Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-03 / 260. szám
1978. november 3., péntek o IZHslUKflTÉl Finn ifjúsági delegáció látogatott megyénkbe A KISZ Központi Bizottságának meghívására október 30-án hatnapos látogatásra hazánkba érkezett a Finn Demokratikus Ifjúsági Szövetség, az SDNL háromtagú delegációja, IIpo Eerolanak, az SDNL végrehajtó bizottsága titkárának vezetésével. A finn vendégek magyarországi látogatásuk során november 2-án, tegnap felkeresték megyénket. Békéscsabán, a KISZ megyei bizottságán Szabó Miklós, a KISZ megyei bizottság első titkára és Ki- bédi-Varga Lajos megyei titkár fogadta a vendégeket, akik rövid tájékoztatást hallhattak Békés megyéről, a KISZ-életről, különös tekintettel az ideológiai, politikai nevelő munkára. Délután a Sebes György KISZ- vezetőképző Iskolán előadást tartott Ilpo Eerola, majd a delegáció tagjai megtekintették az intézményt. Végül ellátogattak a vendégek a békéscsabai ifjúsági és úttörőházba. Ilpo Eerola előadás közben, a KISZ-vezetőképző iskolán Fotó: Veress Erzsi Tanácskozás a munkaerő és az egészségügy helyzetéről Két fő napirendi pont szerepelt azon az értekezleten, amelyet Klaukó Mátyás elnökletével a járási hivatalok vezetőinek és városi tanácsok elnökeinek tartottak november 2-án, tegnap délelőtt Békéscsabán. Az ülésen részt vett Gyulavári Pál, a megyei pártbizottság titkára A kötelező munkaerő-közvetítés helyzetéről és a munkavédelem feladatairól dr. Molnár Margit osztályvezető számolt be. A feszültsége^ oka — mint mondotta — ismert: kimerültek a megye munkaerő-tartalékai, és ezért tovább kell javítani a nem kívánatos munkaerő" vándorlás megszüntetésére irányuló tevékenységet. Elhangzott az a megállapítás, hogy több vállalatnál nem is ezzel, hanem a munkafegyelemmel, valamint a munka minőségével összefüggésben jelentkeznek kisebb-nagyobb problémák. Egyébként a minisztériumi felmérés bizonyította: helyes volt a munkaerő-közvetítés differenciálását a tanácsok hatáskörébe utalni, mert ezáltal is tervszerűbbé vált az irányítás, fokozódott a munkaerő-gazdálkodás hatékonysága. A munkavédelem helyzete is javuló tendenciát mutat, noha tapasztalhatók bizonyos megtorpanások. További ellenőrzések szükségesek, mert egy-egy baleseti vizsgálat elvégzésekor nem mindig kerülnek felszínié a termelő- egységek mulasztásai. Ezután dr. Samyai Ferenc osztályvezető, az egészség- ügyi integráció tapasztalatairól beszélt. Jóllehet az intézkedés végrehajtása óta eltelt idő még kevés ahhoz, hogy szembetűnő eredményekről lehessen beszámolni. A hosz- szú távra szóló feladatok azt a célt szolgálják, hogy csökkenjen a vizsgálati idő és a kórházi beutaltak várakozási ideje. Az integráció kedvező hatására utalva, több esetet is felsorolt az előadó. Például Gyulán a laboratórium mind a rendelőintézeti, mind a kórházi vizsgálatokat egymaga képes elvégezni. Arról van szó, hogy — éppen a betegek érdekében — meg kell szüntetni a párhuzamosságot, vagyis némi túlzással így lehetne fogalmazni: ne vizsgáljanak az orvosok egy esetet tízszer, tízféle szempontból. Az egészségügyi dolgozók élet- és munkakörülményeit, az orvosi műszerek és berendezések beszerzésének kritériumait, valamint a növekvő gyógyszerfogyasztás kérdését is érintette a beszámoló. Aggasztó jelenség: 1978-ra az országban már 110 százalékkal emelkedett az antibiotikumok fogyasztása. Az értekezlet végén bejelentések hangzottak el. Csep- regi Pál tanácselnök-helyettes a beruházással; Dankó Pál ifjúsági titkár a munkahelyi parlamentek szervezésével összefüggő kérdésekről; majd Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke a gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásáról és a tanácsi apparátus munkájáról tájékoztatta az ülés résztvevőit. —y—n Ismét kapható borítékos sorsjegy Az OTP Békés megyei Igazgatóságának tájékoztatása szerint a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság — az Országos Testnevelési és Sporthivatal megbízásából — ismét bocsát ki borítékos sorsjegyeket, ezúttal mályvalila és narancssárga színben. A sorsjegyekkel, melyek ára 5 forint, a szokásos összegeket — 50 ezer, 20 ezer, 10 ezer, 5 ezer, ezer, 500, 200, 100, 50, 20 és- -tíz forintot — lehet nyerni. A legkisebb nyeremény az „Üjra húzhat”. A sorsjegyek terjesztésével az OTP magánbizományosi hálózata, totó-lottó- kirendeltségek, a takarék- szövetkezetek, az ÁFÉSZ, az élelmiszer-kisker. boltok, és alkalmi bizományosok foglalkoznak. A nyereményeket 500 forintig a helyszínen, azonnal kifizetik a bizományosok. Az ennél nagyobb összegeket a takarékpénztár fiókjaiban, illetve a totó- lottó-ki rendeltségeken vehetik át a szerencsés játékosok. A korábbi akciók során Békésen három, Gyulán és Békéscsabán két-két, Csa- bacsüdön pedig egy 50 ezer forintos nyeremény akadt. Emellett Békéscsabán három, Csorváson és Dévavá- nyán két-két, Gyulán, Kardoson, Kétegyházán, Körös- nagyharsányban és Orosházán egy-egy 20 ezer forintos nyereményt vehettek át a játékosok. Tízezer forintos nyeremény is volt a megyében : Békéscsabán, Békésen, Endrődön, Kondoroson, Kétegyházán, Mező- berényben és Szeghalmon akadt ilyen nyereményösz- szegű sorsjegy. A legújabb borítékos sorsjegyakció november 2-án kezdődött. Vendégek a Benini Népi • Köztársaságból A FAO szervezésében hattagú delegáció látogatott november 1-én a kondorosi Egyesült Termelőszövetkezetbe. A Benini Népi Köztársaságból érkezett küdött- ség tagjai: Akpo Philippe falufejlesztési és szövetkezetügyi miniszter, Beho Tadjon, a miniszteri tervező iroda igazgatója, Akié Jonas, a mezőgazdasági kutatóintézet igazgatója, Yebe Christophe mezőgazdasági igazgató, Robert Virtyor, a Senagri igazgatója és a FAO képviselője: A. de Vajda. A vendégek a szövetkezeti gazdálkodást tekintették meg, valamint a határszemle során a gabonák és takarmánynövények termesztésének módjával ismerkedtek. Az érdeklődésük a szövetkezet felépítésére is kiterjedt, melyről Ladnyik Mihály, a tsz elnöke adott tájékoztatást. Fórum a városfejlesztésről A közeli napokban a Hazafias Népfront szarvasi bizottsága és a városi tanács közös szervezésében a településfejlesztésről tartottak fórumot az érdeklődőknek Szarvason, a városi tanács dísztermében. Bevezetőként Tóth Béla, a tanács műszaki osztályának vezetője tartott ismertetőt, melyben a településfejlesztési terven túl vitaindítót mondott a terv megvalósítását és helyességét elemezve. Ezután a résztvevők ösz- szesen 57 kérdést tettek f«l. melyekre Vrbovszki György, a városi pártbizottság első titkára, Jansik Tamás, a városi tanács elnöke, Koszti Pál, a tanács művelődésügyi osztályának vezetője és Tóth Béla válaszolt. Első ilyen fórum volt ez Szarvason, ahol a városfejlesztési téma mellett a gyermekélelmezés, a lakótelepek kialakítása, a lakótelepi játszóterek hiánya, a közutak építése, gondozása, a szeméttelep áthelyezése mind kérdésként hangzottak el. ' Szlovák gasztronómiai napok Immár hagyományosan november 4-től 13-ig szlovák gasztronómiai napokat tartanak Békéscsabán a Körös Szállodában. A csehszlovákiai Dukla Szálloda főszakácsa — aki több nemzetközi verseny győztese — öt társával, hat felszolgálóval, szlovák tánczenekarral, két énekessel és szlovák ételkülönlegességekkel várja a rendezvény- sorozat vendégeit. Néhány étel az étlapról: sajtos göngyöleg, sült tátrai pisztráng, kolibai sertésborda, szepesi rakott káposzta, sztrapacska és még sok ajánlat a szlovákiai italok mellé. II tárgyalóteremből II nyitva felejtett ajtó A battonyai járásbíróság tárgyalta Recski József Mez'őkovácsháza, Dózsa György út 118. szám alatti lakos bűnügyét. A 19 éves fiatalember már többször volt büntetve vagyon elleni bűncselekmények miatt. A büntetésekből nem okult. Augusztus 21-én a hajnali órákban ismét bűncselekményt követett el Mezőkovácsházán. Hazafelé tartva megállt egy személygépkocsinál, amely az utcán parkolt. Először csak nézegette, majd az ajtót akarta feltörni. Ám, ahogy a kilincshez nyúlt, az magától kinyílt. Tulajdonosa elfelejtette kulcsra zárni. A fiatalember nem habozott, gyorsan kihasználta az alkalmat. A gondosnak egyáltalán nem nevezhető autótulajdonos gépkocsijában négyezer forintot és hat magnókazettát hagyott. A vádlott a pénzt és a kazettákat magához vette és eltávozott. A járásbíróság Recski Józsefet többszörösen visszaeső által elkövetett lopás bűntette miatt egy év és négy hónap szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésként három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A szabadságvesztést fegy- házban kell letöltenie, s feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítélet jogerős. —di Makacs betegség K ortársaim még sokan emlékeznek a régi világbeli középiskolai igazgatóra, aki a magas méltóságok, a hiúság valóságos megszállottja volt, s akihez már nem lehetett normális, egyenes emberi hangon szólni. Az a diák, aki nem csókolt neki kezet, s nem azzal kezdte, hogy a méltóságos úrnál nincs jobb szónok, vagy okosabb ember a világon, az hamar kipenderült a szobájából. A bevezető kézcsók, s az ügyesen kiagyalt bók után viszont nyugodtan lehetett kérni egy-két napi eltávozást, tandíjhalasztást, vagy bármi egyebet. S ha a delikvens a búcsúzáskor is megreszkírozott még egy hangos méltóztassékot, akkor a nagy ember a szülőket is szívélyesen üdvözölte, amiért ilyen derék, tisztességtudó gyereket neveltek. Az ilyen embert az akkori rangkórságos világban is kinevették. Gúnyt űztek belőle, s ez a tulajdonsága állandó szóbeszéd és megvetés tárgya volt a városban. A diákok néha már a tréfa kedvéért is bementek hozzá valami kérelemmel, s utána napokig derült és ámult az ifjú sereg, hogy egy felnőtt, rangos, tanult ember ilyen korlátolt lehet. Ez a világ — szerencsére — elmúlt, de sem a hiúság, sem a hízelgés nem pusztult ki teljesen vele. Fiatal egyetemista újságolta, hogy a múlt júniusban olyan tételt húzott, amelyet jószerével el sem olvasott. Makogott róla néhány szót, s amikor már- már minden elveszett, barátunk elszánt vállalkozásba kezdett. Tettetett áhítattal a vizsgázató szemébe nézett, és azt mondta: „Ha én egyszer annyit tudhatnék, mint a professzor elvtárs. De mit... hiszen ez , lehetetlen.” Az ember azt várná, hogy az arcátlan hízelgőnek sürgősen menekülnie kellett. Nem ez történt. A tanár „bekapta a horgot”. Hosszú beszélgetés után jó érdemjeggyel és ezzel a megjegyzéssel engedte el' a fiatalembert. „Barátom, magának egészen eredeti gondolatai vannak”. A hiúság bonyolult és makacs betegség. Talán azzal kezdődik, hogy mindenki szívesen hall jót önmagáról. Még a bírálatot jól elviselő emberek is örülnek, ha néha megdicsérik őket. Csakhogy a józan ítéletű ember mindig jól tudja, mi illeti meg, és mi nem. Határvonalat tud húzni a jogos elismerés és az ízetlen hízelgés között. Az ügyes hízelgő azonban résen van, sokszor eredményesen átlépi ezt a határvonalat. Márpedig ha a hiúság elhatalmasodik, a szívet és az agy velőt is megtámadja. Elsorvasztja az érzéseket és az ítélőképességet. Jól tudja ezt, s a tüneteket is jól ismeri a hízelgő és „gyógyítani” kezd. Jó néhány éve még közös ismerősünk volt az a megrögzött gyűlési felszólaló, aki tüzes frázisokkal, mindig elsőként tett hitet valami aktuális mellett. Ez a fajta ma már kihalófélben van. Fülünkét sérti az ilyen üres fogadkozás. De ki ne ismerné azt az örökkön aggódó embert, akinek egész napi hangulatát az határozza meg, hogy a felettese mosolyogva fogadta-e köszönését, vagy csak mogorván odabiccentett neki. Aki napjában többször is szerét ejti, hogy valamelyik vezetőjével találkozzék, hogy láttassa magát, s legalább a tékintetében megfürödjék. A gyakorlott hízelgő, aki már ért el eredményeket, bátran kopog be főnöke ajtaján, hogy az aznapi eredeti ötletét, vagy elképzelését felcsillanthassa. S ha mégsem jut be az áhított ajtón, átmenetileg a titkárnő is megfelel: „Hogy van a Főnök? Mondja meg neki, hogy kerestem”. ■ Sok embernek ma is életeleme a nyüzsgés, az önmutogatás. Van, aki két szalmaszálat is roppant zajjal, nagy csődület közepén tesz keresztbe, hadd lássa mindenki, hogy ő azzal is a szocializmust építi. Egy hivatal dolgozói mondták el, hogy időnként lábújj- hegyen járnak, amikor X. elvtárs dolgozik. Ilyenkor híre jár, hogy X. fontos megbízatást kapott, nem szabad zavarni. Hogy mit dolgozik, az titok, és nem is lényeges. Az a fő, hogy a fontos emberről kiderüljön, milyen fontos ember. Valójában pedig az ilyen emberek fele annyi energiát sem fordítanak a tisztességes alkotómunkára, mint amennyit elherdálnak feletteseik elbűvölésére és az önmutogatásra. Ki tudná megmondani, ki született előbb: a törtető, hízelgő, vagy a hiú felettes, aki táplálni kezdte a talpnyalás bacilusait. Az első hiú ember valószínű valami barlangfőnök lehetett. Mert annyi esze már a neandervölgyi hízelgőnek is volt, hogy lefelé nincs értelme se nyüzsögni, se hízelegni. v Ha a felvetett gondolatok csupán néhány ember ap- róbb-cseprőbb jellemhibáját érintenék, kár is volna a további szóért. Sajnos, többről van szó. Ott a szerényen, becsületesen dolgozók szürke, középszerű tömeg. Aki szavak és lárma nélkül csupán csak belső izgalommal végzi munkáját, és szégyell magának propagandát csapni, azt húzódozónak, pasz- szívnak, közömbösnek, esetleg alattomosnak is bélyegzik. S ha ráadásul egy- egy megjegyzést is elejt, akkor már összeférhetetlen és kötekedő. Nem úgy, mint Z. a hízelgő, aki készséges, lelkes, buzgó és természetesen tehetséges is. Kellemes ember, mert nem bosszantja feletteseit, észreveszi jó tulajdonságaikat. Egyszóval, öröm vele dolgozni. S zánnivaló ember az, 'akit a hízelgés megszédít. De veszedelmes is, mert segítő kezet nyújt egy esetleges nagy étvágyú parazitának, aki a napi 8 órából hármat-né- gyet azzal tölt, hogy „önmagát adminisztrálja”. S eközben azok elől akarja elszívni a levegőt, akik szolidan és eredményesen mindig a nyolc órát végigdolgozzák. K. F. Ma este bemutató a színházban Csurka István: Döglött aknák Két ellentétes figura „harcos” tragikomikus találkozásának lehetünk tanúi a Jókai Színház ma esti bemutatóján. Moór és Paál mindketten egy idegosztály kezelt- jei, s bár az útjuk ellenkező irányból vezetett idáig, áz életük végeredménye azonos lett. Csurka István kétrészes komédiáját, a Döglött aknákat Udvaros Béla rendezte. Az előadás főbb szereplői: Körösztös István, Székely Tamás, Kárpáti Tibor és Fodor Zsóka. A díszleteket és jelmezeket Kabódi Sándor tervezte. A Jókai Színház bemutatóival egy időben, immár hagyományosan kamaratárlat nyílik a színház előcsarnokában. Ezúttal Varga Géza szobrászművész kiállításán Ambrus Zolán megyei köz- művelődési csoportvezető mond ünnepi megnyitót.
