gyakorlat fejlődésének milyen szakaszában vannak most a szovjet tudósok a veseátültetés területén? Az egyik habarovszki gyár megkezdte a Lajka-típusú, sarkvidéki rendeltetésű motoros szánok gyártását Az új terepjáró két utassal és az általa vontatott 200 kilogramm felszereléssel terhelt pótszánnal óránként 40—45 — A veseátültetés immár meghonosodott a szovjet orvosi gyakorlatban, és az ország 14 tudományos központjában alkalmazzák. Eddig már több mint 1500 átültetést hajtottak végre, s az első betegek egyike, aki új vesét kapott, már több mint tizenegy éve életben van. — Hogyan oldják meg a szovjet tudósok a szervek, egyebek közt a donor vesék tartósításának problémáját? — A szovjet tudósok a vesetartósítás több nlódját használják. Sikeresen alkalmazzák a perfuzió nélküli módszert, amikor is mérsékelten lúgos hatású speciális oldatot (sejtközi folyadékot) használnak. Ehhez nincs szükség bonyolult berendezésre, a donor szerv nagy távolságokra szállítható, és 24 —30 óráig megtartható. A tartósítás másik módja a per- fuzión — hűtőoldatoknak a szerv véredényein keresztül való huzamos áramoltatásán — alapul. Ehhez különleges készülékékre van szükség. Figyelemre méltó a mélyfa- gyasztásos vesetartósítás. Ennél a módszernél a donor vesét egyidejűleg speciális oldattal (krioprotektorral) mossák át, amely megóvja a szervet a hidegártalomtól. — Vajon a donor szerveké, vagy a mesterséges szerveké-e a jövő? — A szovjet kutatók véleménye szerint a szervátültetést nem szabad szembeállítani vagy elválasztani a természetes szervek mesterségesekkel való kicserélésétől. Ez ugyanazon probléma egymást kölcsönösen kiegészítő két oldala. így például a beteg életét a műtétig, sőt gyakorta a műtétet közvetlenül követő időszakban fenntartó művese nélkül lehetetlen lenne a donorvese átültetése. A Szovjetunióban már évek óta folynak a műmájjal kapcsolatos kutatások. Értékes eredmények születtek és az első modellek már elkészültek. A világon első ízben nálunk, a Szerv- és Szövetátültetési Intézetben kilométeres sebességgel halad a havas pusztaságban. Kétszer olyan gyors, mint hasonló típusú elődjei. Szükség esetén a szántalpakat rövid idő alatt kerékkel cserélhetik fel. Fokozott munka folyik a legmegfelelőbb műszív létrehozására. A szovjet tudósok e munka két irányát emelik ki: az első a természetes szervet viszonylag rövid ideig, néhány napig vagy hétig pótolni képes műszív létrehozása. Véleményem szerint ilyen szív már a nyolcvanas évek elején rendelkezésre fog állni. A másik feladat olyan beültetett szív megalkotása, amely hosszú éveken át dolgozni tud. Ez a probléma megoldható, munkálkodunk rajta és azt hiszem, hogy a siker a XX. század végére várható. A megvalósítás útjában azonban még sok, bonyolult orvosi-műszaki akadály van. — Min dolgozik most a vezetése alatt álló intézet kollektívája? — A szovjet orvostudományban hagyomány, hogy az új módszereket hosszú időn át, gondosan tanulmányozzák állatokon. Csajt ezután kerül sor klinikai bevezetésükre. Ma már az állatkísérletek során csaknem minden szervet és szövetet át tudunk ültetni. E kísérletek célja a szervek, elsősorban a máj, a szív, a hasnyálmirigy, a tüdő átültetésével kapcsolatos legapróbb részletek kidolgozása. Dolgozunk a veseátültetés eredményeinek javításán, a szív elektromos stimulálásán. A legtöbbet a műszívvel foglalkozunk. Ma. már közel járunk az igen fontos, de javarészt konstrukciós feladatok megoldásához és áttérhetünk a műszívvel ellátott állat maximális életbentar- tási idejének meghosszabbításával kapcsolatos feladatok megoldására. Lottóhúzás Budapesten Jegyek az olimpiára Miként lehet eljutni a szovjet embereknek a Moszkvai Olimpiai Játékokra? Hol lehet vásárolni olimpiai lottószelvényeket? Az olvasók kérdéseire az Olimpia ’80 szervezőbizottságának lottó-osztályvezetője, V. Burgyin válaszolt: A XXII. Olimpiai Játékokra a Szovjetunióban jegyeket a szakszervezeti és Komszomol-szervezeteken keresztül lehet szerezni a vállalatoknál, intézményeknél, kolhozokban és szov- hozokban. De jegyekkel és szállodai elhelyezéssel • beutalót lehet nyerni a Nemzetközi Olimpiai Sportlottó húzásain is, amelyeket Bulgáriában, Magyarországon, NDK-ban, Lengyelországban, Szovjetunióban és Csehszlovákiában rendeznek meg. Mind a 8 húzás alkalmával 250 beutalót sorsolnak ki a szovjet résztvevők számára. Ezeknek a birtokosai 8 napos utazáson vehetnek részt valamelyik olimpiai városba és ott 5—6 versenyt nézhetnek meg. Eddig már két húzásra került sor. A harmadik húzás 1979. február 14-én, Budapesten lesz. A harmadik húzás szelvényeit a Szovjetunióban már — utcai árusoknál, újságosoknál, takarékpénztárakban — meg lehet vásárolni. tHumuuMUUWUHUHumuvMmmuuuww Az ENSZ támogatásával egészségvédelmi és járványügyi intézetet hoztak létre Vietnam Tien Giang tartományában, a Mekong folyó deltájánál. Az intézet a környéken a járványos megbetegedések, így például a bélfertőzés ég a torokgyík tüneteit vizsgálja, segít a helyi kórháznak a fertőzéses betegségek megelőzésében. A képen az intézet egy laboratóriumában folynak a vizsgálatok X (Fotó: VNA — MTI — KS) Lajka — az északi terepjáró A paksi atomerőmű „lelke Amikor ismerőseimnek elmeséltem, hogy csehszlbvá- kiai utam legemlékezetesebb napját Plzenben töltöttem, sokan mosollyal kérdezték: „Ugye, a sörgyárban?” Nem — mondtam többször is, és csak hosszas magyarázkodás után voltak hajlandók elhinni, hogy ebben a nagy hagyományú iparvárosban a Csepel Művekhez sok tekintetben hasonló gyáróriásra leltem: a Skoda Trösztre (címképünkön). „Szóval az autógyárra?” — néztek rám többen is sokatmondóan a jól ismert márkanév hallatára. Megint magyarázkodnom kellett: a Skodának legalább 20 üzeme és 45 ezer dolgozója van, akik úgyszólván minden gépipari terméket képese^ magas színvonarühk az atomenergetika területén. .. Köllner mérnök nagy léptekkel, ellentmondást nem tűrő tempóban végigvezetett a csarnokon. A látvány — talán mondanom sem kell — számomra, egy hozzá nem értő számára is, lenyűgöző volt. Abból ugyan, amit az őszülő hajú üzemvezető magyarázott, csak keveset értettem, de szakmaszeretete rám is átsugárzott. (Azt hiszem, mással is előfordult már hasonló helyzet, amikor titkon szívesen szakmát cserélt volna...) Az üzemvezető először a reaktorköpenyről mesélt, amely négyféle, a legkiválóbb minőségű acélból készül. Mutatott is egy darabot a paksiból, amelyet éppen akkor kezdtek röntgenyen. — S hogy miért nem? Többször ellenőrzünk mindent, ha kell, még többször — egészen addig, amíg nem vagyunk száz százalékig biztosak a dolgunkban. Mutattam a röntgenkamrákat, . azokban a reaktor minden részét négyzetmiiliméteren- ként átvizsgáljuk — láthatta, nem is egyszer. A paksi lesz az első komoly reaktorunk, azért, hogy még jobban higyjen nekem, itt én most megígérem, hogy ami rajtunk múlik, minden a legnagyobb rendben lesz... A határidőket tartjuk, egyes részeit már elküldtük rendeltetési helyére, másokon most dolgozunk. Ez a reaktortípus teljes egészében szovjet tervek alapján készül. Korszerűbb, mint az első termékünk, amely 150 megawattos volt és nehézvízzel működik. A paksinak egyrészt a teljesítménye nagyobb, 440 megawattos, másrészt technológiai előnye, hogy könnyűvízzel dolgozik majd. A berendezések és az acél egy részét még importálnunk kellett, de a tröszt kutatói hamarosan ezeket a feladatokat is megoldják, legalábbis remélem... Ebben maradtunk, búcsúzni kellett. Az üzemvezetőt sürgősen hívták a próbagödörhöz. Ütőn visszafelé a központba Kratky sajtótitkár elmondta, hogy a (Skoda mindig is gyártott különleges energetikai berendezéseket. A vállalatot reaktorkészítésre (amely eddig csak a Szovjetunióban volt) a KGST-országok hosszas és alapos vizsgálódás után választották ki. És ma már legalább száz olyan dolgozóval büszkélkedhetnek csak itt, aki komoly szakértőnek 6zámít az atomenergetikában. Továbbbi 3-4 ezerrel, aki munkájával egyre inkább kötődik hozzá. A Skoda Tröszt azonban csak egy .azoknak a vállalatoknak a sorában, amelyek részt vesznek a harmincéves fennállását ünneplő KGST Inter- atomenergo-programjának megvalósításában. Próbagödör, ahol a turbinákat összeszerelik (Fotó: KS) Ion elkészíteni, még a legbonyolultabb atomreaktorokat is. — Ugye, a paksi reaktort készítő üzemre kíváncsi? — fogadott a tröszt központjának kapujában Vladislav Kratky sajtótitkár. Bólintottam. — A reaktorcsamokban már várnak bennünket. Bizonyára Magyarországon is elsősorban a személygépkocsira gondolnak, ha a Skoda nevét hallják — nézett rám kérdően, amikor elindultunk úticélunk felé. — Pedig ez a tröszt Csehszlovákia legrégibb és legnagyobb gépipari vállalata, termékeit valamennyi kontinensen, nyolcvan országban ismerik, vásárolják szívesen. Így például az energetikai berendezéseket, villanymozdonyokat, különböző szerszámgépeket, trolibuszokat, stb. Az atom- energetikai ágazat kifejlődése az ország első ilyen erőművéhez kapcsolódik szorosan. Az erőművet 1972 végén avatták Jaslovské Bohuni- cében. Még átadása utánkét- három évvel sem mertük volna remélni, hogy egyszer majd a világ tíz atomerő- művi berendezéseket gyártó üzeme közé sorolnak bennünket: Látja, ott az a hatalmas épület a reaktorcsarnok — még épül. Ha elkészül, Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű létesítménye lesz. Aki integet, az üzem vezetője, Jiri Köllner mérnök, legjobb szakembenezni. Aztán a hatalmas pró- bagödömél álldogáltunk hosszasan, ahol a turbinákat összeszerelik és kipróbálják. Majd. a reaktor készítésnél oly fontos hibátlan, pontos, kiváló minőségű munkáról beszélt... — Számomra éppen ezért a legfantasztikusabb itt — mondtam —, hogy miközben még épül ez az üzem, már reaktorokat gyártanak. Nemcsak Magyarországnak, más országoknak is. Ahogy hallottam, a reaktor az egész erőmű „lelke”. Nem fél, hogy valahol hiba csúszik a munkába? — Nem! — válaszolt nagyon határozottan és keméA KGST tagállamai évtizedünk elején kezdtek hozzá atomenergetikai elképzeléseik valóra váltásához. Tervük, hogy 1980-ig megnégyszerezik atomerőművi kapacitásukat. Továbbra is a Szovjetunióban épül a legtöbb atomerőmű, de dinamikus fejlesztés valósul meg gz NDK-ban, Bulgáriában és Csehszlovákiában, s már építik, vagy tervezik az elsőt Lengyelországban, Kubában és Romániában is. Nálunk a paksi lesz az első, amely fokozatos üzembe helyezésével 1990-ben villa- mosenergia-szükségletünk mintegy 15 százalékát fedezi majd. Kocsi Margit Épül az I. reaktorbox Pakson (MTI-fotó, Bisztray Károly felvétele — KS)
