Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-18 / 272. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek ! N E PUJSAG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. NOVEMBER 18., SZOMBAT Ara: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM Kádár lános hazaérkezett Franciaországból Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja és Valéry Giscard d’Estaing, a Francia Köz­társaság elnöke pénteken délelőtt az Elysée-palotában folytatta szerdán megkezdő­dött négyszemközti eszme­cseréjét. Ezt követően Púja Frigyes külügyminiszter, Biró József külkereskedelmi miniszter, Katona István, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője, Veress Péter, a Magyar Népköztársaság pá­rizsi nagykövete, illetve Louis de Guiringaud kül­ügyminiszter, Jean-Francois Deniau külkereskedelmi mi­niszter, Jean Francois-Pon~ cet, az elnöki palota főtit­kára, Raymond Bressier, a Francia Köztársaság buda­pesti nagykövete is bekap­csolódott Kádár János és Valéry Giscard d’Estaing ol­dalán a tárgyalásokba. Az eszmecsere befejeztével Kádár János és Valéry Giscard d’Estaing az Elysée- palota télikert-termében aláírta a háromnapos „csúcs- találkozó” eredményeit rög­zítő magyar—francia nyilat­kozatot. A dokumentum alá­írása után a két vezető po­litikus rövid nyilatkozatot tett. Biró József és francia kol­légája, Jean-Francois Deniau a két ország külkereskedel­mi forgalmának bővítését célzó egyezményt írt alá. Kádár János pénteken dél­ben ebédet adott Valéry Giscard d’Estaing tiszteletére a Marigny-palotában. Az ebéden részt vett Raymond Barre miniszterelnök, Alain Poher, a szenátus elnöke, a kormány több tagja és a francia politikai, gazdasági és kulturális élet számos ve­zető személyisége, valamint Kádár János kíséretének tagjai. Pénteken délután 16 óra 30 perckor Párizs Orly-repü- lőteréről hazaindult Kádár János és kísérete. Az MSZMP KB első tit­kárát, az Elnöki Tanács tag­ját és feleségét Raymond Barre francia miniszterelnök és felesége kísérte ki az Or- ly-repülőtérre. A díszpavi­lonban búcsúztatására egy­begyűlt a párizsi magyar ko­lónia számos tagja, jelen volt Veress Péter, a Magyar Népköztársaság párizsi nagy­követe. Kádár Jánossal együtt in­dultak vissza Budapestre kí­séretének tagjai, Púja Fri­gyes külügyminiszter, Biró József külkereskedelmi mi­niszter, Katona István, az MSZMP KB osztályvezetője. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, az Elnöki Tanács tag­ja felesége és kísérete tár­saságában pénteken hazaér­kezett Franciaországból. Kádár Jánost és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren- Lp- sonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Benkei András belügy­miniszter, Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának vezetője, Rácz Pál külügyi államtitkár, Szalai Béla külkereskedelmi állam­titkár, Urbán Lajos közleke­dés- és postaügyi államtit­kár fogadta. Jelen volt Francois'Xavier Thiollier, a Francia Köztársaság buda­pesti nagykövetségének ide­iglenes ügyvivője. Magyar—francia nyilatkozat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának tagja Valéry Giscard d’Es- taingnek, a Francia Köztár­saság elnökének a meghí­vására 1978. november 15-e és 17-e között hivatalos lá­togatást tett Franciaország­ban. A látogatás során Kádár János megbeszéléseket foly­tatott Valéry Giscard d’Estaingnel az időszerű nemzetközi kérdésekről, va­lamint a Magyar Népköz- társaság és Franciaország együttműködésének fejlesz­téséről. ­Kádár János eszmecserét folytatott Raymond Barre­rai a Francia Köztársaság miniszterelnökével is. Egyidejűleg megbeszélések voltak Púja Frigyes külügy­miniszter és Louis de Gui­ringaud külügyminiszter, va­lamint Biró József külkeres­kedelmi miniszter és Jean- Francois Deniau külkeres­kedelmi miniszter között. A tárgyalások szívélyes légkörben, Magyarország és Franciaország barátságának megfelelően, a kölcsönös megbecsülés szellemében folytak. I. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első -titkára, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának tagja és a Francia- • Köztársaság elnöke teljes mértékben egyetértett azókban az alapvető célok­ban, amelyeket a Magyar Népköztársaság és Francia- ország nemzetközi tevékeny­ségében maga elé tűzött: a béke és a biztonság megte­remtése a világban, s ennek érdekében az ENSZ alapok­mányában foglalt elveken alapuló államközi kapcsola­tok fejlesztése az egymás iránti tisztelet, a kölcsönös megértés és bizalom légkö­rében. Magyarország és Francia- ország nagyra értékeli azokat az eredményeket, amelyek az enyhülési folyamat és az államok együttműködésének fejlődése révén Európában születtek. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja, és a Francia Köztársaság elnöke emlékeztetett arra, hogy mindkét ország hozzájárult a folyamat kedvező alakulá­sához. Kádár János és Giscard d’Estaing megerősítette, hogy országaik ragaszkodnak az enyhüléshez, mert abban lát­ják a tartós béke biztosítá­sát Európában és az egész világon, úgyszintén vala­mennyi ország jogának sza­vatolását a függetlenséghez és a fejlődéshez. Ennek szellemében a két fél síkraszáll az államok egyenlőségén alapuló köz­vetlen párbeszéde mellett, szuverenitásuk és vállalt nemzetközi kötelezettségeik tiszteletbentaríásával, attól függetlenül, hogy milyen a politikai, gazdasági és társa­dalmi berendezkedésük, tag- jai-e valamilyen szövetségi rendszernek vagy sem. Ma­gyarország és Franciaor­szág az enyhüléssel össze- egveztethetetlennek tartja és elveti az erőszak alkalmazá­sát, az erőszakkal való fe­nyegetés, a megfélemlítés és a belügyekbe történő be­avatkozás minden formáját. II. Az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja és a Francia Köztársaság elnöke mélyreható eszmecserét foly­tatott a nemzetközi helyzet­ről. Nagy figyelmet szenteltek az európai helyzetnek. Alá­húzták, hogy az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet jelentősen hozzá­járult a résztvevő államok kapcsolatainak fejlesztését segítő légkör megteremtésé­hez. Egyetértőén kiemelték, hogy a helsinki értekezlet által elindított folyamatot el kell mélyíteni, egyrészt azoknak az elveknek a szi­gorú tiszteletben tartásával, amelyekben a harmincöt or­szág képviselői önként meg­egyeztek, másrészt a záróok­mány valamennyi ajánlásá­nak következetes valóra vál­tásával. A Magyar Népköztársaság és Franciaország, elsősorban megfelelő konzultációk ré­vén, együttműködik annak érdekében, hogy a madridi találkozó sikeres legyen, és hozzájáruljon az enyhülési folyamat elmélyítéséhez. A feleket mély aggoda­lommal tölti el a fegyverek felhalmozódása a világban. Állást foglaltak a hatékony nemzetközi ellenőrzéssel megvalósuló tényleges, álta­lános és teljes leszerelés mellett, beleértve mind a nukleáris, mind a hagyomá­nyos fegyverzetet, figyelem­be véve minden ország egyenlő jogát saját bizton­ságára. Azt kívánják, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között újabb, meg­állapodás jöjjön létre a ha­dászati támadófegyverek kor­látozásáról, amely előreha­ladást jelentene a leszerelés útján. A felek méltatták az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakának ered­ményeit, és eszmecserét foly­(Folytatás a 2. oldalon) A hírközlés helyzetéről A hírközlésnek a népgaz­daságban, az ország életé­ben betöltött szerepét vitatta meg — öt év után ismét — az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága. Pén­teken — Gyarmati János­nak, a bizottság elnökének vezetésével — a képviselők áttekintették a postai szol­gáltatások helyzetét, a fej­lődés eredményeit és gond­jait. A parlamentben megtar­tott tanácskozáson az alága- zat 1990-ig szóló fejlesztési programjáról, a távbeszélő, rádió és televízió műsorszó­rási gondok enyhítésének lehetőségeiről Horn Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a Ma­gyar Posta vezérigazgató­ja adott tájékoztatást. Ke­vés a telefonállomás, túl­zsúfoltak a meglevő vona­lak. flz egészségügyi és munkavédelmi fejlesztésiül tárgyalt a SZOT Az egészségügy és a munkavédelem helyzetéről és a fejlesztési feladatokról tárgyalt pénteki ülésén a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az ország lakosságának egészségi állapotáról, az egészségügyi szolgáltatást ellátó mintegy 200 000 dol­gozó — közöttük 25 000 or­vos — erőfeszítéseinek ered­ményeiről és gondjairól elő­terjesztett írásos jelentéshez dr. Sohultheisz Emil egész­ségügyi miniszter és Du- schek Lajosné, a SZOT titká­ra fűzött szóbeli kiegészítést. Mindketten hangsúlyozták, hogy a minden állampolgár­ra kiterjesztett egészség- ügyi ellátás, ingyenes orvosi és kórházi kezelés szocia­lista társadalmunk céljai­val összhangban álló, s nemzetközileg is elismert eredményünk. ^ ......... t el»--. ■' ■- s• ■.....* -■‘■■■vVir-TV­■ Í r- • ■ tv; .V-/ * ■ ■ • : ■ ■ . ­Nagy Jenő, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titká­ra megnyitó beszédét mondja „ ,T _ , Fotó: Veress Erzsi Politikai könyvnapok megnyitója Endródön Több éves hagyomány immár megyénkben is, hogy megrendezik a politikai könyvnapokat. Tegnap dél­után az endrődi községi művelődési házban zsúfolá­sig telt nézőtér előtt került sor az MSZMP Békés me­gyei, és Endrőd községi bi­zottsága, valamint a Kos­suth Könyvkiadó megyei kirendeltsége által rendezett ünnepélyes megnyitóra. A résztvevőket Kenyeres István, az endrődi községi pártbizottság titkára üdvö­zölte, majd röviden méltat­ta a politikai könyvek agi- tatív, tudatformáló szerepét. Ezt követően Nagy Jenő, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára mon­dott megnyitó beszédet. Eb­ben többek között hangsú­lyozta: — Nem véletlen, hogy a politikai könyvnapok megnyitója a nagy történel­mi évfordulóhoz kapcsoló­dik, ahhoz az eszméhez, amely mozgatója, irányítója volt és marad az emberiség nagy társadalmi átalakulá­sának. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom va­lósága teremtette meg elő­ször a világon a néptöme­gek számára azt a lehetősé­get, hogy birtokukba ve­gyék az irodalom — így a politikai irodalom — örök törvényű kincseit. Magyar- országon ezt a lehetőséget 1919 jelentette. A továbbiakban utalt a politikai irodalom napjaink­ban betöltött emberformáló, és a világ megértéséhez nél­külözhetetlen szerepére. Végezetül a politikai könyvterjesztés jelentőségé­ről a következőket mondot­ta: — A terjesztő munka fokmérője az eladott könyv mennyisége. Munkánk ha­tásának fokmérője viszont az emberi tudat gyarapodá­sa, a társadalom, a gazda­ság, a kultúrában járatosabb emberek sokasága, akik nemcsak létükben, hanem érzésvilágukban is gazda­gabbak családjuk, társadal­munk javára. A megnyitó beszéd után dr. Gyevi Károly, a Kos­suth Könyvkiadó társada­lomtudományi szerkesztősé­gének vezetője kitüntetése­ket és jutalmakat adott át a politikai könyvterjesztés legkiválóbb megyei akti­vistáinak. Majd rövid szü­net után az endrődi általá­nos iskola adott ünnepi műsort. Sikeres tervteljesítés Szeghalmon Szeghalom a Csepel Autó 4-es számú Gyárában volt időszak, amikor gondot okozott a tervteljesítés, sok volt a kapkodás, nagy volt a fluktuáció. Ezek az évek szerencsére elmúltak és a szeghalmi Csepel Autó most már az elvárásoknak megfelelően dolgozik. Ezt az is bizonyítja, hogy éves ter­vük 10 hónapra eső részét 102,5 százalékra teljesítet­ték, nem lesz tehát arra szükség, hogy év végi haj­rában hozzák be a lemara­dást. Külön örvendetes, hogy ott is többet teljesítet­tek a vártnál, ahol magas mércét állítottak maguk elé. Az év elején feszített tervet készítettek a terme­lékenység emelésére, több mint 10 százalékkal akarták meghaladni az 1977-es szin­tet. Nos, 10 hónap után 113,1 százalékos a bázishoz viszonyított termelékeny­ség-növekedés és ez egy százalékai jobb a tervezett­nél is. Ezek után várható, hogy termelési értéktervüket is túlteljesítik, hiszen 10 hónap alatt 209 millió forintnyi ér­téket állítottak elő, mely meghaladja az éves terv időarányos részét. Elmond­ható emellett, hogy jó a gyártmánykibocsátás ütem­egysége is, a szeghalmiak miatt nem szenvednek ké­sedelmet a szerelések. Sőt, a szeghalmiak köz­vetlen munkaerősegítséget is adnak a törzsgyárnak az exportfeladatok teljesítésé­ben. Hétről hétre sok sárré­ti dolgozó Szigetszentmik- lóson, a törzsgyárban végzi munkáját, csökkentve ezzel a Csepel Autó létszám­gondjait. Többek közt emiatt is jó a kapcsolat a központ és a 4-es számú gyár között, és amikor a hiányos géppark miatt valamit Szeghalmon nem tudnak megoldani, akkor a szigetszentmiklósi- ak nyújtanak segítséget. A gyár helyzetének javu­lását jelzi az is, hogy meg­szűnt a nagyarányú fluk­tuáció, a dolgozók létszáma stabil, sőt, lassan, de állan­dóan növekvő irányba mu­tat. Ahhoz azonban, hogy a dolgozók el is tudják vé­gezni a rájuk háruló mun­kát, szakképzés szükséges, mely már évek óta nagy ütemben folyik a gyárban. Hatvan tanulót saját tan­műhelyükben képeznek és a szakközépiskolában 41-en választották a vasas szak­mát. Megkezdődött a gépi forgácsoló tanfolyam is, így a jövőben tovább csök­ken a 4-es számú gyár ma még meglevő szakember- hiánya. Gondolnak a jövőre is Szeghalmon, ezért az álta­lános iskolásokat a közeljö­vőben üzemlátogatásra hív­ják meg. A gyár saját autó­buszait küldi a 7—8. osztá­lyosokért és remélik, hogy közülük sokan választják majd jövendő munkahe­lyüknek a Csepel Autó 4-es számú Gyárát. L. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom