Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-07 / 211. szám

1978. szeptember 7., csütörtök Tanács- és vb-ülésekről jelentjük Bíkésszentandrás A nagyközség tanácsa szeptember 6-án, tegnap dél­után tartotta ülését, melyen a panaszok és közérdekű be­jelentések tapasztalatairól Szalai Antalné, a szakigaz­gatási szerv vezetője, az egészségügyi és szociális el­látás helyzetéről dr. Fabó Ferenc körzeti főorvos, a közrend és közbiztonság je- * lenlegi állapotáról Klinkó László rendőr, körzeti meg­bízott adott írásos tájékoz­tatót. Ezek közül kiemelke­dik a Békésszentandrás egészségügyi helyzetéről szó­ló jelentés. A nagyközség­ben két általános körzeti or­vos, és hatórás szakrende­léssel fogorvos dolgozik. A tapasztalatok szerint az el­múlt időszakban, de külö­nösen 1977-ben sokat javult a nagyközségben a lakosság egészségügyi ellátása. Ez el­sősorban annak köszönhető, hogy sokat fejlődött a mű­szerellátottság, és felmérték a gondozásra szoruló bete­gek számát. így többek kö­zött gondozás alatt állnak az érrendszer-, a szív-, a mozgásszervi, az emésztő­szervi, a tbc-s, daganatos betegségben szenvedők. Gyógyszeres kezelésük fo­lyamatos, s kórházi elhelye­zésüket is biztosítják. A fo­gászati szakrendelés forgal­ma igen nagy, ennek oka, hogy csupán 1977. július 18- tól van fogászati rendelés. Sok volt az elhanyagolt be­teg, s különösen nagy ezért a foghúzások száma. A szak- rendelés működése óta meg­szervezték az iskolafogásza­tot is, ami nagyban elősegíti a megelőzést. A műszerezett­ség tovább javul, a megyei tanácstól 90 ezer forint ér­tékű modem fogröntgen­gépet kaptak. A nagy for­galom viszont szükségessé teszi a helyiség bővítését. A beszámoló foglalkozik a táppénzes helyzettel, a me­zőgazdasági nagyüzemek egészségügyi ellátásával, ahol elsősorban felvilágosító munkát folyta ...ak, előadá­sokat tartanak. A tanácsülé­sen több hozzászólásban mondták el véleményüket a tanácstagok a betegellátás­ról, valamint hozzászólások hangzottak el a másik két témával kapcsolatban is. Az ülés a beszámolókat a hatá­rozati javaslatokkal és a kiegészítésekkel együtt elfo­gadta. Békés A városi tanács végrehajtó bizottsága tegnap délutáni ülésén első napirendi pont­ként megvitatta a „Békés Városért” kitüntetés adomá­nyozására hozandó tanács­rendelet-tervezetét, a zárt­kertről szóló tanácsrendelet- tervezetét, illetve a tanács- törvény végrehajtásáról szó­ló jelentést. Ezt követően a második napirendi pontként a kisajátítási törvény végre­hajtásának tapasztalatait vi­tatta meg a testület, majd tájékoztatót hallgatott mega tégla- és- cserépipari válla­lat békési gyáregységének munkájáról, a lakosság épí­tőanyag-ellátásáról. Kabinetrendszer Kondoroson A kondorosi általános is­kola felső tagozatos diákjai az idei oktatási évet a ko­rábbiaknál lényegesen jobb körülmények között kezd­hetik meg. A volt fizika-ké­mia előadó átalakítása mel­lett elkészültek a matemati­ka, a magyar-történelem, és földrajz-biológia szaktan- termek is. A tároláshoz és bemutatáshoz szükséges, vas-, fém- és faszerelvények beépítésében, a szaktanter­mek technikai berendezé­sének kialakításában Pa­taki Ferenc igazgatóhelyet­tes tervei alapján jelentős részt vállaltak a kondorosi Egyesült Termelőszövetke­zet szocialista brigádjai is. Ez utóbbinak azért is tu­lajdonított különösen nagy jelentőséget Békés város Ta­nácsának Végrehajtó Bizott­sága, mert a gyáregység te­vékenységétől' alapvetően függ a földrengés okozta ká­rok helyreállításának üte­me. A Békés megyei Tég­la- és Cserépipari Vállalat által előállított téglának mintegy 4—5 százaléka ké­szül Békésen, az itteni gyár­egységben, ez körülbelül 7—8 millió kisméretű téglát jelent évente. A várost ért károk követ­keztében a gyáregységben a szerződéses mennyiségnél több téglát kell előállítani — eddig ez a többlet meg­közelítette a 350 ezret —, ami nem kis megterhelést ró a munkaerőhiánnyal küzdő kollektívára. A helyi igé­nyek jobb kielégítésére a gyáregységben megszervez­ték a folyamatos vasárnapi műszakot és soron kívül szol­gálják ki azokat is, akik ezernél kevesebb téglát vá­sárolnak, az ezren felüli megrendelésekre pedig igen rövid határidővel szállíta­nak. A bejelentések előtti utol­só napirendként a tanács- vb a városi és a város kör­nyéki községi lakossági szol­gáltatások helyzetéről tár­gyalt, megállapítva, hogy az eddigi fejlődés elismerése mellett is további erőfeszí­téseket kell tenni az elvár­ható színvonal elérésére. Szarvas Szeptember 6-án ülést tar­tott Szarvas város Tanácsá­nak Végrehajtó Bizottsága. Első napirendi pontként tá­jékoztató hangzott el a ga­bonafelvásárló és feldolgozó vállalat szarvasi üzemének tevékenységéről, a dolgozók érdekében hozott művelődés- ügyi, egészségügyi, szociális és munkaügyi jogszabályok végrehajtásáról. A beszámo­lóból megállapítható, hogy az állandó munkaerőhiány ellenére eleget tesznek a ma­lom dolgozói az igényeknek. Kismértékben csökkent a kiskereskedelmi forgalma­zás, részben a munkaerőhi­ány, részben az egyik raktár tsz-tulajdonba adása miatt. Megfelelő volt az elmúlt év­ben a takarmánykínálat, s az esetleg hiányzó tápot más hasonlóval tudták pó­tolni. A tervezettnél nagyobb mértékben emelkedett a bér­színvonal, s a felhasznált bértömeg. Megfelelő a ma­lom dolgozóinak szociális el­látása, biztosítottak a tisz­tálkodás, étkezés feltételei. Második napirendi pont­ként került sor a város el­látásának. állattenyésztésé­nek, a hús- és tejtermelésé­nek értékelésére, összessé­gében megállapítható, hogy nőtt a tejtermelés és a nagyüzemi tehénállomány, s jelentős növekedés várható a Dózsa Tsz új tehenészeti te­lepének indulásától. Csökke­nőben van viszont a kisüze­mi tehéntartók száma, mert a kistenyésztők szívesebben foglalkoznak sertés- és ba­romfihizlalással. Megfelelő a tej átvétele, két begyűjtő áll a szarvasi tehéntartók ren­delkezésére. Jelentős sertés- tenyésztő a Szarvasi Állami Tangazdaság és a négy me­zőgazdasági üzem által lét­rehozott Sertéstenyésztő és Hizlaló Társulás, de nagy szerepet kap a háztáji ko­catartás és vágósertés-ter­melés is. Ezt jelzi az, hogy a kisgazdaságokban tartott kocák száma az 1975-höz ké­pest 25—30 százalékkal nőtt. Kedvezően alakult a ba­romfihús-termelés és felvá­sárlás is. Mindhárom ága­zatról elmondható, hogy nem volt fennakadás a takar­mányellátásban, s jól szer­vezték meg a felvásárlást is. Az 1976-os húsárrendezés után rövid időre megtor­pant a lakosság fogyasztása, majd az 1978-as év első fe­lében ismét jelentősen meg­nőtt. Emiatt bizonyos zava­rok jelentkeztek a sertéshús­ellátásban. Jelentősen nőtt a kínálat marhahúsból, javult a szárazáru-ellátás. Megfe­lelő a város tejellátása is. Végül — befejezésként, a bejelentéseket megelőzően — beszámoló hangzott el a pol­gári védelmi feladatok vég­rehajtásáról. Országos tanácskozás Békéscsabán Ma, szeptember 7-én két­napos országos tanácskozás kezdődik Békéscsabán, a VOLÁN-vállalatok jogászai­nak részvételével. A jogtanácsosok az első napon általános tájékoztatót kapnak dr. Zsombori Lász­lótól, a VOLÁN Tröszt igazgatási és jogügyi főosz­tály helyettes vezetőjétől. Előadás'hangzik el a vállala­ti törvény és végrehajtási rendeletéről. A délutáni programban szerepel dr. Fazekas János­nak, a 8. sz. VOLÁN igazga­tási és jogügyi osztályvezető előadása a Polgári Törvény- könyv fuvarozásra vonatko­zó rendelkezéseiről és a gép­járműfuvarozási szabályzat módosításairól. A holnap folytatódó ta­nácskozáson — többek kö­zött — a munkaügyi viták alakulásáról és a munkaügyi bíróságok újabb gyakorlatá­ról dr. Kereszti Csabáné (Szolnok) ad számot. A viták és a korreferátumok után dr. Dömény István, a VOLÁN Tröszt igazgatási és jog­ügy főosztályvezetője értéke­li a két nap munkáját. Harc a tudat körül Mátrai László akadémikus nyilatkozata a filozófiai világkongresszusról — Szeptember 2-án, Düs­seldorfban befejeződött a 16. filozófiai világkongresszus egyik legnagyobb szakmai tanulsága volt számomra, hogy napjainkban a marxiz­mus, mint filozófiai irányzat a tudományos gondolkodás­ban mellőzhetetlenné vált, mondta Mátrai László aka­démikus, a nemzetközi tudo­mányos tanácskozáson részt vett 43 magyar filozófus szakmai vezetője az MTI munkatársának adott nyilat­kozatában. A kongresszus plenáris ülésén, a nyolc szekcióban, és a szakcsoportokban heves vita folyt a modem tudomá­nyok világfelfogása és a filo­zófia viszonyának kérdései­ről. Különös érdeklődés mu­tatkozott az agy, a tudat és a külvilág viszonyát tárgya­ló ülésszak, a racionalitás tu­dományos és nem tudomá­nyos fogalma körüli viták, valamint a tudományos és a technikai haladás ellenőriz­hetőségének kérdései iránt. Természetesen ezek a viták nem választották szét „fehé- ren-feketén” az egymással szemben álló világnézetű tu­dósok gondolatait. Ennek egyik magyarázata: ma már a polgári ideológusok között is nő a materialisták száma. Az agy, a tudat és a külvi­lág viszonyával foglalkozó tanácskozáson is egyértelmű­vé vált, hogy a materialista filozófia hű szövetségese az egzakt természettudományos agykutatásnak. Külön öröm volt számunkra Szentágothai János akadémikusnak, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnökének nagy sikerű elő­adása, aki a világkongresz- szuson az agykutató szak­ember gondolataival szólt hozzá a filozófusoknak a tu­dattal foglalkozó vitájához. Az agykutatás legújabb ered­ményei ugyanis hozzájárul­hatnak ahhoz, hogy a leg­felsőbbrendű idegtevékeny­ségnek az agyi folyamatait természettudományos eg­zaktsággal meg tudják ma­gyarázni. Kirajzolódott a kongresz- szuson is: napjainkban a polgári és a marxista filozó­fusok közötti fő ellentét nem egyszerűen az idealista, illet­ve a marxista gondolatok vi­tájában jelentkezik, hanem egy neopozitivista, technok­rata szemlélet is szemben áll egy humanista történelmi eszmével. A polgári filozófu­sok a történelmi gondolko­dás „szegénységét” bizony­gatják, s azt vallják, hogy csak a matematikai logika, a természettudományos elem­zések képesek igazi tudomá­nyos megismerésre, s ezért a történelmi materializmus sem igazi diszciplína. Ezzel a nézettel azért fontos vitá­ba szállni, mert ha az embe­riséget megfosztják saját történelmétől, elveszti azo­kat a tapasztalatokat, ame­lyek alapján a helyes jövőt formálhatja. Kibernetikai úton soha sem alkotható meg egy jobb emberi élet modellje. A világ előtt álló nagy kérdések megoldásához nem elég a logikai analízis, nélkülözhetetlen a történel­mi elemzés, feldolgozás is. Megkezdődött a beiratkozás a békéscsabai zeneiskolában is, ahol mintegy 600-an kezdik meg, illetve folytatják tanulmá­nyaikat az idén. Képünk: Tóth Gézáné Ágnes nevű kislányát zongoratanszakra íratja be Fotó: Gál Edit Előadások Gyulán A Hazafias Népfront gyu­lai városi bizottsága az idén is megszervezi a közérdekű társadalmi-politikai kérdé­sekről szóló és ismeretter­jesztő előadásokat, melyek népszerűségét bizonyít ja, hogy a tavaly megtartott 70 előadást két és fél ezren hall­gatták meg. Csakúgy, mint az elmúlt évben, az Idei őszi, téli időszak előadássorozatá­nak tervezetét is a TIT-tel közösen készítették el. Az előadásoknak mintegy fele szól majd városfejlesztésről és egyéb aktuális helyi kér­désekről, de a hallgatók tá­jékozódhatnak országos jelle­gű gondokról, és a nemzet­közi élet eseményeiről is. Népfront a III. kerületben lletük nagyobbik ré­szét a lakóhelyükön töltik az emberek, és természetszerűleg állampol­gári jogaik és kötelességeik egy része is csak itt realizá­lódik: Sajátos lakóterületi érdekeik fűzik őket ide. Szinte mindenkit érint a szolgáltatás, a kommunális ellátás, a település esztétiká­ja, higiéniája. E gondolatok jegyében kerestük a választ Békéscsaba egyik kerületé­ben, amelyről a közelmúlt­ban kiderült, hogy a megye- székhely legsűrűbben lakott munkástelepülése. A délről nyugatra húzódó III. kerület­ben mintegy 13 ezer ember él. Tizenkilenc olyan gazda­sági egység van, ahol nin­csen pártszervezet, sem tö­megszervezet. A kerület két szélén a Kulich-, illetve az Áchim-lakótelep már a kul­turáltabb életmódot szolgál­tatja, korszerűen közművesí­tett, míg nagyobb része még a hagyományos település ve­lejáró hátrányait kénytelen viselni. E tarkaságban, az igények kielégítésének összevisszasá­gában kell a pártalapszerve- zetnek és a kerületi nép­frontbizottságnak jól együtt­működve a politikai és a szerteágazó életkörülmények­kel járó igények kielégítésé­re odafigyelni. A gondokra, a miértekre, az elérhetőkre, vagy a még később megold­ható igényekre a tanácsta­gokkal jól egyetértve választ adni. Czuczor u. 4. E házban székel a párt III. kerületi alapszervezete, és a kerület népfrontbizottsága is. Afféle kis politikai kohó ez. A nép­frontbizottság titkára — a 72 éves Gyebnár Mihály — 20 éve bírja a kerület lako­sainak bizalmát, s mint mondja, nem mindig volt ilyen összehangolt a munka, de az utóbbi években már igen. Most például a nép­fronttitkár rendszeresen részt vesz a pártalapszerve- zet vezetőségi ülésein, s így sokirányú ismeretszerzése alapján hathatósabban se­gítheti a népfrontbizottság és annak aktívái a politikai és társadalmi feladatok megva­lósítását. Éves, vagy rövid távú terveikben rögzítik a tennivalókat. A népfront el­nöksége — mint azt a párt- alapszervezet titkára, Priskin János mondja — rendszere­sen ülésezik havonta. Hogy csak egy napirendet a mun­katervből. A májusi ülésen az iskolák szülői munkakö­zösségeinek és a népfront el­nökségének volt közös meg­beszélése. E tanácskozás al­kalmas volt arra is, hogy az iskolán kívüli neveléshez né­hány jó ötletet adjon. A la­kótelepeken például az utób­bi időkben a késő esti órák­ban is sok a kószáló fiatal­korú. Néha fékeveszett du­hajukban kárt tesznek a köz­tulajdonban. Most egy ön­kéntes brigád alakul és kere­sik a kapcsolatot a gyerme­kek szüleivel, a pedagógu­sokkal, hogy együttes ráha­tással a köz megbecsülésére, intelligens viselkedésre ne­veljék a kamaszkorú gyer­mekeket. összefogva és megosztva, csakis így lehet gyümölcsöző a munka. A 40 tagú bizottság és a 13 tagú elnökség mel­lett négy munkabizottság te­vékenykedik. A környezetvé­delmi, a béke és barátság, a művelődési, a nő- és réteg- politikai bizottság. Ezek a közösségek az elnökség dön-~ tései alapján a párttagok közreműködésével szervezik programjaikat. A környezet­védelmi hónap során a kerü­letben — ilyen nem volt a városban sem — külön ope­ratív bizottság alakult és az utca-, illetve lakóbizottsági elnökök és tagok felmérték a kerületi helyzetét. Vala­mennyien rövid írásos em­lékeztetőben számoltak be a sürgős, közérdekű tenniva­lókról, adtak számot a meg­valósult munkákról. És az összefogás eredményeként pirosaik az út a tégla- és cse­réptörmeléktől a Czuczor ut­cában, így épült a két teme­tő közti részen gyalogjáró, s a 76-os választókörzet utca­bizottságának kezdeményezé­sére, a tanácstag közreműkö­désével macskakőszegélyes salakút a Hársfa utcában. A városi tanács júniusi értéke­lése szerint a kerület 25 la­kó-, illetve utcabizottságából 23 jelesre vizsgázott, s a tár­sadalmi munka értéke júniu­sig kerek egymillió forintra rúgott. 1976-ban II., 1977-ben III. helyezést értek el a vá­rosi társadalmi munkában és úgy szorgoskodnak, hogy ez évben is a dobogón marad­janak. Mint mondják, ilyen és több más alkalmakkor minden párttag népfrontista is. ök járnak az élen szor­galommal. A kerületben nincs semmi­lyen tömegszervezet, ezért a népfrontbizottságnak sokirá­nyú tevékenységet kell ki­fejtenie. Ifjúsági klubja programjában ilyen témák szerepelnek: Hogyan élnek a fiatalok a tőkés országok­ban? Mitől szocialista a szo­cialista brigád? A béke- és barátság munkabizottság jó kezdeményezője a nemzetkö­zi kapcsolatok ápolásának. Közreműködésükkel, a párt- alapszervezet segítsége révén szovjet, német, lengyel, bol­gár vendégek látogattak el a kerületbe, ismertették or­szágaik eredményét, gondja­it, s a közös barátságból fa­kadó internacionalista tenni­valókat is. A művelődési bi­zottság szoros kapcsolatot alakított ki az iskolai, óvodai szülői munkaközösségekkel. Részt vesznek az óvodai és bölcsődei felvételek elbírálá­sában. Ezt a munkát a nép­front 72 éves titkára vállal­ja magára. Okkal és joggal, hiszen 50 esztendeje lakik ebben a kerületben, és ren­geteg család személyes isme­rőse. Ez a bizottság a téli időszakokban a TIT-tel együttműködve ismeretter­jesztő előadásokat, illetve politikai vitaköröket szervez. A nő- és rétegpolitikai bi­zottság nemcsak nevén sze­repel, hanem tanulmányozza, vizsgálja például az üzemek­ben, intézményekben élő nők, az ifjúság helyzetét, a nagy- családosok életkörülményét. Mérésük nyomán derült ki, hogy 400 nagy család (3—7— 8 gyermekes) él a kerületben. Felmérésük hasznos adatok­kal szolgál a tanácstagok ér­dekképviseleti munkájához. Évenként egy-két alkalom­mal a város vezetőit is meg­invitálják találkozóra. A „Fórum” kötetlen, nincs elő­re megadott tematikája, és a résztvevők a kérdésekkel nem fukarkodnak. A fájó pontokat tapintják ki: az Áchim-lakótelepiek húsbolt után epekednek, a régi, föld­szintes házak lakói háztartá­si bolt után kiáltanak, itt évenként egyszer-kétszer me­szelni, mázolni kell a ha­gyományos burkolatú lakó­házakat. Égető, és még meg nem oldott a csapadékvíz­elvezetés, elkelne nagyon egy gyógyszertár, a 4-es és 8-as számú általános iskola el­avult, kinőtte magát, mint gyermek a gúnyát. Néha nehéz a válaszadás arra, hogyan is neveljük köz­életi szereplésre az embere­ket. A kerület párttitkára szerint ez nemcsak nevelés, hanem bizalom, illetve meg­bízatás kérdése is. Ha vala­kit megválasztottak, vagy fel­kértek valamilyen tisztségre — legyen az bármilyen apró is — törődni kell vele, hogy legyen elfoglaltsága, és te­vékenységük nyomán az ál­lampolgárok szemében is va­lóban közéleti emberré vál­janak. O .z összbenyomás végső soron is az: a III. ke­rületi pártalapszerve- zet politikai tevékenységében elvszerűen érvényesül és a népfrontbizottsággal kapcso­latban kifejezésre jut, hogy a párt nemcsak irányítója, hanem részese a népfront­munkának. Deák Gyula

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom