Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-04 / 2. szám

1979. január 4„ csütörtök o Kimagasló eredmények a Békés megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatnál Az aktíva résztvevői figyelmesen hallgatják a vállalat igaz­gatójának beszámolóját Fotó: Béla Ottó 0 népgazdaság januárja Várossá avatták Paksot Szerdán várossá avatták Paksot, a nagy múltú Duna menti települést, amelynek fejlődéséhez az első magyar atomerőmű építése adott ko­rábban elképzelhetetlen len­dületet. Paks zászlódíszben ünne­pelte történetének e fontos állomását. Az* új rangja el­nyerése alkalmából rendem zett ünnepi tanácsülésen részt vett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnöke, dr. Abrahám Kálmán építésügyi és város- fejlesztési miniszter, K. Papp József, a Tolna megyei párt- bizottság első titkára, dr. Papp Lajos, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának el­nöke és dr. Szabópál Antal, a Tolna megyei Tanács elnö­ke. Ott voltak Tolna megye járásainak, városainak veze­tői, Paks lakosságának és az atomerőmű építőinek képvi­selői. Lázár György tolmácsolta az MSZMP Központi Bizott­sága, az Elnöki Tanács és a kormány üdvözletét, jókí­vánságait Hangsúlyozta, hogy Paks nem csupán a kilencvenhat magyar város egyike, hanem napjaink or­szágépítő munkájának ki­emelkedően fontos színtere is. Itt épül hazánk első atomerőműve, az a hatalmas mű, amely új lehetőségeket nyit a megye és a város la­kói számára, s amely kivé­telesen fontos szerepet tölt be egész népgazdaságunkban. Az atomerőmű külön rangot ad Paksnak, olyan várossá avatja, amely egész népünk alkotó munkájának, szocia­lista gazdaságunk lendületes fejlődésének, a Szovjetunió­val és a szocialista orszá­gokkal folytatott gyümölcsö­ző együttműködésünknek is élő tanúbizonysága. A to­vábbiakban külön tisztelet­tel és megbecsüléssel köszön­tötte az atomerőmű építőit, azokat a munkásokat, mű­szakiakat, vezetőket, a város ideiglenes lakóit, akik te­remtő munkájukkal idehaza és határainkon túl egyaránt hírnevet szereznek városuk­nak. Délután a Minisztertanács elnöke az atomerőmű építke­zését kereste fel. Ott Szabó Benjámin, az atomerőmű­beruházás kormánybiztosa kalauzolta és tájékoztatta az eddig végzett munkáról, á rohamosan növekvő további feladatokról. A szakszervezeti jogsegély- szolgálat kiterjesztése mel­lett foglalt állást szerdai ülé­sén a SZOT elnöksége. Az eddigi kedvező tapasztalatok alapján a már korábban ki­jelölt, vállalatokon túl az idén fokozatosan újabb munkahelyeken szervezik meg a jogsegélyszolgálatot önállóan vagy több vállalat számára közösen. A SZOT elnöksége elé ter­jesztett beszámolóból kitű­nik: a dolgozók helyeslik és igénylik a jogsegélyszolgálat munkáját, amely hozzájárult a törvényesség megszilárdí­tásához és egyúttal erősítet­te a dolgozók jogbiztonságát is. Már 1977-ben több mint 1600 helyen szervezték meg a jogsegélyszolgálatot, több mint két és fél millió állam­polgár számára. Csaknem 150 üggyel foglalkoztak, leg­alábbis a jegyzőkönyvek nyilvántartása szerint, de a valóságban sokkal több dol­gozó kért, illetve kapott se­gítséget, olyanok is, akik idegenkedtek a hivatalos el­járásoktól, akik nem veszik -szívesen, ha ügyüket jegyző­könyvbe rögzítik. A jogse­gélyszolgálat munkája túl­nyomórészt polgári ügyekre terjedt ki, de növekszik a munkajogi, társadalombizto­sítási kérdések aránya is. Ezenkívül sokan vették Hagyomány már, hogy az év első napjaiban a Békés megyei Élelmiszer-kiskeres­kedelmi Vállalatnál különbö­ző fórumokon számadást ké­szítenek az előző gazdasági év eredményeiről, tapaszta­latairól és megvitatják a so­ron következő legfontosabb tennivalókat. Így volt ez teg­nap, szerdán Békéscsabán, az SZMT székházában, ahol ez­úttal a középszintű vezetők, pártalapszervezeti titkárok, szakszervezeti funkcionáriu­sok, KISZ-vezetők, szocialis­ta brigrádok képviselői, bolt­vezetők számára aktívaérte­kezletet tartottak. Részt vett ezen dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános el­nökhelyettese, Rákóczi Fe­renc, a KPVDSZ megyei tit­kára, Frőhner Béla, a me­gyei tanács kereskedelmi osztályának munkatársa. A gazdasági eredményék ismertetése előtt a vállalat igazgatója, Krizsán Miklós, negyedszázados törzsgárda- tagság, a vállalathoz való hűség elismeréseként pénz­jutalmat adott át Korcsok Jánosnénak és Farkas Sán- dornénak, majd részletes át­tekintés következett az 1978- as év kiemelkedő sikereiről. Jólesően állapította meg az igazgató, hogy a vállalat fennállása óta az' elmúlt év volt a legsikeresebb. Bár még pontos, hivatalos mérleg nem készült, az előzetes fel­mérések alapján áruforgal­muk várhatóan eléri a 824 millió forintot, ami csaknem 100 millió forinttal haladja meg az előző évit. Ez a gya­korlatban azt jelenti, hogy a növekedés üteme megha­ladta a 13 százalékot, ami jó­val az országos átlag felett van. Nyereségük megközelíti a 17 millió forintot. Ez a rendkívül dinamikusn fejlő­dés jó alapot teremtett arra, hogy a dolgozóik átlagbérét is jelentősen növeljék, ennek mértéke 8,6 százalék volt. Számíthatnak-e az idén is hasonló ütemű fejlődésre? A válasz erre igen nehéz. Hi­szen az idén legfőbb cél a népgazdasági egyensúly hely­reállítása, ezért ezt figyelem­be véve kell a gazdasági nö­vekedés ütemét meghatároz­ni. A lakosság fogyasztásának növekedését 2,5—3 százalék­ban szabták meg. Ez pedig alacsonyabb az elmúlt évi belföldi felhasználásnál, ami töibb mint 6 százalék volt. igénybe a jogsegélyszolgála­tot államigazgatási ügyekben is. A SZOT elnöksége azt is megállapította, hogy a jog­segélyszolgálat egyik legna­gyobb gondja a szakember- képzés, ezért ezt a jövőben fejleszteni kívánják. Szerve­zett oktatási formában az ELTE Jogi Továbbképző In­tézete ad szakmai képesí­tést, illetve segíti a tovább­képzést. Ezenkívül — az ága­zati szakszervezetek szerve-» zésében — mind gyakorib­bak a továbbképző tanfolya­mok, konzultációk. Az elmúlt napokban me­gyénk közútjain megfeszí­tett erővel dolgoztak embe­rek és gépek. Tegnap, szer­dán a KPM Békés megyei Közúti Igazgatóság vala­mennyi sószóró gépe és hó­ekéje a megye főútjait járta. Tegnap délutánra valameny- nyi főútvonal teljes szélessé­gében hómentes volt. Az al­sóbbrendű utakon, — ahol sóztak — hókása fogadja az útrakelőket, ahová a sószó­rók nem jutottak el, ott le­taposott hó borítja a burko­latot. A KPM Közúti Igaz­Az idén várhatóan valame­lyest lassúbb ütemben nő a lakosság reáljövedelme. Még­is, a vállalat vezetői a jövő évi áruforgalom összegét 900 millió forintra tervezik, amit nemcsak elérni, hanem túl­teljesíteni is szeretnének. Hogyan érhető el mindez? Az aktíva résztvevői erre is feleletet kaptak. A jelenlegi­nél hatékonyabb munkával, az árualap biztonságosabb megtermelésével, mennyiség­ben és választékban. Üj üz­letek is épülnek ebben az évben, valószínűleg átadják Békéscsabán a KlSZ-lakóte- lepi, és Szarvason a vásár­téri ABC-áruházat. Persze ezekkel sem lesz könnyű el­érni a 900 millió forintos áruforgalmat. Mert ehhez a felsoroltakon kívül szükséges az egységes vállalati szemlé­let kialakítása, a fegyelme­A Körösök romániai hegy­vidéki vízgyűjtő területén az utóbbi napokban 35 milli- métemyi lehullott eső és a hóolvadás nyomán árhullám alakult ki a folyókon. A Fe­kete-Körösön másodfokú ár- vízvédelmi készültség van érvényben. A Fehér-Körös romániai szakaszán végig áradó, az árhullám tetőzése a gyulai vízmércénél csütör­tökre várható, másodfokú ér­ték körül. A Kettős-Körösön a vízügyi igazgatóság árvíz- védelmi készültséget ren­delt el. A tetőzés a békési vízmércénél csütörtökre vár ­gatóság Békés megyei üzem­mérnökségein elrendelték a legmagasabb szintű éjjel­nappali ügyeletet. Ez azt je­lenti; szükség esetén rövid idő alatt mozgósítják a gépe­ket, hozzálátnak az utak tisztításához, sózásához. A letaposott hó olvasztásá­ra a korábbi időszakhoz ké­pest lényegesen több sót használtak fel. Az útrakelők a megyei és az országos út- helyzetről telefonon érdek­lődhetnek Békéscsabán, a 12-966-os számon, vagy a 83-374-es telexszámon. zettebb munka, a takarékos­ság mind a munkaerővel, mind az anyaggal és ener­giával, a költségekkel. Ugyanilyen nélkülözhetet­len a termelékenység to­vábbi javítása, a szocialista munkaversenyben levő tar­talékok jobb kihasználása, a munka- és üzemszervezés, a teljes önkiszolgálás fejlesz­tése. Az alapos, minden részlet­re kiterjedő beszámoló után következtek a hozzászólások. Hogy a dolgozók mennyire magukénak érzik a vállalati tervek teljesítését, az kivi­láglott a hozzászólók nagy számából is. Legtöbbjük hasznos észrevételekkel, ta­nácsokkal igyekezett segíteni a vállalat vezetését, hogy az idei évre kitűzött nem kis feladatokat is sikeresen meg­valósíthassák. ható, másodfokú feletti ér­tékkel. A Sebes-Körös Berettyó- torkolat alatti szakaszára el­sőfokú árvízvédelmi készült­séget rendeltek el. A folyó romániai teljes szakaszán és a magyar felső szakaszán a vízállás az elsőfokú készült­ségi szintet nem érte el. Az árhullám tetőzése a körös- ladányi vízmércénél január 5-én várható. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság az árhullám fo­gadására felkészült, a védvo­nalakon a szükséges létszám- figyelő-szolgálatot folytat, ez idáig beavatkozásra nem került sor, az árhullám levo­nulása nem okozott gondot. A Körösökön levonuló ár­hullám következtében a bel­víz-csatornákon a gravitáci­ós kivezetési lehetőség meg­szűnt. Az utóbbi héten 25— 35 milliméter közötti csapa­dék hullott megyénkre, melynek hatására a belvíz- csatornák vízszintje emelke­dett. A szivattyúzásokat szükség szerint végzik. Je­lenleg 17 szivattyútelep üze­mel, s másodpercenként 34 köbméter vizét továbbítanak a befogadókba. A vízügyi igazgatóság, dolgozói a szük­séges vízkormányzást, a mű­tárgy-felnyitásokat lefagyás előtt elvégezték, így a csa­tornákon a belvíz levezetése is biztosított. A mi természetesen olyan lesz, amilyen­re a vállalatok több­ségének januárja sikerül, egész egyszerűen nem lehet másmilyen. Ahhoz tehát, hogy a népgazdaság január­ja jó legyen —■ azaz egybe­essék a tervcélokkal is, a társadalmi szükségletekkel is — vállalati jó januárok tömege kell. Ez utóbbiakhoz viszont elengedhetetlen... s itt hosszú lista következhet­nék, de hiszen a termelőhe­lyeken jól tudják, mi min­den a feltétele a folyamatos munkának, hogy a január olyan legyen, mint a többi hónap. Hosszú évek óta ugyanis nem olyan. Egészen pontosan: az iparágak, ipar­csoportok tekintélyes részé­nél nem olyan. Előttünk 1978 hónapjainak ipari termelési adatai. A sta­tisztika tizenkét hónap át­lagából alakít ki egy muta­tót, s ehhez méri a havi időszakokat. Hegyek és völ­gyek, olykor már-már szir- tek és szakadékok váltako­zása ez, s e változatosság az, ami nem gyönyörködtet, sokkal inkább elgondolkod­tat. Hiszen elgondolkodtató, mi több, meghökkentő, hogy 1978 januárjában a tizenkét hónap átlagának mindössze 71,5 százalékát érte el a termelés a műszeriparban, 84 százalékát a gyógyszer- iparban, ahogy a fafeldol­gozásban, a textilruházati iparban is jócskán elmaradt az átlagtól. A szocialista ipar egésze 1978 januárjá­ban kereken kilenc száza­lékkal teljesített keveseb­bet, mint a havi átlag, s azért, mert iparágaink több­sége akkor fújta ki magát... De csak a többség, s nem az iparágak mindegyike! Amivel kimondtuk: lehet egyenletesen, szervezetten, nagy eltérések nélkül is dolgozni. Kézenfekvő: néhány ipar­területtől balgaság lenne ugyanazt várni januárban, mint májusban vagy szep­temberben. A tégla- és cse­répgyártás, a sörtermelés, a mész- és cementkibocsátás például okkal kötődik az úgynevezett szezonális inga­dozásokhoz. Igen ám, de másfajta tények is előttünk sorakoznak, olyanok, ahol a kényszer csikarja ki a fo­lyamatosságot, a nagy telje­sítménykülönbségek elkerü­lését. Így van ez a villamos- energia-iparban, a kőolaj- és földgázkitermelésben, . a szerves és szervetlen vegy­iparban, a papírgyártásban. A kényszer megjelenési for­mája persze sokféle: hol a technológia, a termelőbe­rendezések működtetésének technikai hogyanja ez a kényszer —+ például a fo­lyamatos üzemű kőolajfel­dolgozásban —, hol pedig a fogyasztás, felhasználás dik­tátuma. A lényeg azonban most nem az ok, hanem az okozat, a folyamatos, meny- nyiségében is nagyjából egyenletes termelés, áruki­bocsátás. Ami bizonyíték a szirtek és szakadékok elke­rülhetősége mellett, a haj­rák és a sétálások időszaká­nak váltakozásával szem­ben. Szám­Nyeremény­végződés százalék 009 50 027 25 050 50 063 25 090 25 094 50 182 25 212 25 221 25 228 25 Illenék az első munkana­pon úgy dolgozni, mint a hetvenkilencediken vagy a háromszázadikon; 1978-ban 306 munkanap volt. Az il­lemnél azonban fontosabb az érdek: nagyon nehéz, olykor szinte lehetetlen no­vemberben és decemberben pótolni azt, ami a januári, februári „kiengedés, leeresz­tés” adóssága. S ha sikerül is, a költségek, a fajlagos ráfordítások tetemes emel­kedése mellett — amit vizs­gálatok igazolnak — megy ez végbe, csökkentve a vál­lalati nyereséget épp úgy, mint a népgazdasági tiszta jövedelmet. Hallani most olyan véle­kedéseket, hogy az 1979. évi terv visszafogottabb, szeré­nyebb célokat megfogalmazó, azaz — ezt sugallja a ve­szélyes okoskodás — teljesí­tése könnyebb, egyszerűbb, mint a korábbi feladatoké volt. Amit akár el is hihet- nők, ha vállalnánk a régi cipőben járást, a százalékok mechanikus összevetését, hi­szen igaz, az ipari termelés négy, az építési-szerelési tel­jesítmény egyszázalékos nö­vekedése 1979-ben kisebb emelkedőnek látszik, mint amit megtettünk 1978-ban. Végzetes hiba lenne, ha a termelőhelyek a puszta szá­zalékok latolgatásával jelöl­nék ki lépteik ritmusát. A mennyiség szerényebb töme­ge a minőség- és hatékony­ságjavítás feladatainak ár­nyékában állhat csupán, s nem a fő helyen! Pontosan a célok átsoro­lása az, ami megköveteli az ésszerű tempót, az araszol- gatás és a rohanás száműzé­sét a műhelyekből. Amihez gondolkodás- és szemlélet- módunk sokféle elemét is újra kell rangsorolni, észre­venni: az idő alapvető ter­melési tényező! A szocialista ipar 1978 januárjában egy munkanapra vetítve 1,9 mil­liárd forintot kitevő árut ér­tékesített, októberben vi­szont 2.8 milliárdnak megfe­lelőt. N em arról van szó, hogy minden áron és mindenütt sikerhó­napot csináljanak a január­ból, hiszen ahol baj van a gazdaságossággal, ott nem okvetlen a nagy árutömeg a megfelelő bizonyítvány a kö­zösség igyekezetéről. Arról van szó, hogy az évet átfogó feladatok időarányos részét januárban kell végrehajta­ni, s nem júniusban vagy decemberben. Arról van szó, hogy minden munkanapnak megvan a jelentősége, szere­pe, súlya, azoknak a januári napoknak is, melyeket né­mely helyen úgy töltenek, na lássuk, mit csinálunk — majd februárban. Az év ja­nuár másodikán kezdődött, minden munkahelyen, min­den foglalkoztatottnak. Eny- nyi az egész. Ez az ennyi azonban meghatározója le­het annak, milyen lesz mun­kánk közege, a munkavég­zők - közérzete október táján, s milyen lesz a népgazdaság decembere, mindannyiunk esztendei mérlege. Szám­Nyeremény­végződés százalék 351 25 353 50 407 50 514 25 521 250 630 100 645 100 679 25 808 25 849 25 betétkönyvet kiállító OTP-fiók, A nyereményösszeget a postahivatal, vagy takarékszövetkezet, január 18-tól fizeti ki. (MTI) Kiterjesztik a szakszervezeti jogsegélyszolgálatot A SZOT elnökségi ülése Levonulóban az árhullám a Körösökön lavultak az útviszonyok Veress Tamás Nyereménybetétkönyv-sorsolás Az Országos Takarékpénztár szerdán, Budapesten tartotta a nyereménybetétkönyvek 1978. IV. negyedévi, sorrendben 110. sorsolását. A húzáson az 1978. december 29-ig váltott és a sorsolás napján forgalomban lévő nyereménybetétkönyvek vettek részt. Mindazok a betétkönyvek, amelyek sorszámá­nak utolsó három számjegye (számvégződése) megegyezik az alább felsorolt számokkal, az 1978. IV. negyedévi átlag be­tétüknek a számok mellett feltüntetett százalékát nyerték:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom