Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-21 / 17. szám

1979. január 21., vasárnap

Készülődés parancsnoki szemlére-'W

Malya Jenő egységparancsnok ismerteti az idei év célkitű- zéseit

Fotó: Béla Ottó

Jól bevált hagyomány már a munkásőrségnél, hogy ilyenkor, az év elején értekezletet rendeznek, ahol az egységparancsnokok, az alegységparancsnokokkal közösen értékelik az elmúlt év munkáját az új évre kitűzött feladatokat.

így volt ez legutóbb az orosházi Jambrik Józsefről elnevezett munkásőr egységnél megtartott értekezleten, amelyet a pártszékházban rendeztek.

Ismertették az idei szocialista verseny főbb szempontjait, amelynek eredményes teljesítése azért is fontos, mert ,a Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulója jegyében zajlik, s ezenkívül májusban parancsnoki szemle lesz Békés megyében, s ez még jobb munkára kell, hogy serkentse munkásőreinket.

Az elhangzott beszámolók után többen mondták el véleményüket, amelyből kicsengett, hogy az idei évben még keményebb, hatékonyabb munkára van szükség, hogy ,a munkásőri tevékenység megfeleljen az elvárásoknak.

Mennyi lesz a nyugdíj?

Hazánk mintegy 2 millió nyugdíjas korú lakosából 1 millió 300 ezer alacsony nyugdíjból él. Az MSZMP KB december 6-án hozott döntése alapján január 1-től emelkedik az alacsony nyugdíjak összege. Ez Békés megyében is sokakat érint, hiszen a lakosság 18,7 százaléka, több mint 81 ezer ember nyugdíjas, s jelentős részük az alacsony nyugdíjkategóriába tartozik. Hogyan változott a nyugdíjak összege? — erről beszélgettünk dr. Pankotai Istvánnal, a Társadalombiztosítási Igazgatóság megyei igazgatójával.

— Nemcsak a nyugdíjak változtak. Felemelték a házastársi pótlék, a tsz-járadé- kok, valamint a hadigondozási ellátások és rendszeres szociális segélyek összegét is.

— Hogyan változott a munkások és az alkalmazottak nyugdíja?

— Azoknak a munkásoknak és alkalmazottaknak, akik 1954. október 1. előtt kerültek nyugdíjba, a jelenlegi összegre való tekintet nélkül havi 400 forinttal emelkedett a nyugdíjuk. Ehhez járul még a 70 forint rendszeres emelési összeg. Aki 1954. október 1. és 1958. december 31. között ment nyugdíjba, ez év januártól havi 300 plusz 70 forinttal kap nagyobb összeget, mint azelőtt. Aki 1959. január 1. és 1970. december 31. között ment nyugdíjba, annak 100 plusz 70 forinttal emelkedett a nyugdíja, de legfeljebb 1800 forintra.

— Mi lett a munkásalkalmazotti nyugdíj legalacsonyabb összege?

— A munkások és alkalmazottak öregségi nyugdíj- minimuma 1310 forint. A rokkantsági nyugdíj legkisebb összege a rokkantsági csoporttól függően 1310 forintra, 1340 forintra, illetve 1370 forintra emelkedett. A baleseti rokkantsági nyugdíj minimuma ugyancsak a rokkantsági csoporttól függően 1350 forint, 1400 forint, illetve 1450 forint.

— Megyénk idős korú lakosságának nagy része a mezőgazdaságból ment nyugdíjba. Mennyiben változott a mezőgazdasági, szövetkezeti nyugdíjak és járadékok ösz- szege?

— Azoknak, akik 1967. január 1. előtt mentek nyugdíjba a termelőszövetkezetekből, 300 plusz 70 forinttal emelkedett a nyugdíjuk. Akiket 1967. január 1. és 1970. december 31. között nyugdíjaztak, azoknak 100 plusz 70

forinttal emelték a nyugdíjukat, úgy, hogy legfeljebb 1800 forint lehet. Az öregségi nyugdíj minimuma a mezőgazdaságban így 1210 forint, a rokkantsági nyugdíj minimuma pedig, a rokkantsági csoporttól függően 1210 forint, 1240 forint és 1270 forint lett. A járadékok ösz- szegét a nyugdíjba vonulás időpontjától függetlenül havi 100 forinttal emelték. Ehhez járul a 70 forint rendszeres emelési összeg. így az öregségi járadék minimuma 978 forint lett. A házastársi öregségi járadék 769 forintra, az özvegyi járadék minimuma pedig 875 forintra emelkedett.

— Hogyan változott a hozzátartozói, tehát az özvegyi, a szülői nyugdíj és az árvaellátás összege?

— Az özvegyi és a szülői nyugdíj minimuma a munkásoknál és alkalmazottaknál 1110 forint. A mezőgazdaságból nyugdíjazottaknál ez az összeg 1020 forint, az árvaellátás legkisebb összege pedig 910 forint.

— Mi a helyzet a kisiparosi nyugdíjakkal?

— Az 1970. december 31- ig nyugdíjba ment magánkereskedők 100 plusz 70 forint emelést kaptak, úgy, hogy legfeljebb 1800 forint lehet a nyugdíj összege. Így a saját jogú nyugdíj minimuma 1260 forint lett. A hozzátartozói nyugdíj 80 plusz 70 forinttal emelkedett. A legkisebb özvegyi és szülői nyugdíj 970 forint, az árvaellátás összege pedig legalább 910 forint lett.

— A felemelt nyugdíjra

leginkább azok szorulnak rá, akik eltartják idős, vagy rokkant házastársukat.

Mennyi lett a házastársi pótlék összege?

— A korábbi 360 forinttal szemben havi 500 forint, legfeljebb azonban annyi, hogy a nyugdíjat 2000 forintra kiegészítse.

A saját jogú és az özvegyi nyugdíj együtt havi 1600 forint lehet a korábbi 1430 forint helyett.

A postás a következő napokban már a felemelt nyugdíjakat kézbesíti. Társadalmunk gondoskodását bizonyítja, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben milli- árdokat áldoz arra, hogy könnyítsen idős állampolgárai életén.

G. K.

Munkásszálló — munkássorsok

Békéscsabán, a Trcfort utcában van a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat munkásszállása. A korszerű, négyszintes épületben 250 munkás lakik, öt évvel ezelőtt bővült egy új épületszárnnyal, amely 136 építőipari tanulónak ad otthont. A kényelmet és a kulturálódási szolgálja az étterem, a tv-szoba, a társalgó, a könyvtár, az üzemorvosi rendelő, s a szomszédságban levő Munkácsy Mihály Művelődési Ház, melynek programja szinte a munkásszállás napi életritmusához igazodik.

A vállalat a közelmúltban szerződést kötött a kisegítő iskolával, tájékoztatott

Szombati András, a szálló gondnoka. Különböző kedvezményeket biztosítanak

azoknak, akik nem végezték el az általános iskolát, és el akarják sajátítani az építőipari szakmát, ötvenegyen vannak.

Szeptemberben

jöttem

Azt mondják, a munkás- szálláson különös sorsú emberek élnek. Olyanok, akiket az élet jobbra-balra vetett, amíg végül itt otthonra leltek. Mint minden általánosítás, ez is sántít, de van benne némi igazság. A szálló egyik legfiatalabb lakója a 18 éves Reszelő István. Ügyes kezű gyerek, mondja róla a gondnok. A kisegítő iskolások brigádjában dolgozik. A munkában megállja a helyét, szereti a szakmáját és rajong a zenéért. Ám az ő fiatal élete sem volt valami geometriai egyenes.

— Egyéves koromban nevelőszülőkhöz kerültem Kö- rösladányba. Ügy tudom, tizenhármán vagyunk testvérek.

— Nem biztos benne?

— A tanácsnál hallottam a múltkor, én eddig csak négyünkről tudtam. Velük tartom a kapcsolatot. A többiek állítólag különböző nevelőintézetekben vannak. Én a battonyai intézetben végeztem el a 8 általánost. Majd Pestre kerültem szakmát tanulni. Időközben szüleim hazahívtak. Korábban sohasem jutottam eszükbe, de én örömmel jöttem. Ami pénzem és ruhám volt, apám mind elitta. Sehol sem dolgozott. A bátyám biztatott, jöjjek ide Csabára a munkásszállásra, mert odahaza zátonyra fut a sorsom. A múlt év szeptemberében jöttem.

— Bevált a számítása?

— Igen, végre otthonra leltem. Az átképzés két évig tart. Betanított munkás leszek. A szakmunkásbizonyítványt is meg akarom szerezni.

— Mivel foglalkozik szabad idejében?

— Szeretem a zenét. Az

intézetben öt évig tanultam, nyolc hangszeren játszom. Mással is szoktam foglalkozni : az ünnepeken elkészítettem gyufaszálakból az Eiffel-tornyot. Odaadtam a barátomnak, hogy vigye el a húgának ajándékba.

Százhalombatta messze van

Szabó Mátyás szálfaegyenes, vasmarkú férfi. Betonozó. A vállalat poligon- üzemében dolgozik. 1975 óta lakik a szállóban.

— Hogy kerültem ide? — vonja fel a szemöldökét. — Hát kérem, annak története van. Körösladányban, az állami gazdaságban dolgoztam. Megvolt a traktor- és vontatóvezetői jogosítványom, de gépet ritkán kaptam. A fizetés kevés volt. Akkor nősültem. Kellett a pénz. Hallottam, hogy Százhalombattán jók a kereseti lehetőségek. Hát odamentem.

— Hány évig dolgozott ott?

— Több mint hat évig. Jól kerestem. Igaz, kemény melóval. Iparvágányt készítettünk. Jól berendezett munkásszálláson laktunk, a fűtést a hőerőmű szolgáltatta. De Százhalombatta messze van. Innen úgy 240 kilométerre. Fárasztó volt az utazás. Ebbe is belementem, mert házat építettem. Érti ugye!? Meg is lett a ház. A házasságom azonban szétesett.

— Miért?

— Körülményes ügy, sok ága-boga van. Csak egyet mondok. Kéthetenként jártam haza. Péntek délután négy órakor indult a vonat Százhalombattáról, és éjfél lett, mire hazaértem. Szombaton összetörve az utazástól ébredtem és vasárnap már készülődnöm kellett vissza. Minden másként alakul, ha hamarabb jövök ide Csabára. Legalább is úgy vélem. Ilyenkor télen olvasok. Majd ha jön a tavasz, gyakrabban hazalátogatok Ladányba, mert a háznál kertem is van. A munkámat szeretem, teljesítménybérben dolgozom.

— Mennyit kell teljesíteni, hogy meglegyen a nor— Na látja, erre nem tudok válaszolni. Még nem volt a kezemben normakönyv.

fl prímás is a szerencsés

Vannak olyan lakói is a szállónak, akik az épület átadása óta itt élnek. Közéjük tartozik Pásztor István.

— Tizenöt évvel ezelőtt jöttem a vállalathoz. Mikor átadtam a munkakönyvemet, a munkaügyis furcsán végigmért, majd távozóban hallottam a megjegyzését: ez sem marad sokáig az építőiparban. Én ugyanis a füzesgyarmati étterem prímása voltam. És tudja a prímásnak mindene a kéz. Itt meg kemény a munka. De megálltam a helyemet, és az építőipartól megyek nyugdíjba is.

— Miért változtatott munkahelyet?

— Nézeteltérésem volt néhány kollégámmal, meg aztán a házasságom sem alakult valami jól. El is váltunk. Persze a gyerekek miatt tartjuk a kapcsolatot. Itt a szállóban nyugodt életem van. Elvégeztem én kérem a gépkezelői tanfolyamot is, de most raktáros vagyok. Mit mondhatok még? Nekem ez az otthonom. Van Füzesgyarmaton egy fél házam, de ott nem tudnék élni.

Kovács József is a régiek közé tartozik. Neki már csak három éve van a nyugdíjig. Dombegyházáról jött 15 évvel ezelőtt.

— Nemcsak én jöttem, néhány év múlva a két fiamat is idehoztam. Vagy hat évig egy szobában éltünk.

— Most hol vannak?

— Kiröppentek, megnősültek. Mind a kettőjüknek lakása van. Feleségem Dombegyházán él. Hizlalással foglalkozik. Minden héten hazamegyek. Mákos tésztával és paradicsomlevessel vár. Mert azt szeretem a legjobban. Minket nem választott el a távolság. A fiaim szorgalmas munkások. Talán egy kic§it szerencsés embernek is nevezhetem magam.

Különös sorsok? Miért lennének azok? Hiszen minden ember magában hordja az egyedit és a különöset is. Az viszont tagadhatatlan, hogy a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat munkásszállása olykor-olykor a kanyargós életsorsoknak a családi otthon kiegyensúlyozottságát pótolja kényelmes és korszerű környezetével. Emberformáló művelődési lehetőségeivel.

Serédi János

Nők a közéletben

Életeleme: tenni — másukért

A közéleti szereplést még serdülőlány-korában kezdte 1944-ben, amikor édesapja kézen fogta és elvitte az első gyűlésre. Akkor még Varga Juliannának hívták. A fiatal lány nyílt szívvel fogadta be, szívta magába az ott hallottakat.

Életelemévé vált már akkor a tenniakarás, a mozgalom magával ragadta. Ifjúi hévvel, szülei példáját követve — édesapja a pártban, édesanyja az akkor alakuló MNDSZ-ben tevékenykedett

— vett részt a munkában. Hogy mennyire jól, azt bizonyítja párttagsági könyve, amelyben az 1945-ös dátum van bejegyezve.

— Ma is szívesen gondolok vissza azokra az időkre

— mondja dr. Krackerné Varga Julianna, az orosházi szociális otthon vezetője —, nagyon sok szép élményem volt, lelkesedéssel, hittel dolgoztunk, nem sajnáltuk az időt, a fáradtságot. De tulajdonképpen nem is fáradt- hattunk el, hiszen fiatalok voltunk. Ha valamivel megbíztak bennünket, nem ismertünk leheteúent, azt szívvel-lélekkel véghez vittük. Mondhatom, együtt nőttem fel a mozgalommal. Olyan emberekkel találkoztam és dolgozhattam együtt, mint Ács Pál, Birkás Imre, Dumitrás Mihály. Fiatalon bevontak a pártvezetőségbe is. Pusztaföldváron ért ez a nagy megtiszteltetés.

Aztán az élet, a sorsom máshova vezérelt. Az ötvenes években Sarkadon dolgoztam. Bekapcsolódtam ott is a mozgalomba, s jelentkeztem pártmunkára. Röviddel később már tagja lettem a pártbizottságnak. Sok szép feladatot kaptam, amit szívesen csináltam.

A közéleti szereplés folytatódott, s amikor Orosházára került, az ismerős, az otthoni környezetben még inkább részt kért a munkából. A szociális otthonnak immár több mint 10 éve a vezetője. Emellett igen sok társadalmi munkát végez, megbízatásokat teljesít. Az MSZMP városi fegyelmi bizottságának a tagja, a Hazafias Népfront városi nő- és rétegpolitikai munkabizottságának titkára és tagja a hasonló nevű megyei bizottságnak is. Munkájára mindenütt számítanak, s a fiatalos lelkesedés nem szűnt meg lobogni az évtizedek elmúltával sem.

Ilyen odaadással irányítja az idős emberek otthonát, ahol ő a lakók kedvence, mindenki szeretettel fogadja, s neki mindenkihez van egy- egy kedves szava.

— Bizonyára sokan mondták már, akik hasonlóan gondolkoznak, s taláfl'frázisnak is tűnik, de én nem tudnám elképzelni másként az életet — folytatja. — Az emberekért tenni szerintem a legnemesebb dolog. Ebben az otthonban külösösen rászorulnak a segítségre. Nagyon fontos, hogy elviselhetővé tegyük az idős emberek éveit. Ezt pedig másképp nem lehet, csak szeretettel, és sok-sok ráadással. Az időt itt sem szabad sajnálni.

Munkám sokszorosan megtérül abban, hogy az öreg, fáradt arcokon mosoly fakad, hogy értelmet adunk az életnek. Erre törekszem magam, s mindnyájan, akikitt dolgozunk.

Változatos programokat dolgozunk ki. Kirándulásokat, irodalmi délutánokat, kézimunkaszakkört és kiállításokat szervezünk. Nincs olyan születés- vagy névnap, amit meg ne ünnepelnénk. Az új lakókat ünnepélyesen fogadjuk, hogy ezzel is átsegítsük őket a kezdeti szorongáson, feszélyezettségen.

A legszebb élményt a baráti találkozók, az úgynevezett családi összejövetelek — amikor itt vannak a hozzátartozók is — és a kirándulások jelentik. Ez utóbbiakról mindig színes felvételeket készítünk, akár egy családban, s később hetek, hónapok múltán levetítjük. Vannak már felvételeink a zalakarosi, a pécsi, a budapesti, a szarvasi kirándulásról. A képek közös megtekintése újból felidézi a szép élményeket.

Elértük már, hogy az otthon lakói szépnek tartják az életet. Egy-egy eseményre napokkal előbb készülnek. Az öröm, a nevetés, a jókedv ma már nemcsak vendég nálunk. Lehet-e ennél szebb munkája az embernek?

Ha valaki így gondolkodik és dolgozik, az nem marad hatástalanul környezetére sem. Erre legszebb példa Ju- lika családja. Lányai követik a mozgalmi munkában. A nagyobbik, Ági pedagógus, de már a gimnázium utolsó évében tagja lett a pártnak. A kisebbik, Erika KISZ-titkár.

ök a közéleti szereplés utánpótlásai.

Kasnyik Judit