Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-01 / 232. szám

1978. október 1-, vasárnap o Októberi-tői 85000 egészségügyi dolgozó bérét emelik Tanítás — gyertyafényben? Október 1-től 85 ezer egész­ségügyi dolgozó bérét eme­lik a Minisztertanács júniu­si határozata, illetve az ezt követő miniszteri rendelet alapján. — Az érintettek ezekben a napokban kapják kézhez az új bérbesorolásokat, s a ma­gasabb bért először novem­ber 2-án fizetik ki — mon­dotta Fűzi István, az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára De- regán Gábornak, az MTI munkatársának adott nyilat­kozatában. — Az orvosok és más felsőfokú végzettségűek bére átlagosan 20, a tava­lyi központi béremelésben nem részesült szakdolgozóké 17, a gazdasági és ügyviteli dolgozóké 10 százalékkal emelkedik. A béremelés idei, második „lépcsőjének” éves költségkihatása 640 millió forint. A tavalyi eme­léssel együtt — amely 126 ezer egészségügyi dolgozót érintett — meghaladja az egymilliárd 400 millió fo­rintot. Legutóbb 1971-ben volt átfogó bérrendezés, ak­kor 410 millió forintot ka­pott erre a célra az egész­ségügy. Elmondhatjuk tehát, hogy az egészségügyi dolgo­zók ilyen mértékű anyagi megbecsülésére, mint a ta­valyival együtt az idei, még nem volt példa. A Minisztertanács újítá­sokról szóló, 1974-ben meg­jelent rendelete egyebek közt előírja, hogy a vállalatok ve­zetői kötelesek kijelölni az újításokkal kapcsolatos ügy­intézést ellátó és megfelelő szakképzettséggel rendelkező személyt. Ezért a MTESZ és a Szakszervezetek Békés A Paksi Atomerőmű me­leg vizének hasznosítására a tervek szerint nagyüzemi haltenyésztésre rendezked­nek be. Jelentős lesz itt az angolnatenyésztés. Csakhogy hazánkban nincs tapasztalat az angolnatenyésztésre. Ezért a szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézetben több mint hatmillió forintos költséggel — Erre a nagyszabású in­tézkedésre kétségtelenül szükség volt. Az egyes egész­ségügyi dolgozók keresete ugyanis elmaradt a népgaz­daság egyéb ágazataiban, a hasonló szakképzettséget kí­vánó munkakörökben fog­lalkoztatottakétól. — Orvosellátottságunkról szólva ne feledkezzünk el arról, hogy a 10 000 lakosra jutó orvosok számát tekint­ve világviszonylatban a har­madik helyen állunk. A dol­gozó orvosok száma 1950 és 1975 között például több mint a két és félszeresére emelkedett. Mégis számos területen van aránytalanság, mindenekelőtt az egyes me­gyék között, sok orvosi ál­lás betöltetlen. Az idei bér­rendezésnél éppen ezért te­rületi differenciálás történt néhány megye javára. Lehe­tőség nyílt arra, hogy az or­voshiánnyal küzdő Békés, Borsod és Szabolcs-Szatmár megyében vagy Győr, Szol­nok, Bács-Kiskun, Heves, Nógrád és Somogy megyé­ben az országos átlagnál ma­gasabb arányban növekedjen az orvosok bére. A megyék­ben tovább differenciáltak a különböző területek és in­tézmények között, ami pél­dául azt jelenti, hogy a hu­zamosabb ideje orvos nélkül levő távoli falvakban is na­gyon tisztes bért fizetnek már. Itt szeretném megje­megyei Tanácsa újítási elő­adói tanfolyamot szervezett, amely szeptember 27-én kezdődött, és (hetenként 1 nap foglalkozással) 12 héten át tart. A tanfolyamon 75.-én vesznek részt. Előadók az Országos Találmányi Hivatal szakemberei és néhány nagy- vállalat újítási osztályvezetői. angolnatelep épül. Az itt szerzett tapasztalatok, kidol­gozott technológiák alapján rendezkednek be majd Pak­son nagyüzemi angolnate­nyésztésre. Szarvason japán angolna­szakértő segítette az angol­natelep tervének elkészítését. A telep építése megkezdő­dött. gyezni, hogy a bérrendezés nyomán máris nőtt az ér­deklődés e munkahelyek iránt. — Számottevően, átlagban 20 százalékkal emelkedett a pályakezdő orvosok bére, az egészségügyi szakdolgozók egy része tavaly, más részük pedig most kapott emelést. Erre is nagy szükség volt. A közel százezer szakdolgozó közül igaz, csupán mintegy 5000 hiányzik, de 20 000-nek nincs szakképesítése és je­lentős területi aránytalansá­gokról is beszélhetünk. Az egészségügyben dolgozó gaz­dasági és ügyviteli szakem­berek helyzetét elnökségünk az utóbbi időben két alka­lommal is elemezte. Sok az őket váró betöltetlen állás és a betöltött munkahelye­ken sem mindenütt működ­nek megfelelő szakképzett- ségűek. Ez is magyarázatot adhat arra, hogy miért nem kielégítő az egészségügyben a gazdasági munka haté­konysága. — Az egészségügyi dolgo­zók mostani anyagi elisme­rése kifejezője az erkölcsi elismerésnek is. Mindezek alapján joggal bízhatunk ab­ban, hogy az egészségügyi munkát több jó szakember megnyerésével és megtartá­sával is sikerül vonzóbbá tenni — mondotta befejezé­sül Fűzi István. A hét végén 84 békéscsa­bai családot ért nagy öröm: a Bartók Béla úton épült tízemeletes háztömb lakásai­nak kulcsát vehették át. A lakásépítési programnak megfelelően ezzel a mosta­ni évben már az 1180. la­kást vették birtokukba az új lakók. A megoszlást arányosnak tartják az illetékesek. Cél- csoportos, vagyis tanácsi bér­lakást 312-en kaptak a me­gyeszékhelyen ebben az év­Megyénkben tartotta meg a közelmúlt napokban soros ülését a KISZ Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottsá­ga, amely testületnek Békés megyei tagja is van, Kárpáti József, az MSZMP megyei bizottsága osztályvezető­helyettesének személyében. Az ellenőrző bizottság egyik fő napirendje az ifjú­ságpolitikai alapok felhasz­nálásával kapcsolatos téma- vizsgálatról szóló összefogla­ló jelentés volt. Ez több mint 130 szervezeti egységnél vég­zett vizsgálat tapasztalatait tükrözi. A vizsgálatokat Bu­dapesten, Pest, Szabolcs- Szatmár, Zala, Békés, Csong- rád és Fejér megyében foly­tatták; összesen 200—200 KISZ-szervezet és ugyaneny- nyi gazdasági, illetve tanácsi szerv ellenőrzésére került sor. A témavizsgálat három területre terjedt ki: az Ál­lami Ifjúsági Bizottság ifjú­sági, kulturális és turisztikai kedvezmények felhasználásá­val kapcsolatos feladatokra; a tanácsi „ifjúságpolitikai feladatok” költségvetési fo­lyószámlán levő pénzeszkö­zökkel; s végül a vállalatok, intézmények, költségvetési szervezetek ifjúsági alapjai­Kell a jó könyv Egy nappal a tanácsi könyvtárhálózat vetélkedője után a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa rendezésében a vállalati szocialista brigádok, Kell a jó könyv versenyére került sor nyolc csapat részvételével, szombaton dél­előtt a Vasutas Klubkönyv­tárban, Békéscsabán. Az öt fordulóból álló játékot Berta Tiborné klubkönyvtáros ve­zette, s három írásbeli ég két szóbeli feladat megoldásá­ban mérték össze a három­fős csapatok tudásukat. Min­den felelet a szovjet iroda­lomból kijelölt 40 könyv is­meretét tételezte fel, s a magas színvonalú felkészü­lést mutatta, hogy a verseny­zők többsége az elérhető pontszámok maximumát kö­zelítette meg. Pedig voltak olyan nehéz kérdések, mint az, amikor két-három fel­olvasott mondat után kellett a mű címét és a szereplők nevét felismerni. A gondosan megrendezett és jól pergő vetélkedő győz­tese a konzervgyár 1-es csa­pata (Dombi Ilona, Fojta Kornélné, Králik Pálné) lett, második helyezett a Sarkadi Cukorgyár (Pintér Lajos, Kora Kornélné, Sárosi Ká- rolyné), a harmadik helyet pedig az orosházi MEZŐGÉP (Jánvári Istvánné, Kása Jó- zsefné, Olasz Imre) szerez­te meg. Az első három csa­pat pénzjutalmat, a többi pedig könyveket és könyv- utalványokat kapott. ben, az OTP-társasházakban 700-at értékesítettek. Az úgynevezett szövetkezeti la­kás kulcsát eddig 168 család kapta meg. A gyors ütemű lakásépíté­si program szerint a fejlődő megyeszékhelyünkön de­cemberig még 315 OTP-s, 168 szövetkezeti és ugyan­csak tízemeletes tömbben 84 tanácsi bérlakás készül el az egykor aprócska házak­ból kialakult városban. val kapcsolatos feladatokra. Általános megállapítás, hogy egyetlen témában sincs a területi egységek, megyénk között lényegesen eltérő gya­korlat. A vizsgálat tapasztalata, hogy a gyakorlatban az ifjú­ságpolitikai alapokkal kap­csolatos feladatok értelmezé­se nem egységes. A KISZ- szervezetek a fiatalok részé­re juttatott alapnak elsősor­ban költségvetés-kiegészítő szerepet tulajdonítanak. A legkedvezőbb előrehaladást, eredményeket az -ÁIV ifjú­sági kedvezmények megyei szintű elosztásánál, illetve a nagyvállalatok körében ifjú­ságpolitikai alapok képzése és felhasználása terén ta­pasztalnak. Az alapok fel- használásánál a KlSZ-szer- vezetek kirívó szabálytalan­ságokat nem követnek el. Az ellenőrző bizottsági ülés napirendjének megfele­lően jelentés hangzott el — egyebek között — a KISZ- beruházásokról. A testület úgy döntött, hogy az ifjúság- politikai alapok képzéséről és felhasználásáról szóló anya­got a KISZ KB titkárság elé terjeszti. Végül kijelölték a következő időszak vizsgálati témáit. O erületi sportcsarnok avatásáról adott hírt a televízió a napok­ban. Lelkes volt a riporter, hiszen nem kevesebbről van szó, mint az iskolás gyerekek mozgásának, spor­tolásának újabb lehetősé­géről. Űjabbról, mert az utóbbi időben már nem fe­hér holló az ilyesmi. Az iskolaegészségüggyel, a tanuló ifjúság testi fej­lődésével foglalkozó vizs­gálatok egyre-másra álla­pítják meg a tennivalók so­rát. Szó, ami szó, egyálta­lán nem indokolatlanul. Legutóbb az orvos, egész­ségügyi dolgozók és a Pe­dagógusok Szakszervezeté­nek közös elnökségi ülé­se tűzte napirendre az ok­tatási intézmények dolgo­zóinak és tanulóinak egész­ségügyi helyzetét. Számot­tevő javulást azonban nem rögzíthettek. Rögzítették vi­szont, hogy az iskolai kö­rülmények — ha úgy tet­szik, munkavédelmi viszo­nyok — romlottak az utób­bi években. És emiatt ne­hezebbé váltak az oktatás feltételei. Íme, néhány kiragadott példa a jelentésből: a ter­mészetes fény megtörik a tanterem piszkos, poros ab­lakain. A két műszakos ok­tatás miatt nagy jelentősé­gűvé vált világítás erőssé­ge szintén nem kielégítő. A korábban előírt 150 lux fényerő helyett ma már 250 —300 lux a szabvány, de sok helyütt a régit sem ké­pesek biztosítani. 265 is­kolában végzett műszeres vizsgálat a bizonyság rá, hogy a tanulók többsége két gyertyáénak megfelelő fény­erősség mellett ír, olvas. Csoda-e, ha a fiatal pedagó­gusok és a gyerekek közül is egyre többen kénytelenek szemüveget viselni? A fényhiány azonban nem éri be ennyivel. Nemcsak a szemet f áraszt ja, hanem a központi idegrendszert is. Fejfájást okoz, ingerlé­kennyé tesz, kimerít gyere­ket, felnőttet egyaránt. Fukarkodnak az iskolák jó részében a fűtéssel is. És ha nagy nehezen el is érik az előírt 20 Celsius-fokot, a szellőztetés mellőzésével igyekeznek megőrizni a me­leget. A tanári szobákban nem jut külön asztal min­den nevelőnek. Kevés a mellékhelyiség. A szűkös adottságok okozzák, hogy a költségvetés — a nagyon is mozgékony árakkal szem­ben — mozdulatlanná mere­vedett. Annál dinamikusab­ban növekszik viszont az egy-egy tanulócsoportra ju­tó létszám, ami nem hasz­nál sem a tanár teherbíró­képességének, sem a tanítás színvonalának. Csütörtökön harminctagú diákküldöttség, a debreceni egyetem Békés megyei klub­jának tagjai látogattak el Békés megyébe, a megye ve­zetőinek meghívására. A klub tagjainak nagy része a megyéből került a Tiszántúl legjelentősebb felsőfokú ag­rár oktatási intézményébe, s szeretne is ide visszakerülni a megyébe. A kétnapos program csü­törtök délelőtt kezdődött. Először Fórján Mihály, az MSZMP Békés megyei bi­zottságának munkatársa kö­szöntötte a fiatalokat, majd Antal József, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztály­vezető-helyettese tartott tájé­koztatót a megye mezőgaz­daságáról. Megjelentek a két tsz-szövetség képviselői is, s közösen válaszoltak a fiata­lok által feltett kérdésekre. Nyilvánvaló, hogy a ta­nár és a diák körülményei kölcsönhatásban állnak. A nevelő észleli, ha a gyerek fáradt, ha mozgásigénye kielégítetlen. És a gyerek is megérzi tanára kimerültsé­gét. Mindezt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hi­szen a 6—14 éves kisdiák nyolc év alatt 12—14 ezer órát tölt iskolai környezet­ben. Pontosabban — az ese­tek többségében — iskola­padban. Ha saját tapasztalataink­nak nem is hinnénk, a nem­zetközi előírásokkal való összehasonlítás igazolja, hogy nálunk — az új isko­lákban is — kevés a tanulók mozgástere; szűkek a zsi­bongók, kicsik az iskolaud­varok. Az iskolatelek egy tanulóra jutó része kisebb mint Lengyelországban, Csehszlovákiában, Romá­niában. Az ugyancsak egy gyermekre számított mini­mális tantermi alapterület az NDK-ban, Csehszlová­kiában 1,4, a Szovjetunió­ban, Lengyelországban 1,3, Magyarországon viszont csak 1,2 négyzetméter. A felsorolásnak sajnos koránt sincs vége. Az utób­bi évek elterjedt iskolaépí­tési gyakorlata : elhagyják az úgynevezett ajánlott he­lyiségeket az építkezéskor. Lemarad a napközis terem, a mosdó, az orvosi szoba, az öltöző, sőt még a torna­terem is! Az ötvenes évek­ben épült nyolctantermes is­kolák 13—14 ezer, a maiak csak 8—10 ezer légköbméte­resek. A tavalyi tanévben 10 százalékban szükségtan­termekben folyt a tanítás. És épülnek olyan iskolák is, amelyeknek egyáltalán nincs udvaruk. Belső felszereltsé­gükre pedig jellemző, hogy a tanulók 70 százaléka nem a testméretének megfelelő padban ül. Tulajdonképpen ilyen okokra vezethető visza, hogy a katonai sorozás meg­döbbentően sok, egészségi okból alkalmatlan fiút szűr ki. És ha az utóbbi egy-két évben — főként a KNEB iskolaegészségügyi vizsgá­latainak hatására — van is javulás, elégedettségre nincs ok. D n viszont ok a nyug­talanságra mindad­dig, arnig gyökeres változás nem áll be az isko­lák dologi adottságaiban. Ezért tűzte ki célul a két szakszervezet elnökségének közös tanácskozása, az is­kolaorvosi ellátás tökélete­sítése mellett a munka- és tanulási körülmények ja­vítását az iskolákban. Amit szívósan szorgalmaznak mindkét érdekelt miniszté­riumban. Délután szakmai programok­ra kerül sor, az egyetemista csoport ellátogatott a békés­csabai Lenin Tsz-be, majd a kétsopronyi Rákóczi Tsz-be. Másnap a Mezőhegyesi Álla­mi Gazdaság fogadta a klub tagjait, akik színvonalas tá­jékoztató és gyakorlati be­mutató során ismerkedtek a nagy hírű gazdaság életével. Ezután útbaejtették Mezőhe­gyes másik nagyüzemét, a cukorgyárat is, ahol & gyár­tási folyamatok gyakorlati megfigyelésével egészítették ki elméleti tudásukat. Befe­jezésül a medgyesegyházi Haladás Tsz mogyorópörkölő üzemét tekintették meg a diákok. A kétnapos látogatás hangulatát, tanulságait ked­vezően értékelte dr. Sziki Gusztáv, tanszékvezető egye­temi tanár, a klub tanárveze­tője. A mexikói hét keretében a „Ballet Folklorico de Veracruz” együttes a napokban lépett fel a Fővárosi Operettszínház­ban. Képünk az előadáson készült (MTI-fotó, Benkő Imre felvétele — KS) Tanfolyam újítási előadóknak Új lakásokat adtak át Békéscsabán flngolnatelep épül Szarvason Vizsgálat az ifjúságpolitikai alapok felhasználásáról L. M. Debreceni egyetemisták Békés megyében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom