Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-21 / 17. szám

30 éves a véradómozgalom Harminc évvel ezelőtt in­dult útjára a véradómozga­lom, s azóta megszámlálha­tatlan esetben segítettek a véradók felnőtteken, gyere­keken, 10 évvel később — 20 évvel ezelőtt — már a térítésmentes. véradást szer­vezték az állomások dolgo­zói. A térítésmentes véradás akkor csak részben valósul­hatott meg, ma' már 1978. január elseje óta hazánkban mindenhol térítésmentesen adnak vért a városok, közsé­gek lakói. Európa-szerte el­ismerik a lakosság nemes felajánlását, hiszen hazánk­ban sikerrel járt, megértésre talált ez a társadalmi ügy. Békéscsabán és Gyulán 1954 májusában kezdte meg működését a két véradóál­lomás. Később 1967-ben hoz­ták létre az orosházi állo­mást. A három jubileum al­kalmából véradókat ’ és vér­adó kollektívákat tüntetnek ki, hiszen vannak, akik év­tizedek óta adnak életmentő vért. A vér 81 százalékát ma már különféle vérkészítmé­nyeknek dolgozzák fel. Bé­kés megye a megyében mű­ködő kórházak ellátásán túl a szegedi klinikának is biz­tosít vért vagy vérkészít­ményt. Ez a társadalmi ügy, amely hazánkban- -százezreket moz­gat meg," a 30 év alatt bi­zonyította azt, hogy az em­berek mindenkor képesek segíteni embertársaikon, ön­ként mennek, hogy életet mentsenek. Egy felszólalás kapcsán Épül az új MÁV-pályaudvar Szarvason A tervezettnek megfelelő ütemben épül Szarvason az új MÁV-pályaudvar. A régi épületek már elavultak vol­tak, le kellett bontani, he­lyébe igen korszerű, szép pá­lyaudvar kerül. Ennek fel­építésével lényegesen javul majd az ott dolgozók mun­kafeltétele, s az utazók ké­nyemé. Az épület elkészíté­sével egy időben tervezik az útkorszerűsítést, a pályaud­var előtti tér rendezését, s a munkálatokat előreláthatóan 1980-ban kezdik meg, erre 3 millió forintot fordítanak. Az új pályaudvar várható átadási időpontja 1980 első féléve. A MÁV foglalkozik a vasúti pálya rekonstruk­ciójával is, melyre előrelát­hatólag 1981-ben kerül sor, ezt követően Budapest és Mezőhegyes között gyorsvo­nat közlekedtetését tervezik, Szarvas érintésével. A köz­úti forgalom növekedése szükségessé teszi a 44-es fő­úton a vasúti kereszteződés fénysorompóval való ellátá­sát, s egyéb biztonsági be­rendezések elkészítését. Ez már az idén tavasszal meg­valósul. Csellódra Fejes Antalnál, a békési zeneiskola igazgatójánál. Tanítványa, Domokos Györgyi a 2. évfolyam anyagát ta­nulja, és szorgalmasan készül az iskola növendékzenekará­nak legközelebbi fellépésére, a békéscsabai ifjúsági házban Fotó: Gál Edit Vonzó úttörőélet Orosházán Ifjúsági klub, csónakház A Kettős-, Sebes-Körösi Vízgazdálkodási Társulatnál az elmúlt időszakban „meg­fiatalodott a gárda”; jelen­leg 51 30 éven aluli dolgozik itt. A fiatalok nagy szám­ban vesznek részt a kiemel­ten támogatott szakmai to­vábbképzéseken, egyebek között kotrómesteri és ha­sonló tanfolyamokon. Ta­valyelőtt 11, tavaly 8 fiatal képezte itt magát, és heten szereztek szakmát.-v Az anyagi és erkölcsi el­ismerés növelte az újítóked­vet. Két év alatt az újítá­soknak több mint a felét, 58 százalékát fiatalok nyújtot­ták be. Tavaly alakult egy új ifjúsági szocialista brigád a társulatnál, amely Ságvári Endre nevét vette fel. Az 1976-ban megrendezett ifjú­sági parlamenten kérték a fiatalok, hogy alakítsanak ki egy ifjúsági klubot. Ez az­óta megvalósult, miként a sportolási lehetőségeket is megteremtették. A társulat biztosította a technikai fel­tételeket kispályás labdarú­gó-bajnokságokhoz, ez évtől pedig a vízisport-élet is fel­lendülhet. Megépül ugyanis a Kettős-Körös mentén egy csónakház, amelyet a kétsze­mélyes kajakokkal együtt a nyáron már igénybe vehet­nek a fiatalok. A gyermekszervezet mun­kája színesebb, a kisdobo­sok és úttörők számára von­zóbb lett. — Bevezetőben egyebek között ezt állapí­totta meg az a beszámoló, amelyet az elmúlt héten megtartott városi úttörő­vezetői konferencia elé ter­jesztett az úttörőszövetség orosházi városi tanácsa. Az elmúlt három esztendő munkáját, tapasztalatait összegezték a város úttörő­vezetőinek legmagasabb fórumán. Megállapították egyebek között, hogy az akciók; az „őrizzük a lán­got”, az „Együtt, egymásért” a gyermekek számára sok élményt és játékot nyújtott* s ugyanakkor sok hasznos ismeretet, tudásuk, képes­ségeik gyarapítását szolgál­ták. Hét úttörőcsapat mű­ködik Orosházán, s ezek együttesen 3244 tagot szám­lálnak — közülük 1810 a kisdobos és 1434 az úttörő. S még néhány lényeges adat: 71 úttörőszakkör mű­ködik, öt csapatnak van ott­hona, és 396 tagja van a városban az úttörőgárdának. Az úttörő mozgalmi élet irányítói a pedagógus út­törővezetők és az ifiveze­tők. Ez utóbbiak száma 1974—75-ben 135 volt, 1977—78-ban pedig 151. Számuk nem növekedett az elvárásoknak megfelelően, s ami külön gond, kevés munkásfiatal vállal ilyen megbízatást. Sokat tesz e helyzet megváltoztatásáért az ifjúsági házban működő ifiklub és a nyolcadikosok klubja. A KISZ városi bizottsága 1976-ban intézkedési terv­ben rögzítette az úttörő— KISZ-testvérkapcsolatok ja­vítását. Különösen . ered­ményes az együttműködés a Kőolaj- és Gázipari Gép­gyár és a Radnóti Miklós úttörőcsapat, a baromfifel­dolgozó vállalat és a Jó­zsef Attila úttörőcsapat, valamint az üveggyár és a Kulich Gyula úttörőcsapat között. A legutóbbi KISZÖV­küldöttközgyűlésen Gonda Károly, a Gyo­mai Építőipari Szövetkezet elnöke felszólalásában szen­vedélyes hangon szólt a me­gye építőipari kapacitásának alakulásáról. Természetesen az ipari szövetkezetek hely­zetét, az utóbbi időben be­következett előnytelen válto­zásokat elemezte. Megdöb­bentő tényeket vetett össze, állított szembe és párhuzam­ba a szövetkezeti építőipari kapacitásról, a szövetkezetek számáról és a megyében ma jelentkező igényekről. Mint ismeretes, Békés me­gye szűkiben áll az építő­ipari kapacitásnak. De ko­rábban sem bővelkedtek vá­rosaink, községeink kőműve­sekkel, ácsokkal, vasbeton- szerelőkkel, épületasztalosok­kal, villany-, gáz- és vízve­zeték-szerelőkkel, hogy csak a legfontosabb szakmákat említsük. A sok egyéb, de leginkább emiatt húzódtak el a fontosabb építkezések, vagy nem olyan ütemben va­lósultak meg beruházásaink, mint azt szerettük volna. Csak tetőzte ezeket a gondo­kat a vezetői hozzáértés hiá­nya. Ütemesebben haladhatott volna városon, falun a la­kásépítkezés, ha az építőipa­ri szövetkezetekben — most csak a szövetkezeti ágazatról van szó — erőteljesebb lett volna a szövetkezetekhez va­ló kötődés. A közérthetőség kedvéért őszintén kell meg­mondani, hogy a vezetés ala­csony színvonala és a dolgo­zók között folytatott politi­kai munka hiánya csak „se­gített” a tervek, beruházási és szövetkezeti célok nem kellő megértéséhez. Munka és pihenés Diafilm ausztráljáról Pénteken délután műsoros klubestet tartottak Békéscsa­bán, a Hazafias Népfront vá­rosi bizottságának székházá­ban, a nyugdíjas pedagógus klub rendezésében. Az idős pedagógusok péntekenként megtartott klubfoglalkozásai bővelkednek érdekes prog­ramokban. Ez alkalommal Áfra Gyuláné tanár számolt be ausztráliai és szingapúri élményeiről. A diavetítés után ar klubtagoknak megle­petésben is volt részük: a 11-es számú általános iskola kisgazdasszony szakkörének tagjai teával és maguk ké­szítette süteménnyel vendé­gelték meg őket. 1 -­r rnsftmxxtsmmxímxmxxmxritrt txttfttttfttiuf" Patkás János méhkeréki lakos számára jól kezdődött az 1979-es esztendő. Január 7-én, állatorvosi beavatkozás nél­kül Jolán nevű tehene három borjút ellett. A két üsző- és egy bikaborjú normális súllyal született, egészséges és szé­pen fejlődik Fotó: Sz. Kiss János Békés megyében öregek napközi otthona elsőként Bélmegyeren 1960-ban tár­sadalmi összefogásból léte­sült. Működéséhez 1966- ban kapott először közpon­ti támogatást. Tíz évvel ké­sőbb már sokkal több ott­hon működött, mind köz­ponti támogatásból. Ma­gyarországon jelentősen Hétfőn, kedden, szerdán a TIT-ben Gazdag ismeretterjesztő választékot kínál jövő héten a TIT Értelmiségi Klubja Békéscsabán. Hétfőn este 7 órától reprezentatív előadást rendeznek a SALT haditech­nikai vonatkozásai címmel. Az előadó a Haditechnikai Szemle felelős szerkesztője, Szentesi György mérnök-al­ezredes lesz. Kedden, a Haán Lajos szabadegyetem építé­szeti tagozatának hallgatói találkoznak este 7 órakor a klubban. A XIX. és XX. szá­zad magvar építészetének nemzeti jellegű törekvéseiről beszél Szirmai János, a Mű­szaki Egyetem tudományos kutatója. Január 24-én, szerdán dél­után 2 órától a Népi Ipar- művészeti Tanács osztályve­zetője, dr. Varga Mariann is­merteti meg a népművészeti szabadegyetem résztvevőivel a népi szőttesek, hímzések érdekes gyűjteményét. megnőtt az idős korúak szá­ma. Ebből eredően már szű­kösnek bizonyultak a nap­közi otthoni férőhelyek. Bé­kés megyében összesen 35 napközi otthon működik, ezek közül azonban mind­össze négyben biztosítanak napi háromszori étkezést, mindennapos nyitva tartás pedig csak 3 otthonban van. Legjellemzőbb az, hogy na­ponta kétszer, illetve egy­szer étkezhetnek a moz­gásképes idős emberek. Ettől az évtől a napközi otthonokat a helyben, vagy az adott helyhez «közel eső szociális otthonokhoz csa­tolják. így bővíteni lehet a naponta többszöri étkezést és az öregeknek nyújtott különféle szolgáltatásokat. Ez Békéscsabán már meg­valósult és a megye más területein is megvalósul a közeljövőben. fl személygépkocsik adás-vételéről A január 20-án, tegnap életbe lépett új személyko­csi-forgalmazási renddel kap­csolatos hasznos tudnivaló: A január 20-a előtti adás­vételi szerződéseket a rend­őrhatóságnál csak akkor le­het átírni, ha az adás-vétel megkötésétől számítva 15 nap nem telt el. Ha 15 nap már eltelt, a rendőrhatóság az át­írást megtagadja. Gond, tehát gondot köve­tett, s néhány év alatt, ami­kor mindenhol ebben az or­szágban építőipari kapacitás előteremtésén fáradoztak, ak­kor Békés megyében felére csökkentették az építőipari szövetkezetek számát, ezzel együtt a kapacitást is apasz­tották. Tulajdonképpen ezzel nem értett egyet felszólalásá­ban a gyomai szövetkezet el­nöke. Miért kellett, kinek volt jó a szövetkezeti építő­ipar kardinális megrövidíté­se, egy szervezett és jól szer­vezhető erő szétforgácsolása ? Lehet, hogy Gonda Károly szávai a mai vezetők fele­lősségéből fakadnak. Erről meg lehetünk győződve. Hi­szen, ha Gyomán nem lenne építőipari szövetkezet, akkor vajon ott hogyan válthattak volna valóra több, a nagy­községnek, Endrédnek és más településeknek a kö­zösségi célt, a társadalmat erősítő beruházásai ? De menjünk tovább egy másik példa segítségével. Itt van kéznél Mezőkovácsháza esete. De ennyi erővel em­líthetnénk más községeket is, ahol már nem működik épí­tőipari szövetkezet. De vala­mikor volt. Mert az előbb említett gondok kísérték a mindennapi munkát, átszer­vezéssel, vagv a szövetkezet „önmaga felszámolásával” szüntették meg a gonddal járó bajlódást. Hol van ma ez az építőipari szervezett kapacitás? Jóleső érzéssel állapíthat­juk meg, hogy nem egy ilyen fajta eljárás volt az általá­nos. Szarvason felszámoltak ugyan egy építőipari szövet­kezetét, mert nem megfele­lően működött, de ez az el­járás nem az emberek, a tulajdonképpeni erő szélnek eresztésével volt egyenlő. A nagy hírű vasipari szövetke­zet építőipari részleget szer­vezett, s ma, 1979-ben ez a részleg a legnagyobb, és az egyik leggazdaságosabban működő szövetkezeti erő, a település kibontakozását, fel­zárkózását a többi városhoz legjobban segítő szövetkezeti építőipari szervezet. Ám a jó példának ezzel nincsen vége, hiszen a Me- zőberényi Építőipari Szövet­kezet 1978-ban a sokat okolt maximált áras munkákkal is tekintélyes jövedelmet tudott elérni. Békésen, ahol az utób­bi időben számottevő fejlesz- • tés valósult meg részben szö­vetkezeti, részben pedig tár­sadalmi erőfeszítésekből, a vezetésben olykor a követke­zetes munkaszervezés hiánya tapasztalható. Több szövet­kezet nem tudta kivédeni a közgazdasági szabályozókból rá eső terheket. Nem kétséges, nincs vége, nem zárult le az ipari szö­vetkezetek differenciálódásá­nak időszaka. A szabályozók révén ez ma is tart, s ahol lanyha, kevésbé helyzetfelis­merő és nem igazodni képes a vezetés, ott előbb-utóbb bekövetkezik a szövetkezet átszervezése, vagy önfelszá­molása, mondván: a társa­dalomnak nincs szüksége olyan szervezetekre, melye­ket a nemzeti jövedelemből, mindannyiunk zsebéből kell életben tartani! Nagyon is jogos ez a követelmény, csak hát, ha szűkében állunk az építőipari kapacitásnak, nem valószínű, hogy egy-egy ilyen megtett lépés tekinthető el­sőnek és utolsónak ezen az úton. Olvastunk és tudunk olyan központi állásfoglalásról, sőt a mindennapi életben is ta­lálkozunk olyan megítéléssel, mely szerint a népgazdaság­nak fontos , termelőágazato­kat, amennyiben nem gazda­ságosak, nem megszüntetni, felszámolni kell, hanem el­sősorban működési hatékony­ságukon javítani. Van ezen a területen mit keresgélni, hiszen a megye építőipari kapacitáshiánya évek óta égető. A feladat: a Szarvasi Vasipari Szövetkezet építő­ipari részlegének, vagy ép­pen a gyomai, vagy a mező- berényi szövetkezet színvo­nalára kellene emelni a ve­zetés gyengeségeivel küszkö- dőket. Semmi sem világosabb és egyszerűbb az egyszeregynél. A szövetkezet fejlesztési alapja kizárólagosan csak a jövedelemből, ennek is a nyereségrészéből képezhető. Jövedelem, közelebbről nye­reség pedig csak a jól mű­ködő szövetkezetekben, fe­gyelmezett, tervszerű munká­val érhető el. És itt felvető­dik a gondolat: ha a mező- berényi szövetkezet, vagy egy másik képes betartani a normatívákat, és képes ele­get tenni a vele szemben tá­masztott követelményeknek, sőt el is várja, hogy őt ilyennek tekintsék, akkor miért nem alkalmas a másik is ilyen életszemléletű gon­dolkodásra? E gy megyében élünk és dolgozunk valameny- nyien, közös céljaink elérésén. Jó munkával önma­gunk létét, életkörülményeit javítjuk. Senki számára sem lehet közömbös gazdasági feladataink teljesítése, szo­ciális, egészségügyi, és kul­turális felemelkedésünk üte­mének felgyorsítása. Az or­szág megyéiről készített ilyen értelmű statisztika sze­rint sok a pótolnivalónk. Ezért, és nem másért, szö­vetkezeti erőink összefogásá­ra, hatékony hasznosítására lenne szükség az építőipari szakmában is. Dupsi Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom