Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-06 / 287. szám
1978. december 6., szerda o Ifjúsági parlamentekről jelentjük Kiriteladány A körösladányi Magyar— Vietnami Barátság Tsz-ben a 800 aktív dolgozó 38 százaléka 30 év alatti fiatal, érthető, hogy a szövetkezét vezetősége nagy jelentőséget tulajdonít részvételüknek a gazdasági és közéleti tevékenységben. A szombaton megtartott ifjúsági parlament Papp Károly tsz-elnök beszámolójával kezdődött, a két évvel ezelőtt hozott határozatok és az ifjúsági törvény végrehajtásáról. Beszámolójában az elnök elmondta, hogy a határozatok végrehajtása jó, a fiatalok mind aktívabban veszik ki részüket a közéletből. Örvendetesen magas a szakmunkás-képesítést megszerzettek száma, ennek növelése érdekében jó kapcsolatot tartanak fenn a gyomai szakmunkásképzővel, s igyekszenek megismertetni tevékenységüket a helyi általános iskola tanulóival, abban a reményben, hogy végzés után mind többen keresnek munkát a szövetkezetben. Segít a tsz a fiatalok letelepedésében is. A múlt évben 8, az idén 6 fiatal építkezett a szövetkezet segítségével, 2 család kapott szolgálati lakást, az idén várhatóan négyen kap- _ nak építkezésre alkalmas telket. Az anyagi lehetőségeknek megfelelően támogatják a sportot, tavaly 26, az idén 16 ezer forintot fordítottak ilyen célra. Még mindig nem kielégítő az üdültetésben részt vevő fiatalok aránya, a jövőben ezt emelni kell. Jelentősen javultak az utóbbi két évben a munkakörülmények, új szociális létesítmények kezdték meg működésüket, mind többen veszik igénybe az üzemi étkeztetést. Kédvező a fiatalság részvétele a tsz vezetésében, ifjúsági felelősükön keresztül mind többen kapnak szót a döntéseknél. Az elnöki beszámoló után 17 beérkezett kérdés megválaszolására került sor. Szó esett a szakmai továbbképzésről, annak rendjéről. Válaszában Papp Károly elnök elmondta, hogy a technikai fejlődéssel együtt parancsként jelentkezik a szakmai továbbképzések igénye, a vezetőség és a felsőfokú képzettségű dolgozók a lehetőségekhez mérten mindent megtesznek azok szervezett kielégítésére. Igyekszenek minden dolgozójuknak biztosítani a munkaköréhez szükséges képesítés megszerzését. Kérdésként szerepelt a fiatalok megbecsülése. A válasz pozitív volt, hárman kaptak közülük miniszteri kitüntetést, öten pedig kiváló dolgozók lettek. Jelentős problémaként merült fel a parlamenten a kötelező 2500, illetve 3000 órát ez évben már ledolgozott tagok további foglalkoztatása. Válaszában az elnök elmondta, hogy helyileg nem tudják megoldani a kérdést, ezért a fiatalok javaslatára felsőbb szervek felé továbbítják a javaslatot, miszerint a melléktevékenységben foglalkoztatottak munkaidő- keretét növeljék meg. Jelentős szerepet kapott a parlamenten az óvodai ellátás kérdése. Mint kiderült, többen elégedetlenek a jelenlegi helyzettel. Válaszában Kiss Gyula, a község tanácselnöke megígérte, kivizsgálják és megnyugtatóan rendezik az óvoda problémáit. A további hozzászólások is azt tükrözték, hogy a fiatalság érzi a szövetkezet és a község problémáit, szóba kerülték a falu útjainak rossz állapota, a szolgáltató- tevékenység elégtelensége. A kérdések és válaszok után a kétéves intézkedési terv megszavazására került sor. A jelenlevők kis módosítással, egyhangúlag elfogadták a tervezetet. A módosítás abban áll, hogy ne csak évenként, félévenként is ellenőrizzék a végrehajtást. Mint Kiss Istvánná, a járási pártbizottság jelenlevő munkatársa mondotta zárszavában, jó hangulatú, őszinte légkörű parlament volt a körösladányi Magyar —Vietnami Barátság Tsz- ben. Békéscsaba A KPM Békéscsabai Közúti Igazgatósága az ifjúsági parlament előkészítéséhez 130 kérdőívet adott ki. A fiatalok a feleletet a kérdések mellett feltüntetett 3 válasz valamelyikének az aláhúzásával jelölték meg és a kérdőíveket aláírás nélkül juttatták vissza. Így teljes volt a titoktartás, mert úgy vélem, hogy az aláhúzásokból még egy grafológus sem képes megállapítani a „tettes” kilétét. Csak az a kérdés: jó-e az őszinteségre való nevelésnek ez a módszere vagy sem? Igaz, a feleletekből kitűnik, hogy a válaszadó fiatalok javarészt elismerően nyilatkoztak az igazgatóság munkájáról, tevékenységéről, a dolgozók körülményeiről. Például arra a kérdésre, hogy megvan-e elégedve a munkahelyével, 90 százalékos volt az igenlő válasz. Kevésbé tartják azonban igazságosnak az anyagi ösztönző elosztását, többen kifogást emelnek a munkahelyi légkör miatt, a munkaversennyel kapcsolatban is elég sok (30 százalék) az olyan vélemény, hogy „mondják, tehát csináljuk”, 20 százalék pedig határozottan ellene van. A tanácskozáson, amelyet december 2-án tartottak, a kérdőívekkel kapcsolatos és a részvevők által felvetett kérdésekre igyekezett választ adni Boros József igazgató, továbbá Meliska György szb- titkár és Rózsa Imre KISZ- titkár. Szó volt többek közt a lakásépítési és vásárlási kölcsönről, az üdülési lehetőségről, a munkaidőről, a béremelés és a jutalmazás elbírálásának módjáról, arról is, hogy mindenkit a szakképzettségének megfelelő feladattal bízzanak meg. Beszéltek az itt-ott tapasztalható szervezetlenségről is. Polczer Ferenc személyzeti felelős a továbbtanulási lehetőségekről adott tájékoztatást. A tanácskozáson részt vett dr. Mizó Mihály, a Vásárhelyi Pál Útépítési és Földmérési Szakközépiskola igazgatója. Az iskolából sok diák került a közúti igazgatósághoz és vannak felnőtt tanulók is. Elsősorban őket kérte, hogy eredményes munkával járuljanak szocialista társadalmunk erősítéséhez, amivel a béke ügyét is szolgálják. A fiatalok részéről csupán néhány hozzászólás hangzott el, nem alakult ki vita, mint ahogy az véleményem szerint célszerű lett volna. A jogról, a különböző kedvezményekről pedig több szó esett, mint a kötelességről. Bizonyára nincs a fiatalok munkája, magatartása miatt különösebb kifogás, de nem árt ismételni azt a régi igazságot, hogy valamit csak valamiért lehet elvárni. P. B. öcsán, a Vörös Október Termelőszövetkezet tagjai évente mintegy kétszáznegyven hízóbikát nevelnek. Szállítás előtt az állatokat alaposan megvizsgálják (MTI-fotó: Fehérváry Ferenc felvétele — KS) Természetvédelmi terület Természetvédelmi területté nyilvánították a nagykőrösi Strázsa-dombot. A város határában levő mintegy 28 hektáros terület egykori funkciója miatt kapta a nevét. Mivel magasabb a környező homokbuckáknál a hajdan nagy gulyát legeltető pásztorok itt állították fel őreiket. A táj homokvilága igen kevés helyen maradt meg ilyen természetes állapotban, s a védetté nyilvánítással lehetőség nyílik a mesterséges beavatkozások korlátozására. Az új természetvédelmi terület faállományának több mint fele akác, egyharmiadát tölgy, 10 százalékát a fekete- nyár adja. Gyakoribb cserjéi a galagonya, a kökény és a sóskaborbolya. Más földrajzi társulásoktól megkülönböztető fajai a homoki kikerics és a homoki cickafark. Befejeződött a Nyugati pályaudvar úgynevezett West-end oldala régi vasszerkezetének felújítása. A szakemberek megkezdték az új elemek beépítését. Képünkön: sarokelemek beemelése folyik (MTI-fotó: Ruzsonyi Gábor felvétele — KS) Pedálszelep- és alkatrészgyártás Tovább fejlődik a MOM battonyai gyáregysége fos feladata volt még az üzemegységnek az olaj- és légfékalkatrészek forgá« csolása. A november végi záráskor jó volt az üzem időarányos tervteljesítése, a teljesítmény egyre növekszik, és ezzel párhuzamosan javul a minőség is. A fejlődést nagyban elősegíti a munkáskollektíva fiatalos lendülete és a nemrég beindult szocialista versenymozgalom. Jelenleg három munkabrigád küzd a szocialista címért és ezek a kollektívák a munkáslétszám 40 százalékát tömörítik. A battonyai üzem rendkívül dinamikus fejlődését mutatja, hogy 1979-es tervük az idei háromszorosa. Ennek a feszített tervnek a teljesítéséhez is megvannak az előfeltételek, rendelkezésre áll a szükséges gépi kapacitás és nincsenek munkaerőgondjaik sem. így — bár még meg sem kezdődött az új esztendő — máris arról beszélnek Battonyán, hogy ezt az alaposan megemelt tervet is túlteljesítik. L. L. Új műhelycsarnok Mintegy másfél évi forgácsolt alkatrészgyártás után most késztermék kibocsátására készül a MOM battonyai üzemegysége. A jövő évben 65 ezer darab pedálszelep készre gyártását tervezik az üzemegységben és ezek a szelepek a járművek fékberendezéseinek nélkülözhetetlen tartozékai. A profil átvétele — ezt a terméket eddig a MOM kalibergyárában készítették — folyamatosan és a terv szerint ment. A jövő hétre várják Battonyán a célgépek megérkezését és a telepítés után rögtön megkezdődik a pedálszelep gyártása. A zömmel fiatalokból álló munkáskollektíva felkészülten várja a feladatot, mert erre mint a fogadó, mint az átadó egyformán előkészült. Ez év augusztusa óta például 10—15 battonyai folyamatosan dolgozott Budapesten, a kalibergyárban és sajátította el a gyártás, szerelés folyamatait. A betanulás során november végéig 12 ezer 500 pedálszelepet szereltek össze a battonyaiak, és bár a munkát Budapesten végezték, de ennek értékét, a csaknem 6 millió forintot a battonyaiak javára könyvelték már. Ebben az évben a pedál- szelep-telepítés mellett fonDévaványán A Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet dévavá- nyai üzemének több mint 80 dolgozója napjainkban igen korszerűtlen körülmények között végezheti munkáját. Azonban — ahogy a szövetkezet vezetői számolják — ez az állapot a jövő év közepére megváltozik. Történt ugyanis, hogy egy új beruházásba kezdtek: a korábban kisajátított területen egy vasváz szerkezetes, 500 négyzetméteres új üzemcsarnokot építenek, amely mintegy 500 ezer forintba kerül. Ennek nagyobb részét a már régóta ismert, s kiválóan működő asztalosaik foglalják el. Rajtuk kívül ide költözik az a 15 fiatal leány és asszony, akik idén szeptember óta a szövetkezet tagjai. Ök jelenleg a lámpatestek alkatrészeit és jelzőkürtök összeszerelését végzik, ezzel segítve a központi telepnek. Az idei négy hónap lényegében a betanulási idő, s előreláthatólag az új csarnokba való költözéstől kezdve olyan gyakorlatra tehetnek szert, hogy önállóan is összeszerelhetik e termékeket. Jelenleg a csarnok téliesí- tése folyik. Az új, tágas műhellyel megoldódik egy régi gond is, ugyanis az asztalosoknak mind ez eddig nem volt megfelelő helyiségük munkájukhoz. A gépeket korábban nem is tudták úgy elhelyezni, hogy megfelelő munkát végezhessenek. Az új műhellyel a régi épület felszabadul, s az átépítése, korszerűsítése után szociális helyiséggé alakítják át. Az új csarnok átadása után a vezetők elképzelése szerint a jövőben 50 női dolgozót szeretnének fog-' lalkoztatni a lámpatest ösz- szeszerelő műhelyben. Számításaik bizonyára megfelelőek, hiszen, mint oly sok városunkban, Szarvason sincs már szabad munkaerő. Számítógépek a mezőgazdaságban A mezőgazdasági nagyüzemekben mind több helyen vezetik be a számítógépes adatfeldolgozást: az egyenként több százmillió forintos termelési értéket előállító gazdaságokban a mezőgazdasági ügyvitelszervezési iroda segítségével számítógépekkel teszik biztonságosabbá, könnyebbé a gazdasági döntéseket, a belső tartalékok feltárását, az üzemegységek irányítását, valamint a különféle szakmai adaték nyilvántartását. Az utóbbi 5 évben 250 millió forintos beruházással 900 könyvelőgépet vásároltak a termelőszövetkezetek és 400 gazdaságban teljes egészében átálltaik a gépi ügyvitelre. A belső információs rendszer korszerűsítését jól segítette a PM—MÉM-rendelet, amely a gépi adatfeldolgozás megvalósításához 40 százalékos állami támogatást biztosított. A számítógépes programokat a mezőgazdasági üzemek, ben -két formában valósítják meg. Az egyik lehetőség, amikor a gazdaság kisebb teljesítményű elektronikus számítógépet vásárol a hozzá tartozó adatrögzítő tárolókkal együtt. Ilyen berendezést alkalmaznak két fővárosi gazdaságban — a Rozmaring és a Duna Tsz-ben —, valamint a nádudvari Vörös Csillag Tsz-ben. Jövőre a rákospalotai Rákosmezeje Tsz-ben is ilyen berendezéssel korszerűsítik a murikat. A másik lehetőség : több nagyüzem összefogásával elektronikus számítógépközpontot, tehát egy nagyobb gépegységet tartanak fenn. Az első ilyen számítóközpontot a mezőgazdasági ügyvitelszervezési irodában alakítják ki: R—22-es számítógépet alkalmaznak. Több nagy tsz kapcsolódik be ebbe a központi „nyilvántartásba”, egyebek között a fővároc tejellátásána,^ egyik fontos -gazdasága, a dunavar- sányi Petőfi Tsz, ahol a tehenészet számítógépes termelésirányítását bízzák a komputerre. Az iroda a Hajdúságban is dolgozik számítógépes központ kialakításán, terv szerint ezt az önálló komputerközpontot a Hajdúsági Agráripari Egyesülés vállalatai és gazdaságai üzemeltetik majd várhatóan 1980-tól.
