Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-04 / 2. szám
1979. január 4„ csütörtök JZHil'MTcj SZERKESSZEN VELÜNK! Szigorú büntetést a rongálőknak! Már beszámoltunk arról, hogy karácsony éjszakáján vandál kezek milyen rombolást vittek véghez Gyulán. A Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalat vezetői ötezer forint pénzjutalmat ajánlottak fel annak, aki a vandál tett elkövetőinek nyomára vezeti az illetékeseket. Az eset annál is felháborítóbb, mivel köztudottan Gyula az egyik legtöbb virággal, zöld területtel rendelkező város nemcsak a megyében, hanem talán az egész Dél-Alföldön. Több olvasónk fordult már rovatunkhoz azzal, hogy a városi tanács illetékesei szigorú büntetést szabjanak ki nemcsak a már fentebb említett rongálókra, de azokra is, akik meggondolatlanul, felelőtlenül szemetelnek a városban, kiszedik a virághagymákat, kitépik a növényeket. A város vezetői több millió forintot fordítanak Gyula virágosítására, parkosítására. Mindezek ellenére néhányan mit sem törődve az erőfeszítésekkel, tetemes kiadásokkal, azzal akarnak „kitűnni”, hogy rongálnak, szemetelnek. Többször beszámoltunk már arról, hogy szocialista brigádok, — de egyszerű, városukat szerető lakosok is HWHMMMMHUMMUWHHMMMmMMMMWHMV Vajon mit hoz az új esztendő a Tótkomlósi Vegyesipari Szövetkezet bőrruházati üzemében? Papp Józsefné, körösladá- nyi lakos panaszlevelét, — amelyben kifogásolja, hogy a másfél hétig hordott fiúcsizmát nem cserélték ki, holott elvált a talp a felsőrészről, — a békéscsabai Centrum Áruházban kérésünkre megvizsgálták. Kiderült, hogy az ide vonatkozó rendelet értelmében az eladónő helyesen járt, amikor vállalta, hogy az áruház megjavíttatja a csizmát, nem cseréli ki. ... gyakori eset, hogy a kis méretű talpleválást néhány forintért megragasztják, s a csizma tartóssága nem változik. Sok esetben ez az előnyösebb a vásári f szempontjából is. Hasonló döntéseket a jövőben is hozunk. Jelen esetben ,a csizmát nyolc napon belül megjavították, de kiderült, ho— minőségileg nem megfelelő. Ezért Papp Józsefnét kártalanítottuk. A huzavonáéi elnézést kérünk, az eladónőt, az áruház vezetőit a jó szándék vezette. Szlávik Laj -- igazgató Szeghalmi olvasóink kérésére a Békés megyei Népű’ ság 1978. december 28-i számában, a Szerkesszen velünk rovatban leközölt egy fényképet, amely egy becsomagolt gépet ábrázol, a tejüzem udvarán. „Vajon meddig” — kérdezik az aláírók. Erre a közleményre a Sárréti Mezőgazdasági Tejüzemek Tejfeldolgozó és Tejértékesítő önálló Közös Vállalkozástól érkezett válasz: ... A kép alatti szöveg félreértésre ad alkalmat. A ládában ugyanis olyan külföldi tejcsomagoló gép van. melyet a rekonstrukciós beruházáshoz rendeltünk meg az eredeti kivitelezési határidő figyelembevételével. A gép nagy teljesítményű üzemeltetése termelésünk biztonságát, dolgozóink munkájának könnyebbé tételét szolgálná, tehát alapvető érdekünk annak használatba vétele. Sajnos, a kivitelezés elhúzódása miatt mi sem tudjuk, hogy meddig marad a gép a ládában. Ombódi Sándor igazgató — milyen tetemes anyagi hozzájárulással segítik a város szépítését, gazdagítását. Szinte az egész város megmozdult, amikor az ivóvíz-hálózatot fektették le, amikor kialakították á már Európa hírű Várfürdőt, amikor hozzáláttak a törökzugi 16 tantermes iskolp építéséhez. Dicséretes ez a társadalmi összefogás és ugyanilyen kollektív megmozdulást várnai ahhoz is, hogy megóvják a parkokat, a virágokat. Ha valahol, itt is szükséges a társadalom kiállása, hogy lefogják a romboló kezeket. f■■aaaaaaaap«aaaaaai aaaaaaaaaaaa Reklámozunk? Gondolom, sokan egyetértenek velem abban, hogy a reklámozások korát éljük. Reklámozzuk a jót, a rosszat. Reklámozzuk azt, ami van és ami nem kapható. És persze megállapítjuk a reklámból, hogy azok jók vagy csapnivalóan rosszak. Viszont mindenképpen odafigyelünk. Dühöngünk a buta reklámon (hadd ne hivatkozzak egyre se) és jólesik odafigyelni a szellemesre, a sokatmondóra. Nos, hadd térjek a lényegre. A napokban megyénk egyik halászcsárdájában (nem akarok reklámot csapni, ezért nem konkretizálok) a következő feliratot olvastam: „Akivel itt ülsz, nem a feleséged, nem árulunk el, bármilyen nagy a vétked, diszkréciónk teljes, ne fájjon a fejed, neked se mondjuk el — kivel volt itt nejed.” Nos, kinek hogy tetszik ez a „reklámszöveg"? Bevallom én szellemesnek tartom — de nem halászcsárdában a falon! Hogy akkor hol? Boccaccio: Dekameronjában! Gyanítom, lesznek akik vitatkoznak ezen. De azoknak el kell mondanom, hogy amikor ezt a szöveget olvastam, éppen a családommal voltam! B. V. Harisnyanadrág F. S.-né, lapunk régi olvasója, csanádapácai lakos írja a Szerkesszen velünk rovathoz, hogy olvasta a harisnyanadrágról közölt írást. Ezért elmondja, ő hogyan járt a 65 forintos, négyes számú kreppnylon harisnyanadrággal: „.. .akkora a feje, hogy legalább hat centivel hosszabb a 41-es lábamnál. Mivel magas szárú cipőben járok, így a szárából 8—10 centit begyömöszölök a lábbelibe. De mit csináljon az, aki félcipőben jár... ... hogy mehetett át a meón ilyen termék? Ezzel az államot is megkárosítják, mert van és még sincs! Elvittem reklamálni, de azt válaszolták: »-a nagyker nem mer a gyárnak szólni, mert attól fél, hogy legközelebb nem kap elég árut«. Hát akkor szóljunk mi, fogyasztók!...” Szeretnénk tisztasági versenyt nyerni Békéscsabáról, Szőlő utcai lakóktól kaptunk -levelet, amelyben többek között így írnak: „ ... szeretnénk tisztasági versenyt nyerni, de ez addig nem lehetséges, amíg a szomszédos utcákból is ide hordják a szemetet a Szőlő és a Forgács utca sarkára. Nem értjük, hogy engedheti meg a városi tanács és a köztisztasági vállalat, hogy másik utcába áthordják a szemetet. Karácsony előtt is sokat kihordtak, nem szállították, a szél vitte, kavarta a sok papírt, a kutyák pedig széthurcolták a csontokat stb.” Aláírók: Sicz György, Osváth Zoltán, Fenyvesi Pál- né, Hrabovszki Fái, Varga Pál. Szerkesztői üzenetek Kovács Mihály, Gyula: A levelét megkaptuk, észrevételeit köszönjük. Szíveskedjék panaszával a gyulai Városi Tanács kereskedelmi, illetve építésközlekedési osztályához fordulni. Tóth Mihályné, Csanádapáca: A Szerkesszen velünk egy héten csak egy alkalommal jelenik meg. Kedves köszönő levelét ilyen késve nem tudtuk közreadni, de tolmácsoltuk az illetékeseknek. m Balogh Károly, Békéscsaba: Levelét kivizsgálás céljából elküldtük az illetékes szervhez. A választ levélben közöljük. & Szilágyi Károly, Békéscsaba: A hozzánk küldött levélre személyesen, bővebben válaszolunk. Aggodalomra nincs oka. Horváth Józsefné, Orosháza, Csorvási u. 9. örülünk, hogy kinn jártak a szakemberek és helyszínen igyekeznék segíteni a probléma megoldásában: Reméljük, hamarosan véglegesen megoldódik a Csorvási út lakóinak gondja. Írjon máskor is, h,a tudunk, segítünk. Jó kívánságait köszönjük, az új évben erőt, egészséget kívánunk. Kérem a becsületes megtalálót Kétségbeesett levelet kapott szerkesztőségünk. Szele- zsán János kétegyházi lakos írja: „...1978. december 21- én, Orosházáról Békéscsabára elhozott személygépkocsijával egyik osztálytársam édesapja. Egy szürke bőröndöt — amelyben füzeteim, nagyon fontos iskolai felszereléseim, fehérneműim voltak — csak úgy feltette a kocsi tetején levő csomagtartóba. Csak a békéscsabai vasútállomáson vettük észre, hogy út közben lesett a bőrönd. Egy szürke fehér Wartburg sokáig villogott nekünk, de a barátom édesapja tovább ment. Ha a Wartburgos, vagy bárki visszaküldené címemre legalább a tankönyveimet és füzeteimet. A segítséget előre is köszöni:” Szelezsán János, 5741 Kétegyháza, Kossuth Lajos u. 11. szám. ■WUWWWWVWVWWVWMMWWVMWWWHVW Békéscsabán, a Lencsési úti lakótelepen egyetlen nyilvános telefon található — írják a lakók. — Sajnos, ez is elég gyakran elromlik. Pedig ahol több ezer ember él, gyakran kell orvos, mentő, stb. Sürgős segítséget kérnek elsősorban a kisgyermekes édesanyák, akiknek a telefon nem luxus MIT MOND A JOGSZABÁLY? P. Andrásné, Békéscsaba. Levelében azt írja, hogy terhességének 5. hónapjában egy másik munkakörbe irányították át. Az eljárás ellen csupán az a kifogása, hogy nem kérték ki a véleményét, bár az áthelyezés tényét nem bánja, mert új muhkakörében sokkal köny- nyebb a, munkája, mint korábban volt. így hát ezt szóvá sem tenné. Am más is történt. Keresete, ha nem is sokkal, de 100 vagy 150 forinttal csökkent. Ismerőseitől úgy hallotta, hogy szabálytalanul jártak el vele szemben. A terhes nőnek nem csökkenthetik a keresetét. Vajon mi az igazság? Leveléből nem tűnik ki, hogy egészségügyi szempontból mennyire volt indokolt az új munkakörbe való áthelyezés. A terhes nő egészségének védelme ugyanis független a vállalati szempontoktól. Ezzel kapcsolatban a jogszabály kimondja, hogy a vállalat a korábbi munkakörben elért átlagkeresetet köteles fizetni a terhes nőnek, abban az esetben is, ha egészségügyi szempontból megfelelőbb, de kisebb keresettel járó munkakörbe történt áthelyezés nem a terhes nő kérelmére, hanem a vállalat kezdemé- nvezése alapján történt. Terhessége 4. hónapjának kezdetétől orvosi vélemény alapján ön is kérhette volna állapotának egészségügyi szempontjából megfelelő munkakörbe való áhelyezé- sét. Ilyen esetben sem lehetett volna kevesebb a keresete, mint amennyi az előző átlagkereset volt. A munka törvénykönyve a terhes nő kérelmére történt, és orvosi véleményre alapuló ideiglenes áthelyezés esetén teszi kötelezővé a munkáltató számára a terhes nő új muhkakörében a korábbi átlagkereset folyósítását. Ez a szabály azonban nem zárja ki, hogy a munkáltató önkéntesen, tehát a terhes nő kifejezetten erre irányuló kérelme nélkül is eleget tegyen e kötelezettségének. Természetesen csakis akkor, ha valóban fennáll ilyen kötelezettsége, mely indokolt a terhes nőnek egészségügyi szempontból megfelelő más munkakörbe való áthelyezése. Minthogy az áthelyezésre okul szolgáló körülmények ez esetben is ugyanazok, mint a kérelemre történő áthelyezéskor, a munkáltatónak a korábbi munkakörben elért átlagkeresetet kell fizetnie az áthelyezett dolgozónak, ha az új munkakörével járó keresete kisebb a korábbinál. Ez utóbbi esetben a korábbi munkakörben elért átlagkeresetre való jogosultság szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a munkáltató áthelyezésre irányuló szándékában milyen körülményék játszottak szerepet. Ám akármilyen címen történik az áthelyezés, azt írásba kell foglalni, ahhoz a dolgozó hozzájárulása is szükséges. A munkakör megváltoztatása' a munkaszerződés módosítását jelenti. Márpedig a munkaszerződés csak a vállalat és a dolgozó közös megegyezése alapján módosítható. Amennyiben végleges áthelyezés történt, az azért is szabálytalan, mert az áthelyezést minden esetben írásba kell foglalni. A Legfelsőbb Bíróság munkaügyi kollégiumának egyik állásfoglalása félreérthetetlenül kimondja, hogy az alakilag is szabálytalan és nem közös megegyezésen alapuló áthelyezés esetén jogos a dolgozónak az eredeti munkakörére járó munkabérre való igénye. Kiss András, Békéscsaba. 1970-ben lett termelőszövetkezeti nyugdíjas. Azt kérdi, hogy a nyugdíjak emelésével kapcsolatos rendelet érinteni fogja-e az ő nyugdíját. Igen. Erről rendelkezik a Minisztertanács 1041/1978. (XII. 22.) számú határozata. E szerint havi 100 forinttal, legfeljebb havi 1800 forintra fel kell emelni a mezőgazdasági szövetkezeti tagok nyugdíját, akiknek öregségi, rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíját 1971. január 1. előtt állapították meg. (Dr. Serédi) A panaszosnak igaza volt Krajcs Jánosné, Szabadkígyós, Lenin út 66/1. szám alatti lakostól kaptunk panaszos levelet. Többek között szóvá teszi: ......a férj emmel 1978. november 27- én betértünk a szabadkí- gyósi cukrászdába. Pohárba öntéskor összékoccant az üveg és a pohár, melynek széle becsorbult. A pohár már korábban repedt volt... ... két hét múlva ismét elmentünk a cukrászdába, és legnagyobb meglepetésünkre kifizettették velünk a pohár árát. Szerintem jogtalanul. Szeretném megkérdezni azt is: szabad-e repedt poharat tartani a cukrászdában, vagy sem?” A levéllel felkerestük a Gyula és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet illetékes vezetőit, akik megvizsgálták kérésünkre az esetet. Kiderült, hogy ez esetben a levélíró Krajes Jánosnénak volt igaza. Utólag ugyanis nem lehet az eltört poharat megfizettetni. Minden esetben a pohár eltűrésekor kell tisztázni : a vendég, vagy a cukrászda illetékes dolgozójának. van-e igaza. Egyébként 'repedt poharat nem szabad tartani a cukrászdában. A szabadkígyósi cukrászda dolgozója, Stummer János, figyelmeztetésben részesült és kötelezték a pohár árának visszafizetésére. Meddig hordozzuk a „hordozható” tv-t? Terjedelmes levélben számol be a tv-készülék kálváriájáról szerkesztőségünknek Kopján-Kissné Zsemberi Mária és férje, Szeghalomról: „ ... Szegedről költöztünk Szeghalomra. Magunkkal hoztunk egy Junoszty típusú hordozható tv-készüléket, amit azóta jóformán csak „hordozunk” Békéscsabára és vissza. A Ramovill forgalmazású készülékek garanciális javítását nem vállalják a GELKA-ban, erre a Békéscsabai Generál Szövetkezet jogosult. ... Ha elhozzuk a megjavított készüléket, másnap már rossz. Az ünnepek alatt sem nézhettünk tv-t, mert hiába javították meg előtte, meg sem nyikkant... A Generálnak felvevőhelye nincs Szeghalmon, nekünk pedig se pénzünk, se időnk — folytatja a házaspár. — Azt is megnéztük, hogy mivel garanciális a készülék, ha mi visszük be, jár az útiköltség. A Generál egyik dolgozója azonban ránk ripakodott, hogy ne randalírozzunk. Szeretnénk végre nézni is, nemcsak hordozni a tv-t.” Válaszolnak az illetékesek
