Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-19 / 247. szám

1978. október 19.. csütörtök NÉPÚJSÁG SZERKESSZEN VELÜNK! A tanulófiatalok nevében köszönjük... Varga Zsigmond ország- gyűlési képviselő arról tá­jékoztatta szerkesztőségün­ket, hogy Gyomán, a köz­ponti iskola udvarán kiala­kítandó sportudvar érdeké­ben a megyei közúti igaz­gatóság társadalmi munká­val kiaszfaltozott egy labda­pályát. Köszönőleveléből idézünk: .......nap mint nap élvez­zük előnyét annak az igen hasznos társadalmi segít­ségnyújtásnak, melyet a k özponti . iskola udvarán megépített sportudvarral nyújtottak nekünk. Több mint 100 6—14 éves gyermek élvezi, használja a sármen­tes labdapályát. Itt élő, ta­nuló osztályaink az új tan­terv szellemében, korszerű körülmények között valósít­hatják meg a tantervi kö­vetelményeket. Nevelőink hatékonyabban szolgálhat­ják az Edzett Ifjúság neve­lésének célkitűzéseit. Az 1972. évi KB-határozat nyomán kibontakozott tár­sadalmi segítőkészség nagy­szerű példáját nyújtották önök, a vállalat dolgozói lelkiismeretesen munkál­kodtak nálunk. A tanulóifjúság, az út­törőcsapat és a nevelőtestü­letünk nevében is elvtársi tisztelettel köszönöm segít­ségüket. A tanulóifjúság nevelésében, a közösségi fe­lelősségérzet fokozásában, az Együtt — egymásért út­törőgondolat tartalmi gaz­dagításában felhasználjuk, példaként állítjuk segítő­készségüket ...” Varga Zsigmond igazgató Békéscsabán is megoldjuk a jó tápellátást Polgár Gábor, Békéscsaba, V. Gyár utca 25. szám alatti lakos a Szerkesszen velünk rovathoz írt leveléhez mellé­kelte azt az újsághirdetést, amelyben 70-féle tápot kínál az állattartóknak a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat. A le­vélíró jogos felháborodássíd közli : miért reklámozunk olyan dolgot, amiből rossz az ellátás. Békéscsabán, Jami- nában naponta többször el­mennek a boltba, gyakran kapják a felvilágosítást: vár­janak, nincs kocsi. A levéllel felkerestük Bordás Mihályt, a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazga­tóját, aki a következőket mondotta el: — A levélírónak igaza van. Mi is tudomást szereztünk arról, hogy a megyeszékhe­lyen rossz a táptakarmány- ellátás. Igaz, hogy a vevő­Válaszolnak az A Népújság 1978. szep­tember 28-i számában meg­jelent „Nem tudja a jobb kéz...?” c. újságcikkre a Békés és Vidéke ÁFÉSZ veztőitől érkezett válasz. Egyebek között elismerik, hogy Barta Jánosné 1974. április 18-án 60 db . napos­pulykát vett át a szövetke­zettől, amelyre 1092 forint előleget írtak. javára, ösz- szel az átadott pulyka át­vételi árából természetesen az előleget ' levonták^ Ez az ügy rendben volt. De Bar- táné 1974. június 4-én 39 db naposlibát is átvett, 1326 forint előleg megterheléssel, ősszel mindössze öt hízott libát adott át 780 forint ér­tékben, s az 546 Ft tartozá­sa ma is fennáll. Az ÁFÉSZ évente több mint egymillió forint előleggel segíti a Járda kellene Járda kellene Békéscsa­bán, az V. kerületi Ibolya utcában — írja az utca la­kóinak, nevében Tőke István és neje. Több gyermekes fiatal házasok építkeztek itt, az 1975-ben vásárolt közmű­vesített telkeken. A villany, a víz megvan, de járda se­hol. A közelmúltban pár nek mindegy: honnan kap tápot, lényeg, hogy legyen. Mégis hadd mondjam el: egyelőre Békéscsabát a Bé­késcsaba és vidéke ÁFÉSZ látja el táppal, a területel­osztás annak idején így tör­tént. Az ÁFÉSZ a kondorosi takarmánykeverő üzemmel áll kapcsolatban, onnan szál­lítja a tápot. Vállalatunk szeretne segí­teni. Úgy határoztunk, hogy Békéscsabán is megoldjuk a jó tápellátást. Besegítünk egyebek között azzal, hogy Békéscsabán, Jaminában, a Jósika utcában új táptakar- mányboltot nyitottunk, ahol daráló is rendelkezésre áll. A herényi úton megvásárol­tuk a Braunn-féle malmot, amit több millió forintos költséggel alakítunk át táp­takarmány mintabolttá. Azt szeretnénk, ha 19Í9 nyarától már Békéscsabán is minden időben és mindenfajta táp- takarmány kapható lenne. illetékesek kisárutermelőket, de az ter­mészetes, hogy az áruba­romfi átadásakor az előleget levonja. Elismerik az ÁFÉSZ ve­zetői azt is, hogy 1974-ben több termelőnél volt kisebb- nagyobb libaelhullás. A szö­vetkezethez beérkezett ál­latorvosi és Állategészség­ügyi Intézet igazolása alap­ján és a naposlibát ► szállító BOV közreműködésével a szakértői vélemény megál­lapította: á naposlibák el­hullását nem a keltetőből- eredő állatbetegségek okoz­ták. A bíróság a. kártéríté­si igényt ezért elutasította. A termelő egyébként az új­ságcikkben a pulykaelhul­lást emlegette, holott az eb­ből eredő tartozása rendben van. kocsi cseréptörmeléket szál­lítottak a helyszínre, de az Ibolya utcaiak rendes jár- .dára fizettek be. Van olyan utca, • ahol mindkét oldalon bitumenes járda épült, az Ibolya utca egyik • oldalán sem. Jó lenne egy ■ helyszíni szemle, amelyre meghívnák az utca lakóit is. Hol késik a nyugdíj? 1978. szeptember 21-én lett volna esedékes 1262 forint öregségi nyugdíja, de októ­ber közepéig — a levélírás dátumáig nem kapta meg — írja Navöta Sándor, Oroshá­za, Bocskai u. 13. szám alatti lakos. Ebből a kevés nyug­díjból nincs kitartása, hogy hónapokig várakozzék. Hasonló témáról ír Fekete József battonyai lakos, aki 152 forint adóhátralék befi­zetésére kapott felszólítást, holott jóval korábban befi­zette. Ugyanakkor IX. hó 27. és október 6. között valahol „kallódott” a nyugdíja. A dátumokból ugyanis erre le­het következtetni. Amióta a holló a Magyar Posta védett madara, vissza­él a bizalommal — írja ke­serű gúnnyal Imre Lajos gyomai lakos. 1978. szeptem­ber 21-én 60 Ft ' adótartozá­sát befizette a gyomai pos­tán. Október 10-én viszont erélyes felszólítást kapott a tanácstól, ha az adóhátrálé- kát be nem fizeti... Levél­írónk azt kérdezi : mennyi idő szükséges ahhoz, hogy a pénz rendeltetési helyére megérkezzék ? Arra is kíváncsi Imre La­jos, hogy mikor ' lehet ismét Gyomán szemüveget rendel­ni. Ugyanis ez év ■ júliusá­ban kifüggesztettek egy táb­lát, amely szerint betegség miatt szemorvoshoz Békés­csabára kell utazni. A be­tegséget elkerülni nem le­het. No, de három hónap alatt semmiféle megoldást nem találtak az illetékesek? A kispénzű nyugdíjasoknak nagyon drága a szemüveg, ha ezért utazniuk is kell. Szerkesztői üzenetek Nagy Sándor, Bélmegyer: Levelét köszönettel vettük. Sajnos, az említett rádiómű­sort nem hallottuk, ezért személyes véleményt nyilvá­nítani teljes felelősséggel nem tudunk. Levelét elküld­tük a Magyar Rádióhoz. Nagy János, Gyula: Leve-? lét megkaptuk, az észrevéte­leket köszönjük. Az említett útszakasz rossz állapotát mi is ismerjük. önnek igaza van. Az útépítés azonban nagyon drága dolog. A nép­gazdaság teherbíró képessé­ge dönti el: mikor, hol, mi­lyen útszakaszt korszerűsíte­nek, szélesítenek. Horváth Istvánné, Gyula, Béke sugárút 72. A hozzánk küldött panaszos levelét il­letékes szervekkel felülvizs­gáltattuk. Arról tájékoztat­ták szerkesztőségünket, hogy a levélíró ellen azért történt fegyelmi eljárás, mert mun­kahelyén a vendégek előtt — a fogyasztókat is sértegetve — az egység dolgozóival hangoskodott. Időközben munkakönyvét a dolgozó ré­szére kedvező bejegyzéssel a vállalat kiadta. Újabb mun­kahelyi elhelyezkedésének nincs akadálya. Dunai András, Monor: Panaszos levelét kivizsgálás céljából átküldtük az oros­házi Városi Tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályára. Fekete József, Battonya: Levelét kivizsgálás céljából megküldtük Battonya nagy­községi Tanácsnak. Nem ezt vártuk Terjedelmes levélben szá­mol be szerkesztőségünk­nek a gyulai Park étterem­ben szerzett bosszúságokról Balázs Péter rozsnyói la­kos. A CSEDOK-ban előre befizették a napi étkezést, átlag 125 forintot. Szerinte nem kapták meg a befize­tett összeg ellenértékét. Üdülni, gyógyulni, pihenni jöttek Gyulára, ahol egyéb­ként jól érezték magukat. Sértő volt számukra a Park étterem dolgozóinak maga­tartása. A csehszlovák ven­dégek 8, 13, illetve 19 óra­kor étkezhettek. Csak akkor szolgálták ki őket, amikor mindenki elfoglalta a he­lyét. A szomszédos asztalok­nál ülő jugoszláv vendégek általában két órát kaptak egy-egy 'étkezésre és őket egyenként is kiszolgálták. Sérelmezi azt is, hogy ebéd után új belépőt kellett váltani a várfürdőbe. Gyárkapun kfvül A Népújság 1978. október 4-i számában megjelenő Munkaerő és munkaidő cí­mű cikkhez szeretnék hozzá­szólni — írja egyik régi ol- vosónk. — Gyárkapun be­lül és gyárkapun kívül is bőven akad példa a cikk igazolására. 1978. szeptem­ber 18-án a gyulai József szanátóriumba tértem visz- sza eltávozásról. A kétegy- házi állomáson várva egy és 3/4 órát késett a busz. Természetesen az utasok is ennyit késtek munkahelye­ikről, a kórházból és más intézményből. Mi például elveszítettük a legközelebbi elbocsátót, de nem tudom, mit kaptak a buszon utazó sofőrök a mulasztásért, ami­ért nem ők a felelősek. Véleményem szerint mun­kafegyelem megsértéséből fakadt az az eset is, amikor 1978 október 2-án a Két- egyháza Gyula. közötti jára­ton egyáltalán nem jelent meg kalauz. A fizetőutas jóval több volt a bérletesnél. De hiába készítették ki a pénzt, nem volt, aki jegyet adjon. Pe­dig az utasoknak nem volt szándékuk potyázni. MIT MOND nJOGSZABÓLY? N. N. Békés: Levelében azt kérdi, hogyan lehet á munkaviszonyt megszüntet­ni. Vajon a felmondási idő alatt minden esetben köte- lezheti-e a munkáltató a dolgozót munkavégzésre? A dolgozó a munkaviszo­nyát közös megegyezéssel, egy másik vállalathoz való áthelyezéssel, felmondással és azonnali hatállyal szün­tetheti meg. Közös meg­egyezéssel való megszünte­tést kezdeményezheti a dolgozó és a vállalat is. A megszűnés időpontját ilyen­kor megegyezés alapján ha­tározzák meg. Ez lehet a megállapodást követő nap, de egy későbbi időpont is. A megállapodás történhet szóban, ám az esetleges vi­ták elkerülése végett helye­sebb azt írásba foglalni. Ha a munkaviszony kölcsö­nös megegyezéssel szűnik meg, a munkakönyvbe a „Munkaviszonya megszűnt” szöveget kell beírni. Áthe­lyezéssel csak abban az eset­ben kerülhet át a dolgozó egy másik vállalathoz, ha ebben a kérdésben a két vállalat egymással és a dol­gozóval is megállapodott. A megállapodást írásba kell foglalni. Fel kell tüntetni a dolgozó munkakörét, sze­mélyi alapbérét, és munka­helyét, valamint az új mun­kahely elfoglalására kijelölt időpontot. Az új munkakört és munkabért a megállapo­dásban még akkor is fel kell tüntetni, ha a dolgozót kikérik. A dolgozó meghatározatlan időre létesített munkaviszonyt egyoldalúan, a vállalat be­legyezése nélkül is meg­szüntetheti. A felmondást szóban vagy írásban is kö­zölheti a vállalattal. Elha­tározását nem kell megin­dokolnia. A szóbeli felmon­dást érvényesnek kell te­kinteni, ha a dolgozó azt a vezetőjénél, vagy a válla­latnak olyan szervénél teszi meg, amely a felmondást a vezetővel közölheti. A mun­kaviszony azonban csak a felmondási idő leteltével szű­nik meg, amely 15 naptól hat hónapig terjedhet. Ezen a kereten belül a felmondási idő tartamát — a munkavi­szonyban töltött idő tarta­mától, és a végzett munka jellegétől függően — a kol­lektív szerződés határozza meg. A vállalat és a dolgo­zó azonban az előírtnál hosszabb, de hat hónapot meg nem haladó felmondási időben is megállapodhat. Ha a kollektív szerződés vagy a felek hosszabb időt nem állapítanak meg, a 15 napos felmondási idő a dolgozó ál­tal munkaviszonyban tölött tíz év után négy, húsz év után öt, harminc év után hat hétre emelkedik. Ez­alatt az idő alatt a dolgozó munkaviszonya fennáll. Ezért a vállalatot és a dol­gozót is a munkaviszonyból eredő kötelezettségek és jo­gok egyaránt terhelik, ille­tőleg megilletik. A dolgozó felmondása esetén a válla­lat nem köteles őt a munka alól felmenteni. A felmen­tés megadása, vagy meg­tagadása kizárólag a válla­lat döntésétől függ. így te­hát a felmentés megtagadá­sa esetén nem kezdményez- het munkaügyi vitát. Amennyiben a munkavégzés alól felmentették, a felmon­dási időre átlagkereset jár. Ám a meghatározott idő­re létesített munkaviszonyt felmondással nem szüntethe­ti meg indoklás nélkül, amint ezt a meghatározatlan időre létesített munkavi­szony esetében megteheti. Csakis akkor mondhat fel, ha a vállalat a munkaszer­ződésben vállalt kötelezett­ségét nem teljesíti. Azonnali hatállyal szüntethető meg a munkaviszony, ha annak fenntartása életét, egészsé­gét, vagy testi épségét sú­lyosan és közvetlenül ve­szélyezteti. (dr. Serédi) Életmentő gépkocsivezető Nagyszénásról kapott leve­let a Szerkesszen velünk ro­vat, amelyben életmentésre hívják fel a figyelmünket. A levélíró közli, hogy Benkő László, a nagyszénási Októ­ber 6. Tsz sofőrje 1978. ok­tóber 9-én este fét tíz óra körül Orosházáról igyekezett hazafelé. Egy anya rohant ki az utcára 41 fokos lázban égő kétéves gyermekével a karján és orvosért kiáltott. A gépkocsivezető az anyát és a gyermekét Orosházára szállította a kórházba, ahol azonnal megműtötték vak­bélgyulladással. Az orvosok véleménye szerint a kislány életét a gyors beavatkozás mentette meg. Benkő László a műtét után hazavitte az édesanyát, akit férje és V. osztályos kisfia várt nagy izgalommal. Az életmentést ezúton is köszönjük. Hivatástudatból kitűnő... Édesapámat, Takács Jó­zsefet 1978 szeptemberében igen súlyos közúti baleset érte. A mentő az orosházi kórházba szállította, ahol dr. Farkas Janos főorvos úr megoperálta. Engedélyt kap­tam arra, hogy az életve­szélyből levő édesapámat mindennap meglátogassam, így volt alkalmam látni azt az emberfeletti küzdelmet, amit orvosok, ápolók tettek azért, hogy az idős ember életét megmentsék. Drága apám sajnos meg­halt. Nem az orvosokon mú­lott, hogy nem élte túl a baleset okozta szenvedése­ket. Engedjék meg a kórház orvosai és ápolói, hogy ez­úton megköszönjem lelkiis­meretes munkájukat, ami­vel ha megmenteni nem is tudták, de fájdalmát enyhí­tették egy öregembernek. Hivatástudatból kitűnőre vizsgáztak. Frank Józsefné, Orosháza, Kistemplom u. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom