Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-12 / 215. szám

1978. szeptember 12., kedd o Nemzetiségek küldöttgyűlése Battonyán A hazánkban élő nemzeti­ségiek novemberben tartják kongresszusaikat. Az előké­születek állomásai a küldött­választó gyűlések. Legutóbb a három nemzetiség lakta Battonyán, a románok és délszlávok közös gyűlésen választották meg küldöttei­ket. Az ÁFÉSZ-székház nagy­termében sokan gyülekeztek és vettek részt a szinte csa­ládias hangulatban lezajlott gyűlésen. Az elnökségben ott volt Szilágyi Péter, a román és Mándics Mihály, a délszláv szövetség főtitká­ra, Szabó István, az MSZMP mezőkovácsházi járási bi­zottságának első titkára, Gál Józsefné, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának munkatársa, valamint a já­rás és nagyközség politikai és társadalmi szerveinek ve­zetői. A megjelenteket Engi Illés, a HNF nagyközségi bi­zottságának titkára köszön­tötte, majd átadta a szót a gyűlés szónokának, Palotai Bélának, a HNF-bizottság tagjának, a tanács elnök- helyettesének. Bevezetőjében történelmi áttekintést adott a három nemzetiség sorsá­nak alakulásáról, helyzetük­ről. A tartalmas beszámoló után, amely jól érzékeltette az itt élő lakosság fejlődé­sét, számosán kértek szót, hogy elmondják saját véle­ményüket, és hogy megerő­sítsék az elhangzottakat. Bohár Andrásné, a román óvoda óvónője, a gyermek­intézményben folyó munkát, a gondokat elemezte. Nyisz- tor György, az eleki kultúr- ház állami díjas igazgatója a románság kulturális életé­ről, értékeiről tájékoztatta a hallgatóságot. Elmondotta egyebek mellett, hogy a leg­utóbbi kongresszus óta szá­mos nemzetiségi estet ren­deztek, 114 előadáson mutat­koztak be a román nemzeti­ségi együttesek, amelyeket 25 ezren láttak, hallottak. A délszláv szövetség fő­titkára, Mándics Mihály is köszöntötte a résztvevőket, elemezte azokat a feladato­kat, amelyek megoldása még hatékonyabbá teheti a szö­vetségek, s rajtuk keresztül a nemzetiségiek munkáját. A megválasztandó küldöttek­nek hasznos útravalót adott Borka Sándor, a nagyközsé­gi tanács elnöke, a Batto­nyán élő nemzetiségiek test­véri összefogásáról szólt, amely történelmi valóság. Részletesen sorolta azokat a támogatásokat, segítséget, amellyel a tanács igyekszik még jobbá tenni a román és délszláv lakosság sorsát. Ezt követően az elnöklő Engi Illés javaslatot tett a kong­resszusi küldöttekre. A dél­szlávok VIII. kongresszusán a battonyaiakat Roczkó Mi­lán és Zority Márk, a romá­nok V. kongresszusán pedig dr. Garai Emil, Borka Sán­dor, Szelezsán Endre, Birtás Felicia és Fatul Sándomé képviseli a battonyai romá­nokat. A küldöttek nevében Szelezsán Endre mondott köszönetét a bizalomért. Kertészeti szakkörök bemutatója Gyulán Gyulán a művelődési ház támogatásával már 12 éve működik a kertészeti szak­kör. A tagok rendszeresen összejöveteleket tartanak, ahol országos hírű szakem­berektől kaphatnak tájékoz­tatást az aktuális feladatok­ról, tennivalókról. Az is rendszeres a szakkör tevé­kenységében, hogy a tagok meglátogatják egymás kert­jeit, s ezeken a szakmai be­mutatókon, konzultációkon sokat tanulnak egymástól. Tavaly nagy sikerű kezde­ményezés volt a szakkörnél, önálló kiállítást rendeztek az Erkel Művelődési Központ­ban, ahol bemutatták nem­csak egymásnak, hanem a szép számú érdeklődőknek is. hogy lelkiismeretes, hoz­záértő munkával mi min­dent lehet kihozni néhány négyzetméter földterületen. A sikerre való tekintettel a Hazafias Népfront, a műve­lődési központ támogatásá­val most ismét bemutatót tartanak, amelyet szeptember 14-én 17 órakor nyit meg Fekete Béláné, a kertbarátok megyei szövetségének titká­ra. Ezúttal is kiállításra ke­rülnek gyümölcsök, szőlők, zöldségek és virágok. 'Ifjúsági színpadi müvek Lesz már gyermek- és if­júsági színpadi mű — leg­alábbis ezzel biztat a Ma­gyar írók Szövetsége és a Színházművészeti Szövet­ség ez év nyarán meghirde­tett pályázata. Miként a. Kulturális Minisztérium színház- és zeneművészeti főosztályán elmondták : 140 alkotó jelentkezett. Az elő- zsüri a pályázatok zömét elfogadta, s csaknem 100 írót bízott meg gyermek- és ifjúsági színpadi művek megírásával. Gyermekoperák és gyer­mek kórusművek is készül­nek, előreláthatólag a kö­vetkező év második felére. Az alkotók — neves zene­szerzők — a Zeneművészeti Szövetség felkérésére lát­tak munkához. Bővítik a múzeumot Üj épületszámnyal bővítik a Kovács Margit Múzeumot Szentendrén. A közelmúlt­ban elhunyt világhírű kera­mikus alkotásait 1973 óta csaknem 2 millió hazai és külföldi vendég tekintette meg. Az új épület munká­latait szeptember közepén kezdi meg a Dunamenti Ter­melőszövetkezet építőrészle- ge. A tervek szerint 1979. első felében fejezik be a bőví­tést. Uj óvodák, iskolák országszerte Még több tornateremre van szükség A tanácsok arra töreked­tek, hogy" az idei oktatási, fejlesztési terveik nagy ré­sze már szeptemberre valóra váljék : ez jelentős mérték­ben sikerült is. Például Kecskeméten és Kazincbar­cikán 200, Orosházán 150, Győrött és Sopronban 150 személyes óvodát vehettek birtokukba a legkisebbek. Először szólalt meg a tanítás kezdetét jelző csengő — töb­bek között — Békésen és Orosházán egy-egy új nyolc­tantermes, Özdon egy 12 tan­termes új általános iskolá­ban. Átadásra került Szé­kesfehérváron a Clasp-rend- szerű intézmény, Esztergom­ban pedig 16 tantermes gya­korló iskola épült fel. Pécsett az új nyolctantermes iskolá­hoz két napközis terem, Mis- --------------------------------------------I, Z eolit­honferencia kolcon a 20 tantermes isko­lához három napközis terem és tornaterem, Szegeden és Győrött az egyenként 16 tan­termes iskolához 4-4 napkö­zis terem és tornaterem is épült. Az idei évre tervezett 19 300 óvodai helynek mint­egy kétharmada készült el szeptemberre. Az Oktatási Minisztérium tájékozódott a tanácsi fejlesztések helyze­téről, és eszerint az idei óvodaprogram az év végéig várhatóan teljes egészében megvalósul. Ennek ellenére sok ezer felvételi kérelmet kellett és kell elutasítani: egyidejűleg ugyanis jelentő­sen emelkedett az óvodás korú kisgyermekek száma. A tervezett 987 új általá­nos iskolai tanterem zöme is elkészült az év végéig, dön­tőbb beruházásból, tehát új iskolák építésével, a megle­vők bővítésével. Szeptember­re az éves terv mintegy 70 százaléka valósult meg: ez az arány valamivel rosszabb az előző évekénél. Különösen kedvezőtlen a helyzet az új lakótelepeken, ahol a ter­vezett tantermeknek orszá­gosan csupán 57 százaléka épült meg szeptemberig. Bu­dapesten még ennél is ke­vesebb. Az Oktatási Minisztéri­umban megállapították: az ötödik ötéves terv utolsó két évében reálisan csak azok­nak az alsó fokú oktatási intézményeknek az elkészül­tével lehet számolni, ame­lyeknek már vagy megkez­dődött az építése, vagy fo­lyik a műszaki előkészítése. A tanácsok 1979—80-ra 27 500 új óvodai hely átadá­sát tervezik; 12 500 építése már megkezdődött, s a töb­bit is előkészítették műszaki­lag. Ugyancsak épül már mintegy 1200 általános isko­lai tanterem, 1600 műszáki előkészítése pedig folyamat­ban van. Vetélkedő Szarvason A szénhidrogén-feldolgo­zásnál és a környezetvéde­lemben egyaránt alkalmaz­ható, sokoldalúan felhasz­nálható szilikát ásványok, a zeolitok tulajdonságainak kutatásáról rendeztek nem­zetközi tanácskozást Szege­den. A Technika Házában hétfőn kezdődött négynapos konferencián mintegy 200 tudományos kutató és gya­korlati szakember — közöt­tük százhatvan külföldi — vesz részt. Szarvason, a Szirén Ruhá­zati és Háziipari Szövetke­zetben működik a Szivár­vány Ifjúsági Klub, amely­nek a napokban rendezték meg évadnyitó foglalkozá­sát. A klubesten a fiatalok két-háromfős csapata iro­dalmi vetélkedésre hívta ki két KISZ-alapszervezet és két szocialista brigád csa­patát. A vetélkedőn torpedó jelleggel — igazi párviadal dúlt — száz válaszra váró kérdésből lőhettek ki egyet- egyet a versenyzők. Hogy kik szerepeltek a legjobban, azt a szövetkezet vezetősé­géből megválasztott öttagú zsűri döntötte el. A helye­zettek tárgyjutalomban ré­szesültek, így a legtöbb pon­tot elért Angela Davis alap­szervezet csapata is. Mai bolgár grafika Az elmúlt hét végén Gyu­lán, az Erkel Ferenc Múze­um Dürer-termében Somo­gyi János festőművész nyi­totta meg a „Mai bolgár grafika” című kiállítást. A sokrétű anyag jó áttekintést nyújt a bolgár grafikus mű­vészek munkáiról, melyeket főleg plakátok által ismer­hetnek meg a kiállítást fel­kereső látogatók. Október 9- ig nyitva tartó kiállítással egyben a bolgár nép felsza­badításának 34. évfordulóját ünnepeljük. Fotó: Béla Ottó Az érdemi tájékoztatás közéletiségre késztet D szocialista társadalom természetéből fakad, hogy az állam, a tö­megszervezetek, mozgalmak vezető testületéi, a különböző szervek vezetői politikai köte­lességüknek tartják alakos­ság tájékoztatását, miként a Magyar Szocialista Munkás­párt bizottságai, alapszerveze­tei. Mindinkább egyértelművé válik, hogy a hiteles, meg­bízható, gyors, érdemi tájé­koztatás rendszerünk érde­keit szolgálja. Ennek az az eredője, hogy felismertük a politikai közvélemény meg­növekedett szerepét. Fel­ismertük: minél átfogóbb a közvélemény tájékozottsága, annál sikeresebb minden cselekvésünk és sikeresebben érjük el céljainkat, hiszen a tájékozottság erősíti a töme­gekkel a kapcsolatot, fejlesz­ti a szocialista tudatot, elő­segíti a szocialista demokrá­cia kiterjedését. Mindezt gyakorlat tanúsít­ja, és nem valamiféle okos­kodás szüleménye. Vegyünk csak a helyi tájékoztatás formáiból néhányat. Az MSZMP taggyűlései során a legkülönbözőbb politikai, gazdasági, kulturális témák összefüggéseit ismerik meg a párttagok. Ha csak arra gondolok, hogy az a párt- szervezet vezetősége, ame­lyiknek a tagja vagyok, a taggyűlés elé terjesztette a közművelődésről szóló párt- határozat végrehajtásának helyzetét, a párttagok széles körűen megismerték, hogy hol tartunk ennek a szocia­lizmus építése szempontjá­ból oly fontos témának a megvalósításában és milyen időszerű tennivalók vannak ebből adódóan, mire kell összpontosítani energiáinkat. Bár a közoktatáshoz tarto­zik, de a közművelődés álla­potának az ismerete is hoz­zájárult, hogy a párttagok és a környezetükben lakó pártonkívüliek is anyagiak­kal támogatják az iskolai tantermek építését. Vagy vegyük a Hazafias Népfront fórumait. Itt a helyi taná­csok a városok, falvak la­kosságától olyan információ­kat szereznek, melyek a hi­vatalok falain kívül reked­nének, ha a tanácsok testü­leti- és szakvezetői nem ven­nének részt azokon. Ugyan­akkor a fórumokon a taná­csok vezetőinek alkalma nyí­lik arra, hogy helyzetképet adjanak a lakosságnak a te­lepülések időszerű feladatai­ról, a távolabbi célokról és a megvalósítás módjairól, lehetőségeiről. Ezek másként a hivatalok falain belől re­kednének. ha a tájékoztatás ezen formáit nem használ­nák ki. Gondoljunk csak ar­ra, amikor a Statisztikai Hi­vatal Békés megyei Igazga­tósága negyedévenként köz­zéteszi Békés megye gazda­sági, kulturális, helyzetéről, fejlődéséről szóló jelentését, hogy müyen nagy érdeklő­déssel olvasgatjuk azt a Népújságban, hiszen szűkebb hazánk társadalmi folyama­tai ugyanúgy érdekelnek bennünket, mint egész or­szágunk élete. & az is itt említendő, hogyha a közvé­lemény ismeri a politikai, gazdasági, kulturális éle­tünk valóságos helyzetét, ak­kor a különböző csatorná­kon szivárgó, a szocialista rendszerben hitetlenséget kelteni akaró propaganda nevetségessé válik, mert tu­datában vagyunk, hogy sa­ját dolgainkat nem valami­féle csinált nyugati szelek viszik előre, hanem mi, ma­gunk, saját erőnkből. Teljesen egyértelmű: alap­vető érdekünk, hogy a köz­vélemény minden lényeges eseményről időben, pontosan értesüljön. Mégis a gyakor­lat arra is figyelmeztet ben­nünket, hogy helyenként az információt személyes tu­lajdonnak fogják fel, és nem adják azt tovább, el­zárkóznak a tájékoztatástól. Olykor nem kielégítő a la­kosságot közvetlenül érintő döntések előkészítésének a bemutatása, azok társada­lompolitikai összefüggéseinek a magyarázata. Ennek aztán természetes következménye, hogy hiába várnak a hiva­talokban a lakosság részéről kezdeményezést, még ha naponta ismételgetik is azt, mivel az nem egyéb forma­litásnál. Mert ugyebár hiá­ba mondanák valakik ne­künk: „Segítsetek emberek!”, ha nem tudnánk, hogy mit kell tennünk, vinnünk kell- e valamit vagy hoznunk. Igen, igen, a formális ki­nyilatkoztatás csak görögtűz, amely ugyan világít, de egy darab nyársra húzott sza­lonnát sem lehet megsütni annál. Ezért hagyjuk meg a görögtüzet — tűzijátéknak! bből következik, hogy a közvélemény tájékoz­tatása politikai fele­lősséget jelent és elkötele­zettséget. Olyan erkölcsi magatartást követel, amely­nek indítéka a köz szolgála­ta. Éppen ezért, a már kia­lakult tájékoztatási formá­kat céltudatosan használjuk fel. Legyen az tanácstagi be­számoló, üzemi brigádérte­kezlet, termelési tanácsko­zás, s a közéletben oly sok­féle tanácskozás, amit a tö­megszervezetek, mozgalmak és különböző szervek ren­deznek. Hiszen csak a cél­tudatos, érdemi tájékoztatás veszi figyelembe az igénye­ket, szükségleteket-és _kész- teti cselekvésié, közéletiség- re az embereket. Cserei Pál Hoventa-kiállítás az őszi BNV-n Több mint hetven hazai és külföldi cég mutatja be kínálatát, újdonságait a Honventa nemzetközi ke­reskedelemtechnikai és ven­déglátóipari kiállításon, amelyet kétéves szünet után ismét az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron, azzal egy időben, szeptember 22 —október 1-e között ren­deznek meg. A Honventa a BNV-hez hasonlóan szakosított, nyolc árucsoportban mutatja be a házi és a külföldi kiállí­tók termékeit. Valamennyi árucsoportban — függetle­nül a gyártó cégtől — az egyes gépeket, berendezé­seket működésre kész tech­nológiai folyamatokban, komplett egységekben mu­tatják be azért, hogy a szakemberek megismerjék egy-egy üzlettípus, vagy munkafolyamat teljes esz­közkínálatát az alapberen­dezésektől a nagyon fontos kiegészítő eszközökig. A kiállításon ezúttal a kis méretű üzletek korsze­rűsítését szolgáló berende­zések kerülnek a fő helyre. Okkal: a magyar élelmiszer­kereskedelmi hálózat 70 százaléka igen szűk, egy- háromszemélyes boltból áll. Rekonstrukciójuk egyre sür­getőbb. Ehhez ad segítséget, mégpedig igen szemléletesen a bemutató: felépítenek egy, az egész hálózatra jel­lemző régi vegyesboltot, s mellé a javasolt korszerűt. A magyar vállalatok ki­állítása a legutóbi Honven­ta óta elért fejlődést kí­vánja tükrözni. A külföldi — dán, hol­land, japán, NSZK-beli, osztrák, svájci — cégek egyebek között korszerű étel- és italautomatákat, ke­reskedelmi gyorsmérlege­ket, az üzletekben jól al­kalmazható kisgépeket, ügyes csomagolóberendezé­seket mutatnak be. Palotai Béla: „a nemzetiségiek a közélet minden területén megtalálhatók”. Fotó: Béla Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom