Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-29 / 305. szám
NÉPÚJSÁG 1978. december 29., péntek 1979.január 1-től Kötelező a talajvizsgálat „Rába Csöpi" és társai ' .. - ... '■■■■ ■................. ' ...................................................................................-......... ! A magyar mezőgazdaság a magas terméshozamok elérése érdekében, több milliárdos értékben használ fel nagy energiaráfordítással gyártott műtrágyát. Éppen ezért írták elő: 1979. január 1-től Magyarországon a húsz hektárnál nagyobb területtel rendelkező földhasználók kötelesek talajvizsgálatot végeztetni. Amint a közelmúltban tartott tájékoztatójában dr. Kovács Imre, a MÉM Növény- védelmi és Agrokémiai Központjának főigazgatója elmondotta: ma a mezőgazda- sági termelés egyik kulcskérdése az ipari eredetű anyagok hatékonyabb fel- használása. Miközben az elmúlt 15 esztendőben másfélszeresére nőtt a mezőgazdaság bruttó termelési értéke, a felhasznált ipari eredetű anyagok értéke négy és félszeresére emelkedett. Ez az arány a jövőben is hasonlóképpen alakul. Ma a növénytermesztési költségek több mint 40 százalékát a műtrágyázásra fordítják. A közelmúltban vizsgálta meg a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 17 ipari szövetkezetben az üzem- és munkaszervezés helyzetét. A népi ellenőrök arra is választ kerestek, hogy milyen a szövetkezeték belső irányítási rendszere, hogyan gondoskodnak a tartalékok kiaknázásáról ? 0 megalapozatlan változtatás A vizsgált szövetkezetek a mostani tervidőszakban dinamikusan fejlődtek. A fejlődés azonban több ellentmondást takar. A teljes termelési érték 1977-ben 14,3 százalékkal, 1978. első fél évében 9,7 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. Ezek az eredmények viszont nem mindig a tervszerű és következetes fejlesztő munkának tudhatok be. A legtöbb helyen hiányzik a hosszú és a középtávú fejlesztési koncepció. Ehhez még az öt évre szóló tervek sem biztosítottak mindenhol kellő alapot. A tervkészítés színvonala ugyanis alacsony. A Bat- tonyai Asztalos Ktsz ötödik ötéves termelési és pénzügyi terve nem tartalmaz fejlesztési, termelési, szervezési, értékesítési és egyéb elképzeléseket. Több helyen hányzik a különböző távlatú tervek összehangolása is. Az évközi rendelésvállalásnál sokszor nem veszik figyelembe a valós lehetőségeket, ami gyakran rendszertelen munkaellátáshoz vezet. A RUTEX textilruházati ipari szövetkezetben a szoros szállítási határidő miatt sürgős munka esetén a dolgozók túlmunkát végeznek, más esetben viszont műszak közben is haza mehetnek, mert nincs munkájuk. A legtöbb szövetkezetben évente csak egyszer értékelik a terv teljesítését. A tervező munka fogyatékosságára utal, hogy a lehetőségek és a feltételek változását nem mindenütt vizsgálják felül. Az iparszerű termelés feltételeinek megteremtése mellett általános folyamat a termékszerkezet átalakítása. A szövetkezetek többségében ez azonban nincs kellően megalapozva. A termékszerkezet megalapozatlan változtatása olyan döntést eredményezett, amely a múlt évben a mintegy 9 százalékos nyereséget realizáló Battonyai Asztalos Ktsz termelését csökkentette. S csupán 2 Nem közömbös tehát, hogy hol, mikor és mennyi műtrágyát, növényvédő szert használnak fel a gazdaságok, s milyen eredménnyel. A műtrágya hatékony fel- használásának előfeltétele a pontos talajvizsgálat. Az elmúlt években — amint azt a főigazgató elmondta — ennek lehetőségét fokozatosan megteremtették. A növény- védelmi központok felkészültek a kötelező vizsgálatok elvégzésére. Feltérképezték az ország nagyüzemi tábláit, és kijelölték a mintavevőhelyeket is. Általában 3 és 6 hektáros területekről gyűjtik be a mintákat. Az adatok feldolgozását számítógép végzi. A talajmintákat jelenleg 9 agrokémiai laboratórium gyűjti össze. Három további központ, Gödöllőn, Kecskeméten és Szolnokon hamarosan szintén munkába áll. A mintákat vegyelemzésnek vetik alá, és a talaj összetételére jellemző adatokat közlik a gazdaságokkal. Az agrokémiai laboratóriumok 16 féle módon elemzik százalékos nyereséget tudtak elérni ez év első felében. Az egy főre jutó teljes termelési érték nagysága szövetkezetenként jelentős mértékben eltérő. A gépipari tevékenységet folytató szövetkezetekben a mutatók értéke lényegesen magasabb, mint a könnyűipari tevékenységet végzőknél. H jó példa A sok hasonlóság és közös vonás ellenére nincs kialakult elképzelés az ipari szö- vetkezeteic belső szervezeti felépítésének irányítási rendszerére. A szövetkezetek fejlődésével egyidejűleg a sokasodó és bonyolult feladatok megoldását jelenleg a legtöbb helyen • akadályozza ,a hatáskör és a döntési jog megosztásának megmaradása. Függetlenített szervezői apparátus egyetlen szövetkezetben sem működik. Üzem- és munkaszervezéssel általában csak a vezetők foglalkoznak. A szövetkezetekben az utóbbi időben létrehozott szervezési bizottságok tevékenysége sem folyamatos. Évente általában kétszer üléseznek. Tevékenységük szinte kizárólag az éves szervezési feladatok meghatározására, a műszaki és szervezési intézkedések elfogadására korlátozódik. A végrehajtás ellenőrzésében a szervezési bizottságok ritkán vesznek részt. A népi ellenőrök árra is választ kerestek, hogy milyen a szövetkezetek és más szervezéssel foglalkozó vállalatok kapcsolata. A legtöbb szövetkezet együttműködési szerződést kötött az OKISZ Szervezési és Számítástechnikai Vállalattal. Az együttműködés azonban nem mindenhol hozott kellő eredményt. De akad jó példa is. A kazángyártó — és építőipari szövetkezetben az egyik legfontosabb gyártmány gyártásszervezését végezték el a vállalattal. Megkötötték a szerződést egy másik termékük gyártásszervezésének elkészítésére is, sőt tárgyalást folytatnak az ügyvitel fejlesztéséről. A Szirén Ruházati- és Háziipari Szövetkezet, a konfekcióüzem technológiai folyamatának kialakításához vette igénybe a kutatóintézet szakembereit. A szövetkezetek többségében felismerték, hogy a központi telephelyek kialakítása, továbbá a termékszerkezet változtatása, s a korszerű technológia alkalmazása nemcsak lehetővé, de szükségessé is teszi a munkafegyelem megszilárdítását. a rendelkezésükre álló földmintát. A nyert adatok alapján — szolgáltatásként — adnak szakvéleményt csekély anyagi térítés ellenében a gazdaságok részére, így lehetőség nyílik arra, hogy a műtrágyát, növényvédő szert felhasználók pontosabban meghatározhassák — táblánként és növényenként — a szükséges műtrágyaadagokat. Az előzetes számítások szerint ez a szolgáltatás esetenként akár 20 százalékkal is növelheti a műtrágyázás eredményességét. (Termésnövekedés, műtrágya-megtakarítás, vagy a kettő együtt.) Gondoltak az illetékesek a kistermelőkre és a kiskerttulajdonosokra is, akik számára nem kötelező a talaj- vizsgálat. Aki ezt mégis el szeretné végeztetni, az két helyre küldheti be mintáját: Budapesten, a XI., Ménessi út 45. szám alá, vagy pedig Cegléden (Borz utca 6.) a termelőszövetkezeti kémiai központba. Szente Erzsébet Számtalan jó intézkedést tettek ennek érdekében, de átfogó rendezésre nem került sor. A RUTEX Textilruházati Ipari Szövetkezetben a munkaterület engedélyezett elhagyását, a kilépő cédulák alkalmazását csak a közelmúltban vezették be, de még most sem vált általánossá. Anyagi érdekeltség A legtöbb szövetkezet nem rendelkezik megbízható, s működését kellően tükröző belső információkkal. Általában kevés gondot fordítanak az időtényező alakulására. A tervezés, a termelés és az értékesítés információs alapja túlzottan egysíkú, szinte mindenhol csak a munkaerő oldaláról vizsgálják ezeket a kérdéseket. A gazdaságossági vizsgálatoknál lényegében mindenhol megelégszenek az elő- és utókalkulációk összehasonlításával, a nyereség értékének meghatározásával, de nem ellenzik ezeknek ,a tényezőknek az alakulását, s nem tárják fel a fontosabb összefüggéseket. A Gyomai Háziipari Szövetkezetben nem volt meg az elő- és utókalkuláció összhangja, s emiatt érdemi gazdaságossági vizsgálatot nem is végezhettek. Hiba az is, hogy kevés helyen foglalkoznak veszteségfeltárással. Sajátos szerepe van a szövetkezet életében a demokratikus fórumnak. A munkahelyi tanácskozásokon a küldöttgyűlésen és a közgyűlésen vélelmezik és fogadják el a dolgozók a terveket, a tervek teljesítéséről, valamint a szövetkezet egész tevékenységéről szóló beszámolót. Kevés esetben fordult elő, hogy a felszólalások alapján módosították volna az előterjesztett javaslatokat. Figyelemre méltó, hogy a Gyulai Vasipari Szövetkezetben a munkahelyi tanácskozáson több alternatív megoldás közül a tanácskozás választja ki a legmegfelelőbbet. A dolgozók anyagi érdekeltségét a legtöbb szövetkezetben a bérezési rendszereken keresztül biztosítják. Ezt az érdekeltségi rendszert azonban nem eléggé kapcsolják össze közvetlenül a terv teljesítésével. A legtöbb helyen az anyagi ösztönzés és a tervcélok megvalósítása közötti összefüggés túlzottan általános, az össztönző hatás csak áttételeken keresztül érvényesül. (Serédi) A kétegyházi mezőgazda- sági gépészképző iskola udvarának egyik sarkában gépmatuzsálemek sorakoznak. Az idegen távolról ócskavasnak véli, de amint közelebb ér, különféle régi traktorokat fedez fel. Szépen, katonásan állnak a monstrumok. Az iskola egyik szakoktatója, nevezetesen Pócsik László, alig két éve látott hozzá a régi erő- és munkagépek összegyűjtéséhez. — Véletlenül kezdődött az egész — emlékszik vissza Pócsik íászló, vagy ahogyan környezetében szólítják, Laci bácsi. — A szakmunkás- képzés 25 éves évfordulójára „emlékműnek” szántunk egy kimustrált Hoffer-traktort, s úgy terveztük: üzemképessé tesszük, hogy a saját kerekein gördüljön fel a betontalapzatra. Időközben valakinek eszébe jutott: mi lenne, ha összegyűjtenénk a ma még fellelhető régi gépeket? Az elhatározást tett követte, napjainkban már több mint 30 típusú erőgép, a hozzájuk tartozó munkagépek egy részével alkotják a gyűjteményt — sorolja, miközben invitál, hogy nézzük végig a masinákat. Bokáig érő sárban jutunk az udvarra. Kísérőm mentegetőzik, hogy ez a gépeknek csak ideiglenes helyük. A drótkerítésen túl szépen mázolt gépek, darabokra szedett traktorok felváltva sorakoznak. Van közöttük 1912- ben készült amerikai gyártmányú Fordson 20-as, a Győri Vagon- és Gépgyárban 1930 elején gyártott „Rába- mindenes”, vagy ahogyan akkortájt becézték „Rába Csö- pi”. Ez utóbbi kisgép, mai szemmel nézve amolyan bar- kácstraktornak hat. Aztán ott van a sorban a H—S—Cs MEL 24 típusú izzófejes Hof- fer, vagy ahogyan abban az időben a köztudatban ismerték : „hátulgombolós”. Azért nevezték hátulgombolósnak, mert a gép hátulján helyezték el az izzófejet. Az udvar végében szerényen húzódik meg az újabb típusú Hoffer-traktor, mely egészen 1967-ig dolgozott. De látni itt D—4—K-t, UE—28- ast és Super Zetort egyaránt. — Ezek a gépek a nagyüzemi mezőgazdaság őskorából, a gépállomások időszakából valók — mondja kísérőm, miközben szinte atyai szeretettel megsimógatja a Hoffer-traktort. Harminc esztendővel ezelőtt létesültek hazánkban az első gépállomások, s ezek elsősorban a háborúból megmaradt, a volt főúri, grófi, urasági gépek igénybevételével dolgoztak. Alapvető feladatuk volt abban az időben a tsz-ek és az egyéni gazdák részére a szántás, a vetés, a betakarítás és a cséplés. — Jómagam is részt vettem a gépállomások szervezésében, majd traktorosként dolgoztam. Akkor még a legfőbb igavonó a ló és az ökör volt. A gépeket kezdetben nem kedvelték faluhelyen. Az emberek nem tudták bánni velük, és bizony műszaki állapotuk is gyenge volt. Ráadásul a heterogén géppark nehezítette a javítást. Volt ott Ford-, Hofier-, Cormic-, MÁVAG—40-es, Hanomag-, Diesel-traktor egyaránt. S álljon itt egy statisztikai adat : 1948-ban hazánkban 3897 traktort tartottak nyilván, ennyi volt a gépállomások tulajdonában. Az 1950-es években megkezdődött a gépállomások megerősödése; a hazai, a Vörös Csillag Traktorgyár G—35-ös, kormos, vaskerekes, egydugattyús traktora mellett megjelennek az újabb típusú gépek, illetve traktorok. Ez a Hoffer-traktor 1967-ig dolgozott A G—35-ös mellett állunk meg. Falun, a gépállomás szomszédságában nőttem fel, így emlékezetemben még él az embert nyűvő, dübörgő, igénytelen gépek hada. Csendes éjszakában kilométerekre hallatszott hangjuk, dü- bögésük. Aztán arra is emlékszem, hogy téli reggelente benzinlámpákkal néha órákig melegítették az izzófejet, hogy beinduljon a gép. S milyen boldogság volt, ha nyári időben egy-egy traktoros maga mellé ültetett, s az udvaron egy kört tehettünk. Ezek a jó öreg gépek 8 óra alatt alig 3,5 holdat szántottak fel, a maguk idejében a modem technikát jelentették. S amikor a falu utcáján végigmentek ezek a gépek, gyerekhad követte valamennyit. Mit tud ma egy modern gép? Először is a teljesítményük a korábbiaknak többszöröse ! A Rába—Steiger például egy nyolcórás műszakban mintegy 20 hektáron végzi el a mélyszántást. Ha netán ez a gép keresztülhalad a falun, a fiatalok nem csodálják meg, természetesnek veszik, ám az idősebb generáció szinte száj- tátva nézi és mondja: „Mekkora gép!” És a különbséget csak az tudja igazán, aki dolgozott körmös traktorral, és dolgozott a mai modem gépekkel. A tanműhelyben folytatjuk a beszélgetést, ahol a jövő mezőgazdasági gépészei a szakma alapjaival ismerkednek. Ottjártunkkor egy MTZ —45-öst boncoltak, vagyis szedtek darabokra. — A régi traktorokat nemcsak gyűjtjük, hanem javítjuk is, gépeink többsége üzemképes — folytatja Pócsik László, majd egy érdekes történetet mesél. Az ősz elején Bábolnán egy nagyszabású agrotechnikai bemutatót rendeztek, ezen a seregszemlén a rendezők felvonultatták a legújabb típusú erőgépeket is, közöttük a Rába-család tagjait. Ez alkalomból néhány régi gépet Kétegyházáról elvittek Bábolnára, hogy a fiatalabbak is lássák a múlt gépeit. A rendezők egymás mellé állították a Rába 245- öt és a „Rába Csöpit”. így aztán a jelenlevők láthatták a hazai- traktorgyártás fél évszázados fejlődését. — Az ország minden részéből kerültek hozzánk már régi gépek. Néha hetekig megyünk egy-egy traktor után. Hogy mi a célunk? Elsősorban az, hogy jó gépészszakembereket adjunk a magyar mezőgazdaságnak, megismertessük velük a régi gépeket is, a fejlődést. Ez még csak a kezdet. Úgy tervezzük, hogy szép sorjában a hazánkban dolgozó valamennyi erőgéptípust összegyűjtjük, a fejlődés sorrendjébe állítjuk. Szeretnénk, ha a sor végét mindig a legmodernebb gépek zárnák — mondja búcsúzáskor Pócsik László. Szekeres András A H—S—Cs izzófejes traktor mellett az 1912-ben gyártó- amerikai Fordson 20-as áll Üzem- és munkaszervezés az ipari szövetkezetekben Pócsik László az egyik öreg masinát vizsgálja. Előtérben a „Rába Csöpi”
