Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-21 / 274. szám
1978. november 21-, kedd Meteorolégia és orvostudomány Harc az időért Egy békéscsabai kutatás eredményei Meghódítható a naprendszer! „Időjós a reumád” — szoktuk mondani • azokra, akik betegségükkel szinte előrejelzik az időjárás rosz- szabbra fordulását. Ezek az ízületi bántalmak azonban — bár korunk egyik legelterjedtebb betegségei — nem tartoznak a legsúlyosabbak közé. Pedig az „időjóslást” más, és halálos kimenetelűvé is váló betegségek, egészségkárosodások is „vállalják”. & Dr. Bereczky Zsolt és három munkatársa — Már- ki-Zay Lajos csillagász, dr. Hőss Károly, a megyei tanács számítástecnikai intézetének vezetője és Bándi Károly matematikus — éppen ezeket az összefüggéseket látta meg és vizsgálta a meteorológiai változások és a súlyos kimenetelű megbetegedések között. A békéscsabai kórház intenzív-terápiás osztályán ápoltak kórlapjait, a betegségek lefolyását dokumentáló osztálynaplót tanulmányozva vette észre dr. Bereczky Zsolt, hogy időközönként bizonyos esetsűrűsödések fordulnak elő. De nemcsak az időjárás romlásának napjaiban, hanem akkor is, amikor a borús, csapadékos napokat napfényes, kellemes napok követték. Így megállapíthatta, hogy az intenzív-terápiás osztályra kerültek esetében az időváltozás okozta az egészségi állapot hirtelen bekövetkezett rosszabodását. És ami a leglényegesebb: mindenkor a már beteg szervezet állapota romlott tovább. — Az osztályunkon kezeltek közül a szívizom-infarktusos betegek állapotának, a szívizomelhalásnak (infarktusnak) ritmuszavarral szövődő eseteinek, a szívelégtelenségnek, a tüdőembóliáknak, a májelégtelenség által kiváltott nyelőcsővérzéseknek, valamint a súlyos asztmás rohamoknak súlyosbodását, a kóresetek halmozódását vizsgáltuk. Bizonyos időszakokban ugyanis hirtelen rosszabbodás következett be és az osztályra beszállított súlyos betegek száma is nőtt. A napi meteorológiai változások és a súlyosbodó betegségek között az összefüggés Gyávák Ketten ültek a fülkében: menetiránynak a fiú, vele szemben a lány. A lányon hosszanti csíko- zású aranyszín ruha volt, térdig érő, egyenes szabású. Sötétbarna haja a vállát verte, lágy hullámokban takarta a fülét. Könyvet olvasott, napszemüveggel. A fiú kávébarna ingkabátban, világos- szürke nadrágban; saruját fehérrel mintázott zöld zoknira húzta. Bal kezében napszemüveg volt, a jobban újság, kinyitva, de olvasatla- nul: nézte a tájat. A tájat meg a lányt, a lányt meg a tájat. Aztán az órájára pillantott, s látta, már csak harminc pete van hátra addig az állomásig, ahová mennek: a lány előtte váltott jegyet. Megköszörülte a torkát, de halkan, hogy a kerekek zakatolásába vesszen. Már nyitotta a száját, mikor a másik megmoccant. Erre becsukta hirtelen. nyilvánvaló. Elsősorban a hőmérsékletben bekövetkezett hirtelen változás és az ezzel kapcsolatos légnyomásnövekedés, illetve csökkenés váltja ki az állapot rosszabbodását. A ritmuszavarok jó részénél az időjárás hirtelen változása tehát stressz- ként hat és ez a rossz hatás a vegetatív idegrendszeren keresztül érvényesül. Az egészségromlások mellett ilyenkor megszaporodnak a súlyosabb kimenetelű balesetek, többen esnek olyan depressziós állapotba, amely öngyilkosságba torkollik. Azt is megfigyeltük, hogy ezek a periódusok általában négynaposak. Ennek okát még nem ismerjük. Az emberi szervezettel kapcsolatban a „periódus” szóról sokaknak az utóbbi években elterjedt „bioritmus” jut eszébe. Bereczky Zsolt megfigyelései és a természettudományos kutatások azonban mást igazolnak. Köztudott, hogy a világ- egyetem minden egyes része, minden egysége fejlődések sorozatát éli. Ez a fejlődés időben is mennyiségi és minőségi periódusokra, szakaszokra tagozódik. A legáltalánosabb példa erre az évszakok változása a földön, a hold fényváltozásai a csillagászat tárgykörében, a nappal és az évszakok, a női szervezet menstruációs és ovulációs ciklusa az orvostudomány területéről. Ezen túl az orvosok, biológusok még nagyon sokféle hasonló periódust — ha úgy tetszik: ciklust — ismernek. Ilyen például a szívverés percről percre ismétlődő ciklusa (60—86 dobbanás percenként), a testhőmérséklet, a fehérvérsejtek számának változása 24 órás ciklusban, vagy a kilencven percenként ismétlődő periodicitások egész sora, amelyek egész szervezetünket uralják. A bioritmus ezen körei az érzelmi élettel, a másik nem iránti vonzalommal, a szervezet pihenési idejével, önépítésével és a tudatállásponttal kapcsolatosak. Az erre vonatkozó részletes tudományos kutatások jelenleg is folynak. Az emberi élet harmóniája teljesebb; bonyolultabb és több ennél. S nem utolsósorban korántsem fest ilyen misztiA lány mindent jól látott: a tájat is, a fiút is. A fon- csorozott üveg mögül ránézett az órájára: már csak huszonnyolc perc — míg a fiú jegyet váltott, ő a pénztárcáját tette el. Lapozott egyet a könyvben. Már csak huszonhét perc... — Bocsásson meg — mondta akkor a fiú, és érezte, bal hóna alól nagy iz- zadtságcsöpp indul lefelé az oldalán — bocsásson meg, de nem tesz jót, ha árnyékban is napszemüveggel olvas. A lány levette. Nagy, zöld szeme volt; csodálatos nagy zöld szeme, csillogott, ingerkedett és simogatott ez a szempár: — Jókor szól! Égy órán keresztiül hagyta, hogy rontsam a látásomat! A másik az órájára nézett: — Hatvanöt percen keresztül. Nevettek és egyszerre álltak föl. A lány a tájat nézte, a fiú a lányt, aki ebbe most picit belepirult. — Látta? Azt a juhászt a fa alatt? — A pulival? Láttam. Most a fiú nézte a tájat, a lány meg őt. Üvegen keresztül egészen más volt. így nagyon aranyos. Hát ha még kus, képzelgéseket szülő képet az ember pszichikumáról, egészségi állapotáról. A szemlélőben minden tudományos kutatás kapcsán felvetődik annak értelmére, hasznosságára vonatkozó kérdés: miért? A meteorológiai változások és a súlyos kimenetelű megbetegedések közötti összefüggés beható vizsgálatának nagyon is kézzel fogható haszna van. Dr. Bereczky Zsolt és munkatársai ezen kutatásukkal Békéscsaba — és az eredmények közeljövőben történő publikálása után az ország többi kórházának mindennapos gyógyító munkáját segítik elő. A meteorológiai és csillagászati (napfizikai) előrejelzésekre támaszkodva a gyógyítást végző orvosok felkészülhetnek az időjárásváltozás hatására várhatóan bekövetkező egészségromlásokra. Ebben a hatalmas adathalmaz feldolgozását követelő munkában támaszkodnak a Békés megyei Tanács Számítástechnikai Intézetének sokat tudó komp- jútereire. A kutatás útjának végét természetesen nem lehet belátni. A tervek között ezen előzetes programok kidolgozása, prognózisok készítése szerepel. Ezek segítségével várhatóan tovább csökkennek az intenzív-terápiás osztályokon ápoltak betegségeinek szövődményei; az orvosok, az egészségügy munkásai hatékonyabban tudják végezni embergyógyító munkájukat. A kutatások további területekre — a naptevékenység és a földmágnesesség vonatkozásában — is kiterjesztik. Munkájukban eredményesen hasznosítják a leningrádi és a japán kutatóintézetek eddigi megfigyeléseit, kutatásait. A siófoki, szeptember közepén megtartott, aneszteziológiai (érzéstelenítéssel és az érzéstelenítőszerekkel foglalkozó) s intenzív-terápiás országos orvos-vándorgyűlésen igen kedvező fogadtatásban részesítették dr. Bereczky Zsolt és munkatársainak kutatásairól szóló beszámolót. A folytatásra minden lehetőség biztosított. A cél: az emberi egészség megőrzése, visszaállítása. Nemesi László bajuszt is növesztene — kis, szúrós angolbajuszt. A vonatmozgás friss szelet csapott be az ablakon. — Mit olvas? A lány felvette a könyvet, odaadta. Gyönyörű mozgása van. A szellös ruha alatt is látszik, hogy karcsú a dereka, kecsesek, arányosak a mellei... A fiú feltette a könyvet a hálóba. Fogalma sem volt, mit olvasott a címlapján. Tíz ujjal túrt a hajába, lassú mozdulattal, s közben kiemelte a mellét. Ügy tetszettek egymásnak, hogy elszorult a torkuk. — Dohányzik? — Köszönöm. A fiú kitartotta a gyufaszálat, hogy a huzat oltsa el. Egymásra néztek. Eddig nem is vették észre, hogy a válluk összeér. — Zöld a szeme? — Nem! A fiú elkapta a lány két vállát, magához fordította: — Csúfolódik?! Az nem felelt. Behunyta a szemét. Valahol csapódott egy ajtó. Riadtan engedték el egymást. Néztek ki áz ablakon. Válluk enyhén súrló- dott a kocsi mozgására. A lány az ablakszélhez támasztotta a fejét, haját hátrafújta a szél. Előtűnt két 140 nap a világűrben November 2-án, csütörtökön a déli órákban visszatért a földre a Szojuz 31 szovjet űrhajó. Két kozmonautája, Vlagyimir Kovaljonok parancsnok és Alekszandr Iván- csenkov fedélzeti mérnök kereken 140 napig tartózkodtak a világűrben, föld körüli pályán (jórészt a Szaljut 6 űrállomás fedélzetén). Csaknem öt hónapig tartó küldetésük alaposan megváltoztatta az űrrekorderek rangsorát. Táblázatunk közlése előtt megjegyezzük, hogy az időtartam-rekorderek első tíz helyezettje között mindössze négy amerikai maradt. II rangelsők A tíz rangelső mintegy 970 napot töltött a világűrben, ebből a hat szovjet asztronauta több mint 650 napot (!) birtokol, s (s 320 nap marad az USA űrhajósainak). Megjegyezzük: néhány kozmonauta napjainak száma több utazásból tevődik ösz- sze. íme a (napra kerekített) rangsor : 1. V. Kovaljonok 142 nap (2 űrutazás). 2. A. Ivancsenkov 140 nap. 3. G. Grecsko 126 nap (2 űrutazás). 4. Romanyenko 96 nap. 5. G. Carr (USA) 83 nap. 6. W. Pogue (USA) 83 nap. 7. E. Gibson (USA) 83 nap. 8. V. Szevasztjanov 81 nap (2 űrutazás). 9. P. Klimuk 71 nap (2 űr10. Álan Bean (USA) 70 nap. zet” a következőképpen alakul : a legkisebb energia- igényű pályán egy Vénusz- utazás (csak oda) 146 napot igényel. Ezt Kovaljonok és társaképpen teljesítette. Egy Mars-utazás időigénye 260 nap (ennek a felén már túljutottak). Ám az évszázad végén, amikor ezek az expedíciók technikailag megvalósulnak, a rakéták már sóikkal gyorsabbak lesznek. Így a Szojuz 31 két űrhajósának teljesítménye mindkét bolygó meglátogatásának időigényét csaknem teljes egészében fedezni fogja! (Az ember tehát alkalmas a föld testvéreinek meghódítására !) Az 1970-es évek elején egy űrhajózási kongresszuson érdekes előadás hangzott el. Az űrutazások időtartamát a következő (persze nem általánosan elfogadott) kategóriákra osztották. I. 1—10 nap. Ebbe a kategóriába tartozik az új űrhajók berepülése, újonc űrhajósok kipróbálása stb. (A cseh, a lengyel és az NDKbeli újoncok mindig 7 napig tartózkodtak fent!) II. 10—100 nap. Ez az időtartam fedezi a legbonyolultabb holdutazást vagy föld körüli keringést (űrállomáson való tartózkodást). A „rovat” 10—20 nap feletti részének, minthogy egy holdutazás ennél tovább nem tart, nincs gyakorlati jelentősége. A 20—100 nap közötti időtartam csupán arra jó, hogy átevezzünk a következő kategóriába : ugorjunk egy nagy nagyságrendet. III. 100—1000 nap. Ez a legfontosabb kategória (mai ismereteink szerint) ! Ezer napon belül ugyanis — a jövő évezredben — a naprendszer valamennyi bolygója felkereshető, az út — akár a Plútó bolygóig — oda-vissza megjárható! IV. 1000 nap felett. Ez az intersztelláris — csillagközi — utazások időigényének alsó határa, egyelőre a „jövő zenéje”. A tudomány jelenleg nem foglalkozik vele, csak fantasztikus regények lapjain fordul elő. Kovaljonok és Ivancsenkov a nagyszerű időtartamvilágrekordon kívül azzal örökítette meg a nevét, hogy teljesítményük új időtartamkategóriát nyitott meg az űrhajózás számára. Bebizonyították, hogy a naprendszer bolygójának elérésében az ember nem lesz akadály. Gauser Károly Érdemes megjegyezni, hogy Ivancsenkovék teljesítménye igazi, nagy „ugrás”, rekordjuk csaknem 50 százalékkal felülmúlta Grecskóék 96 napját. Ha a kedves olvasó azt gondolná, hogy most csupán „egyszerű” (és persze bámulatos) rekord javítás történt, természetesen téved. Itt sokkal többről van szó. Kovaljonok és társa ugyanis új időtartam-kategóriába lépett! II bolygóktól a csillagokig (?) Ha a Szovjetunió és az USA már most olyan személyszállító űrhajókkal rendelkezne, amely képes lenne a Vénusz vagy a Mars elérésére, akkor az „időfedepici füle. Fehér, pici, gyöngy- S házfényű füle. Mindkettő azt várta, hogy ; a másik hunyja le előbb a • szemét... aztán a fiú visz- ; szahúzódott. Most ajtó sem csapódott. — Rágyújt? — Köszönöm! S ledobta magát az ülésre. ! A fiú rágyújtott, de a ciga- i rettát dobta ki az ablakon. : Mikor észrevette, utána- ■ küldte a gyufát is: — Bolondok vagyunk... i Ügy örültem, mikor a pénz- ; tárnál hallottam, hogy egy ! az utunk. A lány hirtelen fölvetette ; a fejét: — Nem szeretek nyitott : szemmel csókolózni! A fiú leroggyant mellé: — Én sem... — Akkor miért nem : hunyta le?! — Maga miért nem? — Maga a férfi! — Maga a nő! A lány ráborult az ülés i karfájára: — Hagyjon békét! Hagy- ; jón nekem békét! A fiú úgy érezte magát, ; mintha meztelenül ülnének, S s legalább százan néznék : őket. Három kocsival arrébb ■ eszmélt rá, hogy a napszem- ! üvegét otthagyta. Kunszabó Ferenc S VÁLTOTT PIPÁKKAL... „Jó hír” a dohányosok számára: svájci üzletekben megjelent a dupla fejű pipa. A két fej felváltva használható — megrögzött nikotinisták pedig két adagot szívhatnak vele egyszerre GYEREKFEJNYI PARADICSOM. Ilyen célpontról álmodhatott Teli Vilmos: bizonyára könnyebb eltalálni, mint egy öklömnyi almát. A félméteres óriás paradicsom egy svájci gazda kertjében termett, súlya 1 kiló 20 deka! (Fotó — AP — MTI — KS)
