Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-03 / 260. szám
'.378. november 3., péntek Üzemorvos az állami gazdaságait Amikor felkeresem dr. Guti Pált, a Mezőhegyest Állami Gazdaság üzemorvosát, már alig 20 perc van hátra a délelőtti 3 órás rendelési időből, és a várószobában még vagy 20-an tartózkodnak. — Talán késve kezdődött a rendelés vagy a beteg sok? — Eddig 50-en voltak. Ma az átlagosnál valamivel többen jöttek — tájékoztat dr. Guti Pál. — Mindnyájan betegek? — Nem. Naponta a jelentkezők 6-8 százaléka kerül táppénzes állományba. Főleg az állatgondozók és a rakodómunkások között fordul elő megfázásos és ízületi (reumás) megbetegedés. Többeknek gyógyszert írok ki. A gazdaság új vagy „házon belül” más munkakörbe helyezett dolgozói alkalmassági vizsgára jönnek, ha küldik őket. Akiknél pedig szükségesnek mutatkozik a szakorvosi vizsgálat, beutalót kapnak. Belgyógyász helyben, sebész Mezőkovácsházán és Orosházán van. — Akadnak szimulánsok? — Elvétve, de rendszerint hamar lelepleződnek. flgronúmusnak is kell lenni A rendelésen kívül sok más teendője is van az üzemorvosnak. Á®, mielőtt erről beszélnék, ismerkedjünk meg kissé közelebbről dr. Guta Pállal. Édesapja, Guti Pál, a gazdaság lakatosa 13 évvel ezelőtt meghalt. Az ő és a húga eltartásának és nevelésének gondja édesanyjára, a gazdaság takarítónőjére maradt. A nyári iskolai szünetben dolgozott, hogy keresethez jusson. Egyetemi évei alatt igyekezett jó tanulmányi eredményt elérni. Amikor megkapta a diplomát, hívták a székesfehérvári és a gyulai kórházba is, ő azonban a szülőhelyét választotta. Hogy miért, arról így beszél: — Főként azért, hogy közel legyek az édesanyámhoz, aki iránt nagy hálát érzek, mert neki köszönhetem elsősorban, hogy orvos lettem. De inspirált az is, hogy lakásvásárláshoz segített a gazdaság. Ugyanis megnősültem és egyéves a kislányom. Az sém mellékes persze, hogy a kereset is jobb, mint, mondjuk valamelyik kórházban. — Tudta, hogy mit jelent üzemorvosnak lenni ilyen nagy gazdaságban? — Inkább csak sejtettem. Aztán hamarosan rájöttem, hogy alaposan kell ismerni a szervezést, a különböző termelési ágakban a munka- C folyamatokat, az emberekre ( gyakorolt hatásokat. Talán ( egy kicsit agronómusmak is ( kell lennem. Három éve C dolgozom itt, egy és másról > már sikerült fogalmat alkot- ' nom magamnak. — Miről például? — A szántásról, vetésről, aratásról, a cukorrépa-termesztésről, az áilattenyész- } tésről... Talán azért is vol- > tam erre képes, mert gyermekkoromtól kezdve munkások között, a gazdaságban éltem. csak javasolhat, a rossz körülmények megváltoztatása, javítása a gazdasági vezetők feladata. Ha változtatás olyan költséggel járna, ami pillanatnyilag nem teremthető elő, a megvalósítás érthetően későbbi időre tolódik. De nem minden csak pénzen múlik, amire példa az Ó-Mezőhegyes 18-as számú major I-es számú régi tehenészetének az egyik istállója. Dr. Guti Pálnak nem is kell sok magyarázatot fűznie a látottakhoz: A falak piszkosak, pókhálósak, mindenfelé szemét, a dolgozók öltözője használhatatlan, a fejők fehér köpenye inkább szürkének tűnik. Balogh András, a gazdaság szociálpolitikai előadója mentségül hozza fel, hogy kevés a munkaerő, még az állatok gondozását is nehezen tudják megoldani. De van más, nem sokba kerülő tennivaló is, amiről dr. Guti Pál a következőket mondja : — Az üzemi konyhában a mosogatás kétfázisú, aminek azonban 3 fázisúnak kellene lennie. A KÖJÁL emiatt már sokszor kifogást emelt, és mégsem változtatnak rajta. Még egy dolog: azt, akit állatgondozónak vesznek fel, előbb alkalmassági vizsgára kell küldeni. Erre igazgatói utasítás is van, de a középvezetők — mert kevés a munkaerő — ezt nem mindig tartják be, a felelősség- revonásuk pedig elmarad. — Mi az alkalmassági vizsga célja? — kérdezem Guti Páltól. — Elsősorban a vérbaj és a tbc kiszűrése. Aki ilyen betegségben szenved, fertőz, állattenyésztéshez, tejkezeléshez és általában élelmiszer-termeléshez nem osztható be. Egyúttal persze a beteg gyógyítását is elkezdik. » Élete árán sem mond le Vajon visszatérülnek-e azok a költségek, amelyeket egy vállalat az üzemorvosi állás fenntartásával kapcsolatos kiadásokra fordít? Az bizonyos, hogy a betegségek megelőzése, az egészség megóvása humanitárius feladat. Ám ez nem választható el a gazdasági kérdésektől, mert eredményesen dolgozni, a társadalom javát szolgáló értékeket előállítani csak egészséges ember tud, a beteg pedig eltartottá válik. A gazdaságban az idén az első nyolc hónap alatt 0,1 százalékkal csökkent a táppénzesek száma. Dr. Guti Pál véleménye szerint ezt tovább lehetne csökkenteni, ha lennének betegellenőrök, akik az ő utasítása alapján látogatnák a táppénzen levőket. — Előfordul — mondja Kertész Sándor, a társadalombiztosítás üzemi kifizető- helyének vezetője —, hogy a rakodómunkás ízületi betegségben szenved. Javasolják neki, hogy legyen portás, a keresete 2500 forint lesz. Természetesen elutasítja, mert a rakodói keresete alapján a táppénze a 4 ezer forintot is meghaladja. Dolgozik egy ideig a saját felelősségére, aztán megint táppénzre megy. Amikor akar, mert valóban beteg, a nagyobb pénzről azonban az „élete árán” sem mond íe. Mit lehet tenni? Az erre vonatkozó intézkedéseket kellene megváltoztatni. A gazdaságban rendszerint meghallgatják az üzemorvos javaslatait, bár még nem alakult ki olyan kapcsolat közte és a vezetés között, amellyel jobban hasznosítani tudná a szakértelmét. Így például egy-egy új létesítmény építése előtt egészség- ügyi szempontból nem kérnek tőle véleményt. Munka- védelmi szemlére nem hívják meg. És sajnálatosnak tartja, hogy sem a gazdasági vezetés, sem a pártbizottság nem számoltatta még be a munkájáról. Három év alatt csak a szakszervezeti bizottság hívta meg. Szólás-mondás, hogy èehki sem lehet próféta a saját hazájában. Dr. Guti Pál jó munkájával, szakmai hozzáértésével és szerénységével azonban máris kivívta a megbecsülést. Ezt bizonyítja egyebek közt, hogy a megyei egészségügyi akoióbizottság az üzemi orvosi tevékenységét kiemelkedőnek minősítette. Pásztor Béla Új szolgáltatóház Szarvason November 1-én, a kora reggeli órákban fogadták az első vendégeket a szarvasi Szirén Szövetkezet épületében megnyílt szolgáltatóházban. A korszerűen kialakított férfi- és női fodrászat mellett órás-, kozmetikus- és fotósrészleg várja a vendégeket. Jónás Zoltán, a telep vezetője elmondta, hogy Szarvason ezzel megoldódott a szolgáltatás gondja, korábban ugyanis szűk helyen, korszerűtlen- körülmények között dolgoztak. A Békés megyei Szolgáltató és Termelő Szövetkezet új egységét modern berendezésekkel szerelte fel. Az első nap tapasztalatai is azt igazolják, hogy az ízlésesen kialakított részlegekbe szívesen járnak majd a vendégek A női fodrászatban Jónás Zoltánné elmondta, hogy a női fodrászatban forgalomnövekedés nem várható, hiszen a Szirén Szövetkezetnek saját szalonja van a nődolgozók számára, ahol alacsonyabb áron, várakozás nélkül készítik a frizurákat. A medgyesegyházi nőklubban a világtakarékossági nap alkalmából hangulatos összejövetelt rendeztek a napokban. Ezen Sajben Mária, a medgyesegyházi OTP-fiók vezetője megemlékezést tartott Fáy Andrásról, majd a klub tagjainak ajándéklottókat nyújtott át Fotó1 Gál Edit Népfront és közérdek Fórumot tartottak Békéscsaba VI. kerületében Elöljáróban csak egy megjegyzés: minden bántó szándék nélkül írom le, hogy Békéscsabán, a VI. kerületi népfrontbizottság fórumán a jelenlevők 90—95 százaléka jóval túl volt a nyugdíjkorhatáron. Csak .az elismerés hangján lehet szólni arról, hogy az idős emberek milyen élénken érdeklődtek a közügyek iránt. Hankó Mihály országgyűlési képviselő és Csaba Márton, a városi tanács osztály-, vezetője alig győzött válaszolni a fórum résztvevőinek. Jegyzetelés közben több kérdés megfogalmazódott bennem: hol vannak a fiatalok és ha itt ülnének — milyen témákban kérnének felvilágosítást. Vajon ők is képesek lennének-e ekkora aktivitásra, és át tudnák-e érezni olyan mélyen a gondokat, a problémákat, és beszélnének-e olyan nyíltan és őszintén, mint az öregek tették ezt az összejövetelen? Az ifjúság körében eltöltött évek tapasztalatai alapján mondom: igen, mert a fiatalok passzív rétegét leszámítva a többség mindig is képes volt és képes lesz — akár a legvégsőkig elmenve — küzdeKiszűrni a súlyos betegségeket Az üzemorvos elsőrendű feladata, hogy megelőzze a betegségeket. Vagyis: a munkahelyeken az egészségre káros hatásokat szűntesse : ’ j * ( **— ni minden értelmes, sok ember érdekét szolgáló ügyért. Mielőbb meg kell találni a hozzájuk vezető utat... Nem véletlen került a rendezvény kezdete előtt egy üveg víz az asztalra. Ezt egy idős néni hozta magával azért, hogy lássák: milyen szörnyű víz folyik néha a csapokból. Csaba Márton osztályvezető ezzel kapcsolatban ismertette a KÖJÁL- vizsgálat eredményét és felsorolta az okokat. A baj az, hogy a vandháti vízműhöz nem épült meg a gáztalanító telep. A víz levegőt kap, és a vas kicsapódik. Noha az üledék ártalmatlan az egészségre, mégis gusztustalan. Sajnos, a vastalanító létesítésére ebben az ötéves tervben pénzügyi nehézségek miatt nem kerülhet sor. Hasonló okok gátolják az utak, a csatornák ég egyéb létesítmények építését, illetve áttelepítését. Több hozzászóló is kifogásolta az Élővíz-csatorna, a halastó, az utcák, az árkok és a beépítetlen telkek jelenlegi állapotát. A fertőzésveszélyt sokszor maguk a lakók idézik elő, mert nem a rendelkezésnek megfelelően helyezik el a szemetet. Bármennyire - is hihetetlenül hangzik, vidékről kellett hozni kaszás embereket, akik a fő utak mentén levágták a gazt. Hasonló hiány mutatkozik kubikosokban is. Akadnak olyan munkák, amelyeket gépekkel nem lehet elvégezni. Volt olyan időszak, amikor rendszeresen kitakarították a csapadékvizet gyűjtő árkokat. Ma már erre is nehéz embereket találni. Sok gondot okoz az Élővíz-csatorna tisztán tartása. A legtöbb szennyvizet kibocsátó két gyár közül a ) ---------------7-------------------------) ) h űtőház már nem veszélyezteti a környezetet, a bame- vál pedig most építi saját tisztító művét. Az országgyűlési képviselő beszélt arról az egységes elképzelésről, amelynek va- lóraváltását a három város vezetői a szakterületek képviselőivel és a népfrontbizottságokkal közösen dolgoznak ki, és együtt szorgalmazzák tovább a tervek gyakorlati megvalósítását. A munkálatok első szakaszában elkészült Gyulavárinál a víztelenítő gát. A másodikban Békésnél vízátemelő rendszert építenek, és ennek fedezésére a felsőbb szervek már biztosították a 20 millió forintot. A harmadik szakasz jövő évben kezdődik, amikor is partvédelmi feladatok elvégzésére összpontosítják majd az anyagi erőket. A felsőfokú oktatási intézmény, a sportcsarnok és más létesítmények építésével: a termálvíz hasznosításával, valamint a vasöntöde kitelepítésével még várni kell, mert nem áll rendelkezésre a megfelelő pénzösszeg. Befejezésül Hankó Mihály a képviselői feladatkörrel kapcsolatos teendőiről beszélt. Valaki egyszer megkérdezte tőle: milyen sikerélménye van egy képviselőnek? Tény, ami tény, sokszor elég nagy harc árán lehet megnyugtatóan befejezni egy-egy ügyet. Akadnak objektív okok miatt nem teljesíthető kérések is. „Mindenesetre — mondta a képviselő — jó érzés olvasni a köszönőleveleket, amelyeket olykor választóimtól kapok. Éppen ezért a nehézségek mellett megvannak munkámnak a szép oldalai.” —y—n ) ) Sarkadon húsz alapszervezetben összesen 630 KISZ- ) tag tevékenykedik. Ez év\ ben igen aktívan vettek \ részt a társadalmi munkáj ban. A községi tornacsarnok építéséhez mintegy 50 ) ezer, a békéscsabai szakmunkástanuló kollégiumi ( Kémek játék a medgyesbodzási óvodások számára a kimustrált hatalmas autógumiköpenyek ) alaphoz pedig 40 ezer fomeg vagy a lehetőséghez ( sora, melyet a gyermeki fantázia a legkülönbözőbb dolgokká avat. Például alagúttá , rint értékű társadalmi mérten csökkentse. Persze, ő ( Fotó: Veress Erzsi ) munkával járultak hozzá. ; KISZ-tagok társadalmi munkán Nyáron jelentős segítséget nyújtottak a geszti ifjúsági és úttörőtábor építésében is. Jelenleg KlSZ-védnökség- gel folyik a 2-es számú általános iskola sportudvarának kialakítása. A fiatalok most a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére meghirdetett, az egész községet átfogó kommunista műszakra készülnek.
