Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-17 / 297. szám
1918. december 17-, vasárnap o Az Egyesült Izzó normállámpa-gyártó üzemében készülnek a korszerű fényforrások, melyek védőbúra nélkül használhatók szabadban és víz alatt is. Az üzem december 9-én teljesítette 1918-as exporttervét (MTI-fotó, Hadas János felvétele — KS) Biztatóak az állatszámlálás adatai Az állattenyésztők az ötödik ötéves terv időarányos előirányzatait kisebb mértékben túl is teljesítik, a szeptember 30-i állatszámlálás — amely a magyar mezőgazdaságban hagyományos — az állomány kielégítő ütemű fejlődéséről, s a lakossági ellátás szempontjából megnyugtató színvonaláról tanúskodik — amint azt a statisztikai hivatal most közzétett állatszámlálási adatai bizonyítják. A szarvasmarha-állomány háromezerrel meghaladta a kétmilliót, és 20 ezerrel volt nagyobb, mint egy évvel ezelőtt. A mezőgazdasági nagyüzemek egy év alatt 30 ezerrel növelték a szarvasmarha- állományt, ,a kistermelők időközben 10 000-rel csökkentették az állatok számát. Ez. a folyamat egyezik a tervidőszak előirányzatával. Ezt a másik, a hazai állat- tenyésztésre szintén jellemző folyamatot ugyancsak igazolja a statisztika; ,az adatok szerint a kisgazdaságok részéről korábban nem tapasztalt mértékű sertéstenyésztési kedv mutatkozik. Lakások, óvodák Békésen A Békési Építőipari Szövetkezet több mint negyed- százada tevékenykedik megyénk legfiatalabb városában. Gubucz Imrétől, a szövetkezet elnökétől megtudtuk, hogy 1978-ra 50 millió forintos termelési érték elérését tűzték célul. Egyebek között Békésen befejezték a dánfoki ifjúsági tábor első ütemének kivitelezését, az Ady Endre-lakótelepen átadtak egy 40 személyes bölcsődét. A Baki utcában befejezéséhez közeledik egy 100 személyes óvoda építése, átadását 1979. nyarára tervezik, amikor is fairtokba vehetik az apróságok a gyermekintézményt. Jó ütemben halad a Szántó Albert utcában a 100 személyes diákotthon építése, szeptember elsején már e létesítmény is fogadja új lakóit. A városban szinte mindenki szemmel kíséri az építőipari szövetkezet munkáját. Az építők kézjegyét az esztétikus lakó- és közösségi épületek magukon viselik, jó ízlésről vallanak. Az utóbbi években a földszintes házak helyép modem, több szintes lakóépületek sora alkotja a lakótelepeket. S naég nem fejeződött be a lakásépítési program. A szövetkezet 1978- ban 86 telepszerű, több szintes és 4 kis lakást ad át. A hosszú, csapadékmentes őszt igyekeztek kihasználni a békési építők is. Ennek eredményeként 1979-re több lakás szerelése készült el a tervezettnél: a Karacs Teréz utcában 30 lakás, az Ady Endre-lakótelepen pedig 26 lakás belső szerelése van hátra. A Szarvasi úton 18 otthon belső szerelése és 32 lakás alapozása folyik. A napokban ugyancsak a Szarvasi úton újabb két, 14 lakásos épület munkaterületét vették át, s már hozzá is láttak a földmunkákhoz. A Békési Építőipari Szövetkezet az V. ötéves terv időszakában mintegy 50Ö lakás építését tűzte célul. Az eltelt három évben vállalt feladatukat időarányosan túlteljesítették, s minden jel arra mutat, hogy ,a tervidőszak végére az eredeti programban szereplő lakásszámot túlszárnyalják. Az elmúlt években a középblokkos lakásépítési technológia fokozására fejlesztették a gépparkot, s 1974-től a több szintes lakások már csak kö- zépblokkos technológiával készülnek. — szekeres — Kevesebb legyen a baleset „Fogjunk össze az udvarias tömegközlekedés megteremtéséért” — hangzott el a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, a Szállítási Dolgozók Szakszervezete, a Közlekedésbiztonsági Tanács, valamint a Magyar Autóklub felhívása ez év elején, a tíz legnagyobb fuvarozó vállalat vezetői számára megtartott értekezleten. Az említett országos szervekkel, s a tények erejével bizonyították e felhívás fontosságát. Ugyanakkor kérték az említett budapesti tanácskozáson részt vett fuvarozó vállalatainak vezetőit, irányító szak- apparátusát : legyenek első számú szószólói, következetes megvalósítói az udvarias közlekedésnek. Mint mondták, csak ez vezethet el oda, hogy az ország útjain kevesebb ember • legyen a közlekedés áldozata, hogy kevesebb legyen az életük végéig nyomorékok száma, hogy ily módon kevesebb társadalmi és egyéni tulajdon menjen veszendőbe. Az ország tíz legnagyobb fuvarozó vállalatának vezetői között ott voltak a Szövetkezeti Szállítási és Szolgáltató Vállalat képviselői is. A tanácskozáson elhangzott felhívást követően a SZÖVAUT vezetői — több más mellett — kimondták: fokozottabban kívánják ellenőrizni a vállalat gépkocsivezetőit az ittasság megállapítására hivatott szondázással is. Ezt a nem túlzottan népszerű, de a közlekedés biztonságát jól szolgáló feladatot — egyéb teendőiken túl — a vállalat megyei kirendeltségeinek vezetői, illetve diszpécserei kapták. így van ez a mi megyénkben is, ahol Mekis Pál, a SZÖVAUT kirendeltségének diszpécsere következetesen ellenőrzi a vállalat gépjárművezetőit. A SZÖVAUT Vállalat vezetői úgy ítélik meg, hogy a gépjárművezetők ilyen értelmű ellenőrzését 1979- ben is tovább kell folytatni — hallottuk Mekis Pál diszpécsertől. Ugyanis a gyakorlat arról tanúskodik, hogy az ellenőrzésnek ez a formája jól szolgálja a közlekedés biztonságát. Kép, szöveg: Balkus Imre Mekis Pál, a SZÖVAUT megyei kirendeltségének diszpécsere a vállalat egyik gépkocsivezetőjét szondáztatja, miközben ellenőrzi a fuvart és a menetlevélben megjelölt feladat teljesítését Összhangban a lehetőségekkel Szemléletváltozás Szeghalmon Egy üzemről két esetben ír gyakran az újság. Vagy azért, mert nagyon rossz és akkor a sok probléma szinte önként kínálja a témát, vagy azért, mert nagyon jó, és akkor könnyű az újságíró dolga. A Csepel Autógyár 4. számú gyáráról — vagy ahogyan inkább ismerik, a szeghalmi Csepel Autóról — az utóbbi időben viszonylag kevés szó esik lapunkban. Ezúttal ez azt jelzi. hogy a gyár már kikerült az első csoportból, a na- i gyón rosszak közül, de még nem jutott el a másikba, a ' nagyon jók közé. De a változás iránya mindenképpen figyelemre méltó. — Jöhetett volna egy héttel később is — fogadott a 4. számú gyár igazgatója, Boros József —, akkor már minden valószínűség szerint azzal kezdhettük volna a beszélgetést, hogy gyárunk teljesítette idei tervét. No, de sebaj, majd felhívom, ha meglesz, háth,a megint meg- jelen% rólunk néhány sor. Azért persze az év vége előtt alig két héttel már jól látható, mit produkál az idén a szeghalmi Csepel. Tervüket mintegy másfél százalékkal teljesítették túl, és 254 millió forint értéket állított elő. Mindezt 1220 dolgozó. Ebbe a létszámba a két gyáregység, a körösladányi és a dévaványai kollektíva is beszámít. Illetve, ha pontosak akarunk lenni, ennél kevesebben érik el ezt az eredményt. Segítség Szigetszentmiklósnak — Törzsgyárunk egyre nyomasztóbb munkaerőgon- gondokkal küzd — magya- rázza Boros József. — Szi- getszentmiklóson két-három- száz ember hiányzik rendszeresen és ez már a termelést is veszélyezteti olykor. Md a magunk módján igyekszünk segíteni ezen. Az igényekhez és a lehetőségekhez mérten 40—70 emberünk a törzsgyárban dolgozik lakatos-, hegesztőmunkákon. Ök — bár létszámban 'hozzánk tartoznak — termelést nem nálunk, hanem a törzsgyárban produlkálnak, a többlettermelést tehát nélkülük értük el. Azért persze a 4. számú gyárnak sem haszontalan a munkások kölcsön adása. Szi- getszentmiklóson pedig azokon a gépeken dolgoznak az emberek, amelyekhez hasonló rövidesen Szeghalmon is lesz, a most épülő új csarnokban. így mire megérkeznek a berendezések, már jól kiképzett, gyakorlott szakmunkásgárda veheti kezelésbe azokat. És emellett a törzsgyárban dolgozó szeghalmi munkások egyben a kapcsolatokat is erősítik a 4. számú gyár és a Csepel Autó szigetszentmiklósi üzemei között. Erre a jó kapcsolatra nagyon nagy szükség van. Régebben a bajok jó része abból származott, hogy a központban nem mérték fel jól a szeghalmiak képességeit és lehetőségeit. Elavult, kiszu- perálás előtt álló gépparkot telepítettek le, azzal, hogy kezdő, gyakorlatlan munkásoknak ez is jó lesz. Ebben a gondolatmenetben nincs is hiba, csak a folytatás volt következetlen. Feladatként ugyanis olyasmiket kaptak, melyeket jó gépeken, nagy gyakorlattal sem volt köny- nyű megoldani. Ráadásul anyaghiány, kapkodás is nehezítette a helyzetet, nem csoda, hogy évekig rosszul mentek a dolgok. Szeghalom és Szigetszemtmiklós egymás- ra mutogatott, 'amikor a felelősségről esett szó, de a helyzet ettől persze nem javult. Amikor a Csepel Autó élére úí vezetés került, megváltozott ,a szemlélet is. Tisztázódott, hogy az autógyárnak szüksége van a szeghalmiak munkájára, és attól, hogy van kit szidni, még nem lesz termelés és tervteljesítés. A megváltozott szemléletet már tavaly is jelezte, hogy év közben megváltoztatták a 4. számú gyár fetadattervét. Csökkentették a bonyolult, sok tapasztalatot igénylő, precíz gépi munkát kívánó forgácsolást és reálisabb feladatokat adtak. Ennek olyan következménye lett, hogy megszűnt a kapkodás, ,a fejetlenség és az állandó bizonytalanság érzése Szeghalmon. Kevesebb túlóra Tudták, hogy a feladat most már teljesíthető, de a teljesítés becsületbeli üggyé is vált. — A kapcsolat azóta, ha lehet, még tovább javult — mondja az igazgató. — A havi operatív terveket itt Szeghalmon egyeztetjük a termelési vezérigazgató-helyettessel, aki egyébként már régóta ismeri gyárur% képességeit és lehetőségeit. Nincs is azóta teljesíthetetlen feladat. Sőt, szóba került az is, hogy jó néhány korszerűtlen gépet kiselejtezünk, ezzel is köny- nyítve helyzetünket. A központi termelésirányítás minden téren segíti munkánkat, és* őszintén mondhatom, kifogástalan az együttműködés. A jó együttműködés egyik bizonyítéka, hogy a 4. számú gyárban és a két gyáregységben alaposan csökkent a túlórák száma. Régebben ugyanis sűrűn előfordult, hogy egy-két hétig anyaghiány vagy egyéb okok miatt nem volt munka, csak lézengtek az emberek. Aztán hirtelen kiderült, hogy egy sürgős exportszállítmány miatt sokféle alkatrészre van szükség — pár napon belül. Ilyenkor aztán 12, 16 óráztak a forgácsolók, hogy pótolják valahol az elveszett időt. A megfelelő ütemezéssel mindez minimálisra csökkent, de ehhez szükség volt egy gyáron belüli szervezési intézkedésre is. Ez ,a túlóracsokkentő módszer tulajdonképpen rendkívül egyszerű. Annyit tettek mindössze, hogy a terv készítésekor kiszámolták a rendelkezésre álló és a szükséges normaórák különbségét, és a túlórákért járó bért megkapták az üzemek tetszés szerinti felhasználásra. Kioszthatták akkor is, ha úgy szervezték meg a munkát, hogy egyetlen perccel sem kellett megtoldani a törvényes munkaidőt. Ilyenkor mozgóbérként, célprémiumként kapták meg a dolgozók. De többet akkor sem kaptak, ha a tervezettnél többet túlóráztak, hiszen ez csak a saját hibájukból következhetett be, rosszul gazdálkodtak a munkaidővel. Mindenki tanul Egy év alatt persze nem lehetett elérni azt az optimális esetet, hogy ne legyen túlmunka, de a túlórák száma szinte hihetetlen mértékben lecsökkent. A tavalyi átlag egyhairpadára sem volt szükség az idén és a termékkibocsátás ennek ellenére — vagy éppen ezért! — sokkal ütemesebb, egyenletesebb volt, mint tavaly. A termelésben való érdekeltséget más módon is igyekszik fokozni a gyárvezetés. Ennek eszköze az is, hogy az intenzitásból eredő nor- maóra-megtakarítást honorálja. Minden óráért az óraórabér tekintélyes részét — 10 forintot — visszajuttatja az üzemnek. Eddig 6 ezer óráért 60 ezer forintot kaptak az üzemek és ,a pénzt kizárólag a fizikai dolgozók premizálására használhatják fel. Az intézkedések következtében a 4. számú gyárban átlagon felül nőtt a termelékenység és ezzel párhuzamosan javult a kollektíva hangulata. A hangulathoz az emelkedő bérek alaposan hozzájárultak, az emelkedés jó része pedig a magasabb képzettségi színvonalnak tudható be. Szeghalmon ugyanis csaknem mindenki tanul. A forgácsolók jó része már elvégezte a megfelelő tanfolyamokat, sokan most járnak szakközépiskolába, vagy szakmásító tanfolyamokra. Hogy a szakképzést mennyire komolyan Veszik, azt az 'is példázza, hogy a mezőgazdasági holtszezonra „kölcsönkért” tsz-tagokat is beiskolázták. A Sárréti Tsz kubikosai a gyár költségén hegesztőtamfölyamra járnak és a tanultakat a tsz-ben is hasznosíthatják majd. Hangulati tényező az is, hogy igazságosabbá tették a jutalmakat és a büntetéseket. Az üzemvezetők kapták meg a fegyelmezési és a jutalmazási jogkört, ők pedig az üzemi négyszög bevonásával döntenek mindenről. Minimálisra csőikként azóta a reklamációk szám®, közvetlen környezetük döntésével szemben már nem nagyon van apelláta. Munkássá váltak Az, hogy a munkahelyi kollektíva, illetve a közvetlen vezetés vette kezébe az ügyeket, meglátszik a munkafegyelem alakulásán is. A munkássá válás cseppet sem könnyű és gyors folyamata a végéhez közeledik, Szeghalmon a dolgozók többsége megszokta a gyári fegyelmet. Ritka már, mint a fehér holló, az igazolatlan hiányzás, pedig nem is olyan régen, a mezőgazdasági szezonban vagy disznóölések idején előfordult, hogy jó páran egyszerűen nem jöttek dolgozni, és még csodálkoztak is, miért kérik ezt számon tőlük. Ma már — jórészt a kommunisták felvilágosító munkájának köszönhetően — tudatosodott az emberekben, hogy a tervteljesítés döntő feltétele az ütemes munka, ezt pedig Cíiak úgy valósíthatják meg, ha mindentó tudja és betartja a fegyelmet. • Ez eddig is kellett, de a jövő évben még nagyobb szükség lesz rá, mert nőnek a feladatok. Biztosított a 4. számú gyár leterhelése, és a munka természetesen több lesz, mint ,az idén. Növekszik a néhány év múlva fő profüt adó lakatos- és hegesztő- tevékenység, sőt, ha a rendelések úgv alakulnak, a most épülő üzemcsarnok gépeinek egy részét már a jövő évben munkába állítják Szeghalmon. Egyébként pedig 1980 derekán kell megkezdeni a munkát az új csarnokban, melyet a 31. sz. ÁÉV épít. Pillanatnyilag a tervhez képest van egy kis lemaradás, mert még nem téliesítették az épületet, de ,a gyár ígéretet kapott: mindez nem befolyásolja az átadási határidőt. Remélhető, hogy így lesz, mert a Szeghalmon készülő alvázakra nagyon nagy szüksége v,an a Csepel Autógyárnak és az egész magyar járműiparnak. A gyár munkás- kollektívája érzi is a felelősség súlyát, és bíznak benne: a felelősségérzet másokból sem hiányzik majd. Lónyai László
