Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-21 / 17. szám
30 éves a véradómozgalom Harminc évvel ezelőtt indult útjára a véradómozgalom, s azóta megszámlálhatatlan esetben segítettek a véradók felnőtteken, gyerekeken, 10 évvel később — 20 évvel ezelőtt — már a térítésmentes. véradást szervezték az állomások dolgozói. A térítésmentes véradás akkor csak részben valósulhatott meg, ma' már 1978. január elseje óta hazánkban mindenhol térítésmentesen adnak vért a városok, községek lakói. Európa-szerte elismerik a lakosság nemes felajánlását, hiszen hazánkban sikerrel járt, megértésre talált ez a társadalmi ügy. Békéscsabán és Gyulán 1954 májusában kezdte meg működését a két véradóállomás. Később 1967-ben hozták létre az orosházi állomást. A három jubileum alkalmából véradókat ’ és véradó kollektívákat tüntetnek ki, hiszen vannak, akik évtizedek óta adnak életmentő vért. A vér 81 százalékát ma már különféle vérkészítményeknek dolgozzák fel. Békés megye a megyében működő kórházak ellátásán túl a szegedi klinikának is biztosít vért vagy vérkészítményt. Ez a társadalmi ügy, amely hazánkban- -százezreket mozgat meg," a 30 év alatt bizonyította azt, hogy az emberek mindenkor képesek segíteni embertársaikon, önként mennek, hogy életet mentsenek. Egy felszólalás kapcsán Épül az új MÁV-pályaudvar Szarvason A tervezettnek megfelelő ütemben épül Szarvason az új MÁV-pályaudvar. A régi épületek már elavultak voltak, le kellett bontani, helyébe igen korszerű, szép pályaudvar kerül. Ennek felépítésével lényegesen javul majd az ott dolgozók munkafeltétele, s az utazók kényemé. Az épület elkészítésével egy időben tervezik az útkorszerűsítést, a pályaudvar előtti tér rendezését, s a munkálatokat előreláthatóan 1980-ban kezdik meg, erre 3 millió forintot fordítanak. Az új pályaudvar várható átadási időpontja 1980 első féléve. A MÁV foglalkozik a vasúti pálya rekonstrukciójával is, melyre előreláthatólag 1981-ben kerül sor, ezt követően Budapest és Mezőhegyes között gyorsvonat közlekedtetését tervezik, Szarvas érintésével. A közúti forgalom növekedése szükségessé teszi a 44-es főúton a vasúti kereszteződés fénysorompóval való ellátását, s egyéb biztonsági berendezések elkészítését. Ez már az idén tavasszal megvalósul. Csellódra Fejes Antalnál, a békési zeneiskola igazgatójánál. Tanítványa, Domokos Györgyi a 2. évfolyam anyagát tanulja, és szorgalmasan készül az iskola növendékzenekarának legközelebbi fellépésére, a békéscsabai ifjúsági házban Fotó: Gál Edit Vonzó úttörőélet Orosházán Ifjúsági klub, csónakház A Kettős-, Sebes-Körösi Vízgazdálkodási Társulatnál az elmúlt időszakban „megfiatalodott a gárda”; jelenleg 51 30 éven aluli dolgozik itt. A fiatalok nagy számban vesznek részt a kiemelten támogatott szakmai továbbképzéseken, egyebek között kotrómesteri és hasonló tanfolyamokon. Tavalyelőtt 11, tavaly 8 fiatal képezte itt magát, és heten szereztek szakmát.-v Az anyagi és erkölcsi elismerés növelte az újítókedvet. Két év alatt az újításoknak több mint a felét, 58 százalékát fiatalok nyújtották be. Tavaly alakult egy új ifjúsági szocialista brigád a társulatnál, amely Ságvári Endre nevét vette fel. Az 1976-ban megrendezett ifjúsági parlamenten kérték a fiatalok, hogy alakítsanak ki egy ifjúsági klubot. Ez azóta megvalósult, miként a sportolási lehetőségeket is megteremtették. A társulat biztosította a technikai feltételeket kispályás labdarúgó-bajnokságokhoz, ez évtől pedig a vízisport-élet is fellendülhet. Megépül ugyanis a Kettős-Körös mentén egy csónakház, amelyet a kétszemélyes kajakokkal együtt a nyáron már igénybe vehetnek a fiatalok. A gyermekszervezet munkája színesebb, a kisdobosok és úttörők számára vonzóbb lett. — Bevezetőben egyebek között ezt állapította meg az a beszámoló, amelyet az elmúlt héten megtartott városi úttörővezetői konferencia elé terjesztett az úttörőszövetség orosházi városi tanácsa. Az elmúlt három esztendő munkáját, tapasztalatait összegezték a város úttörővezetőinek legmagasabb fórumán. Megállapították egyebek között, hogy az akciók; az „őrizzük a lángot”, az „Együtt, egymásért” a gyermekek számára sok élményt és játékot nyújtott* s ugyanakkor sok hasznos ismeretet, tudásuk, képességeik gyarapítását szolgálták. Hét úttörőcsapat működik Orosházán, s ezek együttesen 3244 tagot számlálnak — közülük 1810 a kisdobos és 1434 az úttörő. S még néhány lényeges adat: 71 úttörőszakkör működik, öt csapatnak van otthona, és 396 tagja van a városban az úttörőgárdának. Az úttörő mozgalmi élet irányítói a pedagógus úttörővezetők és az ifivezetők. Ez utóbbiak száma 1974—75-ben 135 volt, 1977—78-ban pedig 151. Számuk nem növekedett az elvárásoknak megfelelően, s ami külön gond, kevés munkásfiatal vállal ilyen megbízatást. Sokat tesz e helyzet megváltoztatásáért az ifjúsági házban működő ifiklub és a nyolcadikosok klubja. A KISZ városi bizottsága 1976-ban intézkedési tervben rögzítette az úttörő— KISZ-testvérkapcsolatok javítását. Különösen . eredményes az együttműködés a Kőolaj- és Gázipari Gépgyár és a Radnóti Miklós úttörőcsapat, a baromfifeldolgozó vállalat és a József Attila úttörőcsapat, valamint az üveggyár és a Kulich Gyula úttörőcsapat között. A legutóbbi KISZÖVküldöttközgyűlésen Gonda Károly, a Gyomai Építőipari Szövetkezet elnöke felszólalásában szenvedélyes hangon szólt a megye építőipari kapacitásának alakulásáról. Természetesen az ipari szövetkezetek helyzetét, az utóbbi időben bekövetkezett előnytelen változásokat elemezte. Megdöbbentő tényeket vetett össze, állított szembe és párhuzamba a szövetkezeti építőipari kapacitásról, a szövetkezetek számáról és a megyében ma jelentkező igényekről. Mint ismeretes, Békés megye szűkiben áll az építőipari kapacitásnak. De korábban sem bővelkedtek városaink, községeink kőművesekkel, ácsokkal, vasbeton- szerelőkkel, épületasztalosokkal, villany-, gáz- és vízvezeték-szerelőkkel, hogy csak a legfontosabb szakmákat említsük. A sok egyéb, de leginkább emiatt húzódtak el a fontosabb építkezések, vagy nem olyan ütemben valósultak meg beruházásaink, mint azt szerettük volna. Csak tetőzte ezeket a gondokat a vezetői hozzáértés hiánya. Ütemesebben haladhatott volna városon, falun a lakásépítkezés, ha az építőipari szövetkezetekben — most csak a szövetkezeti ágazatról van szó — erőteljesebb lett volna a szövetkezetekhez való kötődés. A közérthetőség kedvéért őszintén kell megmondani, hogy a vezetés alacsony színvonala és a dolgozók között folytatott politikai munka hiánya csak „segített” a tervek, beruházási és szövetkezeti célok nem kellő megértéséhez. Munka és pihenés Diafilm ausztráljáról Pénteken délután műsoros klubestet tartottak Békéscsabán, a Hazafias Népfront városi bizottságának székházában, a nyugdíjas pedagógus klub rendezésében. Az idős pedagógusok péntekenként megtartott klubfoglalkozásai bővelkednek érdekes programokban. Ez alkalommal Áfra Gyuláné tanár számolt be ausztráliai és szingapúri élményeiről. A diavetítés után ar klubtagoknak meglepetésben is volt részük: a 11-es számú általános iskola kisgazdasszony szakkörének tagjai teával és maguk készítette süteménnyel vendégelték meg őket. 1 -r rnsftmxxtsmmxímxmxxmxritrt txttfttttfttiuf" Patkás János méhkeréki lakos számára jól kezdődött az 1979-es esztendő. Január 7-én, állatorvosi beavatkozás nélkül Jolán nevű tehene három borjút ellett. A két üsző- és egy bikaborjú normális súllyal született, egészséges és szépen fejlődik Fotó: Sz. Kiss János Békés megyében öregek napközi otthona elsőként Bélmegyeren 1960-ban társadalmi összefogásból létesült. Működéséhez 1966- ban kapott először központi támogatást. Tíz évvel később már sokkal több otthon működött, mind központi támogatásból. Magyarországon jelentősen Hétfőn, kedden, szerdán a TIT-ben Gazdag ismeretterjesztő választékot kínál jövő héten a TIT Értelmiségi Klubja Békéscsabán. Hétfőn este 7 órától reprezentatív előadást rendeznek a SALT haditechnikai vonatkozásai címmel. Az előadó a Haditechnikai Szemle felelős szerkesztője, Szentesi György mérnök-alezredes lesz. Kedden, a Haán Lajos szabadegyetem építészeti tagozatának hallgatói találkoznak este 7 órakor a klubban. A XIX. és XX. század magvar építészetének nemzeti jellegű törekvéseiről beszél Szirmai János, a Műszaki Egyetem tudományos kutatója. Január 24-én, szerdán délután 2 órától a Népi Ipar- művészeti Tanács osztályvezetője, dr. Varga Mariann ismerteti meg a népművészeti szabadegyetem résztvevőivel a népi szőttesek, hímzések érdekes gyűjteményét. megnőtt az idős korúak száma. Ebből eredően már szűkösnek bizonyultak a napközi otthoni férőhelyek. Békés megyében összesen 35 napközi otthon működik, ezek közül azonban mindössze négyben biztosítanak napi háromszori étkezést, mindennapos nyitva tartás pedig csak 3 otthonban van. Legjellemzőbb az, hogy naponta kétszer, illetve egyszer étkezhetnek a mozgásképes idős emberek. Ettől az évtől a napközi otthonokat a helyben, vagy az adott helyhez «közel eső szociális otthonokhoz csatolják. így bővíteni lehet a naponta többszöri étkezést és az öregeknek nyújtott különféle szolgáltatásokat. Ez Békéscsabán már megvalósult és a megye más területein is megvalósul a közeljövőben. fl személygépkocsik adás-vételéről A január 20-án, tegnap életbe lépett új személykocsi-forgalmazási renddel kapcsolatos hasznos tudnivaló: A január 20-a előtti adásvételi szerződéseket a rendőrhatóságnál csak akkor lehet átírni, ha az adás-vétel megkötésétől számítva 15 nap nem telt el. Ha 15 nap már eltelt, a rendőrhatóság az átírást megtagadja. Gond, tehát gondot követett, s néhány év alatt, amikor mindenhol ebben az országban építőipari kapacitás előteremtésén fáradoztak, akkor Békés megyében felére csökkentették az építőipari szövetkezetek számát, ezzel együtt a kapacitást is apasztották. Tulajdonképpen ezzel nem értett egyet felszólalásában a gyomai szövetkezet elnöke. Miért kellett, kinek volt jó a szövetkezeti építőipar kardinális megrövidítése, egy szervezett és jól szervezhető erő szétforgácsolása ? Lehet, hogy Gonda Károly szávai a mai vezetők felelősségéből fakadnak. Erről meg lehetünk győződve. Hiszen, ha Gyomán nem lenne építőipari szövetkezet, akkor vajon ott hogyan válthattak volna valóra több, a nagyközségnek, Endrédnek és más településeknek a közösségi célt, a társadalmat erősítő beruházásai ? De menjünk tovább egy másik példa segítségével. Itt van kéznél Mezőkovácsháza esete. De ennyi erővel említhetnénk más községeket is, ahol már nem működik építőipari szövetkezet. De valamikor volt. Mert az előbb említett gondok kísérték a mindennapi munkát, átszervezéssel, vagv a szövetkezet „önmaga felszámolásával” szüntették meg a gonddal járó bajlódást. Hol van ma ez az építőipari szervezett kapacitás? Jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy nem egy ilyen fajta eljárás volt az általános. Szarvason felszámoltak ugyan egy építőipari szövetkezetét, mert nem megfelelően működött, de ez az eljárás nem az emberek, a tulajdonképpeni erő szélnek eresztésével volt egyenlő. A nagy hírű vasipari szövetkezet építőipari részleget szervezett, s ma, 1979-ben ez a részleg a legnagyobb, és az egyik leggazdaságosabban működő szövetkezeti erő, a település kibontakozását, felzárkózását a többi városhoz legjobban segítő szövetkezeti építőipari szervezet. Ám a jó példának ezzel nincsen vége, hiszen a Me- zőberényi Építőipari Szövetkezet 1978-ban a sokat okolt maximált áras munkákkal is tekintélyes jövedelmet tudott elérni. Békésen, ahol az utóbbi időben számottevő fejlesz- • tés valósult meg részben szövetkezeti, részben pedig társadalmi erőfeszítésekből, a vezetésben olykor a következetes munkaszervezés hiánya tapasztalható. Több szövetkezet nem tudta kivédeni a közgazdasági szabályozókból rá eső terheket. Nem kétséges, nincs vége, nem zárult le az ipari szövetkezetek differenciálódásának időszaka. A szabályozók révén ez ma is tart, s ahol lanyha, kevésbé helyzetfelismerő és nem igazodni képes a vezetés, ott előbb-utóbb bekövetkezik a szövetkezet átszervezése, vagy önfelszámolása, mondván: a társadalomnak nincs szüksége olyan szervezetekre, melyeket a nemzeti jövedelemből, mindannyiunk zsebéből kell életben tartani! Nagyon is jogos ez a követelmény, csak hát, ha szűkében állunk az építőipari kapacitásnak, nem valószínű, hogy egy-egy ilyen megtett lépés tekinthető elsőnek és utolsónak ezen az úton. Olvastunk és tudunk olyan központi állásfoglalásról, sőt a mindennapi életben is találkozunk olyan megítéléssel, mely szerint a népgazdaságnak fontos , termelőágazatokat, amennyiben nem gazdaságosak, nem megszüntetni, felszámolni kell, hanem elsősorban működési hatékonyságukon javítani. Van ezen a területen mit keresgélni, hiszen a megye építőipari kapacitáshiánya évek óta égető. A feladat: a Szarvasi Vasipari Szövetkezet építőipari részlegének, vagy éppen a gyomai, vagy a mező- berényi szövetkezet színvonalára kellene emelni a vezetés gyengeségeivel küszkö- dőket. Semmi sem világosabb és egyszerűbb az egyszeregynél. A szövetkezet fejlesztési alapja kizárólagosan csak a jövedelemből, ennek is a nyereségrészéből képezhető. Jövedelem, közelebbről nyereség pedig csak a jól működő szövetkezetekben, fegyelmezett, tervszerű munkával érhető el. És itt felvetődik a gondolat: ha a mező- berényi szövetkezet, vagy egy másik képes betartani a normatívákat, és képes eleget tenni a vele szemben támasztott követelményeknek, sőt el is várja, hogy őt ilyennek tekintsék, akkor miért nem alkalmas a másik is ilyen életszemléletű gondolkodásra? E gy megyében élünk és dolgozunk valameny- nyien, közös céljaink elérésén. Jó munkával önmagunk létét, életkörülményeit javítjuk. Senki számára sem lehet közömbös gazdasági feladataink teljesítése, szociális, egészségügyi, és kulturális felemelkedésünk ütemének felgyorsítása. Az ország megyéiről készített ilyen értelmű statisztika szerint sok a pótolnivalónk. Ezért, és nem másért, szövetkezeti erőink összefogására, hatékony hasznosítására lenne szükség az építőipari szakmában is. Dupsi Károly
