Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-17 / 297. szám
1978. december 17., vasárnap Éjszaka is telefonálhat Helyzetkép a gyulai kórházból Ünnepi csúcsra II veszély elmúlt, a gondok maradtak készül a GELKfl Ön bejelenti, a diktafon rögzíti A Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat — röviden: GELKA — békéscsabai kirendeltségén Lődy András megyei kirendeltségvezető tájékoztat az ünnepeket megelőző forgalomról, a GELKA szolgáltatásainak bővüléséről. — Naponta 30—35 javításra szoruló televíziós készüléket hoznak be a békéscsabaiak — mondotta —, ötven rádiót és 20—25 háztartási gépet. Ennyit meg is kell javítanunk 24 óra alatt, hogy a torlódásokat elkerülhessük. Szervizünkben 45 dolgozó áll a lakosság szolgálatában, közöttük 22 műszerész. A jaminai és mezőberényi fiókszervizünk is teljes kapacitással dolgozik, felkészülve az ünnepi csúcsra. Már haA GELKA felvevőhelyiségében is fontos a gyors ügyintézés A televizióműszerészek munkában Fotó: Gál Edit gyományosan az idén is megszervezzük az ünnepi ügyeleteket, a békéscsabai szervizen kívül ünnepi ügyeletet tart a gyulai, orosházi, szeghalmi, békési és mezőkovácsházi szervizünk is. Meglepetéssel is szolgál a békéscsabai szerviz: a nagy forgalom gyorsabb lebonyolítása érdekében este 18 órától reggel 8 óráig telefondiktafont kapcsolnak a szerviz telefon- állomására. A készülék minden telefonhívást magnószalagon rögzít, ezt reggel, munkakezdéskor lehallgatják, feldolgozzák és azonnal intézkednek. A békéscsabai telefonközpont napközbeni túlterhelését tehát éjszakai hívások lehetővé tételével kerülik ki a GELKA-ban, az ügyfelek örömére. Æ illetékes hatóságok augusztusban elrendelték a gyulai megyei kórház egyik nagy épületének sürgős kiürítését. Erre harmincnapos határidőt kapott a kórház vezetése. A feladatot úgy kellett megoldani, hogy minél kevesebb kórházi ágy essen ki a betegellátásból. Külső segítségre viszont nemigen számíthattak a kiürítésre ítélt osztályok elhelyezésében. Mi a helyzet ma, négy hónappal a határidő után? Az elolvadt hó csak sarat és pocsolyát hagyott maga után. Ezt kerülgetik velem együtt a kórházba igyekvők. A kaputól balra áll a volt I. számú sebészet pavilonja. Most szokatlanul kicsi a mozgás körülötte. Ránézve eszébe sem jut az embernek életveszélyre gondolni. Sokkal inkább a feldúrt, rendezetlen kórházudvar hívja magára az elgondolkodó figyelmet. Az egykor volt ápoltságának most nyoma sincs. A legnagyobb gondot nem is ez jelenti — bárcsak ennyi volna —, hanem az említett épület. A földszintjén — alatta a pince biztonságot adóan alá van már dúcolva — a röntgen, mint ottfelejtett őrszem végzi mindennapi, nem halasztható feladatát. Alagsorában az izotóplabor és raktárak. Minden más része már lakatlan. * Buda István, a megyei kórház főigazgató főorvosával és Ádász István gazdasági igazgatóval beszélgetünk. ők irányították a sok gonddal járó gyors kiköltöztetést a veszélyessé vált épületből. Elmondják: a kiköltöztetésre megszabott határidőt alapvetően sikerült betartaniuk. Az osztályok tényleges helycseréié azonban csak nemrég ért véget. Ma már szívesebben beszélnek arról. hogy azt a nagy felfordulást. amivel egy ilyen nagyméretű költözködés jár, a legkissebb pánikhangulat nélkül sikerült átvészelni. Hosszan sorolják a példákat, hogy mennyire nem nézte akkor senki, mikor ér véget a munkaideje, az ő feladata-e azt végezni, amit éppen kellett. így is négy és fél millió forintba került. Az emberi öntevékenység, a kórházért érzett felelősség volt a legfőbb oka — hangsúlyozták több ízben is —, hogy fejvesztettség nem kapott lábra. Arról viszont már a „Kórházi Híradó”-ból olvasok, hogy nem volt azért zökkenőktől, vitáktól mentes ez, s sok kórházi osztályt érintő költözködés, helyet cserélés, mint amilyennek most már utólag kezd feltűnni. Az egyéni és a közösségi érdek nemegyszer került egymással szembe, volt amikor nagyon is élesen. Végül, ha nem is csor- bátlanul, de a helyes sorrend érvényesült: előbb a betegek, minél több kórházi ágy elhelyezése, s csak ezután az egyéb igény. * ' Szerencsétlen sorsú épület ez a most kiürített. Harmadszorra vált életveszélyessé. Első ízben 1910-ben, alig hogy tető alá került, máris leszakadt a tetőrész, s magával sodorta az épület minden mennyezetét. Akkor két munkást maga alá temetett, hatot súlyosan megsebesített, A harmincas években következett be a második eset. Most is hasonló előtt állott, csak a gyors intézkedés hárította el a legrosszabbat. A veszélyforrás a födémszerkezetek teherbíró-képességének kritikussá válása volt most. Már korábban tapasztalták ezek gyanús mozgását a rajta járó emberek súlya alatt. Még el sem készült az épületet vizsgáló tervezőintézet végleges szakvéleménye — emlékeznek az események sorjára az igazgatók — amikor már nyilvánvalóvá vált: az épület további használata életveszély««. Hosszas töprengésre bizony nem volt idő : tenni kellett gyorsan. Senki nem tapsol a szükségből támadt zsúfoltságnak. Ez természetes, mint ahogy az is, hogy nincs olyan kész munka, amelyben hibát ne lehetne találni. De a lényeg : harminc nap alatt megszűnt a veszély, elkészültek a nélkülözhetetlen átalakítások is. * A kiürített épület helyre- állításához mennyi időre van szükség, mikorra vehető újra használatba? Hosszas töprengés, véleménycsere, hangos gondolkodás után végül is odajutunk, hogy egy ötéves tervidőszak bizony nem lesz elegendő erre. Előbb még te- herpróbát kell tartani a gyengének ítélt födémszerkezeteken. Ez határozza majd meg a helyreállítás mikéntjét. Csak ezután következhet a tervek készítése, aztán a kivitelező vállalat megszerzése, majd az átalakítási munkák. Az is biztos, hogy minél inkább elhúzódik, annál több pénzre lesz szükség. De mi lesz addig? Hiszen van osztály, amelyet teljesen meg kellett szüntetni, a bőr- gyógyászati osztály ágylétszáma felére csökkent (eddig is csaknem fele volt annak az ágyszámnak, amivel más megyék rendelkeznek: most pedig alig több mint negyede), a nőgyógyászat is 36, a sebészet 33 ággyal zsugorodott összébb. Jelenleg összesen — az erőfeszítések ellenére is — 180 betegágy szünetel a kórházban. És úgy tűnik, ezzel az állapottal tartósan kell számolni. * Nem könnyen tud belenyugodni az ember a szükséghelyzetbe. Arról faggatom beszélgető társaimat, hogy nincs valami megoldás mégis, a helyzet javítására? Látszik rajtuk, hogy hosszú ideje keresik erre ők is a választ. Első tervük az volt, hogy faházakat állíttatnak fel. Ez gyorsan is megy, a célnak is megfelelne. A minisztérium azonban nem adta hozzájárulását. (Nem értem: Debrecenben például komoly gyógyító tevékenységet folytatnak ma is faházban és a célnak — a gyakorlat bizonyítja — megfelelően.) Viszont a kórház birtokában levő UNIVÁZ-szerkezet felhasz^ nálásával 80 ágy elhelyezését — a szükséges kiszolgálóhelyiségekkel — biztosítani lehetne. Ezzel a minisztérium is egyetért, s hozzá pénzt is ad. A terv már készül. Vagyis a most szünetelő 180 kórházi ágy így lecsökkenhetne 100-ra — támad fel a remény, de hamar le is nyugszik. A szünetelő ágyak számával, sajnos, változatlanul számolni kell — fejti ki véleményét a kórház vezetése, mert a szülészet részére 40 ágy szükséges — olyan nagy a zsúfoltságuk —, a bőrgyógyászat eredeti ágyszámát, a 40-et, feltétlenül vissza kell állítani. Igaz, hogy felszabadul majd az osztály jelenlegi helye, de ott korában is nővér- és orvoslakások voltak. Nemcsak a betegellátásra kell gondolnunk, hanem azokra is, akik ezt elvégzik — indokolták átgondolt tervük helyességéi* * A gyulai megyei kórházban ma már nem látható költözködő osztály. Lassan az utómunkák is végére érnek. A szükséghelyzet okozta gondok ugyan még sokáig megmaradnak, de hiba lenne a mostani állapotba való belenyugvás, amíg egyetlenegy betegágy is szünetel. Felmerül a gondolat : a József Attila-szanatórium vajon nem segíthetne, hogyne kelljen 180 ágyat, s^évente többször ennyi beteget leírni? Lehet, hogy nem helytálló ez a gondolat. Az azonban mindenképpen, hogy ennek az ágyszámnak sokszorosával vagyunk elmaradva nemcsak más megyékhez, hanem a tényleges szükséglethez képest. Ezen az épülő békéscsabai kórház sem változtat, csak az arányokon szépít. A veszély elmúlt, a kórházi osztályok — ha szűkösebb helyen is — működőképesek. De a kiesett ágyszám nyugtalanító. Megoldást kell találni, hiszen csaknem egy évtizednyi időről van szó. A tárgyalóteremből Elsikkasztották a tanulók pénzét Enyedi G. Sándor Szarvas—Mezőkovácsháza H költségvetési özem tervei A szeghalmi járásbíróság hozott ítéletet Fekete Lajos és felesége, Fekete Lajosné, Körösladány, Május 1. út 17. szám alatti lakosok ügyében. Folytatólagosan elkövetett sikkasztás miatt kerültek a vádlottak padjára. Mind á ketten voltak már büntetve. A hajdúböszörményi városi bíróság ugyancsak sikkasztás miatt vonta őket felelősségre 1972-ben. A büntetés végrehajtását azonban próbaidőre felfügesztették. Ezt követően költöztek Körös- ladányba, s a Tüköry Lajos Általános Iskolában tanítottak. Fekete Lajos a próbaidő alatt újabb bűncselekményt követett el, amelyért végrehajtható szabadságvesztéssel sújtották, s egyben elrendelték az előző felfüggesztett szabadság- vesztés végrehajtását is. Büntetésének letöltése után nem bocsátották el állásából, hanem újra alkalmazták pedagógusként. Ezt követően mindkét vádlott rendszeresen italozni kezdett, s hozzányúltak a tanulók által befizetett pénzhez, jóllehet többször figyelmeztették, sőt fegyel- mileg felelősségre is vonták őket. 1976 júniusában az iskola tanulóitól fényképekre 144 forintot, ez év februárjában farsangra 90 forintot, teadélutánra 185 forintot, márciusban bélyegvásárlásra 837 forintot, júniusban kirándulásra 1210 forintot szedtek össze, a pénzt saját céljaikra fordították. A járásbíróság többszörösen visszaeső által, folytatólagosan elkövetett sikkasztás büntette miatt Fekete Lajost 1 év és négy hónap szabadságvesztésre ítélte, Fekete Lajosnét pedig 8 hónap szabadság- vesztéssel sújtotta. Mivel a vádlottak nevelői beosztásukkal visszaélve követték el cselekményüket, a bíróság Fekete Lajosnét két évre, Fekete Lajost pedig 4 évre eltiltotta a pedagógusi foglalkozástól. Fekete Lajosnak a szabadságvesztést fegyházban kell letöltenie. Fekete Lajosné szabadság- vesztésének végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette a bíróság. Mind a két vádlottat kényszerelvonó kezelésre is kötelezték. Az ítélet nem jogerős, a vádlottak enyhítőért fellebbeztek. A tanácsok költségvetési üzemei nélkülözhetetlenek. Munkájuk sokrétű, hiszen az építésen, felújításon kívül köztisztasági feladatokat is ellátnak. Hogyan készülnek az 1979-es esztendőre? Erre kerestük a választ egy városban és nagyközségben. Szarvason 28,5 millió forint értékű termelést valósítanak meg. Ehhez 208 dolgozó áll rendelkezésre. Némileg nehezíti a helyzetet, hogy kevés a kőműves és festő szakmunkás. A fejlesztési alapból 7,4 milliót használnak fel. Közülük kiemelkedik a 40 személyes bölcsőde befejezése, a dr. Melich utcai ABC-áruház- hoz és az ipartelephez vezető út megépítése. Felújításra több mint 2 millió forintot fordítanak. Bővítik a szociális otthont, az orvosi szakrendelőt és mintegy 350 ezer forintot költenek a fürdő, valamint a művelődési ház fejújítására. A költségvetés legnagyobb kiadása az utak, járdák korszerűsítése. Belvízrendezésre, parkfenntartásra csaknem 1 millió jut. Az állami épületek fejújítására, karbantartására 2,8 millió forintot irányoztak elő. Ugyanakkor külső megrendelők igényeit is kielégítik. Az üzem építőrészlege valósítja meg Szarvason a TITÁSZ alállomását, amely a város és környékének jobb áramellátását biztosítja. Mezőkovácsházán a legnagyobb feladat a 40 célcsoportos lakás felépítése. Ezek kivitelezését az ÉPSZER Vállalattal együttműködve valósítják meg. A 4 millió forint felhasználásával várhatóan jövő decemberben fejezik be az építkezést. Szintén ezzel a vállalattal kooperálva épül a 8 tantermes általános iskola, amelyet ugyancsak december végén szeretnének átadni. Áthúzódó beruházásként valósul meg a kunágotai általános iskola. Az ÉVIG gyáregységének bővítésére 500 ezer forintot fordítanak, s május 30. a befejezési határidő. Tanácsi lakóházak javítására 1,8 milliót irányoztak elő. A megyei tanáccsal kötött szerződés alapján jövőre 722 ezer forint értékű szolgáltatást végeznek a községben. Az összes építőipari munkák értéke meghaladja a 16 milliót.
