Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-30 / 231. szám
1978. szeptember 30., szombat o Kertészeti kiállítás Orosházán Szarvason járt a penzai művészegyüttes Tegnap Szarvasra vezetett a penzai szakszervezeti népi esyüttes útja. A meliorációs főiskolán az iskola vezetői és tanulói fogadták őket, majd filmvetítésen vettek részt. A délutáni órákban ismerkedtek a Szirén Ruházati Szövetkezet munkájával, majd a nagyszénást művelődési házba mentek, ahol bemutatták műsorukat. Ma, szeptember 30-án a Mezőhegyesi Állami Gazdaság látja vendégül az együttest. este 19 órától pedig a mezőkovácsházi művelődési központban szerepelnek. összefüggnek a közlekedéssel, bár számszerűségükben csökkenő tendencia érvényesül. Ennék ellenére mind nagyobb jelentőségű a szak- szervezetek megelőző-nevelő munkája, a közlekedési szabályok megismertetése a fiatalokkal, s a vállalatok, gazdaságok közlekedési balesetmegelőző munkája. A további feladatok megjelölésénél a jövőben mindinkább előtérbe kerül az oktatás. Így többek között meghatározták, hogy mindenütt építsék be a közlekedési ismereteket a munkavédelmi oktatás tematikájába, a vetélkedőkön belül kapjon helyet a közlekedésbiztonsági ismeretek elsajátítása. Dr. Misik Sándor és a város kiállítást ■ Immár tizenegyedik alkalommal került megrendezésre Orosházán a kertészeti kiállítás. Tegnap délelőtt a művelődési központban volt az ünnepélyes megnyitó, melyen dr. Misik Sándor, a MÉM főosztályvezetője mondott ünnepi beszédet. Ebben hangsúlyozta a kertbarátkörök működésének jelentőségét, a kistermelők . népgazdasági jelentőségét. Hazánkban 800 ezer házikertet és 70 ezer hobbikertet tartanak nyilván. Ezek túlnyomó többségét szórakozásból, illetve főfoglalkozásuk mellett művelik meg. A kis területű kertek és a rendelkezésre álló munkaerő lehetővé teszi olyan munka- igényes zöldségek, gyümölcsök termesztését, amelyek nagyüzemben — éppen nagy munkaigényességük miatt — nem termeszthetők gazdaságosan. A kertbarátok termelése hasznos, ha saját fogyasztásra történik, és hasznos, ha értékesítésre kerülve növeli a választékot. Mintegy két évtizedre tehető a kertbarátkörök működése. Ezek a körök nem egyszerű szakmai csoportosulások, hanem különböző foglalkozású emberek baráti szövetségei a jobb és több termelés érdekében. Létük, tevékenységük fontos népgazdasági érdek, s a jövőben is minden támogatást megkapnak az illetékes szervektől — ígérte beszédében dr. Misik Sándor. vezetői közösen tekintették meg a gondos rendezésről tanúskodó Fotó: Veress Erzsi tesi zöldségkutató intézet igazgatója színes felvételeivel mutatta be intézetük tevékenységét, különleges zöldségfajták elterjesztésében való kiemelkedő szerepét. Megtalálhatók a kiállításon a termeléshez szükséges vegyszerek, kisgépek bemutatója, mellyel a kistermelők munkáját kívánják segíteni, könyebbé tenni. A kiállítás október I-ig tart nyitva. — m. szabó — Hétezer éves karperec Űj kőkori települést tárnak fel Sz;olnök határában, Szandatenyőszigeten. Teljes házak kerültek elő, bennük a korra jellemző edényekkel, eszközökkel, különböző használati tárgyakkal. A lakóházak közvetlen közelében zsugorított csontvázakat tartalmazó sírokat is feltártak. Mintegy hétezer éves karperec is előkerült, amely a kor egyik igen értékes dokumentuma. Szakszervezetek a közlekedési balesetek megelőzéséről Tegnap délelőtt ülést tartott a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának elnöksége Békéscsabán, az SZMT- székházban, ahol négy napirendet tárgyaltak, illetve vitattak meg. Az első beszámolóban Pró- kai Ferenctől, az SZMT munkavédelmi osztályának vezetőjétől, a megye közlekedési baleseteinek alakulásáról, a megelőzés érdekében végzett tevékenységéről hallhattunk, amelyben hangsúlyt kapott az a tény, hogy a szakszervezeteknek elsősorban az üzemeken belül kell végezniük a megelőző munkát. Az üzemi balesetek — különösen a halálos kimenetelűek — jelentősen A következő napirendi pontban a nőpolitikái határozat végrehajtásának főbb tapasztalatairól a MEDOSZ MB területén hangzott el beszámoló. Ezen belül is kiemelten foglalkoztak az élet- és munkakörülmények alakulásával, a nők politikai és szakmai képzésének feladataival. A harmadik napirendi pontban Bertalan Sándor, az SZMT sportfelelőse számolt be a szakszervezeti testnevelés és sportmunka helyzetéről, további feladatairól, majd Az újítási mozgalom helyzete Békés megyében, a további feladatok címmel hangzott el előadás. Tanácsülésekről jelentjük: A megnyitó után sor kerülhetett a kiállítás megtekintésére, ahol szépen elrendezett zöldséges és gyümölcsös tálak, színpompás virágcsokrok reprezentálták a termékeket. Dr. Szal- va Péter kandidátus, a szenII SZEMÉLYGÉPKOCSIK Átvételi sorszáma 1978. szeptember 29-én Trabant Hycomat 7419 Trabant Limousin (Bp) 1S0S0 Trabant Limousin (Győr) 6480 Trabant Special (Bp.) 22105 Trabant Special (Győr) 13300 Trabant Combi (Győr) 1063 Trabant Combi (Bp.) 3622 Wartburg de Luxe 12048 Wartburg Limousin 10894 Wartburg de Luxe tolőtetős 4021 Wartburg Limousin tolótetős 2546 Wartburg Tourist 3839 Skoda 105—S 98200 Skoda 120 (Bp.) 3161 Skoda 120 (Debrecen) 1433 Skoda 120 (Győr) 1450 Zsiguli 2101 (Bp.) 96846 Zsiguli 2101 (Debrecen) 47525 Zsiguli 21011 (Bp.) 10661 Zsiguli 21011 (Debrecen) 6253 Zsiguli 2103 18622 Zsiguli Combi 12407 Polski Fiat 126 13248 Dacia 10735 Polski Fiat 1500 13768 Zaporozsec 27012 Moszkvics 2140 3257 FSzesgyarmat Pénteken délután tartott ülés Füzesgyarmat nagyközség Tanácsa, amelyen megvitatták az V. ötéves terv időarányos teljesítését. Egy korábbi tanácsülésen már állást foglaltak, hogy a községben folytatni kell a telepszerű több szintes lakások építését. Jelenleg 32 lakás alapozását végzik. Tárgyalást folytatnak az OTP-vel, hogy a Béke utcai üres telkekre is kezdjék meg a tervezést, hiszen az újabb több szintes lakások építését itt kezdik majd meg 1981-ben. Az idén kétmillió forint költséggel kutat fúrattak, hozama percenként 600 liter, ez elegendőnek látszik, hogy el- lása a községet ivóvízzel. Útburkolat javítás volt a Mátyás, Széchenyi és Arany János utcában. Felújították a Kossuth utcai járdát és jelentős összegeket fordítanak a közvilágítás korszerűsítésére. Egymillió forintba került a központi iskola felújítása és tavaly készült el 4 új tanterem. Hozzákezdtek a Klapka utcai óvoda bővítéséhez, várható, hogy ennek átadására rövidesen sor kerül. Az elmúlt évben a társadalmi munka összege meghaladta a kétmillió forintot, az idén napjainkig pedig már majdnem eléri a 4 millió forintot. Vésztő Ugyancsak tegnap tartotta ülését a vésztői Nagyközségi Tanács, melyen két érdekes napirendi pont szerepelt. Az ifjúsági törvény helyi végrehajtásáról Gyulai Istvánná, az Ifjúsági Bizottság elnöke számolt be. Elmondotta, hogy a munkahelyek lehetőséget biztosítanak a továbbtanulásra. A számadatok bizonyítják, hogy a fiatalok élnek is ennek lehetőségével. A Körösmenti Mgtsz-nél például 104-en járnak szakmunkásképzőbe, 17-en középiskolába, 9-en pedig felsőfokú intézménybe. A politikai képzés azonban itt nem kielégítő. A MÁV- nál, ahol szervezettebb a KISZ-élet, nemcsak a szakmai, de a politikai képzésben is szép számmal vesznek részt a fiatalok. A munkahelyeken rendszeres figyelemmel kísérik a pályakezdők tevékenységét. Második napirendi pontként a lakossági szolgáltatás helyzetéről esett szó. összességében a szolgáltatások színvonala kielégítő — állapította meg a tanácsülés —, azonban fokozott ellenőrzés szükséges. Az élelmiszerellátásban és a kölcsönzésben jelentkező lakossági igényeket pedig a közeljövőben ki kell elégíteni. Szociális ellátás és gondoskodás Okányban Sokrétű az a tevékenység, mellyel az okányi tanács gondoskodik a falubeli öregekről, munkaképtelenekről, nagycsaládosokról. A testület mellett működő négytagú társadalmi bizottság évene 210 ezer forintot fordít szociális célokra. A rendelkezésre álló ösz- szegből a 4200 lélekszámú községben főként segélyeket fizetnek ki a rászorulóknak. Támogatják a nagy- családosokat, közgyógyellátást biztosítanak 47 nyugdíjjal, járadékkal nem rendelkezőnek. Az évi költségvetés kisebb részét fordítják a házi szociális gondozásra. Ilyen gondozásban részesülnek azok, akik önmaguk ellátására nem képesek. Exportfejlesztő forintok azdaságpolitikánk alapvető célja: a gazdasági egyensúly megszilárdítása. Ennek egyik feltétele, hogy a többi piacon versenyképes exporttermékek gyártása gyorsan fejlődjön. A Magyar Nemzeti Bank 1975-ben 45 milliárd forint értékben exportfejlesztő célhitelakciót hirdetett azzal a céllal, hogy a vállalatokat exportfejlesztésre ösztönözze. A vállalatok nagy érdeklődést tanúsítottak az exportfejlesztő hitelek iránt, s ennek eredményeként 1976-ban lényegében szétosztották a rendelkezésre álló összeget. Az V. ötéves terv derekához érve vizsgáljuk meg a hitelakció eredményeit és problémáit. A Magyar Nem- • zeti Bank és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság reprezentatív felmérése egyöntetűen eredményesnek minősíti a hitelfelhasználást, mert a vállalt többletexport lényegében időarányosan létrejött, bár a teljesítés vállalatonként nem volt egyenletes, s egyes vállalatoknál számottevő elmaradás is tapasztalható. Korai lenne elkészíteni e beruházási akció mérlegét — erről legkorábban 1980- ban lehet szó — a jobb teljesítmények érdekében azonban indokolt, hogy az észlelt problémákra felhívjuk a figyelmet. Általánosítható az a tapasztalat, hogy a vállalatok fő törekvése a hitel mielőbbi elnyerése, engedélyezése volt. Szorosan összefügg ezzel, hogy a műszaki-gazdasági dokumentumok igen kedvező „optikával” — a ténylegesnél alacsonyabb költségirányzattal, rövid határidővel, kisebb importanyag-tartalommal stb. — készültek. A KNEB által vizsgált vállalatok többségénél ezek a fogyatékosságok fellelhetők voltak. Az előkészítés „nagyvonalúságát” csak kevés vállalat pótolta, a szükséges korrekciók elmaradtak. Az előkészítés lazaságai a teljesítésre is hatnak, exportfejlesztő beruházásoknál késések tapasztalhatók. A késések általában a megvalósítás idejének alábe- csüléséből fakadtak, de a koordinációs és kooperációs problémák „mellőzése” is szerepet játszik. Előfordult, hogy irreális gépbeszerzési határidőket vettek alapul, olyanokat, amelyek a normális átfutási időnél is rö- videbbek voltak. A késés így látszólag „objektív” okok következménye. Sok esetben az exportnövelő beruházások piaci háttere nem kellően megalapozott — állapítja meg a KNEB-jelentés. Egyes vállalatoknál a többletexportra tett ígéretet nem előzi meg alapos piackutatás, ennek következtében az értékesítés akadozik. A gazdaságosság sem alakul a várt módon azoknál a gazdálkodó egységeknél, amelyek a várható (elérhető) devizaárat a valóságosnál magasabbra becsülték. A KNEB vizsgálata jogosan jegyzi meg, hogy egyes vállalatok nagyvonalúan értelmezték a kockázatvállalást. Nemcsak a piackutatásban lelhetők fel hibák, mulasztások, hanem a külkereskedelmi vállalatok és a termelők együttműködésében is. Előfordult, hogy a termelő „kész tények” elé állította a külkereskedelmi vállalatot: itt az exporttermék, add el! Ez a piaci előkészítő munka hiányában nem hoz sikert. A gondokban felismerhetjük beruházási gyakorlatunk általános gyengéit. Ez azonban semmi esetre sem ad felmentést azoknak a vállalatoknak, amelyek a valamit valamiért elv alapján a hitel igénybevételéért meghatározott exportteljesítményre vállalkoztak. Az adottságokkal ugyanis számolni kell akkor is, ha azok olykor gondot okozóak. Q z exportfejlesztő hitelek nyomán 1980- ra 800 millió dollár többlet devizabevételt vár a népgazdaság. Ez a mai árakon vett összeg nemcsak a gazdasági egyensúly megszilárdítása, hanem nemzetközi hitelképességünk megőrzése szempontjából is nagy jelentőségű. Az előjelek, az eddigi tapasztalatok alapján nincs olyan elmaradás, amely veszélyeztetné ennek teljesítését, de a gyenge pontokra összpontosítva még sok tartalékot kell feltárnunk a siker érdekében. Wiesel Iván Battonya nagyközség parkosítási programjához tartozik a Száraz-ér medenceburkolása és díszhidakkal való felszerelése. Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság szentesi szakasz- mérnökségének szocialista brigádja társadalmi munkában tervezte és építi meg a három díszhidat. Fotóriporterünk a „hídépítő” munkásokat örökítette meg Fotó: Veress Erzsi
