Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-19 / 247. szám

1918. október 19., csütörtök Ötvenötezer árellenőrzés tapasztalatai „II sok apró kéz aranyat ér” Őszi munkák az úikigyAsi Branykalász Termelőszövetkezetben A kiszedőgép által rendre rakott sárgarépát felszedő rakja a teherautóra, ami terhével azon­nal indul a feldolgozóüzembe Fotó: Veress Erzsi Egy jó gép sokat megold — ezt tapasztalják az újkí- gyósi Aranykalász Termelő- szövetkezet dolgozói, mióta munkába állt a sárgarépa­betakarításra átalakított Herriau. Az átalakítást a mezőtúri főiskola gépészei végezték, mintegy két esz­tendő alatt. Végre, az idén munkába állhatott, s eddig nem okozott csalódást gaz­dáinak. Korábban kilenc erőgép szedett fel napi 5—6 vagon répát, ma egy átala­kított Herriau és két ha­gyományos gép ennek há­romszorosára képes. Szük­ség is van erre a nagy telje­sítményre, hiszen 600—650 vagont kell az idén a meg­rendelőknek átadni. Jól ha­lad a betakarítás, kedvező lesz a termés is; becslések szerint sikerül elérni a 400— 450 mázsás hektáronkénti átlagot. A minőséggel sincs probléma, az új gép kíméle­tesen szedi a répát, nem sérti a gyökereket. Jól halad a cukorrépa sze­dése is. Nagy segítséget je­lent a szövetkezetnek, hogy a gyulai Köröstáj Tsz — be­fejezvén saját földjein a munkát — e héttől bérbe adta betakarító gépsorát, így most kétszeres erővel dolgozhatnak. A Sarkadi Cukorgyár rugalmas intéz­kedésének köszönhető, hogy nem lesz baj a nagyobb ré­pamennyiség átvételével sem — ezentúl éjjel is átve­szik a termést a gyárban. Kedvezően alakul a répa cu­kortartalma a napfényes idő hatására, átlagosan 16—17 százalékos értéket mutat. A 410 hektáros hibridku­korica-vetőmagból 110 hek­tár törését sikerült befejez­ni. Ennek a fajtának a víz­tartalmát az átvevő megfe­lelőnek találta, azonban a többi fajtával még várni kell. Az ütődésre, törésre rendkívül érzékeny vető­mag-kukoricát korábban ál­talános iskolás gyerekek tör­ték, most egy Unicis csőtörő végzi ezt a munkát. így is szükség van az apró gyerek­kezekre, mert az utófosztást a gép nem tudja elvégezni. A tanárok javaslatára az is­kolához szállítják a kukori­cát és a diákok rövidített órákon hallgatják a tan­anyagot, utána pedig az is­kola udvarán tisztogatják a csöveket. Jó, követésre méltó példa. Nagy ütemben halad az árukukorica törése is. Az 1500 hektáros területnek ne­gyedrészén végeztek a mun­kával, s a két Claas-Domi- nátor, 3 John-Deere, 2 SZK 5-ös kombájn alkotta gép­park, valamint a gyulai Kö­röstáj Tsz két kölcsönkom­bájnja a biztosíték, rá, hogy időben tárolóba kerüljön a termés. Igaz, hogy elég ma­gas — 36 százalékos — a víztartalom, de az újkígyó- siak szeretnék kihasználni a jó időt, s gyorsasággal fo­kozzák a betakarítás bizton­ságát. Ügy tűnik, megenged­hetik maguknak a szárítás okozta többletköltséget is, hiszen az eddig betakarított PX—20-as fajta átlagosan 82,9 mázsás hektáronkénti termést adott, májusi mor- zsoltra átszámítva. Sikerült levágni 1700 hek­tár rét fűtermését is, ebből 400 vagon szenázst készítet­tek. Nagy súlyt helyeznek a tsz dolgozói az állatállo­mány olcsó tömegtakar­Évtizedekkel ezelőtt — amikor Micsurinnak és kö­vetőinek sikeres kísérletei eredményeit közelebbről megismerhettük — még a közel rokon növényfajok hibridjeit is megcsodáltuk. Az állatvilágban még rit­kább jelenség, ha valahol fajtahibridek jönnek létre. Most pedig az egyik ismert angol folyóirat (New Scien­tist) szenzációs hírt közöl hasábjain: ma már növényi és állati sejt hibridizációja sem lehetetlen. A világ há­rom különböző helyén foly­nak ilyen kísérletek, ame­lyek ugyan még csak a kez­detén tartanak, mégis új távlatokat nyitnak elsősor­ban a szemléleti és kísérleti biológia számára. Amerikában a brookhave- ni National Laboratórium­ban Harold Smith munka- csoportja, Angliában Ed­ward Cocking botanikus nottinghami laboratóriumá­ban és Dudich Dénes és munkatársa a Szegedi Bio­lógiai Központban végeztek ilyen irányú vizsgálatokat. Az elmúlt évben E. Cocking, a londoni J. Lucy munka- csoportjával együttműködve tyúk-vörösvérsejtet hibridi- záltak élesztőgombasejttel. Az amerikai munkacsoport a dohány sejtjét keresztezte a He—La sejttel (rákos szö­vetből származó és kísérle­ti célokra életben tartott speciális sejttörzs, amelyet tiszta kultúrában tenyészte­nek tovább. (A szegedi ku­tatók a sárgarépa sejtjét egyesítették a He—La sejt­tel. A növény- és állatvilág mánnyal való ellátására, na­ponta 40 vagonnyi silótakar­mányt készítenek, s ami na­gyon fontos, mázsánkénti ön­költsége 10 forint alatt van. Sokan dolgoznak a 60 hek­táros pritaminpaprika-föl- dön. Ezen a növényen erő­sen látszanak a rossz idő következményei, apró sze­műek és nagyrészt éretle­nek a termések, s a mostani jó idő is csak alig észreve­hetően sietteti az érést. A tervezett 1500 hektár őszi búza vetésének mintegy felével végeztek, egyszerre négy gép vet folyamatosan, de ha szükség lesz ra, két másikat is be tudnak még állítani, hogy időben befe­jezhessék a vetést. — m. szabó — között mesterséges hídként létrehozott új hibrid előál­lításánál a növénysejtfal je­lenti az első nehézséget. Ezt tehát enzimatikus úton kell eltávolítani ahhoz, hogy a két sejt egyesülhessen. A sejtfal alatt levő élő sejt­hártya (a plasmolemma) már igen hasonlít az állati sejthártya struktúrájához, ezért ez már nem jelent kü­lönösebb akadályt. A kétféle sejt összeházasításában a legnagyobb nehézséget a genetikailag eltérő sejtmag­anyaguk és a folyamatokat ellenőrző vitoplazma sejt- szervecskék okozzák. A ma­gyarországi kísérletek során a sejtmagok sikeres egyesü­lését figyelték meg. Az amerikai kutatók kísérletei során a He—La sejt magja a hibrid sejtben osztódás­nak indult. A hibrid sejt további életben tartását és fejlődésének biztosítását azok a különbségek nehezí­tik, illetve akadályozzák, amelyek a kétféle sejt el­térő növekedési feltételeiből adódnak. Megoldásra vár a sejtmag és a kromoszóma­szám tekintetében felmerü­lő különbségek leküzdése is. Feltételezik a kutatók, hogy az egyik sejt kromoszóma­garnitúrája (feltehetően a He—La sejté) teljesen eltű­nik a hibrid sejtben. Az így továbbélő hibrid sejt — amely az eltérő eredetű ci- toplazmakeverékben be­ágyazódó sejtmaggal ren­delkezik — igen érdekes kutatási lehetőséget kínál a genetikusok számára. H. Zs. Kevesebb az árdrágítás, az előírásokat azonban még mindig viszonylag sok vál­lalat megszegi — így össze­gezték az árellenőrzések legújabb tapasztalatait az Országos Anyag- és Árhiva­talban. Az MTI munkatár­sának elmondták, hogy az árhatóságok az első félév­ben több mint 55 000 eset­ben ellenőrizték az ár- és a minőség összhangját, az ár­képzést, továbbá azt, hogy a választék indokolt mérték­ben cserélődik-e, az új ter­mékek értéke arányban áll-e árukkal. Az egyik legfőbb tapasz­talat, hogy a vállalatok ár­politikája tervszerűbbé vált, s a hosszabb távra kidolgo­zott ártervekből kitűnik, hogy főként a gazdálkodás javításával, s nem indoko­latlan áremeléssel igyekez­nek a szigorúbb közgazdasá­gi feltételek mellett is meg­felelő nyereséghez jutni. Az árvetéseket általában sza­bályszerűen készítik. Egyes Augusztusban tíz fiatal és egy felnőtt korú vádlott ügyében hirdetett ítéletet a Gyulai Járásbíróság. Az el­követők többsége lány volt. Társadalmi tulajdont káro­sító cselekmények sorozatát követték el. Lakóhelyükről elcsavarogtak, és gyakran italoztak. Az egyéni bűnös­séget vizsgálva, különösen az elsőrendű vádlottnál állapí­tott meg a bíróság súlyosbító körülményeket. Ugyanis ez a 17 éves lány volt az, aki bevonta társait a bűncselek­mények elkövetésébe, melye­ket legtöbbször tettesként hajtott végre, a többiek csu­pán bűnsegélyt nyújtottak. A bűncselekményeket igen fondorlatos módon hajtották végre. Az elsőrendű vádlot­tat csak egyszer érték tet­ten, noha mintegy húsz eset­ben követett el különféle bűntettet. íme egy eset a sok közül; Békéscsabán, az Univerzál Áruház kötött­osztályáról 20 pulóvert tu­lajdonított el. Mégpedig úgy, hogy a próbafülkében harmat-négyet magára öl­tött, s. eltávozott. Társai ad­dig lekötötték az eladó fi­gyelmét. Fiatalokról lévén szó, ön­kéntelenül adódik a kérdés, mi vitte őket a bűn útjára. A rendőrség a nyomozás so­rán erre is választ keresett. Elgondolkoztató megállapí­tásokat tartalmaz a környe­zettanulmány. Az elsőrendű vádlott rendezett családi kö­rülmények között nevelke­dett. Az általános iskola be­fejezése után középiskolába iratkozott be. Tanulmányait azonban néhány hónap múl­tán abbahagyta. Erkölcsileg erősen kifogásolható társa­ságba került, nem dolgozott, szülei tartották el. Csavar- gott és italozott. A többi vádlottnál ugyanis más meg­állapítások szerepelnek a nyomozati anyagban, de mindegyiknél akad olyan körülmény, amely szinte so­dorta a fiatalt a bűn felé. Közülük ötnek a szülei el­váltak, vagy alkoholizáltak. Más esetben a szülők elnéző magatartása is szerephez ju­tott. Ennek a bűncselekmény­nek az alapos tanulmányozá­sa sok mindenre rávilágít. Ha megyénk fiatal korú bű­nözésének helyzetét vizsgál­juk, szembetűnik, hogy a tanulók és a rendszeresen dolgozó fiatalok alig követ­nek el bűncselekményt. A problémák többsége közvet­alapanyagok és segédanya­gok árának emelkedése, na­gyobb használati értékű ter­mékek kibocsátása termé­szetesen áremelkedésekkel jár, az árhatóságok azonban ügyelnek arra, hogy tisztes­ségtelen nyereséghez ne jut­hassanak a vállalatok. Az ellenőrök kedvező tapaszta­latokat szereztek egyebek között a nehéziparban, ahol az önköltség csökkentésével, jobb anyaggazdálkodással, műszaki szervezési intézke­désekkel igyekeznek megfe­lelő szinten tartani az ára­kat. Egyes vállalatoknál, mint például a nitrokémia- ipartelepeken, a Forte Fotokémiai Vállalatnál, az Észak-magyarországi Vegyi­művekben főként a - jobb anyaggazdálkodás nyomán még engedményt is tudtak adni áraikból. A gépiparban az idei január elsejei árren­dezést rendben hajtották végre, s a helyesen kiszámí­tott termelői árak érvénye­sülnek. Egyes anyagok árá­lenül az iskola elvégzése, avagy a tanulmányok abba­hagyása után jelentkezik. Különösen azoknál a fiata­loknál, ahol rossz a családi környezet, avagy csak né­hány feddő szóra és zseb­pénzre korlátozódik a szülői felügyelet. Az iskolai ellen­őrzés megszűnésével szinte magukra maradnak. A kellő családi nevelés hiányában érzelmi életük labilissá vá­lik, s hajlamosak lesznek a durva magatartásra. A me­gyei statisztika arról is ta­núskodik, hogy a fiatal ko­rú elkövetők nagy része rendezetlen családi környe­zetben él. Figyelemre -méltó megállapítás, hogy a társa­dalmi szervezetek, az üze­mek és az intézmények sem tesznek meg mindent azért, hogy fiatal dolgozójuk ren­dezze családi helyzetét. Köz­ismert az ital züllesztő ha­tása. Azoknál a családoknál, ahol az italozás mindenna­pos, nincs olyan összetartó erő, sem olyan szelletül amely a fiatalt helyes irány­ba terelné. A helytelen ne­velési módszerek is kárt okoznak. Így elsősorban a hiányos szülői felügyelet, a számonkérés, vagy a felelős­ségre vonás elmaradása. Sok­szor az egész éjszakai távol- maradások, s idegen tárgyak lakásba való szállítása sem kelti fel a szülők érdeklődé­sét gyermekük iránt. A bű­nözést elősegítő okok közül kiemelt hatása van a rossz baráti körnek. Az okok feltárása azért fontos, mert csakis a valósá­gos tények ismerete vezethet a fiatalkorú bűnözés csök­kentéséhez. Márpedig ezen a téren akad jócskán tenni­való. 1977 első felében 109 fiatalkorúval szemben in­dult büntető eljárás me­gyénkben, ez év első felében pedig ez a szám 139-re emel­kedett. A fiatalkori bűnözés aránya továbbra is a va­gyon elleni bűncselekmények terén magas. A lopások fő­leg a személyek javai ellen irányulnak. Gyakori azonban a társadalmi tulajdon fosz­togatása is. Sajnos, emelked­tek az alkoholos állapotban elkövetett erőszakos és ga­rázda jellegű cselekmények. Noha szervezett galeri bű­nözés nem fordult elő me­gyénkben, de akad alkalmi jellegű csoportos elkövetés. Mindenre való tekintettel okkal és joggal vetődik fel a megelőzés kérdése. A Bé­kés megyei RendÓr-főkapi­nak emelkedése itt is meg­növelte az árakat. A köny- nyűipari vállalatok is ár- stabilitásra törekednek, a termékösszetétel változása azonban itt is áremelkedé­sekkel járt. A tapasztalatok általában tehát kielégítőek, de sok rendellenességet is feltártak az ellenőrök. Átlagos min­den hetedik ellenőrzésnél találtak kisebb-nagyobb szabálytalanságot, amelyet aztán szankció is követett. Az első félévben 19 esetben büntetőeljárást, 13 esetben gazdasági bírság kiszabását, több mint 2000 esetben sza­bálysértési eljárást, 760 esetben fegyelmi eljárást kezdeményeztek az árható­ságok, s jó néhány szabály­talanságot követett pénzbír­ság, kártérítés, prémium­megvonás, enyhébb esetek­ben figyelmeztetés. Viszony­lag sok rendellenességet ta­pasztaltak például egyes szolgálati díjak kiszámításá­nál, többféle szolgáltatás összevont számlázásánál. tányság nagy figyelmet szen­tel az ifjúságvédelemre. Rendszeresen részt vesznek a veszélyeztetett környezetben élő kiskorúak felkutatásá­ban, és intézkedést tesznek a veszélyeztetés megszünte­tésére. A veszélyeztetettség mintegy 40 százalékát az al­kohol és a züllött családi élet okozza. A gyámhatóság évente mintegy 200 esetben intézedik. Legtöbbször úgy, hogy a kiskorút állami gon­dozásba veszik. Az utóbbi évek során a rendőrség if­júságvédelmi munkája je­lentősen kibővült. Széles kö­rű együttműködést alakítot­tak ki az állami és a tár­sadalmi szervekkel. Cél, a veszélyeztetett környezetben élők felkutatása, a jogsérté­sek okainak felszámolása, s nem utolsó sorban a nevelés. Jó az együttműködés a Bé­kés megyei Tanács Gyer­mek- és Ifjúságvédelmi al­bizottságával, a KlSZ-szer- vezetekkel, jelentős segítsé­get nyújt a Vöröskereszt, a Hazafias Népfront, és a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa ehhez a munkához. Színvonalas munkakapcsolat jött létre a rendőrség és a megyei tanács osztályai kö­zött. Fontos és közös fel­adatnak tekintik a fiatalok művelődését. Elsősorban azt, hogy a kötelező általános is­kolai oktatásban részt ve­gyenek.'Nem mellékes a kul­turált szórakozás kérdése sem. Jók a kapcsolatok az oktatási intézményekkel. Je­lentős nevelő szerepe van azoknak az osztályfőnöki óráknak, amelyeken rendőr­tisztek tartanak előadást a fiatalokat érdeklő kérdések­ről. Ám a hatékonyság sem mellékes. Éppen ezért szoro­sabbá. és konkrétabb tarta­lommal kell megtölteni a kü­lönböző szervekkel való egvüttműködést, és több te­rületen ki is kell szélesíteni. Vitathatatlan, hogyha emelkedett is a bűnelköve­tők száma, a fiatalok ará­nyához képest mégis csak el­enyésző. Tehát vészharang kongatásáról szó sem lehet, de ugyanolyan hiba lenne, ha a meglevő gondokat csak félvállról vennénk. A fiata­lok nevelése és a bűnözéstől való visszatartás az egész társadalom ügye. A családé éppúgy mint a különböző intézményeké, állami szerve­ké, avagy a munkahelyeké. Serédi János Növényi és állati sejt sikeres egyesítése Fiatalkorúak és a bűnözés

Next

/
Oldalképek
Tartalom