Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-03 / 233. szám

1978. október 3., kedd o igum-fiw fl szocialista brigádok a MflV-nál Állásfoglalással fejeződött be a múlt évben a szocia­lista brigádvezetők V. országos tanácskozása, amelyen meghatározták a soron következő feladatokat. Az azóta eltelt idő távlatában és a mozgalom új vo­násainak tükrében pillantsunk be Vésztő és Szentes vasutasainak életébe, amelyet a munkaverseny tesz szí­nesebbé. A közös eredmények alapján Szentest és Vész­tőt vasutas berkekben egyre gyakrabban emlegetik együtt. A kapcsolat úgy kezdődött, hogy a szentesi Béke komp­lex szocialista brigád szer­vezésével és részvételével szocialista munkaszerződést kötöttek egymással a békés­csabai vasútépítő, valamint Vésztő állomási csomópont vontatási és forgalmi szocia­lista brigádjai a Gyoma— Dévav^nya—Szeghalom vas­útvonal korszerűsítésére. Kovács Imre szb-titkár szerint legjobb ebben a szer­ződésben, hogy az összefo­gás a munka minden terüle­tére kihat, és erősíti a kol­lektív szellemet. Az egyéni kezdeményezésekhez is ösz­tönzést ad az együttműkö­dés. Csüllög Károly motor­vezető például mozdonyával olyan többletszállítási mun­kát végzett, amellyel hozzá­járult az Orosháza—Oroshá­zi-tanyák között az elavult pályaszakasz gyors bontásá­hoz. Az együttműködés szinte egyedülálló eredménye szüle­tett ezen a munkaterületen. A pályamunkások egy hét alatt 5,5 kilométer vasúti pályát bontottak el, ame­lyet a vontatás 8 és fél nap alatt el is szállított. Huszár János vésztői állo­másfőnök megállapítása sze­rint a komplex szerződés ke­retében kiváló emberi és munkakapcsolatok alakultak ki. Mint mondja: „vonatkés­leltetés nincs a területünkön. Balesetmentesen dolgoztunk. Javult a kocsiforduló-idő. Áruszállítási és kocsikihasz­nálási tervünket egyaránt 103 százalékra teljesítettük. Ami a legfontosabb, Vésztőn vonzó a vasút, nincs munka­erőhiány!” Varga Zoltán építésvezető arról tájékoztatott, hogy az együttműködés területén 22 millió forint értékű munká­ban domborodik ki a közö­sen végzett jó munka. A több mint 22 ezer tonna zú­zott kő gyors szállításával és az anyagvontató gépek üzem­biztos állapotával nagy se­gítséget kapott az építés a forgalomtól és a vontatástól. A szocialista brigádok sok­oldalú tevékenysége nyomán a vésztői csomópont tiszta és rendezett környezetével na­gyon jó hatást vált ki az emberből. A helyi tanácsnak két óvodát építettek. Társa­dalmi munkájukért cserébe kaptak egy épületet, ame­lyet vasutas ifjúsági házzá alakítottak át. Az értelmiségieket tömörí­tő szentesi Béke komplex szocialista Brigád rendkívüli brigádértekezletet tartott, amelyen a MÁV-vezérigaz- gatóság több vezető munka­társa is jelen volt. A bri­gádértekezlet a szellemi fog­lalkozású brigádok szerepét és a komplex szerződések termelésre ható jelentőségét vitatta meg. Ebben a brigád­ban következetes munkával a szellemi kapacitások haté­konyabban érvényesülnek a szocialista brigádmozgalom­ban. Előrelátó anyaggazdál­kodással előszállítást szer­veztek, a békéscsabai építés- vezetőség munkáihoz. Nagy mennyiségű zúzott kővel biztosítottá vált a folyama­tos pályakorszerűsítési mun­ka. Gondos műszaki előkészí­téssel és munkaszervezéssel május 30-ra befejeződött az özedmajor—Dévaványa vo­nalszakasz felépítménycseré­je, amelyet a békéscsabai vasútépítő szocialista brigá­dok végeztek el. A munkák a III. negyedévben is üteme­sen haladnak. Üjabb és újabb munkasikerek születnek. A szocialista brigádmozgalom magasabb szinten érvényesül a három vasúti szolgálati ág területén. A szentesi brigádvezetők tanácskozásán vállalták, hogy a KMP megalakulása 60. jubileumának a tisztele­tére november 7-re teljesí­tik az éves vágánykorszerű­sítési programot. A vésztői, Illetve a szente­si szocialista brigádok mer­nek, akarnak és többet tesz­nek, mint korábban. Ezáltal különbekké válnak tegnapi önmaguknál. Fogas Pál Látogatás a hídépítőknél Azon gondolkodtam, ho­gyan tudnék csak az egyik partra figyelni. A jobb par­ton az emberekkel beszél­gettem, de közben akarat­lanul is azt a magasba íve­lő cölöpverő darut néztem, a bal parton. Micsoda sú­lyokat emelget, dönget! Hihetetlen gyorsasággal teltek meg földdel a Volán 8-as Vállalat ZIL „billen­ősei”. A markoló meg óriás­ra tátotta a száját, mint­ha a túlsó partot is ölelni akarná. Az emberek közben vé­gezték _jól begyakorolt mun­kájukat. Hegesztett a he­gesztő, aki — Mokos István személyében — alkalmi kí­sérőmmé szegődött, s meg­mutatta védőszemüvegen keresztül, mit is láthatok munkájából. Ugye izgal­mas? — kérdezte, s eb­ben a kérdésben a felelet is benne volt. Lent az árokban vagy öten homokot lapátoltak. Előkészítve a talajt már a komolyabb megterhelésre; a betonozásra. — A főnök most ment be a vállalathoz, ott megtalál­ja — biztattak. Berkó Dezső építésvezető­helyettes: — Kezdem azzal, hogy a munkaterületet fél évig nem tudtuk használni, ja­nuártól júniusig víz borí­totta. Intenzívebben július­tól kezdtünk dolgozni. Szerződés szerint a körös- ladányi hidat 1979. decem­ber 15-én kellene átadnunk. Hogy tudjuk-e tartani az ütemet? Nézze, még másfél évünk van. Tudja, hogy mi­lyen sok idő ez, ha megfe­lelőek a körülményeink? És tudja, hogy milyen kevés, ha beáll a rossz idő? Rendkívül sokat jelent a jó kapcsolat a földmunkákat végző Volánnal. A kért ko­csik üzemképesen mindig a helyszínen vannak. Vált­va hordják a földet. A négy „Roman” átlagban na­ponta 500 köbméter földet szállít. Hetven ember dolgozik reggel fél 7-től este 5-ig. De van olyan területe az épít­kezésnek, ahol 23 óráig dol­goznak. — Segédmunkások, vas­betonszerelők, ácsok, he­gesztők, lakatosok. Itt a se­gédmunkásokat is szakem­bernek vehetjük. Ez a gárda építette fel a tárcsái hidat is, így már. „otthonosan” mozognak a terepen. Csak éppen a folyó más. Itt, Köröstarcsán gyártot­ta a Hídépítő Vállalat az új híd elemeinek nagy ré­szét, s szeretnénk, ha ez év­ben kész lenne a 108 elem­ből álló létesítmény. Érde­kességként említeném, hogy a ladányi lesz az országban a harmadik ilyen kész elemből összeállított híd. Első a kunszentmártoni, a tárcsái és ez, most a harma­dik. Mindegyiket Reviczki János — az UVATERV mérnöke — tervei alapján készítettük. Már az alapozási munká­latokat is a legkorszerűbb technológia szerint kezeltük. Vállalatunk vásárolta meg elsőként az országban az úgynevezett SOÏL-MEC olasz cölöpfúrót, aminek lé­nyege, hogy úszótagról víz­ből is a meder fenekére tudja a cölöpöket verni, amit korábban keszonos, munkaigényes eljárással le­hetett csak megoldani. Lassan 5 óra. Sötétedni kezd. De a ladányi hídépí­tők egy része még nemrég állt munkába, hogy nehéz feladatát végezze. A határ­időt tartani kell, s az itt dolgozók jól tudják, hogy az idő beleavatkozhatott és beleavatkozhat munkájuk­ba. Kép, szöveg: Béla Vali Az a bizonyos olasz cölöpverő daru a bal oldalon Derűsnek éppen nem mondható vasárnap délelőtt. Az ilyen időre mondják ta­lálóan, hogy „lóg az eső lá­ba”. Ismerve a mezőgazda­ság dolgozóinak kitartását, mégis reménykedve indu­lunk el, hátha találunk va­lakit, aki ilyenkor, vasárnap is dolgozik. Alig érünk ki Békéscsabáról, feltételezé­sünk máris igaznak bizonyul. A békéscsabai Május I. Tsz hatalmas tábláján magányos Rába—Steiger dolgozik. In­tegetésünkre a traktor las­sít, majd vezetője leállítja a gépet. Begázolunk a táb­lába, talpunkra hatalmas sárcipő ragad, mire a trak­torhoz érünk. — Erdős Gyula vagyok — mondja a Rába 27 éves ve­zetője. — Sokszor dolgozik va­sárnap is? — Mostanában állandóan reggel 6-tól este 6-ig. A gya­kori esőzések miatt le kel­lett állni a talajelőkészítés­sel, péntek délután kezdhet­tük újra. Azóta nincs meg­állás, 12 óránként váltjuk egymást. Sietünk a tárcsá­zással, mert nemsokára el kell vetni a -búzát. Elég ne­héz most a munka, kötött és nedves a talaj. Ha nem sze­reltem volna fel külön nyom­jelzőt, magam sem tudnám, melyik részen dolgoztam már. — Mit csinálna, ha most nem kellene dolgoznia? — Hát — mosolyodik el. — volna éppen mit tenni. Most építkezem, összegyűlt otthon a rokonság, testvérek, sógorok segítenek pótolni az én munkámat is. — Nem érzi magát egye­dül ezen a hatalmas táblán? — Már megszoktam. Na­gyon leköt a munka. Ilyen rossz körülmények között a szokottnál is jobban oda kell figyelni. Ha mégis hiányoz­na a szó, bekapcsolom a rá­diót. Szerencsére ezekbe az új Rábákba már beszerelték. Tovább megyünk Doboz felé. A Petőfi Tsz irodája előtt találkozunk Bandzsal Pál növénytermesztési fő- ágazatvezetővel. Autóiából két szőke gyerekfej látszik. A kétéves Tamás és a négy­éves Ági is elkísérte apukát a vasárnapi útra. — Elhoztam őket magam­mal, ez amolyan „anyuka mentesítés”. Feleségem ott­hon, Gyulán főzi az ebédet, addig mi szétnézünk a határ­ban. Egy táblán készítik elő a talajt a búzának, azt jöt­tem ellenőrizni. — Nem fárasztó még va­sárnap is Gyuláról átautózni Ide? — Egyáltalán nem. Mindig kijövök, ha a munka úgy kívánja, a vasárnap sem ki­vétel. Szerintem csak úgy le­het valamit megszervezni, ha az ember követi annak menetét. Egy éve vagyok Dobozon, nagyon rendesek, dolgosak a doboziak. Az el­lenőrzés azonban vasárnap sem maradhat el, a munká­sok is elvárják, hogy figye­lemmel kísérjük a munkáju­kat és intézkedjünk, ha va­lami nehézség van. Átszállunk egy GAZ-ba, mert a nehéz utat nem bír­ná a személyautó. így is jócskán erőlködik a motor, de bírja a sáros, csúszós terepet. A tábla szélén ép­pen pihenőt tart a három John-Deere és pilótái, Csa­tári István, Dersi István meg Molnár Ferenc. — Mikor kezdték a mun­kát? — Itt a táblán csak 9 körül, át kellett ugyanis jönni egy másikról. Ebben a sárban ez komoly időbe tel­lett Az őszi szezonban ez az első vasárnapi műsza­kunk. A nyári aratásból mindhárman alaposan ki­vettük a részünket, dolgoz­tunk éjjel-nappal. Most is készek vagyunk mindent megtenni a közös érdekében. Sürget az idő, ezen a táblán még 60 hektárt kell megtár­csázni, mert holnap át akar­juk adni a helyet a vetőbri­gádnak. A búzának nem mondhatjuk azt, hogy vár­jon, ha jó termést akarunk, időben földbe kell kerülnie a magnak. — Mindhárman fiatal em­berek, gondolom, otthon is volna munka a ház körül? — Éppen volna, de mi azt tartjuk, hogy első a közös és csak utána jöhet a saját munka. — Milyen nehézséget okoz ez a nedves, kötött talaj? — Gyakran meg kell áll­ni és megtisztítani a tárcsá­kat, mert eltömődnek a sár­tól és persze most jobban oda kell figyelni. Elbúcsúzunk, indulunk ki­felé a tábláról. Alig szállunk be a GAZ-ba, máris felbőg a három traktor motorja és a tárcsák belemélyednek a talajba... M. Szabó Zsuzsa Már a jövő évi zöldborsó termelésére gondolnak Megkezdődött a nemzetközi öntökongresszus Harminckét ország több mint ezer szakemberének részvételével vasárnap meg­kezdődött a 45. nemzetközi öntőkongresszus a Semmel­weis Orvostudományi Egye­tem épületében. Az egyhe­tes tanácskozást Csépányi Sándor kohó- és gépipari miniszterhelyettes nyitotta meg, majd Marjai József miniszterelnök-helyettes üd­vözölte a kormány nevé­ben a kongresszus résztve­vőit. Henton Morrogh, az öntéstechnika Egyesületek Nemzetközi Szövetségének elnöke a kongresszus jelen­tőségéről szólva hangsú­lyozta: az előadások vár­hatóan hozzájárulnak az öntödék környezetvédelmé­nek további fejlesztéséhez, valamint az anyag- és ener­giatakarékosságot szolgáló új technológiák elterjeszté­séhez. A megnyitó után három szekcióban megkezdődött a tanácskozás. A tanácskozással egy idő­ben a KGM Rákóczi úti Technika Házában nemzet­közi öntőkiállítás is nyílt, ahol 20 hazai és külföldi iparág sorakoztatja fel az iparág új technológiáját, s a fémöntés legkorszerűbb be­rendezéseit. A napokban kötött meg­állapodást a megyeszékhelyen a Békés megyei Növényvédő és Agrokémiai Állomás és a Békéscsabai Állami Gaz­daság mint a BZR — Bé­késcsabai Zöldborsó-terme­lési Rendszer — szervezője, az utóbbi kezdeményezésé­re. Ennek értelmében a nö­vényvédő állomás vállalja, hogy a 11 taggazdaság ré­szére a teljes zöldborsó­területen a tápanyagvizs­gálatot elvégzi, a rendszer agrokémiai szaktanácsadó­jának szakmai továbbkép­zését megszervezi. Saját fejlesztési feladatként zöld­borsó tápanyagfelvétel di­namikai vizsgálatokat vé­gez, valamint a növényvé­delemmel és a tápanyag­gazdálkodással kapcsolatos információkat folyamatosan biztosítja. A Békéscsabai Állami Gazdaság, mint rendszer- szervező vállalja, hogy a BZR-hez tartozó területeken a tápanyagvizsgáló költsé­geit fedezi, az agrokémiai szaktanácsadás végzéséhez biztosítja a személyi és tárgyi feltételeket. Ugyan­akkor a rendszerhez tarto­zó taggazdaságok részére a zöldborsóterületek táp­anyag-utánpótlásához szük­séges kemikáliákat a gyár­tó és forgalmazó vállala­tokkal együttműködve biz­tosítja, s nem utolsósor­ban a termelési rendszer technológiája és a vizsgálat eredményeinek figyelembe­vételével végzi a szakta­nácsadást. Mindez 11 gazdaságot, il­letve 3200 hektáros terüle­tet érint az idén, várható­an jövőre bővül a taggaz­daságok sora. Békés megyén kívül Csongrád megyét is érinti ez az új jellegű szol­gáltatás, hiszen nem egy gazdaságunk a Szegedi Kon­zervgyárnak szállítja ter­mését. S ugyanakkor Csong­rád megyei mezőgazdasági üzemekre is kiterjed a vizs­gálat és szaktanácsadás. A szakemberek azt várják ettől a megállapodástól, hogy jövő évtől a termés mennyisége és minősége egyaránt növekszik, illetve javul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom