Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-04 / 2. szám

1979. január 4., csütörtök o JEGYZET Rontás Hogy eleink a sötét közép­korban — ismereteik, felké­szültségük fogyatékosságai folytán — varázslatos ron­tásnak tudták be mind azt a kórságot, nyavalyát, beteg­séget, amelynek okát nem is­merték, magyarázatát nem lelték, az teljességgel érthe­tő. Ám, ha napjainkban hi­vatkozik felelős gazdasági ve­zető a rontásra, mint az ál­tala irányított gazdasági egység veszteségeinek leg­főbb előidézőjére, méghozzá teljes komolysággal, akkor már aligha húzódhat elnéző mosolyra szánk. A világosság kedvéért: e gazdasági vezető egy igazán jeles fórumon nyilatkoztatta ki sorstársai és felettesei előtt, hogy munkakollektí­vájuk éppen akkora veszte­séget „hozott össze” a nem­rég elillant esztendőben, amennyit az új gazdasági szabályozók eredményrontó hatásának számlájára lehet írni. Ez az oka mindennek. A rontás. Es a hallgatóság rábólin­tott. Ekkor vált világossá előttem, ami tulajdonképpen egész évben zavart, idegesí­tett. Most rémlett föl újra, amire menet közben nem fi­gyeltem oda: amerre meg­fordultam, gazdasági bajok­kal, gondokkal küzdő üze­meknél, gazdaságoknál, rend­szerint lepedőnyi kimutatást tettek elém, amely teljes részletességgel és pontosság­gal rántotta le a leplet a gazdasági szabályozók ered­ményrontó hatásáról. Olda­las statisztikák győztek meg arról: milyen más lenne itt minden, ha azok a fránya gazdasági szabályozók nem változnak meg. Nem sokat konyítok hozzá, de jó né­hány napja elmehetett jó néhány embernek e számso­rok összeállítására. De vesz- szen, aminék vesznie kell! Lényeg, hogy a rontásra fény derült. Azt mondják, a magyar nyelv magábazártságában fejlődésképtelen, a finom ár­nyalatok kifejezésére egyre több idegen szót, kifejezést kénytelen kölcsönvenni, el­sajátítani. Ezt tagadom. Tes­sék csak megnézni, hogy a két legélénkebb érdeklődést kiváltó közügyben: a fociban és a gazdasági életben mi­lyen változatosan, a lélek apró rezdüléseire is figye- ' lemmel tudjuk megmagya­rázni sikertelenségeinket. En­nek ma már egész iskolája van. Ezek után hadd legyek ün­neprontó! Gazdasági szabály­zóink valóban nem voltak mindenben tökéletesek, a szabályozás egész rendszeré­ről is dőreség lett volna azt feltételezni, hogy mentes minden hibától, ezzel együtt is közvetítette azonban gaz­dasági szervezeteinknek azo­kat a tudnivalókat, amelyek­nek helyes értelmezésével al­kalmazkodni képesek a gaz­dasági feltételek, a világ­piaci helyzet változásaihoz. Valahogy úgy van ez, mint a tengerjáró hajóval: ha már viharba került, okosabb az­zal törődni, miképp lehet abból épséggel kihozni, mint­sem azt számolgatni, hogy mi lett volna, ha nincs vi­har, ha nem északról, ha­nem délről fúj a szél. To­vábbá: mi mindentől fosz­tott meg bennünket az, hogy rontása tört ránk a dúló vi­harnak és így tovább. Kikö­tőbe érni — ez a kapitány feladata, aki menet közben üzenhet rádión az irányító- toronynak, ha nem érti, fél­reérti, helyteleníti a kapott jelzést, utasítást. Az utóbbi­akban azonban alapvetően az irányítótoronyban levőknek kell tisztán látniuk — figye­lembe véve természetesen a hajókról jövő jelzéseket is. Mert van magyarázata a rontásnak is, aminek vi­szont még egyetlen magyará­zat sem vette elejét! Kőváry E. Péter Emlékülés az évfordulón Hűnek lenni a kommunista elődükhöz Bemutatjuk a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolát A kommunista ifjúsági mozgalom megalakulásának 60. évfordulója alkalmából a KISZ gyulai városi bi­zottsága egész napos em­lékülést rendezett Gyulán a múlt év végén. Koszorú­zás! ünnepséget tartottak a gyulavári kerületben, Meggyesi Sándor emlékmű­vénél, ahol a helyi 4-es számú általános iskola Meggyesi Sándorról elneve­zett úttörőcsapata adott műsort, majd Szabó Lajos iskolaigazgató mondott ün­nepi beszédet. Ezt követően koszorút helyeztek el az emlékműnél a párt-, az út­törőszervezetek képviselői, Albel Andor, a KISZ városi bizottságának titkára, Rácz Gábor úttörőelnök és a mártír Meggyesi Sándor nővére. Az emlékülés délután a pártbizottság székházában folytatódott. Részt vett ezen dr. Marsi Gyula, az MSZMP városi bizottságá­nak első titkára, Dér Lajos, a városi tanács elnökhelyet­tese. A széksorokban ott ültek a jelenlegi KlSZ-tago- kon kívül a felszabadulást követő évek ifjúsági moz­galmának tagjai és a KISZ zászlóbontásának résztvevői. Ünnepi beszédet Rácz Gá­bor mondott: „A forradalmi Kommu­nista Ifjúsági Szövetség megalakulásának 60. évfor­dulóján szeretettel és mély tisztelettel hajtjuk meg az emlékezés zászlaját az ifjú­sági mozgalorh alapítói, első vezetői, harcosai, és mind­azok előtt, akik nemzedéke­ken át lelkesen, ha kellett életük árán is szolgálták if­júsági szövetségünk igaz ügyét, nemes céljait. Elis­merés és hála elődeinknek, akik a zászlóbontás napjai-' ban a fehérterror, az el­lenforradalom nehéz évei­ben, a felszabadulás utáni tevékenységükkel hozzájá­rultak ifjúsági mozgalmunk fejlődéséhez, felvirágoztatá­sához” — kezdte beszédét, majd részletesen beszélt az ifjúsági mozgalom történe­téről, amely szervesen kap­II „Talajjavítás” 1979-ról A Tiszántúli Talaj javító és Talajvédelmi Vállalat „Ta­lajjavítás” című üzemi lap­jának legújabb számában Mészáros István igazgató foglalta össze a vállalat 1978- as eredményeit, és idei ter­veit. Amellett, hogy a mun­kahelyi szociális ellátás szín­vonalát nem tudták a re­méltnek megfelelően növelni, így a munkakörülmények to­vábbi javítása ez évben is feladat marad, jó néhány tennivaló vár még a TTTV- re. Az utóbbiaknak súlyát legjobban az jelzi, hogy a vállalat által végzendő me­liorációkhoz mintegy 445 millió forint az állami támo­gatás, ebből 90 millió jut Békés megyére. Ez a törekvés a térségfej­lesztés célkitűzéseivel össz­hangban lehetőséget teremt a melioráció körültekintőbb megtervezésére, jobb minősé­gű kivitelezéré-e, a munkák legjobb tér- cs időbeli össze­hangolására, a kivitelezésben részt vevőik együttműködésé­re, az állami támogatás és a beruházó saját fejlesztési lehetőségeinek leghatéko­nyabb felhasználására. A terveik mellett a „Talaj- javítás” cikket közöl még a szocialista brigádvezetők év végi tanácskozásáról, a vál­lalati ifjúsági parlamentről, illetve a vállalat dolgozójá­nak, Kerekes Mihálynak ar­ról az újításáról, amellyel a TTTV országszerte dolgozó munkásainak kényelmesebbé, biztonságosabbá varázsol­hatják a velük együtt utazó otthonaikat, a lakókocsikat. Végül ebben a lapszámban szerepel a szocialista munka- verseny 1979. évi folytatásá­ra buzdító felhívás is. csolódott a kommunista párt hat évtizedes történel­méhez. Nem feledkezett meg a mostani KISZ-esek tevékenységéről, szocializ­must és országot építő mun­kájáról és az előttük álló feladatokról. Beszéde végén ígéretet tett arra, hogy a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség kész vállalni és tel­jesíteni mindazokat a fel­adatokat, amelyek ma és a jövőben rá hárulnak, nemcsak az ifjúság nevelésében, ha­nem a fejlett szocialista társadalom építésében. Hű­ek lesznek a kommunista elődökhöz, az ifjúsági szö­vetség hat évtizedes múlt­jához, megőrzik és tovább­fejlesztik hagyományait. Szót kért Ambrus János, a felszabadulást követő évek egyik ifjúsági vezetője, aki azt taglalta felszólalásában, mennyiben más volt az ak­kori ifjúsági vezetők mun­kája és az a lelkesedés, amely a kezdeti években jellemezte az ifjúsági mun­kát. A résztvevők ezután megtekintették a KISZ vá­rosi bizottsága által össze­állított dokumentációs anya­gokat tartalmazó albumo­kat, majd sokáig tartó ba­ráti beszélgetések következ­tek, amelyekben felidézték a „fényes szelek ifjúságának” áldozatos, lelkes munkássá- gát. d n Két héttel határidő előtt A „Vállalat Kiváló Bri­gádja” címre aspiráló szocia­lista munkakollektíva, a Hi­dasháti Állami Gazdaság hibridüzemében dolgozó „Achim L. András” brigád jó esélyekkel néz a munka- verseny-értékelés elé. Leg­főbb vállalásuk a KMP meg­alakulásának 60. évforduló­jára kibontakozott versen­gésben az volt, hogy üzemük az éves tervet december 31. helyett, december 20-ra tel­jesíti. Az időjárás ugyan többször keresztezte számí­tásaikat és a kukoricák kései érése is veszélyeztette fel­ajánlásuk megvalósítását, de minden nehézségen úrrá tud­tak lenni a munkák gyorsí­tásával, együttes helytállás­sal. Az eredetileg tervezett két kommunista műszakkal szemben négyet szerveztek, ebből kettőt a megyében fel­épülő szociális otthon javá­ra. A vállalt 420 óra társa­dalmi munka helyett végül is csaknem 900-at teljesítettek. Mindent egybevetve a hidas­háti hbridüzem, amelynek szinte valamennyi dolgozója egyben az Áchim-brigádnak is tagja, december 16-ra teljesítette éves tervét, s az­óta már születőben vannak a brigád 1979-re szóló felaján­lásai, amelyék között szere­pel többek között az is, mintegy 10—15 ezer forint értékben hintákat, sportesz­közöket készítenek társadal­mi munkában a muronyi napközi otthonnak. Budapesten, közel az Or­szágházhoz, az Alkotmány utcában van egy épület, amelynek kapujára táblát kellene kitenni ezzel a fel­irattal: „(Kövér) Ember, ki ide belépsz, hagyj fel minden reménnyel!” Már a lépcsősor alján olyan illatorgia csapja orrba a látogatót, hogy össze­fut a nyál a szájában. Ez ,a karcsú oszlopokkal, balluszt- rádokkal díszített ház ugyan­is a Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Főiskola. „limit fűzött, egye meg!” Esküszöm, ha nem várna — megbeszélt időre — a fő­iskola igazgatóhelyettese, dr. Csizmadia László, menten elindulnék körülnézni — az orrom után. De vár, s így tőle tudom meg, hogy az il­latfelhő a tanüzemből ered, népszerű nevén: a vendég­látóipari hallgatók „boszor­kánykonyhájából”. Bár a fő­iskola nem ,a termelőüzemek, hanem a vállalati központok­nak képez irányító szakem­bereket, tanárai azt vallják: hasznos, ha a hallgatók vé- gigjáják a szakma minden létrafokát, ha a gyakorlatban is megismeri^ azt, amit ké­sőbb ellenőrizni, irányítani fognak. Ezért aztán — ösz- szekötve a kellemest a hasz­nossal — a gyakorlati órá­kat koradélelőttre tették, hogy amit reggel főznek, azt délben egyék is meg. Maguk, a hallgatók látják el tehát „áruval” saját önkiszolgáló éttermüket, de még a főisko­la büféjét is. Délelőtt 11 óra, éppen vé­get ért a gyakorlati foglal­kozás „hivatalos” nevén: az ételkészítés technológiája tantárgy gyakorlati oktatása. A hallgatók felkerekednek, s meg sem állnak a mikrobio­lógiai laboratóriumig: nekik ugyanis nemcsak beszerezni, elkészíteni, és értékesíteni kell tudniuk az élelmiszere­ket, hanem megvizsgálni is. I Üzemgazdász oklevél A léposőház falán már­ványtábla hirdeti, hogy e fa­lak között, az egykori Keres­kedelmi Akadémián tanult 1907-től 1910-ig Korvin Ottó, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő harcosa, akit 25 esztendősen küldött halálba az ellenforradalom. — A felszabadulás után az épület különféle célokat szol­gált. Majd a szükség 1963- ban életre hívta a Felsőfokú Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Szakiskolát — idézi az intézet múltját dr. Csizma­dia László. — Hat esztendeig működött ilyen minőségben, ám ezalatt is készült mai hivatására: hat laboratóri­ummal, tanüzemmel, audio­vizuális nyelvkabinettel, kol­légiummal és könyvtárral gazdagodott, mígnem 1969- ben főiskolai rangra emel­ték. Bibliotékánkra különö­sen büszkék vagyunk — fűzi hozzá —, mert ez egyben a Belkereskedelmi Minisztéri­um vendéglátóipari szak- könyvtára is! Az igazgatóhelyettes segít­ségével megpróbáljuk átte­kinteni a főiskola profilját. Eszerint: a kereskedelmi ka­ron a kereskedelmi vállala­tok, fogyasztási szövetkeze­tek és más, kereskedelmi te­vékenységet is végző gazda­sági szervek számára képez­nek irányító szakembereket áruforgalmi, szervezési és gazdálkodási munkakörökre, esetleg nagyobb hálózati egy­ségek vezetésére; a vendég­látóipari kar a vendéglátó­ipari és idegenforgalmi vál­lalatok központi áruforgalmi, termelési, üzemeltetési, üzemgazdálkodási és szerve­zési szakembereit neveli, va­lamint a nagyobb hálózati egységek vezető munkakörei­nek betöltésére ad felsőfokú képzettséget. Végül van a főiskolán kiegészítő jellegű idegenforgalmi képzés is, amely a megfelelő tanulmá­nyi eredményű, és nyelvi fel­készültségű hallgatók számá­ra fakultatív idegenforgalmi tárgyak felvételét és külön államvizsga lehetőségét biz­tosítja. Sikeres államvizsga esetén a hallgatók kereske­delmi, vendéglátóipari, illet­ve vendéglátóipari és idegen- forgalmi üzemgazdász okle­velet nyernek. Belépés csak „öreg­diákoknak” Bekukkantunk egy pilla­natra az audio-vizuális kabi­netbe. Az üvegfallal boxokra osztott teremben síri csend, a növendékek ^fülhallgatóval figyelik a magnótekercsek is­meretanyagát. Angol óra. — Az első félév tananyaga mindig a nyelvi alapozást szolgálja — magyarázza hal­kan kísérőm —, a továbbiak­ban pedig a szakmai nyelv­be való bevezetést, illetve is­merkedést a különböző szak­szövegekkel. Tudja, mi „Nem az iskolának, hanem az élet­nek tanulunk”. A tervezői és a beruházás­szervezői munka január 1- től egyetlen vállalat kereté­ben összpontosul a mezőgaz­daságban és az élelmiszer- iparban; a MÉM jóváhagyá­sával az AGROBER-hez — a Mezőgazdasági Tervező és Beruházási Vállalathoz — csatolták az ÉLTERV-et, az Élelmiszeripari Tervező Vál­lalatot. Ily módon kialakult a mezőgazdasági tervezés, valamint az élelmiszeripari feldolgozó tevékenység egész folyamatát végigkísérő mű­szaki tervezői és szervezői vállalati központ, amely ki­bővített tevékenységi körénél fogva képes lesz arra, hogy egységes szemlélet alapján nyújtson segítséget az élel­miszertermelés valamennyi fázisának fejlesztéséhez, kor­szerűsítéséhez. A két vállalat egyesítését egyebek között az indokolta, hogy a mezőgazdasági terme­lést mind több gazdaságban egészíti ki az élelmiszerfel­dolgozó tevékenység és az élelmiszeripari üzemek is egyre gyakrabban telepítenek előfeldolgozó létesítményeket a „helyszínre” téesz-ekbe, ál­lami gazdaságokba. Másfelől felesleges egy időben két vál­lalatnál olyan tervezői gár­dát fenntartani, amely egy­magában próbál több-keve­sebb sikerrel megbirkózni a Ezt a célt szolgálják az el­méleti tananyaggal össze­függő 4 hetes koncentrált gyakorlatok és az ugyanilyen időtartamú, nyári .üzemi gyakorlatok is. A kereske­delmi kar hallgatói az első alkalommal- különböző ke­reskedelmi egységekben is­merkednek a raktározás, el­adás, bemutatás, árubeszer­zés tudnivalóival, majd — a nyári gyakorlaton — a kis- és nagykereskedelmi vállala­tok központjában, illetve központi raktáraiban tanul­mányozzák . az áruforgalmi tevékenység valamennyi fá­zisát. A vendéglátó karon az első a ‘ termelési gyakorlat, — meleg- és hidegkonyhán, cukrászüzemekben —, a má­sodik az értékesítési gyakor­lat, amelyet a V. félév után még egy kéthetes szállodai gyakorlat követ. A fakulta­tív hallgatóknak a főiskola idegenforgalmi gyakorlatot is biztosít a második évben. Az oktatás magas színvo­nalai a kitűnő felkészültsé­gű szaktanárok mellett, alap­szakmával rendelkező főis­kolai, illetve egyetemi vég­zettségű, nagy szakmai gya­korlattal rendelkező szak­emberek biztosítják. Maga az igazgatóhelyettes-, dr. Csizmadia László ugyan jogi doktor, de „mellesleg” szakképzett felszolgáló, és szakács, volt portásgyakor­nok, és étteremigazgató, ön­elszámoló. egységigazgató és főiskolai docens. A főiskola Tudományos Diákköre mindkét karon hír­nevet szerzett magának, ieg- sikerültebb tudományos dol­gozataival. A vendéglátósok Ínyenc Klubjának gasztronó­miai klubestjeire bejutni pe­dig nehezebb, mint a londo­ni Rotary Club-ba! Arra a tanári kar tagjain kívül leg­feljebb csak néhány egykori hallgató „öregdiák” kaphat belépőt: Demjén Sándor, a Skála Áruház, Lombosi Gá­bor, a Royal Szálló igazgató­ja, Niklai Ákos, az- Inter­continental vezérigazgató­helyettese, vagy a Belvárosi Vendéglátóipari Vállalat fő­nöke, Szigeti Andor. ők is elsősorban a tapasztalatcsere céljából. . mezőgazdasági, illetve az élelmiszeripari tervezés és szervezés sokrétű, de gyak­ran egymást „átfedő” felada­taival. Ezeket az „átfedése­ket” igyekszik fokozatosan megszüntetni az új nagyvál­lalat, amely több mint 4000 dolgozót foglalkoztat, és ma­gas szinten képzett műszaki gárdával rendelkezik. Az új szervezeti keretben várhatóan nagyobb haté­konysággal lehet foglalkoz­tatni a műszakiakat. Az ösz- szevonással szabaddá tett mérnököket, technikusokat a beruházási tevékenység je­lenleg legtöbb gondot okozó területén, a beruházás-szer­vezésnél foglalkoztatják majd.' Az AGROBER fokozatosan tovább bővíti a típusterve­ken alapuló műszaki fejlesz­tés egész rendszerét. Olyan új megoldást dolgoztak ki, •amely lehetővé teszi a ki­vitelezők számára az adott lehetőségekhez való rugal­masabb alkalmazkodást. En­nek lényege: nem magát az építményt, hanem a felhasz nálásra kerülő szerkezetet ti pizálják. Később lehetősé lesz arra, hogy a beruház« egyetlen kódszám „lehívásé val” rendelje meg az új lé tesítményhez szükséges szer kezetet. A Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat békéscsabai 40-es számú büféjének szocialista brigádja patronálja a Csaba utcai szociális otthon lakóit. A közelmúltban bensőséges ünnepségen megajándékozták az idős embereket Nyíri Éva Egyetlen vállalat kezében a tervezés és a beruházás Az BGROBER-hez csatolták az ÉLTERV-et

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom