Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-23 / 302. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek I NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. DECEMBER 23., SZOMBAT Ára: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM. 302. SZÁM A népgazdaság 1979. évi terve A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács értékelte a népgaz­daság 1978. évi fejlődését, megtárgyalta és jóváhagyta az 1979. évi népgazdasági tervet. 0 népgazdaság 1978. évi fejlődése A kormány megállapította, hogy a népgaz­daság a vártnál nehezebb feltételek ellenére 1978-ban is dinamikusan fejlődött. Gyara­podtak a népgazdaság termelőeszközei, emel­kedett a lakosság életszínvonala, bővült a kommunális, kulturális, egészségügyi és szo­ciális létesítmények hálózata. Fejlődtek a nemzetközi gazdasági kapcsolatok ; mind a szocialista, mind a nem szocialista országok­kal bővült a külkereskedelmi forgalom. A gazdasági munkával szemben támasztott ha­tékonysági és minőségi követelmények tel­jesítésében azonban elmaradás van, és ez a fő oka, hogy a tervezettnél kedvezőtlenebb a népgazdaság egyensúlyi helyzete. A társadalmi termék — a tervezettnek megfelelően — várhatóan 5 százalékkal, a nemzeti jövedelem lassabban, 4—4,5 száza­lékkal nő. A növekedés teljes egészében az élő munka termelékenységének emelkédésé- ből származik. Az eszközök kihasználása azonban romlott, az anyagi ráfordítások a termelést meghaladóan emelkednek. A belföldi végső felhasználás a tervezett­nél, sőt a nemzeti jövedelemnél is nagyobb mértékben nő. Meghatározó ebben a felhal­mozás, amely a tervezett csökkenés helyett gyors ütemben emelkedik. Mind a beruhá­zások, mind a készletnövekedés jelentősen meghaladja a tervezettet. A lakosság fo­gyasztása a tervezett ütemben np. A belföldi felhasználás terven felüli növekedésének szá­mottevő szerepé van abban, hogy a behoza­tali többlet nagyobb, mint amit a terv elő­irányzott. Az ipari termelés a tervezett mértékben, 5,5—6 százalékkal emelkedik. Nem kielégítő azonban az ipari termelés hatékonyságának javulása. A korábbi évekkel ellentétben, az iparban létrehozott nemzeti jövedelem a termelésnél lassabban nő. Eltérnek a terve­zettől az értékesítés arányai: a belföldi ér­tékesítés a tervezettnél lényegesen gyorsabb, a rubel elszámolású kivitel a tervezett mér­tékben, míg a nem rubel elszámolású kivitel az előirányzottnál jóval lassabban emelkedik. Az építési-szerelési teljesitmény a terve­zett ütemben emelkedik, 4,5—5 százalékkal múlja felül az 1977. évit. Az építési kereslet ez évben is meghaladta a kínálatot. A mezőgazdasági termékek termelésének mennyisége valamelyest elmarad a tervezet­től. A növénytermesztés és az állattenyésztés közel azonos mértékben — 3 százalékkal — fejlődött. A főbb növények terméseredmé­nyei általában kedvezőek. A búza átlagter­mése a tervezett 40 q/iha helyett 42,8 q/ha volt. A tervezettnél valamelyest nagyobb a kukorica átlagtermése is, a termés mennyi­sége azonban — a kisebb vetésterület miatt — kevesebb a számítottnál. A zöldségfélék, a gyümölcsök és a szőlő terménymennyisége az érési idő elhúzódása és a kora őszi hideg időjárás következtében kisebb a tavalyinál. A vágóállatok és az állati termékek terme­lése tervszerűen fejlődik. Az év végi állat- állomány várhatóan valamelyest magasabb lesz az elmúlt évinél. Nem kielégítő a takar­mányfelhasználás gazdaságossága. A közlekedés az áruszállítási és utazási igényeknek — egyes csúcsidőszakoktól elte­kintve — időben eleget tett. A szállítási ka­pacitások ez évben tovább fejlődtek. A sze­mélygépkocsi-állomány közel 110 ezerrel nő. A főváros közlekedési gondjait enyhítette a Margit-híd felújítása és a Mártírok útjának korszerűsítése. A lakosság pénzbevételei várhatóan 9 szá­zalékkal emelkednek; kismértékben megha­ladják a számítottat. Ezen belül a bérék nö­vekedése nagyobb a tervezettnél. Befejező­dött a műszakpótlék rendezése. Áprilisban a területi ügyészségék és a bíróságok dolgo­zóinak bére, októberben az egészségügy te­rületén dolgqzó orvosok, egyes szakdolgozók és ügyviteli alkalmazottak fizetése emelke­dett. A mezőgazdasági termékek értékesíté­séből származó lakossági jövedelmek és a pénzbeni juttatások a tervezettnek megfele­lően nőnek. A fogyasztói árszínvonal emel­kedése 4,6 százalék. Az egy főre jutó reáljövedelem a terve­zettnél némileg gyorsabbban, 3,2—3,5 száza­lékkal emelkedik. A munkások és alkalma­zottak reálbére az előirányzott 2,8—3 száza­lék helyett 3,2—3,5 százalékkal, a termelő­szövetkezeti dolgozók reálkeresete a számí­tottnál valamelyest gyorsabban nő. A kiskereskedelmi forgalom a tervezett ütemben, összehasonlító áron 4—4,5 száza­lékkal emelkedik. Az áruellátás összességé­ben kielégítő. Az iparcikkékből az ellátás színvonala az előző évihez hasonló volt. Az időjárás kedvezőtlenül befolyásolta viszont a zöldség- és gyümölcsfélék kínálatát. Ez évben várhatóan a tervezettnél több, összesen 93 ezer új lakás készül el. Az álla­mi erőből épülő lakások száma a tervnek megfelelően 32 ezer lesz. A fővárosban nem sikerül maradéktalanul teljesíteni a tanácsi lakásépítési feladatot. A tervezettnél több lesz a gyógyintézeti ágy, a bölcsődei hely. Az előirányzottnál több általános iskolai osz­tályterem és óvodai hely épül. A szakmun­kásképző intézetekben viszont a tervezett­nél kisebb lesz az osztálytermek száma, a tanműhelyi és diákotthoni ellátás fejlesztése gyorsabb az előírtnál. A szocialista szektor beruházásainak csök­kentésére tett intézkedésék nem bizonyultak elegendőnek az előirányzat betartásához. A beruházásokra fordított összeg 8-9 százalék­kal, a mennyiségi teljesítmény 4 százalékkal haladja meg az 1977. évit. Az állami beruházásokra a tervezettet meg­közelítő összeget fordítanak. A nagyberuhá­zások kivitelezésének ütemessége javult, de az előkészítési, szervezési hiányosságok továbbra is akadályozzák a terv szerinti megvalósítást. Az 1978. évi befejezésre előirányzott tíz nagy- beruházásból nyolc teljesen befejeződik. Az 1979. évi befejezésre tervezett nagyberuházá­sok közül már ez évben megkezdte termelé­sét a Tiszai Vegyi Kombinát polipropilén­gyára, valamint a Borsodi Vegyi Kombinát pvc-gyára. A vállalati beruházások nagysága az átlagosnál nagyobb mértékben nő és — az előző évihez hasonlóan — meghaladja a tervezettet. A készletfelhasználás lényegesen nagyobb a tervezettnél. Ennek következtében a készle­tek állománya a termelésnél is gyorsabban nő. A külkereskedelmi forgalom a tervezettől eltérően alakul. A rubel elszámolású árufor­galomban a kivitel eléri, a behozatal pedig megközelíti a tervezettet. A nem rubel el­számolású áruforgalomban a kivitel a ter­vezettnél lassabban, a behozatal pedig gyor­sabban nő. Ennek tudható be, hogy a kül­kereskedelmi mérleg hiánya a tervezettnél nagyobb lesz. Az 1979. évi terv fű céljai, előirányzatai 1979-ben a minőségi és hatékonysági té­nyezők fokozottabb előtérbe állításával biz­tosítani kell a népgazdaság egyensúlyi hely­zetének javítását. A termelés és a nemzeti jövedelem növe­kedésének útja: a gazdaságosan előállított, minden piacon versenyképes termékek ter­melésének dinamikus növelése, a ráfordítá­sok csökkentése, a gazdaságtalan termelés visszaszorítása, a termelés és a kivitel szer­kezetének gyorsabb átalakítása, a hatékony­ság, a minőség, a munkatermelékenység ja­vítása. A lakosság fogyasztása a tervelőirányzatok szerint az előző évinél lassúbb ütemben, de 1979-ben is tovább emelkedik. A beruházások az 1978. évi szinten marad­nak, a készletfelhalmozás az ésszerű gazdál­kodás követelményeinek megfelelően, az elő­ző évinél kisebb mértékű lesz. A belföldi fel- használásban csökken a felhalmozás, növek­szik a fogyasztás aránya. Az 1979. évi gazdasági feladatok összhang­ban vannak az ötéves terv átfogó gazdaság- politikai céljaival, azok elérését szolgálják.» Ennek megfelelően módosul a gazdasági sza­(Folytatás a 2. oldalon) Már több év óta rend­szerré vált, hogy a párt Központi Bizottsága, majd a párt megyei bi­zottsága is az évvégeken számot vet az ország és a megye gazdasági hely­zetével, a gazdaságpoli­tikai határozatok végre­hajtásával. Csatári Béla tartott vitaindító előadást az aktívaülésen Versenyfelhívás több exportra Hatékony gazdálkodással, fegyelmezett munkával Mezőgazdasági és élelmiszeripari aktívaértekezlet Békéscsabán December 6-án — mint arról lapunkban is részlete­sen beszámoltunk — ülést tartott a Központi Bizottság, és az ülésen értékelték az elmúlt év gazdálkodását és meghatározták a jövő év fel­adatait. A megyei pártbi­zottság úgy döntött, hogy a feladatok részletesebb ismer­tetésére, a problémák feltá­rására és a megfelelő cse­lekvési összhang kialakítá­sára aktívaértekezleteket kell tartani. Tegnap Békéscsabán, a MÁV-kultúrotthonban a me­gye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának több mint 300 -részvevője gyűlt össze, hogy az ágazat teljesí­téséről és fejlődésének irá­nyairól tárgyaljon. Dr. Sza­bó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese kö­szöntötte az elnökség tagjait, majd Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára emelke­dett szólásra. Beszédének bevezető részé­ben utalt arra, hogy milyen indokok tették szükségessé a szigorú gazdálkodásra való áttérést. Röviden beszámolt a népgazdaság általános helyzetéről, majd részlete­sebben kitért a mezőgazda­ság és az élelmiszeripar problémáira. Hangsúlyozta, hogy az egyensúlyi helyzet évek óta romló tendenciáját meg kell állítani és tartós javulást kell elérni. Ezért fenn kell tartani azt a gaz­daságpolitikai és gazdaság- irányítási kapcsolatot, hogy a termelés növekedési üteme szigorúan az import, és első­sorban a szocialista import­lehetőségek bővülésével össz­hangban kerüljön megvalósí­tásra. A termelés dinamikus növelésére csak ott legyen lehetőség, ahol az exportle­hetőségek, szerkezeti válto­zások határozottan kibonta­koznak. A belső felhaszná­lás a nemzeti jövedelemnél mérsékeltebben nőjön. Rátérve a megye mező- gazdasági tervének teljesíté­sére, Csatári Béla beszédé­ben rámutatott, hogy szinte az egész évben az átlagostól eltérő időjárás uralkodott. Emiatt csökkentek a kalá­szosok hozamai. A sok csa­padék kedvezett viszont a kukoricáknak, így ebből re­kordtermést takarítottunk be. Minden eddigit megha­ladó volt a cukorrépa-terme­lés, növekvő cukortartalom­mal. Az állattenyésztésben a növénytermesztésnél na­gyobb növekedés valósult meg, így az eredményeket ez az ágazat jól kiegészítette. A kedvezőtlen természeti kö­rülmények ellenére tehát megyénk mezőgazdasága az idén elérte.a tervezett 2-3 százalékos növekedést. Az eredményeket a nagyüzemi gazdaságok a munkaterme­lékenység növelésével, a foglalkoztatottak számának csökkenésével érték el. A megye élelmiszeripara a korábbi évekhez képest va­lamivel kisebb mértékben, de a tervnek megfelelően, 6-8 százalékkal fejlődik és az összes termelés megközelíti a 8,5 milliárd forintot. Sajnos, a termelékenység alig ja­vult, mivel a foglalkoztatot­tak száma is lényegesen emelkedett. Megyénk külke­reskedelmi értékesítésében meghatározó szerepük van az élelmiszeripari termékek­nek, ezért erre is nagy fi­gyelmet kell fordítani. Gyü- mölcskonzervből 42, gyulai kolbászból 9, főzelékkon- zervből 8, tojásból 5 száza­lékkal exportáltak többet, mint egy évvel korábban. Ezzel szemben mintegy 4 százalékkal esett vissza a vágott baromfi exportja. Az élelmiszeripari ágazat­ban több nagy beruházás fejeződött be, illetve van fo­lyamatban. Megkezdte üze­melését a Gyulai Húskombi­nát, felépült a Békéscsabai Konzervgyár 800 vagonos száraztésztagyár-üzeme, át­adták rendeltetésének a ga­bonaipar új 600 vagonos fémsilóját és befejeződött a takarmánykeverő építése Sarkadon. Kissé késve, de megkezdődött a baromfifel­dolgozó vállalat konvertál­ható árualap-növelő rekonst­rukciója is. A következő év lényege­sen nagyobb feladatokat ró mindenkire, mint az idei, és ahogy az aktívaülés jelszava is mondotta, csak hatéko­nyabb gazdálkodással, fe­gyelmezett munkával lehet előrejutni. A mezőgazdasági üzemek feladata, hogy az anyagi eszközök jó kihaszná­lásával, munkaszervezéssel a növénytermesztés és az ál­lattenyésztés egyenletesen fejlődjön. Gondos áttekintés alapján kezdődjön meg az üzemek gazdaságtalan tevé­kenységének fokozatos leépí­tése. Fokozni kell a mező­(Folytatás a 3. oldalon) Az aktívaülés részvevőinek egy csoportja Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom