Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-19 / 247. szám
1978. október 19.. csütörtök NÉPÚJSÁG SZERKESSZEN VELÜNK! A tanulófiatalok nevében köszönjük... Varga Zsigmond ország- gyűlési képviselő arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy Gyomán, a központi iskola udvarán kialakítandó sportudvar érdekében a megyei közúti igazgatóság társadalmi munkával kiaszfaltozott egy labdapályát. Köszönőleveléből idézünk: .......nap mint nap élvezzük előnyét annak az igen hasznos társadalmi segítségnyújtásnak, melyet a k özponti . iskola udvarán megépített sportudvarral nyújtottak nekünk. Több mint 100 6—14 éves gyermek élvezi, használja a sármentes labdapályát. Itt élő, tanuló osztályaink az új tanterv szellemében, korszerű körülmények között valósíthatják meg a tantervi követelményeket. Nevelőink hatékonyabban szolgálhatják az Edzett Ifjúság nevelésének célkitűzéseit. Az 1972. évi KB-határozat nyomán kibontakozott társadalmi segítőkészség nagyszerű példáját nyújtották önök, a vállalat dolgozói lelkiismeretesen munkálkodtak nálunk. A tanulóifjúság, az úttörőcsapat és a nevelőtestületünk nevében is elvtársi tisztelettel köszönöm segítségüket. A tanulóifjúság nevelésében, a közösségi felelősségérzet fokozásában, az Együtt — egymásért úttörőgondolat tartalmi gazdagításában felhasználjuk, példaként állítjuk segítőkészségüket ...” Varga Zsigmond igazgató Békéscsabán is megoldjuk a jó tápellátást Polgár Gábor, Békéscsaba, V. Gyár utca 25. szám alatti lakos a Szerkesszen velünk rovathoz írt leveléhez mellékelte azt az újsághirdetést, amelyben 70-féle tápot kínál az állattartóknak a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat. A levélíró jogos felháborodássíd közli : miért reklámozunk olyan dolgot, amiből rossz az ellátás. Békéscsabán, Jami- nában naponta többször elmennek a boltba, gyakran kapják a felvilágosítást: várjanak, nincs kocsi. A levéllel felkerestük Bordás Mihályt, a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatóját, aki a következőket mondotta el: — A levélírónak igaza van. Mi is tudomást szereztünk arról, hogy a megyeszékhelyen rossz a táptakarmány- ellátás. Igaz, hogy a vevőVálaszolnak az A Népújság 1978. szeptember 28-i számában megjelent „Nem tudja a jobb kéz...?” c. újságcikkre a Békés és Vidéke ÁFÉSZ veztőitől érkezett válasz. Egyebek között elismerik, hogy Barta Jánosné 1974. április 18-án 60 db . napospulykát vett át a szövetkezettől, amelyre 1092 forint előleget írtak. javára, ösz- szel az átadott pulyka átvételi árából természetesen az előleget ' levonták^ Ez az ügy rendben volt. De Bar- táné 1974. június 4-én 39 db naposlibát is átvett, 1326 forint előleg megterheléssel, ősszel mindössze öt hízott libát adott át 780 forint értékben, s az 546 Ft tartozása ma is fennáll. Az ÁFÉSZ évente több mint egymillió forint előleggel segíti a Járda kellene Járda kellene Békéscsabán, az V. kerületi Ibolya utcában — írja az utca lakóinak, nevében Tőke István és neje. Több gyermekes fiatal házasok építkeztek itt, az 1975-ben vásárolt közművesített telkeken. A villany, a víz megvan, de járda sehol. A közelmúltban pár nek mindegy: honnan kap tápot, lényeg, hogy legyen. Mégis hadd mondjam el: egyelőre Békéscsabát a Békéscsaba és vidéke ÁFÉSZ látja el táppal, a területelosztás annak idején így történt. Az ÁFÉSZ a kondorosi takarmánykeverő üzemmel áll kapcsolatban, onnan szállítja a tápot. Vállalatunk szeretne segíteni. Úgy határoztunk, hogy Békéscsabán is megoldjuk a jó tápellátást. Besegítünk egyebek között azzal, hogy Békéscsabán, Jaminában, a Jósika utcában új táptakar- mányboltot nyitottunk, ahol daráló is rendelkezésre áll. A herényi úton megvásároltuk a Braunn-féle malmot, amit több millió forintos költséggel alakítunk át táptakarmány mintabolttá. Azt szeretnénk, ha 19Í9 nyarától már Békéscsabán is minden időben és mindenfajta táp- takarmány kapható lenne. illetékesek kisárutermelőket, de az természetes, hogy az árubaromfi átadásakor az előleget levonja. Elismerik az ÁFÉSZ vezetői azt is, hogy 1974-ben több termelőnél volt kisebb- nagyobb libaelhullás. A szövetkezethez beérkezett állatorvosi és Állategészségügyi Intézet igazolása alapján és a naposlibát ► szállító BOV közreműködésével a szakértői vélemény megállapította: á naposlibák elhullását nem a keltetőből- eredő állatbetegségek okozták. A bíróság a. kártérítési igényt ezért elutasította. A termelő egyébként az újságcikkben a pulykaelhullást emlegette, holott az ebből eredő tartozása rendben van. kocsi cseréptörmeléket szállítottak a helyszínre, de az Ibolya utcaiak rendes jár- .dára fizettek be. Van olyan utca, • ahol mindkét oldalon bitumenes járda épült, az Ibolya utca egyik • oldalán sem. Jó lenne egy ■ helyszíni szemle, amelyre meghívnák az utca lakóit is. Hol késik a nyugdíj? 1978. szeptember 21-én lett volna esedékes 1262 forint öregségi nyugdíja, de október közepéig — a levélírás dátumáig nem kapta meg — írja Navöta Sándor, Orosháza, Bocskai u. 13. szám alatti lakos. Ebből a kevés nyugdíjból nincs kitartása, hogy hónapokig várakozzék. Hasonló témáról ír Fekete József battonyai lakos, aki 152 forint adóhátralék befizetésére kapott felszólítást, holott jóval korábban befizette. Ugyanakkor IX. hó 27. és október 6. között valahol „kallódott” a nyugdíja. A dátumokból ugyanis erre lehet következtetni. Amióta a holló a Magyar Posta védett madara, visszaél a bizalommal — írja keserű gúnnyal Imre Lajos gyomai lakos. 1978. szeptember 21-én 60 Ft ' adótartozását befizette a gyomai postán. Október 10-én viszont erélyes felszólítást kapott a tanácstól, ha az adóhátrálé- kát be nem fizeti... Levélírónk azt kérdezi : mennyi idő szükséges ahhoz, hogy a pénz rendeltetési helyére megérkezzék ? Arra is kíváncsi Imre Lajos, hogy mikor ' lehet ismét Gyomán szemüveget rendelni. Ugyanis ez év ■ júliusában kifüggesztettek egy táblát, amely szerint betegség miatt szemorvoshoz Békéscsabára kell utazni. A betegséget elkerülni nem lehet. No, de három hónap alatt semmiféle megoldást nem találtak az illetékesek? A kispénzű nyugdíjasoknak nagyon drága a szemüveg, ha ezért utazniuk is kell. Szerkesztői üzenetek Nagy Sándor, Bélmegyer: Levelét köszönettel vettük. Sajnos, az említett rádióműsort nem hallottuk, ezért személyes véleményt nyilvánítani teljes felelősséggel nem tudunk. Levelét elküldtük a Magyar Rádióhoz. Nagy János, Gyula: Leve-? lét megkaptuk, az észrevételeket köszönjük. Az említett útszakasz rossz állapotát mi is ismerjük. önnek igaza van. Az útépítés azonban nagyon drága dolog. A népgazdaság teherbíró képessége dönti el: mikor, hol, milyen útszakaszt korszerűsítenek, szélesítenek. Horváth Istvánné, Gyula, Béke sugárút 72. A hozzánk küldött panaszos levelét illetékes szervekkel felülvizsgáltattuk. Arról tájékoztatták szerkesztőségünket, hogy a levélíró ellen azért történt fegyelmi eljárás, mert munkahelyén a vendégek előtt — a fogyasztókat is sértegetve — az egység dolgozóival hangoskodott. Időközben munkakönyvét a dolgozó részére kedvező bejegyzéssel a vállalat kiadta. Újabb munkahelyi elhelyezkedésének nincs akadálya. Dunai András, Monor: Panaszos levelét kivizsgálás céljából átküldtük az orosházi Városi Tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályára. Fekete József, Battonya: Levelét kivizsgálás céljából megküldtük Battonya nagyközségi Tanácsnak. Nem ezt vártuk Terjedelmes levélben számol be szerkesztőségünknek a gyulai Park étteremben szerzett bosszúságokról Balázs Péter rozsnyói lakos. A CSEDOK-ban előre befizették a napi étkezést, átlag 125 forintot. Szerinte nem kapták meg a befizetett összeg ellenértékét. Üdülni, gyógyulni, pihenni jöttek Gyulára, ahol egyébként jól érezték magukat. Sértő volt számukra a Park étterem dolgozóinak magatartása. A csehszlovák vendégek 8, 13, illetve 19 órakor étkezhettek. Csak akkor szolgálták ki őket, amikor mindenki elfoglalta a helyét. A szomszédos asztaloknál ülő jugoszláv vendégek általában két órát kaptak egy-egy 'étkezésre és őket egyenként is kiszolgálták. Sérelmezi azt is, hogy ebéd után új belépőt kellett váltani a várfürdőbe. Gyárkapun kfvül A Népújság 1978. október 4-i számában megjelenő Munkaerő és munkaidő című cikkhez szeretnék hozzászólni — írja egyik régi ol- vosónk. — Gyárkapun belül és gyárkapun kívül is bőven akad példa a cikk igazolására. 1978. szeptember 18-án a gyulai József szanátóriumba tértem visz- sza eltávozásról. A kétegy- házi állomáson várva egy és 3/4 órát késett a busz. Természetesen az utasok is ennyit késtek munkahelyeikről, a kórházból és más intézményből. Mi például elveszítettük a legközelebbi elbocsátót, de nem tudom, mit kaptak a buszon utazó sofőrök a mulasztásért, amiért nem ők a felelősek. Véleményem szerint munkafegyelem megsértéséből fakadt az az eset is, amikor 1978 október 2-án a Két- egyháza Gyula. közötti járaton egyáltalán nem jelent meg kalauz. A fizetőutas jóval több volt a bérletesnél. De hiába készítették ki a pénzt, nem volt, aki jegyet adjon. Pedig az utasoknak nem volt szándékuk potyázni. MIT MOND nJOGSZABÓLY? N. N. Békés: Levelében azt kérdi, hogyan lehet á munkaviszonyt megszüntetni. Vajon a felmondási idő alatt minden esetben köte- lezheti-e a munkáltató a dolgozót munkavégzésre? A dolgozó a munkaviszonyát közös megegyezéssel, egy másik vállalathoz való áthelyezéssel, felmondással és azonnali hatállyal szüntetheti meg. Közös megegyezéssel való megszüntetést kezdeményezheti a dolgozó és a vállalat is. A megszűnés időpontját ilyenkor megegyezés alapján határozzák meg. Ez lehet a megállapodást követő nap, de egy későbbi időpont is. A megállapodás történhet szóban, ám az esetleges viták elkerülése végett helyesebb azt írásba foglalni. Ha a munkaviszony kölcsönös megegyezéssel szűnik meg, a munkakönyvbe a „Munkaviszonya megszűnt” szöveget kell beírni. Áthelyezéssel csak abban az esetben kerülhet át a dolgozó egy másik vállalathoz, ha ebben a kérdésben a két vállalat egymással és a dolgozóval is megállapodott. A megállapodást írásba kell foglalni. Fel kell tüntetni a dolgozó munkakörét, személyi alapbérét, és munkahelyét, valamint az új munkahely elfoglalására kijelölt időpontot. Az új munkakört és munkabért a megállapodásban még akkor is fel kell tüntetni, ha a dolgozót kikérik. A dolgozó meghatározatlan időre létesített munkaviszonyt egyoldalúan, a vállalat belegyezése nélkül is megszüntetheti. A felmondást szóban vagy írásban is közölheti a vállalattal. Elhatározását nem kell megindokolnia. A szóbeli felmondást érvényesnek kell tekinteni, ha a dolgozó azt a vezetőjénél, vagy a vállalatnak olyan szervénél teszi meg, amely a felmondást a vezetővel közölheti. A munkaviszony azonban csak a felmondási idő leteltével szűnik meg, amely 15 naptól hat hónapig terjedhet. Ezen a kereten belül a felmondási idő tartamát — a munkaviszonyban töltött idő tartamától, és a végzett munka jellegétől függően — a kollektív szerződés határozza meg. A vállalat és a dolgozó azonban az előírtnál hosszabb, de hat hónapot meg nem haladó felmondási időben is megállapodhat. Ha a kollektív szerződés vagy a felek hosszabb időt nem állapítanak meg, a 15 napos felmondási idő a dolgozó által munkaviszonyban tölött tíz év után négy, húsz év után öt, harminc év után hat hétre emelkedik. Ezalatt az idő alatt a dolgozó munkaviszonya fennáll. Ezért a vállalatot és a dolgozót is a munkaviszonyból eredő kötelezettségek és jogok egyaránt terhelik, illetőleg megilletik. A dolgozó felmondása esetén a vállalat nem köteles őt a munka alól felmenteni. A felmentés megadása, vagy megtagadása kizárólag a vállalat döntésétől függ. így tehát a felmentés megtagadása esetén nem kezdményez- het munkaügyi vitát. Amennyiben a munkavégzés alól felmentették, a felmondási időre átlagkereset jár. Ám a meghatározott időre létesített munkaviszonyt felmondással nem szüntetheti meg indoklás nélkül, amint ezt a meghatározatlan időre létesített munkaviszony esetében megteheti. Csakis akkor mondhat fel, ha a vállalat a munkaszerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesíti. Azonnali hatállyal szüntethető meg a munkaviszony, ha annak fenntartása életét, egészségét, vagy testi épségét súlyosan és közvetlenül veszélyezteti. (dr. Serédi) Életmentő gépkocsivezető Nagyszénásról kapott levelet a Szerkesszen velünk rovat, amelyben életmentésre hívják fel a figyelmünket. A levélíró közli, hogy Benkő László, a nagyszénási Október 6. Tsz sofőrje 1978. október 9-én este fét tíz óra körül Orosházáról igyekezett hazafelé. Egy anya rohant ki az utcára 41 fokos lázban égő kétéves gyermekével a karján és orvosért kiáltott. A gépkocsivezető az anyát és a gyermekét Orosházára szállította a kórházba, ahol azonnal megműtötték vakbélgyulladással. Az orvosok véleménye szerint a kislány életét a gyors beavatkozás mentette meg. Benkő László a műtét után hazavitte az édesanyát, akit férje és V. osztályos kisfia várt nagy izgalommal. Az életmentést ezúton is köszönjük. Hivatástudatból kitűnő... Édesapámat, Takács Józsefet 1978 szeptemberében igen súlyos közúti baleset érte. A mentő az orosházi kórházba szállította, ahol dr. Farkas Janos főorvos úr megoperálta. Engedélyt kaptam arra, hogy az életveszélyből levő édesapámat mindennap meglátogassam, így volt alkalmam látni azt az emberfeletti küzdelmet, amit orvosok, ápolók tettek azért, hogy az idős ember életét megmentsék. Drága apám sajnos meghalt. Nem az orvosokon múlott, hogy nem élte túl a baleset okozta szenvedéseket. Engedjék meg a kórház orvosai és ápolói, hogy ezúton megköszönjem lelkiismeretes munkájukat, amivel ha megmenteni nem is tudták, de fájdalmát enyhítették egy öregembernek. Hivatástudatból kitűnőre vizsgáztak. Frank Józsefné, Orosháza, Kistemplom u. 2.
