Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-01 / 232. szám

NÉPÚJSÁG

1978. október 1., vasárnap

A mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésének feladatai Békés megyében

I. A továbbfejlesztés általános feladatai

A mezőgazdaság és élelmiszeripar a fejlett szocialista társadalom építésének fontos területe. Az élelmiszertermelés hatékonyságának, a termékek minőségének javítása mellett továbbra is fenn kell tartanunk a két ágazat országos átlagot meghaladó növekedési ütemét. Ennek érdekében biztosítani kell:

a) A legnagyobb természeti kincsünk, a termőföld még ésszerűbb és hatékonyabb hasznosítását.

b) A termelési adottságok fokozottabb figyelembevételét.

c) A termelési kapcsolatok szervezettségének, a folyamatos, biztonságos és gazdaságos termelés arányának javítását.

d) A növekvő minőségi igényeket kielégítő termékek előállítását.

e) A korszerű technikai feltételek mellett a szakmai és vezetési színvonal emelését, a hatékony üzem- és munkaszervezést.

f) A mezőgazdaságban — hosszú távon — az állattenyésztésnek döntő súlyú ágazattá válását.

g) Az élelmiszeriparban a feldolgozott termékek arányának és a feldolgozottság fokának növekedését.

h) Az állami vállalatok és a szövetkezetek fejlesztését, szocialista vonásaik erősítését, valamint a kisgazdaságok termelésének támogatását.

II. Feladatok a mezőgazdaságban

A termelés fejlesztésében új szakaszhoz értünk, aminek értelmében elsődleges szerepet kell adni a minőségi követelményeknek, a gazdaságos termelésnek.

A mezőgazdasági össztermelést dinamikusan kell növelni, ezenbelül a nagyüzemek nagyobb mértékben emeljék a termelésüket. Békés megye mezőgazdaságában továbbra is meghatározó lesz a sertés, baromfi, kukorica- és a búza, de az élelmiszertermelés miatt jelentős marad a szarvasmarha, zöldség, valamint a cukorrépa.

A veszteséges termelést fokozatosan fel kell számolni. A gazdálkodás javítására és e területen élő lakosság anyagi-kulturális körülményeinek fellendítésére eredményre vezető termelési szerkezetet, gazdaságilag indokolt kiegészítő- és melléktevékenységet kell létrehozni.

1. A TERMŐFÖLD HASZNOSÍTÁSA

Kiemelkedő társadalmi érdek a termőföld ésszerű hasznosítása, megóvása, csökkentésének lassítása.

a) Alapvető feladat, hogy valamennyi termőföld bevetésre, megfelelő kultúrállapotba kerüljön.

b) A már elkészült megyei meliorációs, öntözési, vízrendezési, és környezetvédelmi tervekre építve ki kell dolgozni a kapcsolódó üzemi terveket és gondoskodni annak ütemesebb végrehajtásáról.

c) A termőföld jobb hasznosítása érdekében szakszerűbb szerves- és műtrágya-felhasználást kell megvalósítani. Az istálló- és híg trágyák helyes kezelését és teljes mértékű felhasználását — környezetvédelmi okokból is — meg kell oldani.

d) A gazdaságos földhasználatot átgondolt, ésszerű földcserékkel elő kell segíteni, amire programot kell kidolgozni 1980-ig és azt folyamatosan végrehajtani.

2. NÖVÉNYTERMELÉS:

A gabonatermelés fejlesztésénél számba kell venni az exportlehetőségeket, az állat- tenyésztés, valamint a sütő- és tésztaipar igényeit.

— A búza vetésterületét csökkenteni kell a hozam egyidejű növelésével. El kell érni a VI. ötéves terv végére az 50—55 mázsa átlagtermést és ezt a következő tervciklusban tovább növelni.

— A kukorica vetésterületét növelni szükséges, termésátlagát a VI. ötéves terv végére 65—70 mázsára kell emelni. A háztáji kukoricát korszerű nagyüzemi módszerrel kell megtermelni. A kukoricatermő tájakon létre kell hozni egy-két ipari célú kukoricafeldolgozót.

— A cukorrépa vetésterületének csökkentésével egy időben növelni kell a kinyerhető cukorarányt. Hektáronként meg kell termelni az 52—56 mázsa kinyerhető cukrot. A répatermő területet jobban kell koncentrálni a gyárak közelébe.

— A zöldségtermelésnél követelmény; a fogyasztási, feldolgozási és exportigényeknek megfelelő vetésterületi arány, valamint a jó minőségű áru. Ki kell alakítani a jobb felvásárlási, értékesítési összhangot. A fogyasztói igényeknek megfelelően növelni kell az üveg- és fóliafelületet.

— Napraforgót és egyéb ipari növényeket az értékesítési és feldolgozói szükséglet szerint, de magasabb színvonalon kell termelni.

— Szálas- és tömegtakarmány-termesztés- sel szemben nagyobb követelményt kell támasztani. A termés növelése, a béltartalom javítása mellett területet lehet felszabadítani a kukoricaterület növeléséhez. Fokozottabb súlyt kell fektetni a rétek, legelők gazdaságosabb hasznosítására, mely által a hozam 40 százalékkal növelhető. Nagyobb arányban kell hasznosítani a kukoricaszár és a leveles répafej feltakarmányozását. Intézkedni kell a cukorgyári, konzervipari és vágóhídi melléktermékek hasznosításáról.

A vetőmagtermesztésben tovább kell növelni a minőséget, amely alapja a termés fokozásának és az exportlehetőségek bővítésének.

— Gyümölcstermelésben elsődleges feladat a meglevő gyümölcsösök szakszerű felújítása. Az ellátást alapvetően a kisgazdaságokra kell alapozni. Ezért a kisgazdaságok termelését, a felvásárlást jobban meg kell szervezni.

3. ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN

— A sertéstenyésztés fejlesztését a megnövekedett feldolgozói kapaciás szabja meg. A VI. ötéves terv végére a kocaállományt úgy kell kialakítani, hogy értékesítésre és feldolgozásra 1 millió vágósertést produkáljon. A vágósertés-termelés több mint felét a nagyüzemeknek kell előállítani. A háztáji sertéstenyésztés, takarmányozás és felvásárlás koordinálását továbbra is a nagyüzemek lássák el.

A baromfiágazat fejlesztését is az ipar VI. ötéves tervi 5200 vagon vágóbaromfi és 140 millió darab tojás felvásárló kapacitásához, valamint a piaci igényekhez kell kialakítani. A fejlesztést szinkronba kell hozni a sertéságazattal, mivel mindkettő nagy abrakfogyasztó.

— A szarvasmarha-tenyésztésben jelentősebb létszámfejlesztéssel a húsmarha hasznosítású állománynál számolunk. A tejtermelés növelése céljából következetes genetikai, tartástechnológiai, állategészségügyi és takarmányozási feladatokat kell megoldani.

— Juhtenyésztésben és -tartásban a megyei és külpiaci lehetőségek nagyobb fejlesztési ütemet kívánnak. Az anyaállományt a VI. ötéves terv végére 120—140 ezer darabra kell növelni. A hús- és gyapjútermelés irányát a piaci igényeknek megfelelően kell kialakítani. Hús- és bőrfeldolgozó létesítése indokolt.

— A hal- és kisállattenyésztésben a hazai és exportpiacok nagyobb mennyiségű termelést kívánnak. A halágazatot elsősorban gazdaságosabbá kell tenni. A kisállattenyésztésben növelni kell a részt vevő kisgazdaságok számát, eredményes segítséget kell nyújtani az egyenletes, nagyobb termeléshez.

4. HÁZTÁJI TERMELÉS

Továbbra is szükség van a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésénék, értékesítésének szervezett támogatására. A kialakult termelési hagyományokra alapozva elsősorban a sertés-, baromfi- és a munkaigényes friss zöldség-gyümölcs termelést kell hosz- szabb időszakra szerződéses alapon biztosítani. A háztáji és kisegítő gazdaságok termeléséhez nagyobb segítséget kell nyújtani: szaporító- és tenyészanyag, kézi eszközök, kisgépek és kémiai anyagok beszerzésében. Az ÁFÉSZ-ek tevékenységében erősíteni kell a piaci lehetőségeket jól hasznosító háztáji termelés integrációját.

5. ERDŐ- ÉS VADGAZDÁLKODÁS

Az eddiginél nagyobb súlyt kell fektetni az erdőgazdálkodásra, növelni kell az erdő- gazdasági munka hatékonyságát, műszaki színvonalát. Fokozni kell a mezőgazdasági üzemek egymás közötti és az erdőgazdasággal való együttműködését. A mezőgazdasági művelésre gazdaságtalanul alkalmas földeket erdőtelepítéssel kell jobban hasznosítani. Gondoskodni kell az erdő-, a vadgazdálkodás és a természetvédelmi feladatok összhangjáról. Elő kell segíteni a vadgazdálkodással összefüggő exportnövelési lehetőségek kihasználását. Támogatni kell a pihenést, kikapcsolódást szolgáló lehetőségek bővítését.

III. Feladatok az élelmiszeriparban

Az élelmiszeripar termelésének jelentőségét, egyben feladatait az határozza meg, hogy termékeinek jelentős hányadát exportra szállítják és nyersanyagának túlnyomó részét a megyében vásárolják fel. A termelés növekedését a bel- és külpiaci lehetőség szabja meg. Eredményre vezető törekvés legyen az exporttermelés növelése.

A minőség növelése érdekében a vállalatok az eddiginél hatékonyabban működjenek közre. A termelési, értékesítési és fel- dolgozási biztonságot magasabb fokú szervezettséggel, valamint jobb személyi-anyagi- műszaki felkészültséggel garantáltan kell megvalósítani. Az exporttermelés fokozása mellett nagyobb gondot kell fordítani a lakosság hús-húskészítmények, tej-tejtermékek, friss zöldség-gyümölcs és konzervfélék jobb, választékosabb előállítására, a fogyasztói igény kielégítésére. Ennek érdekében a korszerű termékek gyártását gyors ütemben kell fejleszteni; a tartósítás, gyorsfagyasztás, készétel-, konzervgyártás és csomagolás vonatkozásában.

— Gyulai Húskombinátnak nagyobb koordinációs szerepet kell vállalnia a vágóállat mennyiségének és minőségének rotáció szerinti biztosítására. A megye kisebb sertés- feldolgozó üzemeinek folyamatos termelése érdekében is meg kell teremteni az összhangot.

— A baromfifeldolgozó vállalatnak a termelő érdekeltségében többet kell tenni. A kapacitásnak megfelelő mezőgazdasági hátteret a megyében kell biztosítani. Export- lehetőségét nagyobb választékú, korszerű termékekkel kell kiaknázni.

— A tejfeldolgozók a lakossági tej- és tejtermékválaszték bővítésére tegyenek intézkedést. A tej ipari célú feldolgozását is fejleszteni kell. A vállalat és társulások feldolgozó kapacitását, termékeik térítését jobban szinkronba kell hozni.

— A gabonaipar fokozott ütemben készüljön fel a növekvő gabonamennyiség felvásárlására, tárolására, feldolgozására és a megyei igényt meghaladó termény exportjára. Az állatállomány növekedése korszerű takarmánygyártó kapacitást igényel.

A tartósítóipar.

A meglevő feldolgozói kapacitások pro- filírozása és a Lakossági igény hosszabb időszakra szükségessé teszi a zöldborsó, zöldbab, paradicsom, paprika, hagyma, gyökérfélék, uborka és a gyümölcs tervszerű termelését, felvásárlását, illetve feldolgozását. A vállalatok hosszabb távú — kölcsönös előnyökön nyugvó — együttműködést alakítsanak ki a mezőgazdasági üzemekkel.

A lakosság friss zöldség-, gyümölcsigényének magasabb szintű ellátása érdekében korszerűsíteni kell a felvásárló és elárusító helyeket, megfelelő raktárak, hűtőtárolók létesítésével.

IV. Fejlesztéssel, beruházással kapcsolatos főbb feladatok

A fejlesztés fontosabb céljai:

— a hozamok egyidejű növelése mellett a minőség javítása,

— a termelés gazdaságosságának (gazdasági hatékonyságának) javítása,

— a környezet védelme,

— az eltávozó munkaerő helyettesítése,

— az emberi munka megkönnyítése és a szociális gondoskodás.

— A műszaki fejlesztések kialakítása során jobban kell alkalmazkodni a természeti, biológiai érési és növekedési folyamatokhoz.

— Az épületek tervezésénél a költségtakarékos, a berendezések cseréjét lehetővé tevő megoldásokat előnyben kell részesíteni. A meglevő, de rekonstrukcióval alkalmassá tehető épületek, berendezések fejlesztését kell elsősorban támogatni. Az épületek gyorsabb ütemű megvalósítása érdekében a mezőgazdaságban meglevő kivitelezői kapacitást társulási formában indokolt korszerűsíteni és bővíteni.

— A költségtakarékos beruházások érdekében — mindkét ágazatban — meg kell teremteni az érdekazonosságot a tervezők, a kivitelezők és beruházók között.

Technikai feltétel javítása

A műszaki fejlesztéseknek a gazdaságos, korszerű termelést kell szolgálni. Alapvető legyen a nyeranyagtermelés, a feldolgozás, a tárolás és az értékesítés arányos, komplex fejlesztése. A meglevő kapacitásokat maximálisan ki kell használni. Nagyobb figyelmet — és felelősséget — kell fordítani a fejlesztés sorrendjének és volumenének kialakítására.

A mezőgazdaságban

— A munkafolyamatok teljes körű és összehangolt fejlesztését kell elsősorban megoldani, célszerűen az üzem termelési színvonalának, valamint az anyagi és beszerzési lehetőségeknek megfelelően.

— A gépek műszaki színvonalának emelése céljából gépjavító szervizeket és diagnosztikai állomásokat kell létrehozni a BA- GE, a Mezőhegyesi Á. G. és a Körösök menti térségben.

— A korszerű agrokémiai telepeket a gazdaságok anyagi és fejlesztési lehetőségének sorrendjében kell létrehozni.

Az élelmiszeriparban

Az élelmiszeripar beruházásainak a gazdaságos termelés korszerűsítését, a hazai és exporttermelés növelését kell szolgálnia. A beruházásokat megalapozott döntés után kell megvalósítani a termelési és értékesítési lehetőségek összhangjában, rekonstrukció, vagy kapacitásbővítő rekonstrukció útján.

— A tartósítóiparban meg kell oldani a mezőgazdasági termékek átvételének, rakodásának, szállításának, osztályozásának, tárolásának, hűtőtárolásának és feldolgozásának folyamatos kapcsolódását.

A helyi anyagi erőforrásokra alapozva intézkedni kell a tröszti és vállalati központok felé, hogy a konzervgyári rekonstrukció a szezonjelleget is csökkentő módon, a tőház 1000 vagonos hűtőtárolója, a ZÖLDÉRT Vállalat tároló, osztályozó és csoma- golója megvalósuljon.

— A gabonaipar korszerűsítse és bővítse a gabonatároló, a szárító, takarmánykeverő, koncentrátumgyártó létesítményeit, összehangolva a mezőgazdasági üzemek kapacitásával.

— A cukoripar a rekonstrukció befejezése után tovább korszerűsítse az átvevőhelyeket.

— A baromfiipar terv szerint valósítsa meg a gyár rekonstrukcióját és elő kell segíteni a konyhakész termékek, konzervek korszerű előállításának céljából az orosházi gyár fejlesztését.

— Támogatni kell a tejipari kapacitások; a gyulai tejporgyártás bővítését, új sajtüzem létesítését, továbbá a lakossági fogyasztás céljából a választékos tej, tejtermékek gyártását, így a békéscsabai városellátó tejüzem megépítését.

V. Egyéb feladatok

Személyi feltételek biztosítása

Elő kell mozdítani a dolgozók tulajdonosi szemléletének fejlesztését, alkotó készségének kibontakozását, a szocialista munkaverseny, az újítómozgalom, az üzemi és a szövetkezeti demokrácia fejlesztését, a dolgozók általános és szakmai műveltségének

gyarapítását. Fel kell tárni, hogy mely

üzem, milyen szakterület színvonala, létszáma marad el ,a kívánalomtól és a fejlesztési igényektől. Az igény és szükséglet alapján tervszerűen és gyorsan kell a létszámot biztosítani. A szakemberlétszám biztosítása mellett nagyobb gondot kell fordítani — káderutánpótlás miatt is — a szakemberlépcső kialakítására.

— A mezőgazdasági termelés iparosodása, a termelőerők fejlődése új követelményeket támaszt a gazdasági vezetéssel szemben. Ennek érdekében eredményre vezető módszerekkel — továbbképzés, káderutánpótlás, korszerű munkaszervezetek létrehozása kell kialakítani a magasabb színvonalú vezetést. A vezetők kiválasztásában, az utánpótlás tervszerűbb képzésében, nevelésében az eddigieknél fokozottabban érvényt kell szerezni ,a hármas követelmény egységes alkalmazásának.

A kedvezőtlen adottságú üzemek szakember-ellátottságán sürgősen javítani kell káderátcsoportosítással és az anyagi feltételek megteremtésével.

— A szakmunkásképzésben a létszámnövelés mellett a több szakma elsajátításával is hatékonnyá kell tenni a mezőgazda- sági szakmát.

Kutató- és oktatási intézetek bevonása

A mezőgazdasággal szemben a növekvő követelmények realizálása céljából az eddiginél még hasznosabban — profiljuk szerint — működjenek közre a megyében levő mezőgazdasági intézetek;

— A főiskola a szakemberképzés mellett a talajművelés, növénytermelés, gyepgazdálkodás, melioráció terén.

— Az Öntözési Kutató Intézet az öntözés és vízgazdálkodás, valamint a rizstermelés fejlesztésében.

— A Haltenyésztési Kutató Intézet a halés kacsatenyésztés, -nevelés gazdaságosabbá tételében.

Gazdaságos együttműködések fejlesztése

A meglevő társulásokban kibontakozik a termelés horizontális és vertikális integrációja, mely teret biztosít a termelőerők gyorsabb fejlődéséhez, a tudományos-technikai forradalom gyorsabb kibontakozásához. A fő feladat a jelenlegi üzemi méretekben rejlő termelési lehetőségek minél teljesebb kiaknázása, a szakosodás és a koncentráció előnyeinek hasznosítása, az anyagi és szellemi erők ésszerű egyesítése. Ennek é> nyesítése érdekében az alábbiakat kell tenni: .

a) Az Agráripari Egyesülés alapító okiratában leírt feladatok valósuljanak meg és ezen túlmenően:

— Az egyesülésen belüli integrációs kapcsolat mellett fokozatosan alakítsa ki a me gyei és országos célirányos kapcsolatát.

— Vállalt feladatai elsődleges teljesítése mellett további ágazatokban keresse az integráció kialakítását.

b) A Mezőhegyesi Állami Gazdaság a fejlett integrációnak megfelelően szervezze a sertés-, a takarmánygyártás, a cukorrépa-, a vetőmagtermelésben és feldolgozásban az együttműködést.

c) A megyei tanács és szervei segítsék elő, hogy a meglevő és szükség szerinti létrejövő társulások a tájtermelésnek megfelelő adottság és tényezők lehetőségeit használják ki előnyösen. A termelési körzetek kialakításából adódó lehetőségeket vegyék figyelembe a táj termelésben.

d) A megye déli területén célszerű előkészíteni egy horizontális társulás megalakítását, majd ennek kedvező tapasztalatai alapján Füzesgyarmat térségében hasonló társulás létrehozását.

e) A termelőszövetkezetek szövetségei és az Agráripari Egyesülés a jobb és a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek között létrejött szocialista együttműködést szélesítsék.

«

A párt megyei bizottsága bízik abban, hogy a megye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának dolgozói, vezetői, valamint végrehajtást segítő kollektívák becsülettel teljesítik a határozatból adódó feladatokat.

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGA