Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-06 / 287. szám

1978. december 6., szerda Képernyőn a televízió Az első fekete-fehér televíziós készüléket 1926-ban mutat­ták be Londonban. Meglehetősen hosszú idő telt el, míg Ma­gyarországon is megismerkedhettünk a technika eme cso­dájával. A karrier annál hamarabb következett be, hiszen alig húsz év alatt csaknem telítődött a piac. A legutóbbi fel­mérések szerint ugyanis hazánkban ezer lakosra 244 tele­vízió jut. „Igen, ezért a világért küzdöttem...” 90 évvel ezelőtt született Szakasits Árpád JEGYZET Egy utca panaszai A minap Békéscsaba leg­kiterjedtebb kerületében, ré­gi, szinte történelmi nevén, Jaminában volt dolgom és annak is egyik hosszú utcá­jában, a Fiumei utcán, mely a nagy múltú téglagyárat határolja a vasúti híd felőli oldaláról. Hogy ezt annyira körül­írom, nyilvánvaló oka van. Az Orosházi útról ugyanis sötétedés után hajtottam be gépkocsival a jelzett utcába és bizony csaknem fennakad­tak a tengelyek a gidres- gödrös útvonal „hullámain”, meg a téglagyári szállítások könnyítése miatt kibetono­zott bekötő út torkolata és a Fiumei út találkozásánál képződött hatalmas víztócsa szélein. Sikerült átevickélni valahogy célom felé. Am a megadott házszámot sehogy sem találtam. Jó néhány égő hiányzott a villanyoszlopok közvilágítást szolgáló búrái alól. Gyalog kerestem a há­zat, majd hozzám szegődött valaki az utcából, s míg folytattuk az utat, ömlött be­lőle a panasz, meg a difcsé- ret is Jamina helyzetéről. — Sok minden jóra fordult ebben a munkáskerületben. Vannak már áruházaink, or­vosi rendelőink, a járdákat is megvizsgálták már szinte mindenhol. Egészen új lakó­negyed épül családi házakból a kerület szélén. £n magam is sok társadalmi munkaórát dolgoztam azért, hogy víz­vezeték, járda legyen az ut­cákban és sokat áldoznak er­re a jaminai üzemek is. Most is hordják a téglagyár­ból a törmeléket az utcák feltöltésére... Csak hát... ezt is valahogy okosabban kéne csinálni. Először felmérni, de igazságosan, hogy hol van er­re a legnagyobb szükség és sorrendben csinálni. Nézze a Fiumei utcát. In­nen reggelente harminc­negyven gyereket öltöztet fel szépen az anyjuk, hogy is­kolába menjenek. De mire kiérnek az Orosházi útra, ha esik az eső, nyakig sárosak, mert sok helyen, még a jár­dán sem tudnak átmenni. Pedig néhány kocsi törmelék megoldaná ezt, nem is ke­rülne sokba, hiszen a gyár mellett vagyunk. De hát, ki szól a mi érdekünkben? Vagy ha szólunk, mint például a kiégett villanykörték miatt is, vagy egy éve szólunk már — elengedik a fülük mellett. Egy utca panaszai ezek, de folytathatnám a sort az egész Orosházi út környékén lakók véleményével... Szé­pen megcsinálták a legfor­galmasabb utunkat, csak egy­re nem gondoltak. Arra, hogy azon — az Orosházi útról van szó — gyalogosok is át­kelnek. Most úgy, hogy ide- oda kapkodják a fejüket, s cikcakkban szaladnak az autók elől. Mert egyetlen zebra sincs a forgalmas úton. Legalább a legnagyobb ke- reszteződéseknél^ jelölnének ki gyalogosátkelő-helyeket is ! Olyan sokba kerül ez? ... Na, itt van a 42-es szám. Nem is látná, hiszen itt sincs villanykörte... Hát, viszont­látásra. Ha tényleg az, ami­nek mondta magát, megír­hatná az újságba, amiről be­széltem, hátha lenne foga­natja ... Minden jót... Varga Dezső Mindezekből az követke­zik: manapság nehezebb el­adni egy-egy 'készüléket mint régen. Ugyanakikor az igé­nyek is változnak. Kérdés: hogyan tudják ezt kielégíte­ni, milyen a választék? Szűkült a választék — Ki vesz ma nálunk te­levíziót? Simon István, a békéscsa­bai Univerzál Áruház mű­szaki osztály vezetője: — Egy részük a tízéves, vagy ennél is idősebb készü­lékét cseréli 'ki. Aztán itt vannak az új lakásba költö­zőik, a nyaraló- és gépkocsi- tulajdonosok. akik a hordoz­ható készülékeket vásárol­ják. Előfordul, hogy valaki csupán divatból költ mo­dernebb vonalú televízióra — Most mit tud ajánlani az érdeklődőknek? — összesen mintegy 10-12 változat található a polco­kon. Az Orion-gyártmányok közül az Uránus kivételével minden típus megtalálható. A Videoton termékeinél már több gond van, hiszen hiány­cikk a Gold Stár és a Sen- son Stár. Nem is szólva az NDK-ból behozott olcsó ké­szülékről. De még így sem panaszkodhatunk: novem­berben például 150 fekete­fehér televíziót értékesítet­tünk. Ez mind szép, de azt is látni kell: az igazi válasz­téktól még nagyon messze vagyunk. A készülékek álta­lában g lkává színében, a ké­zelőgombok elhelyezésében, a képcső méretében, az el­nevezésben különböznek egy­mástól. A műszaki paramé­terek szinte 'azonosak. Kovács Gyula, a Vidia Vas- és Műszaki Kereskedel­mi Vállalat kereskedelmi osztályának helyettes veze­tője: — Az utóbbi években va­lóban szűkült a választék. A Videotonnak jelenleg négy típusa van forgalomban, a korábbi tizenkettővel szem­ben. Nincs ebben semmi rossz, la hangsúly a készülé­kek korszerűségén van. — Viszont sokszor úgy érezzük, kevesebb gomb is elég lenne, nem tudjuk ki­használni az előnyöket. — A híradástechnikai cik­keknél mindig a jövőt kell figyelembe venni. Elképzel­hető, hogy ma még nem min­denütt lehet nézni az összes elméletben vehető progra­mot. Megyénknél maradva : jövő év júliusától a szentesi adó is sugározz^ a második csatorna műsorát. Éppen ezért értelmetlen lenne egy- normás készüléket venni. Mit tud a modulrendszer? — Az őszi BNV-n már megjelentek la modulrendsze­rek. Mi ennek a lényege? — Ezek a készülékek tel­jesen tranzisztoros felépíté­sűek integrált áramkörrel, komputertechnikával vtamnak ellátva. Az utóbbi azt jelen­ti: a szerelvények ia számí­tógépgyártásban alkalmazott kártyarendszerben készülnek. Figyelemre méltó, hogy a részegységek külön nyomta­tott lapokon helyezkednek el, amelyek cserélhetők. Köny- nyebb a javítás, kevesebb az áramfelvétel. Megbízhatóság, hosszabb élettartam, és még sorolhat­nánk a szebbnél szebb jel­zőket. A szervizek szakembe­rei azonban aligha maradnak munka nélkül. Simon István, Univerzál : — Véleményeim szerint a minőség függ ,a sorozattól is. Vannak olyan szériák, ame­lyek kifogástalanok, de elő­fordul egészen rossz sorozat is. A legújabb miodulkészülé- kelknél a kézelőgombok rend­re beragadnak. Ha 72 órán belül észlelik a hibát, visz- sza cserélj ük a televíziót. Ké­sőbb már a GELKÁ-ra há­rul a javítás feladata. Kovács Gyula, Vidia: — A vásárlók nagy része az Oriom-készülékekre eskü­szik. Változatlanul az a vé­leményem, hogy a Videoton márka legalább ilyen jó. Mi­nőségi ellenőrünk állandóan vizsgálja a készülékeket. Leggyakrabban biztosíték- és beállítási hibák fordulnak elő, amelyek szállítás közben keletkeznek. Legutóbb 30 Uránusból kettő volt üzem- képtelen, s ezer bevizsgált különböző tévéből négyet rékllamiáltalk. Persze, nem szabad elfelejteni: ezek el­adatlan készülékek. lön a Super Culur A következő lépés a színes televíziózás, amely rohamo­san terjed. A megyei nagy­kereskedelmi vállalat 1975- ben még csak 150-et, egy év­vel később 413-at, tavaly 879- et hozott forgalomba, az idén pedig előreláthatólag már 1150-et értékesítenek. Ha eh­hez hozzászámítjuk a kül­földről behozott, főleg hor­dozható készülékeket, ked­vezőbb a helyzet. Kedvezőbb, de nem megnyugtatóbb. Mi­ért? Simon István, mint kiske­reskedő így vélekedik énről: — Az első évben 30-40 ké­szüléket adtunk el. Ma már ez a mennyiség egy hónapra elegendő. Ennék ellenére nem vagyok elégedett. Mindössze két típus kapható. A magas áraikat némileg enyhíti az OTP-kedvezmény. Ügy gon­dolom, öt év is beletelik, míg a színes tévék tömegesen el­terjednek. Az utóbbi megállapítással nehéz lenne vitatkozni. Az viszont tény, hogy a robba­násszerű keresletet fékezi a szűkös választék, a készülé­kék korszerűtlensége, a szí­nes adások alacsony óraszá­ma. Ismét Kovács Gyuláé a szó: — Sajnos színes televíziót nem importálunk, csak Vi- deotom-gyártmányoik kapha­tók az üzletekben: a Color Stár és a Munkácsy Color. Az előbbi szovjet alkatrészek és tervek alapján készül, az utóbbi hazai konstrukció. Igaz, hatezer forinttal drá­gább a Color Stárnál, de kül­földi színes adások vételére is alkalmas. A baj az, hogy még ezekből is akadozik az ellátás. — És mi van az Orion szí­nes készülékével: a CT 451- gyel? — Ezt a típust NSZK-beli céggel kooperálva gyártják, sok nyugati alkatrészt tartal­maz. Ez az oka, hogy belföl­dön nem hozzák fogalomba. A gyár legújabb információ­ja szerint kifejlesztettek egy prototípust, amely hazai és szocialista országokból való alkat részekkel üzemel. Hogy ez miikor jelenik meg a Pia­con, egyelőre rejtély. — Tervez-e változtatást a Videoton? — A következő év második negyedében kezdik el fl Su­per Color előállítását, amely előreláthatólag a második félévben lesz kapható a bol­tokban. A korszerű modul­rendszerben gyártott színes készülék irányára 27 ezer fo­rint. ♦ A Ikép tehát nem egyértel­műen világos. Ügy is fogal­mazhatnánk: a televíziógyár- tás, -forgaJmjazás minden­képpen korszerűsítésre szor- rul, s ebben nem szabad ké- nyelmeskedni. Hiszen a ha­sonló nagyságú országok is fej hosszal előttünk járnak és aligha állnak meg a fejlesz­tésben. Seres Sándor Szakasits Árpád 1888. de­cember 6-án született Bu­dapesten. Apja, aki lelkes, szocialista meggyőződésű jó­zsefvárosi cipész volt, ko­rán meghalt. Szakasits Ár­pád 13 éves korában önma­ga kereste kenyerét. Először faszobrász egy képzett szo­ciáldemokrata mesternél, majd kőfaragó tanoncnak állt. Ekkoriban épült a Ha­lászbástya és az Országház, s ezeken az építkezéseken ő is dolgozott. 47 évvel később ebben a Parlament­ben választották meg — 1948. augusztus 3-án — a harmadik magyar köztár­saság második elnökévé, majd egy év múlva a Nép- köztársaság Elnöki Taná­csának elnökévé. Addig azonban hosszú, nehéz, har­cokkal és próbatételekkel teli utat kellett megtennie. Tanítómesterének és pél­daképének a kimagasló szó­noki tehetségű Bokányi De­zsőt tartotta. , Szívesen és lelkesen járt Szabó Ervin társadalomtudományi sze­mináriumaira is. A mun­kásmozgalommal 15 éves korában jegyezte el magát, s élete végéig hűséggel áll­ta a harcot. 1903-ban lett tagja és egyszerre könyvtárosa is a szocialista ifjúmunkások szervezetének, a Szabadság Munkásképző Egyletnek. Az építőmunkások szakszerve­zete nevelte, oktatta a fia­tal fiút, aki hatalmas szor­galommal tanult. 1908. no­vember 12-én jelent meg első cikke az Építőmunkás című lapban. Egy évvel ké­sőbb pedig már a Népsza­va közölte első versét. A munlkásilap külső, majd 1918 őszétől belső munkatársa lett. Húszéves, amikor megvá­lasztották a Magyarországi Szociáldemokrata Párt an­gyalföldi pártszervezetének titkárává. Az 1912. május 23-i nagy tüntetésben ő is részt vett és tudósítást írt róla a Népszavába. Az első világháború alatt bírálóként lépett fel saját pártja, az MSZDP választójogi politi­kájával szemben. Részt vett az 1918-as sztrájkok és tüntetések szervezésében, amiért letartóztatták. A polgári demokratikus forradalom győzelme után a Budapesti Munkástanács tagjává választották. A Ta­nácsköztársaság idején a Belügyi Népbiztosság köz- igazgatási osztályvezetője, valamint a Szövetséges Központi Intéző Bizottság és a Központi Forradalmi Katona- és Munkástanács tagja. A proletárdiktatúra leverése után megszakítá­sokkal újságíróként tevé­kenykedik, de közben több ízben letartóztatták felesé­gével együtt. Részben a Ta­nácsköztársaság alatti te­vékenységéért, részben egy 1922-ben írt újságcikkért. Nemzetgyailázás címén két évi börtönre ítélték. 1925-től a MÉM ŐSZ alel- nöke 1938-ig, és a szociálde­mokrata pártvezetőség tag­ja 1948-ig. A Népszavában ez időszakban írt cikkeiben hangot adott a munkásosz­tály követeléseinek, a pa­rasztságról szóló riportso­rozatában pedig megrázó szociográfiai képet festett a falun élők nyomorúságos helyzetéről. Ugyanakkor kifejezte cikkeiben e dolgo­zó osztályok vágyait és re­ményeit. Szakasits Árpád a szociáldemokrata párt bal­oldalához tartozott mind­végig, de néhány, ezekben az években írt cikkében, ál­lásfoglalásában tükröződ­nek a párt hibái, gyengesé­gei is. A fasizmus előretörése őt is önvizsgálatra késztette. Fokozatosan felismerte- a munkásegység jelentőségét és fontosságát. A párton be­lül a jobboldali vezetéssel szemben erősödött a balol­dal befolyása. 1938. no­vemberétől lett a Szociálde­mokrata Párt főtitkára, 1940. januártól pedig a Nép­szava főszerkesztője is. A baloldali szociáldemokra­ták vezetőjeként szoros kapcsolatot alakított ki a kommunistákkal. Lehetősé­get teremtett arra, hogy kommunista eszmeiségű írá­sok jelenhettek meg a Nép­szavában, s arra, hogy a lap egyre Inkább a nép­frontpolitika szócsöve le­gyen. Történelmi jelentősé­gű ma már a Népszava 1941-es karácsonyi száma, amely a függetlenségi moz­galomban részt vevő pár­tok és haladó gondolkodású személyiségek nagy nyilvá­nos megnyilatkozása volt a háború ellen. Szakasits be­kapcsolódott a Történelmi Emlékbizottság munkájába. Ott volt ő is a Kerepesi úti temetőben rendezett néma tüntetésen Táncsics és Kos­suth sírjának megkoszorú­zásakor. A függetlenségi mozgalomban való részvéte­le miatt ismét letartóztat­ták, a párt jobboldali veze­tői pedig leváltották a fő­titkári tisztségből. A főváros felszabadulása - után azonnal bekapcsolódott a politikai életbe. Az újjá­szervezett szociáldemokrata párt főtitkára, nemzetgyű­lési képviselő, állammi­niszter, miniszterelnök-he­lyettes, a népi demokratikus Magyarország egyik veze­tője, aki mindvégig a koalí­ciós harcokban a kommu­nisták fegyvertársa, szö­vetségese. El nem halványu­ló érdemeket szerzett a két munkáspárt egyesítéséért vívott harcban, amelynek eredményeként létrejött a magyar dolgozók egységes marxista—leninista pártja. Az egyesülési kongresszus a párt elnökévé választotta. Augusztusban lett a köz­társaság elnöke, majd egy év múlva, 1949. augusztus/ 25-én a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke. Hamis vádak alapján 1950 áprilisában letartóztat­ták, majd börtönbüntetésre ítélték. 1956 márciusában szabadlábra helyezték, és ezt követően a Legfelsőbb Bíróság rehabilitálta. A börtönben vezetett naplója bizonyítja, hogy a szocializ­mus eszméi iránti hűsége a megpróbáltatások éveiben sem ingott meg egy pilla­natra sem. Az ellenforrada­lom idején is az első sorok­ban védelmezte a munkás­hatalmat. 70. és 75. szüle­tésnapjára megkapta a Munka Vörös Zászló rendet, s ugyancsak 75. születésnap­jára a Béke-világtanács Joliot Curie-aranyérmét. 1965. május 3-án bekö­vetkezett halála előtt egy évvel írta e a következő so­rokat: „Több mint hatvan esztendőt töltöttem eddig a munkásmozgalomban, és azt hiszem, nagyobb ajándékot nem kaphat valaki életének őszén, mint annák bizo­nyosságát, hogy biztosan célhoz ér, nem harcolt hiá­ba. — Igen, ezért a világért küzdöttem.” Vida Sándor Összesen mintegy 10-12 változat található a polcokon Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom