Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-29 / 305. szám
1978. december 29., péntek Erősödött az összetartás Tovább dolgozik a békési Körös Klub Földrengés után. Ez a két szó mennyi mindent jelent, takar és foglal magába. Egyének, családok, közösségek életébe hozott újrakez- iésnék is beillő változást. A ékési ipari szövetkezetek, íz ÁFÉSZ és a művelődési özpont három éve működő őrös Ifjúsági Klubjának is kellett költöznie ia megsé- ilt művelődési házból. A il felszerelt és megszokott helyről. Első, ideiglenes állomásuk a városi KISZ- bizottság épületében volt, majd két hónap után egy lebontásra kisajátított házat kaptak a Szántó Albert utcában. Ez most az otthona a százhuszonöt fiatalnak, akik többségében munkások. A Körösnél jóval régebben dolgozó klubok vannak a megyében, de ha nekik nincs is még sok idő a hátuk mögött, eredményeik már vannak. Aranykoszorús, megyei kiváló és az Oj Tükör Kiváló Klubja címeket nyerték el. Irodalmi színpaduk is kitüntetett. Domokos István klubvezető — ,az ÁFÉSZ könyvesboltjának helyettes" vezetője — maga is fiatal, huszonöt éves. Érettségi óta a könyvek közt éh KISZ-tit- kár. Talán ezért is tud olyan jól szót érteni a tagsággal. — Egy ember, az csak egy ember, önmagában keveset tud produkálni. Egy jó vezetőség már annál többet, de ez is csak akkor, ha legalább kétszer annyian segítenek a munkában. Vagyis van egy állandó, aktív gárda mellette. Nálunk ez így alakult ki. S hogy hamar magunkra találtunk a földrengés utáni otthontalanságból, az ennék is köszönhető. Meg a többieknek, úgyszólván mindenkinek. Az első két hónapot még megsínylette a klubélet. De a „saját” házban éppúgy megy minden, mint a régi, megszokottban, öt helyiségünk van. Ide át kellett hurcolkodni, itt be kellett rendezkedni. De még előbb ezt az ócska épületet rendbe tenni. Ez a nagy munka erőpróPróbál az irodalmi színpad ba volt, s még jobban összekovácsolta a gárdát. Ügy érzik magukat, mint az a család, amelyik sok nehézség és megpróbáltatás után megállapodik, s egymáshoz való kapcsolatuk a bajban erősebbé vált. Ez egy klubnál abban mutatkozik meg, hogy folyik tovább a régi élet, nagyobb a ragaszkodás a közösséghez. A citerazenekar, az irodalmi színpad éppúgy tart próbákat és fellépéseket, mint azelőtt, s a szabad és kötött foglalkozások, a különböző programok sem hiányoznak. Novemberben elkezdődött egy hosszabb, diavetítéssel és könyvbemutatóval összekötött előadássorozat, Az ókor művészetétől napjainkig címmel, melynek kéthetenként nagy a látogatottsága. Az irodalmi és művészeti vetélkedők, a kiállítások a saját irodalmi színpad közreműködésével zavartalanul folynak. A pol- presszó, discó szintén elmaradhatatlan és nagy tömeget vonz. De épp így megvan az érdeklődés a politikai, szociológiai tárgyú előadások iránt is, különösen kedvelték a szocialista életmódról szólók és a korszerű műveltséggel kapcsolatosak- A teljességet vázolni is nehéz lenne, színház, film, könyvtár és módszertani bemutatók mind az eleven életet jelzik a megváltozott körülmények között is. És ekkor még nem beszéltünk az egyéb szórakozásokról. Sport, tévénézés, és ami legalább ennyire fontos: a beszélgetések. Az úgynevezett szabadfoglalkozások, amik kitöltik azokat a délutánokat és estéket, amikor „hivatalosan” nincs is nyitva a klub, de mégis tele van az öt helyiségből álló ház. — Tényleg nagy a forgalmunk, s hogy a tagok jönnek, szívesen járnak ide, az elsősorban azt mutatja, hogy kellett a klub és mindinkább szükséges. Ha ez az igény nem lett volna, meg, sem földrengés előtt, sem utána igazán nem működhettünk volna. A fiatalság mindig kívánta a szórakozást és erre kulturált körülményeket, elfoglaltságot, művelődéssel egybekötött jó alkalmat manapság a klubok nyújtanak. Ezek a mai társasélet színterei, ahol munkások és diákok — mert gimnazista és ipari tanuló tagjaink is vannak — szabad idejükben kedvük szerint szórakozhatnak. Nem túlzók, amikor azt mondom, ez a második otthon. Csak hát újabb probléma előtt állunk. Hamarosan innen is tovább kell menni, mert az utcában folyó építkezés miatt ezt a házat is lebontják a tavasszal. Reméljük, addig rendbe hozzák a volt járásbírósági épületet, ugyanis ez lesz a következő állomásunk. Addig sem tétlenül telik az idő. A karácsonyt együtt ünnepelték a fáspusztai állami gondozott gyermekekkel, úgy mint máskor, náluk a klubban. Utána pedig pár nap múlva indultak az NDK-ba. Tizennyolcán, fiúk és lányok repültek Berlinbe és együtt búcsúztatják az óévet, s köszöntik vidáman bizakodva az újat a német fiatalokkal együtt. Vass Márta uuu\xo\umvuvn\x\«\xnunnuut»tx auxunuxxxttmxxxuooimuumxxwxjMV Százéves szenzációk Az alig másfél évig létező ismeretterjesztő hetilap téli olvasmányul, a Népbarát első száma 1878. december 21- én jelent meg Békés—Gyulán. Az olcsó — egy hóra 10 krajcár — és javító szándékú sajtótermék tárcák, versek, s hasznos cikkeken kívül egy állandó rovatot szentelt az érdekes híreknek is1, Mi újság itthon és a nagyvilágban? címen. Nyilván a kíváncsiság kielégítése és ébren tartása érdekében : hogy kapósabb legyen a lap. Az első igazi szám szenzációja Őfelsége, a király gödöllői látogatása és Vilmos császár merénylet utáni felgyógyulásánál is nagyobb volt. „Rózsa Sándor, a híres betyárvezér, a ki, mint a nóta mondja, „16 esztendős sem volt, amikor az apjától lopni megtanult,,, a szamosújvári börtönben meghalt. Testben és lélekben meg volt törve. Halála előtt töredelmesen meggyónt és megáldozott. Isten legyen neki irgalmas!”. A következő szám slágere arról értesítette az olvasókat, hogy a belügyminiszter betiltotta a sorsjegyekkel való házalást. „Azért, ha valami táskás, nadrágos ember, olyan forma, mint a milyen évekkel ezelőtt annyi • szegény embert befont a török sorsjegyekkel, beállít hozzánk és sok nyereséget ígér, jó lesz mindjárt a szűrét a községházához származtatni.” És így tovább, minden számnak megvolt a maga érdekessége, nemegyszer több is. „Bécsben mutogatja magát a világ legnagyobb embere, a kínai óriás ...”, vagy az az angol, akit a hármas szám üldözött egész életében. Háromszor nősült, mindhárom asszonynak egyforma keresztneve volt, mindtől három gyereke született, minddel csak három évig élt. özvegysége is három-három évig tartott, s a kilencből csak három gyermeke maradt meg, asszonyonként egy-egy, de mindhárom egy hónap harmadi- kán jött a világra. Utolsó neje — írja befejezésül az újság — három évig volt beteg, s azt reméli, három hónap múlva ismét megnősül.” Gyula városa 1878. évi népmozgalmi adatai az egyházak anyakönyvi adatainak összesítése után : születtek : 896, eskettek: 209, és meghaltak: 780. Közvetlen e statisztika után olvashatunk egy nem mindennapi tudósítást, melyet az Egészség- ügyi Lapokból vettek át. Érdemes szó szerint idézni, hiszen bizonyítja, hogy egyes problémák milyen régiek, de azt is, hogy megoldásukra néha meglepő módszereket is felhasználnak az ötletes és tettvágytól hajtott emberek, fme: „Szerződés a pálinkaivás ellen. Sztankócz községben — Zemplén megyében — a nép igen neki adván magát a pálinkaivásnak, az odavaló görög katholikus tanító szerződésre lépett velük, és pedig olyformán, hogy a népet kötelezi: egy évig sem a korcsmában, sem otthon nem iszik pálinkát; ellenkező esetben köteles a szerződés ezen pontját megszegő, ötven forint pénzbírságot jótékony czélra fizetni. A tanító ' pedig, mint egyik szerződő fél, kötelezi magát azon esetre, ha a szerződést megtartják és egy évig nem isznak: saját költségén a templom részére egy 50 forintos lámpát vásárolni. Ezen szerződés egy hónapja, hogy létrejött, s egy hónap óta a községben senki nem iszik. A korcsmáros kétségbe van esve, s a jobb időkben dupla krétával szerzett örökségét már árusítja, hogy sátorfát szedve, elmenjen egy jobb, boldogabb világot keresni, hol még a pálinkaivásnak szebb jövője mutatkozik. Valóban nagy jótétemény lenne, ha széles e hazában, községenkint ilyenforma szerződéssel meg lehetne a köznépet az annyira meggyökerezett pálinkaivástól, s így az anyagi és erkölcsi bukástól is menteni.” Mit lehet erre ma is mondani mást, mint: úgy legyen. És hogy a megye és Szarvas város dicsősége se maradjon ki ebből a tallózásból, befejezésül álljon itt, az akkor tényleg szenzációnak számító hír: „Hol van Magyarország közepe? Eddig mindig azt tartották, hogy Kecskeméten, most azonban egy magyar tudós, Hunfalvy János kimutatta, hogy ez a nézet hibás, mert az ország közepe a mi megyénkben, Szarvason van. Mihályfi József szarvasi tanár pedig még pontosabban jelölte ki, s azt mondja, hogy ott van, ahol a várostól északra Krszan szélmalma van építve. E szélmalom tehát Magyarország közepét jelöli.” V. M. Variációk egy témára Munka után, estefelé... Csúcsforgalom az ABC-ben Hányszor halljuk a panaszt ismerőseinktől, kollégáinktól, és hányszor mondjuk mi magunk is: „Nincg semmire időm... Ha hazaérek ott a gyerek, a házi munka és aztán már csak arra van időm, hogy bedőljek az ágyba.” Ugye ismerősek ezek a szavak? Nos, valóban! Mivel töltjük az időnket munka után, Békéscsabán? Van aki a csemetéjéért rohan, s aztán sorban áll a csemegében, hogy megvegye a vacsorának valót. Mások a közeli talponállóban, vagy az ételbárban, megint mások a mozivászon előtt üdítik fel fáradt elméiket egy fél cseresznye, egy jó vacsora, illetve egy jó film — s egy csinos kislány? — társaságában. Elmepallérozás... Van ennek persze millió más lehetősége is, s valljuk be őszintén, azokat kevesebben keresik fel, mint az ínyencségek fellegvárait. A könyvtárra, vagy a múzeumra gondolunk, amelynek bejáratánál bizony nem tolonganak úgy, mint mondjuk egy ifjúsági házbeli beatkoncert jegyárusításánál. Van aki a szépítkezésre szánja idejét. „A szépségért meg kell szenvedni”, így szól a régi közmondás, s mondják azt is, hogy „Jó munkához idő kell”. Nos, a fodrásznál mindkét szólásnak nagy igazsága van, s ezt saját bőrünkön tapasztaljuk, hiszen valóban szenvedünk azalatt a három óra alatt, míg fodrászunk mások fején bontakoztatja ki tudását. Még ritkaságszámba megy, s kissé csodabogárnak tekintjük alsó képünk hősét, aki nap mint nap végig kocog Békéscsabán a Lencsési úton, hogy ily módon újjáéledve végezze otthon, esti teendőit ... Választék tehát van bőven, e képek készítője is nehezen szelektált, mit kapjon lencsevégre a munka utáni időtöltések sokaságából. Egy biztos;, a család jobb munkamegosztásával, s ésszerű válogatással könnyít- hetünk magunkon, s maradna időnk elgondolkozni azon, hogyan töltsük el hasznosan, kellemesen az így felszabadult perceket. n. a. — Anyu, ez a csizma jó lesz!... A szépítkezéshez is idő kell A csabai ételbárban kellemes az időtöltés A kocogó... Fotó: Gál Edit
