Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-12 / 267. szám
1978. november 12., vasárnap o Könnyűszerkezetek nehéz kérdésekkel ils A Békés megyei kisiparosok Békéscsabán, a KIOSZ székházában egy hétig tartó kiállításon mutatták be legszebb termékeiket. Képünkön: a kiállítás egy részlete Fotó: Béla Ottó Kollektív munka gyümölcse Látogatóban a Labor Szocialista Brigádnál Mezőhegyesen Néhány évvel ezelőtt a hamburgi elöljáróság úgy határozott, átépítteti, korszerűsítteti és bővítteti a város egyik forgalmas közúti csomópontját. Ahhoz, hogy a tervet megvalósítsák, néhány lakóházat és egy élelmiszerüzletet kellett szanálni. A tulajdonosok csak úgy járultak hozzá otthonuk lebontásához, hogy a jövőben is azon a környéken lakhassanak, ahol csaknem évtizedeket éltek le. Lakás híján összeült egy bizottság, mely úgy döntött: az itt élők kívánságát figyelembe veszik, a lakásokat a közelben építik fel, lesz bevásárlóközpont is, s megvalósítják az útkorszerűsítést is. Az építkezésre négy napot kaptak a kivitelezők. Az érintett lakókat péntek reggeltől hétfő estig az egyik közeli kirándulóközpontban helyezték el. A négy nap alatt elbontották az ódon épületeket, helyükre új házakat varázsoltak, s az útkorszerűsítést is befejezték. Hétfőn este valamennyi lakó megkapta új otthonának kulcsát. Űj bejegyzéssel gyarapodott a Mezőhegyesi Cukorgyár Labor Szocialista Brigádjának naplója: jó eredményt hozott a brigád első újítása. Elfekvő csomagoló^ anyagot varázsoltak újjá; 450 ezer polietilén tasakról vegyszerrel eltüntették az elavult feliratot, s új feliratot bélyegeztek rá. Így újból használhatja a gyár a tasa- kokat, aminek értéke megközelíti a kilencvenezer forintot. — Kollektív munka eredménye volt — mondja erről Viczián Brunóné brigádvezető. — Általános szokás, hogy ha valamibe belekezdünk, abból senki nem vonja ki magát. A tasakok felújítására 680 társadalmi munkaórát fordítottunk. Nap mint nap itt maradtunk néhány órát munkaidő után, aki pedig gyes-en van, az hazavitte az anyagot, de a világért ki nem maradt volna a munkából. Az újítás gazdasági értékének 10 százalékát megkaptuk. Majd ha szezont zárunk, rendezünk egy kiadós összejövetelt, jövő nyáron pedig kollektiven elmegyünk a szegedi szabadtéri játékokra. Ügy igaz, hogy a Labor Szocialista Brigád eredménye mindig kollektív munka gyümölcse. De azért tartják fontosnak a kollektív munkában való részvételt a tagok, mert példamutatóan jár élen a szocialista brigádvezető és Csilek István mérnök, fővegyész is. Igen jelentős társadalmi munkát végzett még Nadobán Györgyné, Lassú Mária, Szőke Mária, Seprényi Im- réné, Král Gyula, Kató Jánosáé. ök azok, akik soha nem nézik az időt, segítenek, ahol csak tudnak. — Tulajdonképpen az üzem történeti emlékek gyűjtése hozta ennyire közel egymáshoz a 18-tagú brigádot — magyarázza Vicziánné. — 1977-ben a Békés megyei Népújságban olvastuk a Munkácsy Mihály Múzeum felhívását, amely pályázatot hirdetett az üzemtörténeti dokumentumok összegyűjtésére. Nos, mi beneveztünk és elnyertük a megyei III. helyezést. Idehaza is rendeztünk kiállítást. Nagyon sokan eljöttek, régi munkások, munkáscsaládok tagjai. Egymás után ajánlották fel féltve őrzött „kincseiket”, munkalapot, igazolványt, ■ megsárgult régi fényképet. Különösen sok üzemtörténeti dokumentumot kaptunk a Makón élő Reiehard Ilonától, akinek az édesapja gyári munkás volt. Reiehard János fényképezte le annak idején a millenniumi ünnepségre kristálycukorból készült királyi koronát. Okmányokat őrzött az 1919-es eseményekről és arról : hogyan segített a mentési munkálatokban a szegedi nagy árvíz idején a Mezőhegyesi Cukorgyár. Az első világháború után hadiárvák ragasztották a cukroszacskókat, hogy özvegy édesanyjuknak segítsenek kenyeret keresni. Előkerült még a Trianon előtti időkből való vászonra festett térkép, amely pontosan megmutatja: hol, milyen nagy területen termeltetett répát a gyár. Az okmányok, üzemtörténeti emlékek egyre gyarap- szanak. A gyár vezetői egy külön helyiséget bocsátottak a brigád rendelkezésére, ahol hamarosan megnyílik az állandó jellegű üzemtörténeti kiállítás. A kollektív együttműködés eredménye az is, hogy az Alkotó Ifjúság pályázaton tröszti szinten igen kimagasló eredménnyel szerepeltek. Ezenkívül az ÉDOSZ által szervezett munkaszervezési pályázatról is elhozták az országos III. helyezést. A pályázatokon való részvétel komoly próbára tette a brigádtagok kitartását, tanulását, hiszen rengeteg szakmai irodalmat kellett elolvasni ahhoz, hogy ilyen nagyszerűen szerepeljenek. De megérte a fáradságot. A jó eredmények láttán újabb újításon törik a fejüket és jó az együttműködésük a gyár ifjúsági és nőklubjával. így igazán hasznos a szabad idő eltöltése. Ary Róza Hogyan valósulhatott meg ez az építkezés ilyen rövid idő alatt? Nos, ez az építkezés már nem hasonlított a hagyományos kivitelezéshez. Á lakóházakat kész lakásokból illesztették össze, a bevásárlóközpont könnyű- szerkezetes technológiával készült, az utat gépláncok építették — gondos, szinte percnyi pontos program alapján. Megnőtt a méretpontosság A modern építési technológiák hazánkban sem új- keletűek, viszont az is igaz, hogy alig több mint egy évtizedes múltra tekintenek vissza. A hagyományos módszerekkel készült épületek igen sok élőmunkát igényelnek a kivitelezés időszakában. A munkaerő az utóbbi években megcsappant, s ezért keresett újabb lehetőségeket építőiparunk. Így került előtérbe az építőipar „gyárszerűsítése”, s kialakultak az előregyártott vosbetonszerkezetek kifinomult formái, vagyis a könnyűszerkezetek. A könnyűszerkezetes technológiák alig másfél évtizede indultak hódító útjukra, s ezek sorába tartoznak a panelszerkezetek. A szerkezet funkciója bizonyos fokig megváltozott, már nem egyedi épületek, hanem típusszerkezetek készültek belőlük — szereléssel. Az új eljárással megváltozott, szinte forradalmasodott az építőipar: megnőtt a méretpontossági igény, a hagyományos ácsok ma már úgymond nem léteznek, nincs ácsolt tetőszerkezet. Megváltozott a kőművesek funkciója is, helyettük szerelőbrigádok rakják össze az épületeket, újabb szaktudással gazdagodva. De miért is könnyű a már említett technológia? Mind a gyártásnál, mind a helyszíni szerelésnél minél kisebb súlyú szerkezetek alkalmazása a cél, ezért többségük tartószerkezete fém. Kezdeményezett a mezőgazdaság Hazánkban az első technológiákat a mezőgazdaság alkalmazta, ugyanis az igények szinte robbanásszerűen jelentkeztek, gyorsan kellett igazodni a világszínvonalhoz és a világpiachoz az állattenyésztésnek. Magyarországon az első köny- nyűszerkezetes létesítmények NSZK-licenc alapján készültek E technológiával épült egyebek között a Szekszárdi Állami Gazdaság és a bolyi tsz sertéstelepe, majd ezeket követően megyénkben Tótkomlóson a baromfitelep és az Orosházi Állami Gazdaság sertéstelepe. S hogy mennyire bevált a mezőgazdaságban a könnyűszerkezet, érdemes áttekinteni a már funkcionáló sertés-, szarvasmarha- és baromfitelepeket. Talán az itt szerzett tapasztalatok serkentették az ipart is a könnyűszerkezetek alkalmazására. De készültek és készülnek már hazánkban is a lakótelepekhez kapcsolódó intézmények — bölcsődék, óvodák, iskolák, üzletek, garázsok — köny- nyűszerkezetes technológiával, s kialakultak az építési rendszerek. A mezőgazdaság egyik alapvető hazai rendszerét a Bábolnai Állami Gazdaság fejlesztette ki, s AGRO- KOMPLEX néven azután az Agárdi Állami Gazdaság tovább korszerűsítette. A másik rendszer MEZÖ- PANEL néven vált ismertté. A könnyű, vasbetonvázas hőszigetelt épületeket olasz licenc alapján Nyék- ládházán gyártják. Az ipari beruházóknál igényesebb felhasználók nem elégszenek meg a két említett típussal, s újabb rendszereket vásároltak. Ilyen többek között a már bevált és alkalmazott CLASP angol licenc alapján a könnyűfémváz, fa- és műanyag oldalakkal, könnyű vasbetonelemekkel fedve. Hasonló a francia FILLOD technológia, amely könnyű acélváz, részben könnyű panel, és könnyű vasbetonpanel kombinációja. De nemcsak a külföldi könnyűszerkezetes technológiák hódítanak. Sajátosan magyar és Európa-szerte elismert a FÉMTIP-szerke- zet, amely fém-fémkap- csolatra épül. Ilyen technológiával készült többek között a szentendrei bevásárlóközpont. A KIPSZER fejlesztette ki az acélcsőrács-szerkezetet, amely nagy fesztávolságúk áthidalására is alkalmas. Angol szabadalom alapján ugyancsak a KIPSZER gyártja a CONDER-szerkezetet. Magyar tervek alapján készült az ALUDONGA-szer- kezet. Ennek a típusnak óriási előnye, hogy rengeteg alumíniumot, hazai anyagot használ, s úgymond önhordó szerkezetű. S végül, a legrégebbi hazai termék a Dunaújvárosban készülő DV- és DCSV- szerkezetek. Ezekből az első időszakban raktárak készültek, ma már viszont egyre nagyobb választékot kínál a gyár. Óriási előnye a szerkezetnek, hogy mérete tetszés szerint növelhető, vagy csökkenthető. Ilyen rendszerből készült többek között a békéscsabai téglagyár agyagpihentető csarnoka, a cserépgyár három futballpálya nagyságú üzemcsarnoka, a hűtőház és a kötöttárugyár lánckötő üzeme. Ugyancsak e technológiával épült a baromfi- feldolgozó vállalat hűtőháza — szinte valamennyi az ÁÉV kivitelezésében. Jó, jó a könnyűszerkezet, de drága — tartják a tervezők és a beruházók. Akkor mégis miért alkalmazzák, mi az előnye, mi szól mellette és ellene? És miért ajánlják a kivitelezők is? Építés helyett szerelés A rendszergazdák a szerkezetet tervekkel szállítják, így csak azt kell megterveztetni, ami eltér az alapegységtől. A kivitelezés csak alapozási tervet igényel, így az előkészítési időszak lényegesen lerövidül. A könnyűszerkezetnél a helyszíni élőmunka igénye kicsi, a szerkezetek gyárban készülnek, éppen ezért a sorozatgyártás olcsóbbságát viseli magán. Mindezekkel szemben persze speciális igényei is vannak a köny- nyűszerkezeteknek, felrúgja a hagyományos építőipari szakmai összetételt: nem kell a kőműves, az ács. Szükséges viszont univerzális szerelőgárda, s ezáltal eltűnik a kőműveskanál, helyette megjelenik a szerelőkulcs, eltűnik a függő- és vízimérték, szerepét átveszi a lézersugaras kitűzőműszer. Az egész építkezés átalakul, a hagyományos építőipari szakmákat felváltja a fogadó-szerelő és a befejező munka. Megnövekszik az épületek gépészeti igénye is. A technológia gépesítése is változik: erőben kisebb emelőképességű daruk, kisebb teherbírású szállító- járművek váltják fel a nehézgépeket, a nagy teherbírású torony darukat. Na, és a korábbi 10 centiméteres pontossággal szemben milliméter pontosságban kell dolgozniuk a szerelőknek. Mindezzel egyidőben lerövidül a gépek helyszínen tartása, a munkák szinte óráról órára programozhatok, a toronydaruk helyett megteszik az autódaruk is. Mindez együttesen az építési idő csökkentését hozza magával. Mindez szép, de drágább — érvelnek ismét sokan. Valóban, a könnyűszerkezetes technológia költségei magasabbak. De miért? Egyszerűen azért, mert a jelenlegi árrendszerünk nem serkenti a könnyűszerkezeteket a nagyobb elterjedésben. Vagyis: a könnyűszerkezetes technológia csak akkor válik mindenhol gazdaságossá, ha elterjesztése minél tömegesebb lesz. Márpedig szélesebb körűvé kell válnia, ugyanis az építőiparban is egyre csökken a dolgozók száma. Ezzel szemben a beruházási igények fokozódnak. A kormány könnyűszerkezetes programjának megvalósítása a beruházási optimum megteremtését segíti úgy, hogy építőiparunk megfeleljen az igényeknek. Ez viszont bizonyos kény- szerűséget is jelent. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat fokozatosan készül a könnyűszerkezetes programra. A vállalat a CONDER- és az ALUDONGA-rendszerbe kíván belépni, s a 35 millió forintos beruházás 1980-ra valósul meg. Ettől kezdve e két típusú technológiából évente mintegy 20 ezer négyzetméter kivitelezését tervezik. Mindez azt jelenti: az ÁÉV változatlan létszámmal kivitelezői kapacitását mintegy 17—18 százalékkal növeli. A mostani beruházás három év alatt megtérül. Természetesen ezzel egy időben a könnyű- szerkezetes technológiával készülő létesítmények előkészítési és kivitelezési ideje csaknem felére csökken. Szekeres András — igen szerény eszközeivel — rólunk a franciáknak. Ma már a magyar kultúra széles körű népszerűsítésére is vállalkozik. Kiállításokat, bemutatókat, előadásokat szerveznek, főleg a vidéki városokban. Ott van könnyű dolguk, ahol a vezetés baloldali. E helyeken rendszerint — például Arras-ban — képviselettel is rendelkezik a társaság, a városi prefekturától pénzt kap a rendezvények szervezésére. Maconban, Soisson-ban, Saint-Quentinben például egymást követték októberben a magyar napok. Vándorkiállítás — a szombathelyi Savaria Múzeum rendezésében — mutatta be magyarországi faliszőnyegeket, helyi zenekarok magyar műveket tolmácsoltak. Látogatásunk idején járt a társaság Montyon utcai székházában a bresti művelődési ház igazgatója, s egy sokoldalú magyar kulturális bemutatóról tárgyalt Blai- zeau titkárral. Ügy tervezik, hogy jövőre tíz városban lép föl az Operaház társulata a Háry Jánossal és nép- művészeti bemutatók, egyetemi tanárok előadásai, filmvetítések is szerepeljenek a programban. A történelmi időkbe visszanyúlva keresik a két népet összekötő szálakat: A kelták nyomában címmel mutatják be az ókori nép magyar- és franciaországi kulturális és régészeti hagyatékát. A magyar kultúra, a magyaros szokások (például a konyha) és a gondolkodás bemutatása szolgálhat alapul a jobb megértésnek, a kölcsönös érdeklődés megteremtésének. Nem gyárak, üzemek, intézmények, hanem a magyar és a francia emberek között. S ez a fontos, az egyes francia polgárra vonatkoztatott emberi kapcsolat kitűnő televénye lehet a majdani üzletkötéseknek, a magyar könyvek, filmek, a sport, a zene iránti fokozottabb érdeklődésnek. Szekszárd és Bezons tavaly ünnepelte a testvér- városi kapcsolat 10 éves évfordulóját. Az ünnepségen a bezonsiak minden rétege részt vett. Komoly érzelmeken, rokonszenven és kialakult érdeklődésen alapul ez a kapcsolat. Jellemző, hogy a kis bányászvárosban többen magyarul is elkezdtek tanulni. Pedig ez nem éppen mindennapos szokásuk a franciáknak ... Egy párizsi mérnök pedig, aki tavaly járt először hazánkban, azóta 15-ször utazott vissza. S már nemcsak a turisztikai érdeklődés vezette, hanem üzleti tárgyalások is szerepeltek a programjában. Blaizeau-ék a városok kisebb csoportjain keresztül a lakosság szélesebb rétegeit is érdeklődésre szeretnék biztatni. Sikerül-e? Az eddig történtek biztatók. Csupor Tibor (Vége)
