Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-15 / 295. szám

1978. december 15., péntek o Szőnyeg a Közel-Keletre A Békésszentandrási Sző­nyegszövő Háziipari és Né­pi Iparművészeti Szövetke­zet termékei Európa szin­te valamennyi országában ismertek. Szállítottak azon­ban már kézi szövésű sző­nyegeikből Japánba, az Amerikai Egyesült Álla­mokba és a Közel-Keletre. A békésszentandrási cso­mózott perzsa, valamint a torontáli szőnyegek iránt az utóbbi években sem csökkent a kereslet. A gyár­tott mennyiség dupláját is el lehetne azonban adni a hazai és küklföldi piacokon. — Termékeink 30—35 százalékát exportáljuk. Eb­ben az évben termelési ter­vünk 52 millió forint volt. Ezt december elejére telje­sítettük. Így az év hátrale­vő napjaiban várhatóan tíz százalékkal több terméket készítünk a tervezettnél — hallottuk Czuczi Ernő el­nökhelyettestől. Miközben az üzem terme­lése nőtt, huszonöttel csök­kent a foglalkoztatottak száma. Tovább növeli az eddig elért eredmények ér­tékét, hogy a szövetkezet­ben a szőnyegek gyártása kizárólag kézi szövőszéke­ken történik. A termelés tehát nem új gépek, be­rendezések üzembe állítá­sát követően nőtt, hanem a szervezettebb, hatékonyabb munka eredményezte a ter­vek túlteljesítését. Ösztön­ző prémiumrendszert ve­zettek be. Az öcsödi rész­legnél befejeződött beruhá­zást követően pedig meg­szűnt a zsúfoltság, amely sokszor nehezítette a mun­kát. A szövetkezetnek Békés- szentandráson két, Öcsödön, Tiszasason, és Endrődön pe­dig egy-egy részlege műkö­dik. A 750 foglalkoztatott fele bedolgozó. Részükre szövőszéket, szerszámokat biztosítanak, szállítási rész­költséget fizetnek. A szö­vetkezetnek nemcsak az említett községekben van­nak bedolgozói, hanem töb­bek között Budapesten és Orosházán is. Évente több tízezer négy­zetméter szőnyeget gyár­tanak. A kézi szövésű sző­nyegek előállítási költsége és így ára jóval magasabb, mint a géppel készítetteké. Ez nem csoda, hiszen az élőmunka-ráfordítás ösz- szehasonlíthatatlanul na­gyobb, s jobb a minőség is. A Békésszentandráson ké­szült szőnyegek mindegyike a Kiváló Áruk Fóruma védjeggyel elismert termék. — Az utóbbi években termékeinkkel kapcsolatos minőségi kifogás nem volt. Ez egyébként egyik feltéte­le annak, hogy külföldi ve­vőinket megtartsuk. A bé­késszentandrási szőnyeg rangot vívott ki magának idehaza és határainkon túl egyaránt. Ezt bizonyítja, hogy az export a tervezett­nek a duplája lett ebben az évben. Legnagyobb meg­rendelőink az NSZK és hol­land cégek. Jövőre a Ganz- MÁVAG által a közel-keleti országokba készülő luxus­kivitelű vonatkocsikat ná­lunk készülő szőnyegekkel díszítve szállítják a megren­delőnek — mondta az el­nökhelyettes. A szövetkezet következő évre szóló terve elkészült már. Ebben a termelés to­vábbi négyszázalékos növe­kedését tűzték célul. A termeléshez szükséges hazai és import alapanyag meg­felelő mennyiségben áll rendelkezésre. Szerződések­kel előre biztosították a szőnyegek értékesítését. — nyes Ki mit keres a boltokban, karácsonyra? Mit vegyek? Ez a kérdés foglalkoztat mostanában csaknem mindenkit. Mit ve­gyek a fiamnak, a lányom­nak, a férjemnek, a felesé­gemnek, a nagymamának és így tovább — karácsonyra? A sajtó, a rádió, a televízió tele van reklámmal, a vá­lasztás így talán könnyebb, vagy nehezebb? Ki tudja? Mert például harsogó tévé­reklám hívja fel a szülők figyelmét a Rodolfó bű­vészdobozra, ami állítólag tizenéveseknek kitűnő aján­dék. Mit tesz a reklám? Felbuzdul a jónép, és megy a játékboltba. Ám hiába keresi, a válasz legtöbbször: „Nincs. Nem kaptunk csak pár darabot, és percek alatt elfogyott.” Ezt kénytelen válaszolni az érdeklődőknek nap, mint nap Szarvason is Zentai Istvánné, az Univerzál Kis­kereskedelmi Vállalat já- ták-, papír- és írószerbolt­jának vezetője. — ( Pedig sokan keresik. Kár volt a nagy reklám! — mondja érdeklődésemre. — Azért ha valaki nem kapja meg, amit keres, tudunk ajánlani mást, nagy a vá­laszték. Itt van például a szarvasi Plastolus Műanyag- és Játékkészítő Szövetke­zet újdonsága: a pörgettyűs játék. Tizenéveseknek való, ez is nagyon érdekes, és akik kipróbálják, meg is veszik. Ma délelőtt már öt darabot adtunk el, pedig nem is a legolcsóbb: 270 forint. Hogy ki mit keres? Leginkább az elemes já­tékok kellenének, még vi­dékről : Öcsödről, Békés- szentandrásról, Hunyáról, Csabacsüdről, Endrődről és Gyomáról is eljönnek vásá­rolni. Érdekes azonban, hogy elhúzódott a karácso­nyi vásár, nem várnak az utolsó napokra. Nálunk már november végén meg­kezdődött, érezhetően na­gyobb volt a forgalom. Ügy is mondhatom most már, hogy a zöme lement. Fiatalasszony áll tanács­talanul a polcok előtt. Szebegyinszki Pálné elektro­mos tankot keres 6 éves kisfiának, — Sajnos, nincs. Nagyon kevés volt — mondja a boltvezető —, de ajánlhatok mást. Az anyuka percek múlva már boldogan viszi a csomagot. Kislánya babát, fia focit talál a fenyőfa alatt. És talán még kará­csonyig megérkezik az a tank is... Nagymama nézegeti ér­deklődve a színes dobozo­kat. öt- és hároméves uno­kájának akar valami dobó-, vagy építőkockát. Van vá­laszték : összerakható, szét­szedhető, fa vagy műanyag, amilyen csak tetszik. Pa­raszt Andrásné végül a Ga­bi feliratú doboz mellett dönt. Az unokák bizonyára örülnek majd a sok színű, összerakható játéknak. — Mély babakocsit sze­retnék — adja elő kívánsá­gát Pellérdi Mihályné. — Sajnos az olcsóbb faj­ta már elfogyott és nem is tudok belőle ígérni. Csak 700 forintos van — hangzik a válasz. Az bizony egy kicsit drá­ga a hároméves unokának. Már nem vártam meg, hogy a nagymama hogyan döntött. Az ajtó sűrűn nyílt. Jöt­tek a vásárlók, anyukák, apukák, nagymamák, nagy­apák, de gyerekek is, akik .. ugyancsak nézelődtek, ám j ez a nézelődés hasznos, ■ mert ugyebár meg lehet j súgni — ... kinek? A Tél- : apónak de az is lehet, hogy ■ anyunak vagy apunak, —, j mi legyen a karácsonyfa : alatt. Úgy is tudják a gye- ; rekek, az apu vagy az ; anyu pénztárcájától függ, • megvalósul-e az álom? És a felnőttek mit vár- : hatnak? Az ÁFÉSZ-áruházban még * nincs az az igazi nagy, ün- ■ nép előtti forgalom. Bár S ezüstvasárnapon sokan vol- • tak, de az ügyesebbje ta- • Ián hozzájutott a ritkán kapható árukhoz is, mond­juk selyemgarbóhoz, ami még mindig keresett cikk. Valódi farmernadrágot azonban ne is keressenek, ritka mint a fehér holló. Rózsa Sándorné is garbót szeretett volna venni, de már a selyem elfogyott, a másik fajta pedig ugyan szép, ám a szírié és a mére­te nem felel meg. Azért nem adta fel a re­ményt. Karácsonyig még van idő, hátha érkezik újabb szállítmány. Addig is körülnéz az áruházban más ajándék után két lányának, férjének és unokájának. Az áruház egyébként ezüstvasárnapon 97 ezer forintos forgalmat bonyolí­tott le a 4 árai nyitva tartás alatt. Kétszeresét a tavalyi ezüstvasárnapi forgalom­nak. A legtöbben az ajándék­boltban találhatók. Szebbnél szebb táskákat, kendőket, sálakat, ízléses dísztárgya­kat választanak ki-ki ízlése szerint. A műszaki boltban pedig nem ritka a hűtőgép­vagy a televízióvásárlás. Igaz, ezek az ajándékok aligha férnének el a fenyő­fa alatt. Hacsak nem olyan alá tennék, amilyet a vas­ipari szövetkezet előtt állí­tottak fel és díszítettek. Van vagy ötméteres. Karácsony előtti hangu­lattal találkozunk minde­nütt. Készülnek a szeretet ünnepére. Az ajándékozás öröm. Egymás túllicitálása helyett azonban nagyon vi­gyázzunk arra, hogy való­ban igazi öröm legyen an­nak is, aki kapja, és annak is, aki adja. , Kasnyik Judit : A Budapesti Lakásépítő Vállalat évente háromezer lakást tud felépíteni előre gyártott ele­mekből. A korszerű és gyorsabb technológiát folyamatosan vezetik be. A háromezer lakás­hoz százhuszonötezer köbméter betont használnak fel. Képünkön: készülnek az erkélyek a vállalat előre gyártó üzemében (MTI-fotó — Balaton József felvétele — KS) Mennyi cukrunk lesz? A Mezőhegyesi Cukorgyár­ban több millió forint költ­séggel új laboratóriumot lé­tesítettek. A gazdaságokból az átvevőhelyekre érkező minden 50 tonna cukorrépá­ból 25—30 kiló mintát vesz­nek, és azt ide hozzák be vizsgálatra. — Mi a vizsgálat célja? — kérdezem Csilek Istvántól, a gyár fővegyészétől. — Annáik megállapítása, hogy mennyi a répa cukor- tartalma, továbbá mennyi benne a kálium, a nátrium, a nitrogén. Minél több a cukor és minél kevesebb a többi, annál jobb. — Milyen az idei cukor­répa? — A gazdaságok kevesebb műtrágyát használták fel. A cukortartalom átlag 16,6 szá­zalék, ami 1 százalékkal ma­gasabb a tavalyinál. Ráadá­sul ennyi cukorrépa még so­ha nem termett, ami a he­lyes talajművelésnék és az eléggé kedvező időjárásnak is köszönhető. A gyárral szerződésben álló gazdasá­gok jól oldották meg a fel­adatukat. — Hány vagon cukorrépá­ra számítanak? Negyvenhatezer-ötszáz va­gonra, amiből előreláthatólag 40 ezret Mezőhegyesen dol­gozunk fel, a többit a társ­gyáraknak adjuk át. — Várhatóan mennyi lesz a cukor? — Tavaly 39 670 vagon cu­korrépát dolgoztunk fel, és 4527 vagon cukrot állítot- unk elő. Az idén a 40 ezer vagon cukorrépából több mint 5 ezer vagon cukorra számítunk. — Ebből következik, hogy a termelési költségek ala­csonyabbak lesznek. — Természetesen. Elősegí­ti ezt a korszerűsítés és a jó karbantartás is, amelynek eredményeként az idén lerö­vidül a kampány ideje. Ta­valy 138 nap kellett, az idén 136-ra számítunk, bár — mint az előzőkben említettem — csaknem 500 vagonnal több répát dolgo­zunk fel. És amíg tavaly egy nap alatt 33 vagon cukor ké­szült, az idén a 43-at is el­érjük. — Mi tehát a további cél ? — Az, hogy minél maga­sabb cukortartalmú legyen a répa. Az új laboratórium le­hetővé teszi, hogy azt pon­tosan megállapítsuk, és an­nak megfelelően fizessünk érte. Ez az év az előkészü­let időszaka. Most a cukor­tartalom alapján ösztönző prémiumot kapnak a gazda­ságok. Pásztor Béla Szaporább szaporulat állattenyésztési napok Kaposváron A vágóállatok számának és az állati termékek menyi nyiségének növelése a bel­földi ellátás és az export­tervek teljesítésének alapve­tő felétele. Ezt a meglevő fé­rőhelyeken, a rendelkezésre álló takarmányból, s korsze­rű szaporítással kell megol­dani. Ennek a gondolatnak a jegyében rendezi meg a Ma­gyar Agrártudományi Egye­sület december 15—16-án Kaposvárott a XII. állat­tenyésztési tudományos na­pokat. Ez alkalommal a tudo­mány, az oktatás és a tárca szakemberei elsősorban a szaporaság növelésének kor­szerű módszereiről, s — ugyanolyan súllyal — az ez ellen ható nagymértékű el­hullás megakadályozásáról tanácskoznak. 1977-ben például az állatni gazdaságúikban több mint 106 ezer borjú született, s ■ ennek 5,4 százaléka — több ; mint 5000 — pusztult el. A ; termelőszövetkezetekben 390 ! ezer 400 borjúból 7 százalék : — mintegy 30 ezer — elhul­■ lőtt. Ugyanebben az évben az j állami gazdaságokban vi- : lágra jött 2 millió 213 ezer ; sertés közül szopós korban ■ 11,3 százalék, a termelőszö- I vetkezetekben született 3 ! millió 123 ezer malacból pe­dig 10,3 százalék pusztult el. Az elhullás óriási károkat okoz a népgazdaságnak. A szaporulat és a hasznosult szaporulat növelése érdeké­ben genetikai, takarmányo­zási, környezethigiéniai kér­désékről, a szaporulatot ve­szélyeztető fertőző betegsé­gek elleni védekezésről, va­lamint a közgazdasági szabá­lyozóknak a szaporaság nö­velésére gyakorolt hatásáról is szó lesz Kaposvárott. A hazai szakembereken kívül a témában érdekelt szovjet, cseh, lengyel, NDK-beli ven­dégeket is várnak. A hozzá­szólók között lesz a Kazah SZSZK mezőgazdasági mi­niszterhelyettese és a moszk­vai Összövetségi Állatte­nyésztési Kutató Intézet osztályvezetője is. A Baranya megyei Állami Gazdaságok Szakszolgálati Állo­másának laboratóriumában — Pécsett — tízezer takarmány-, és huszonháromezer talajmintát vizsgáltak meg az idén. -• mérési eredményeket számítógéppel dolgozzák fel. Az így kapott adatok ismeretében a mezőgazdasági üzemek haté­konyabban takarmányozhatják állataikat és végezhetik el a talajerő-utánpótlást. A képen: a vizsgálandó anyagban levő mikroelemeket lángfotóméterrel határozzák meg . (MTI-fotó — Bajkor József felvétele — KS) Mirifl ír a Magyar Mezőgazdaság? A XII, állattenyésztési tu­dományos napok rendezvé­nyeire december 15-én és 16-án Kaposváron kerül sor. A Magyar Mezőgazdaság e heti számában Horn Artúr akadémikus az immár ha­gyományossá vált rendez­vényt köszöntve többék kö­zött ezt írja: állati termelé­sünknek exportcentrikusnak kel'l lennie. Minőség, gazda­ságosság, rugalmasság — ezek azok a követelmények, amelyek teljesítésével ver­senyképességünket fönn tud­juk tartani. A sok új kuta­tási eredmény csak a tudo­mány és a gyakorlat szoros együttműködésével javíthat­ja a termelőmunkát. A lap néhány fontos témát már ezúttal közread a tudomá­nyos napok anyagából. Dr. Romány Pál mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter a közelmúltban a Szovjetunióban járt. Fehér Károly készített a minisz­terrel interjút, amelyben szá­mos, itthon is hasznosítható tapasztalat is szóba került. A mezőgazdasági termelés területi elhelyezkedése és elhelyezése, az úgynevezett tájtermesztés régóta tárgya a különböző agrártudomá­nyoknak. Dr. Bemát Tiva­dar, egyetemi tanár most a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar területfejlesztési modelljét mutatja be a lap hasábjain. A MÉM Műszaki Intézetének két publikációja időszerű kérdésekkel, a gép- tárolás tennivalóival, illetve az energiatakarékos szárítás­sal és tárolással foglalkozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom