Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-03 / 208. szám

1978. szeptember 3., vasárnap O Soron kívüli kölcsön és építőanyag Göröngyös út a megye zöldségeskertjében Megyénkben a földrengés- károk száma — az Állami Biztosító eddigi felmérése szerint — 6384, s ebből 4365 a békési ingatlan. Ez ideig 6298 károsultnak 16 millió 68 ezer forintot fi­zetett ki a biztosító. Békésen újjáépítésre szo­rul 460 lakóház, további 252-t kell helyreállítani. A helyi tanács az ügyintézés­ben segíti a tulajdonosokat: 286 építési előírást és 150 építési engedélyt már ki­adtak. Az Országos Taka­rékpénztár helyi fiókjához benyújtott kölcsönkérelme­ket soron kvül engedélye­zik. A kölcsönök engedé­lyezését a benyújtást kö­vetően 4—6 nap után elbí­rálják, jóváhagyják. A bé­kési Városi Tanács eddig mintegy 170 telket adott a rászorulóknak, a város­Bőséges volt a 'kínálat a békéscsabai hetipiacon a teg­napi napon. Különösen diny- nyéből volt dömping, az áru­sok összesen több mint 15 000 kilogrammot kínáltak el­adásra a görögdinnyéből, és 1700 kilogrammot tett ki a felhozatal sárgadinnyéből. Az ízletes gyümölcs ára azonban eléggé borsos: 3—6 forintért mérték a görögdinnye, és 6— 10 forintért a sárgadinnye ki­lóját, így jelentős mennyiség megmaradt az árusoknál. A gyümölcspiacon maradva; őszibarackból 5670 kilogram­mot kínáltak vételre, az ára meglehetősen változó, lehe­tett kapni kg-ként 10—15 fo­rintért, de a legszebbeket 25 forintért adták. Most jelenik meg a piacon a szőlő, tegnap 410 kilogramm volt a felho­zatal, megközelítően egysé­ges áron, kilónként 15—20 forintért. Almából 3100, kör­téből 1600 kilogrammot kí­náltak az árusok, az előbbit 10—18, a körtét 8—16 forin­tért mérték. Nyolc-, tíz-, ti­zenkét forintért lehetett ven­ni szilvát, amelyből tegnap 1260 kilogramm került piac­ra Békéscsabán. A zöldségpiacon papriká­ból volt a legnagyobb meny- nyiség; több mint 5 ezer 100 kilogrammot árultak, 10—16 forintért mérték kilóját. A paradicsom mennyisége meg­közelítette a 4 ezer kilogram­mot, ezt átlagosan 6 forintért kínálták, burgonyából pedig ban további 53 cseretelek kisajátítása már folyamat­ban van. A helyreállítást az állam is segíti. Az Országos Terv­hivatal 16 millió forinttal támogatja a célcsoportos la­kásépítést. A város eredeti, V. ötéves tervében 84 cél- csoportos lakás építése sze­repel, ezt 28 lakással meg- toldották, s intézkedés tör­tént a célcsoportos otthonok mielőbbi átadására. A Pénz­ügyminisztérium a tanácsi intézmények, állami laká­sok helyreállításához 11,8 millió forintot folyósított. A KPM soron kívül vállalta, elkészítette és átadta a Csa­bai út átkelési szakaszát. Az ÉPSZER Vállalat hiány­pótlás nélkül átadta a nyolctantermes általános iskolát. A helyi építőipari szö­vetkezet 28 lakás építését 3200 kilogrammot árultak. A leveszöldséget, sárgarépát ál­talában csomóra adják. Az előbbiből 1210, sárgarépából 1350 csomót vittek piacra tegnap az árusok, mindkét félének 4-5 forint csomója. Meglehetősen különböző az ára az uborkának, attól füg­gően, hogy befőzni vagy sa­látának való. A felhozatal meghaladta az 1700 kilo­grammot, az ára pedig 3 és 10 forint közötti. Végül egy csemegéről: a főzni való ku­koricát csövenként 1 forin­tért, 1,50 forintért árulták. Veszprém és Győr-Sopron megyék után most Békés is fölzárkózott azokhoz a tá­jakhoz, amelyek az ország irodalmi életébe új színeket hozó fiatal alkotók verseit, novelláit közreadó antológi­át gondoznak. A Dürer Nyomda a kezdeményezés­hez méltó köntösben, igé­nyes kivitelben bocsátotta szárnyra 15 Békés megyé­ben élő, vagy innen elszár­mazott fiatal szerző műveit. A verseket publikáló Szo- kolay Zoltán, Hunya Már­meggyorsította, ezeken már a mázolási munkák foly­nak. A városban a helyre- állításban részt vesz 3 épí­tőipari szövetkezet, két ta­nácsi válalat és 9, más megyei költségvetési üzem egy-egy részlegé. Ez ideig 73 lakás újjáépítéséhez nincs építőipari kapacitás, ehhez vár segtíséget a város a KlOSZ-tól. Békésen az alapvető épí­tőanyag-ellátás is meg­nyugtató. A homokos ka­vics hiánya megoldódott, ugyanis a MÁV az elmúlt hetekben fordavonatokat ál­lított be, s leszállította a szükséges adalékanyagot. Egyedül kisméretű égetett agyagtéglából mutatkozik hiány. Az intézkedések már megtörténtek, hogy az or­szág más részéből biztosít­sák e fontos falazóanyagot. Az Üvegipari Művek ve­zérigazgatósága és a VVB Blauglas Dresden vezérigaz­gatósága között ez év év januárjában megállapo­dás született a két vállalat szakmunkástanulóinak, fia­tal szakmunkásainak és oktatóinak nemzetközi cse­réjéről. Az idén nyáron az Üvegipari Művek részéről az Orosházi Üveggyár, az NDK részéről pedig a VEB Flachglaskombinát torgaui szakmunkásképző intézete bonyolított le tapasztalat­csere-látogatást. Az orosházi gyárba két csoportba érkeztek torgaui fiatalok, s 10-10 napot töl­töttek a gyár továbbképzési központjában, Gyopáros- fürdőn, Itt-tartózkodásuk ta, Toihka Mihály, Varga Dávid, Krasznahorkai Gé­za, Murvai Árpád és Varsa Zoltán, a prózával jelent­kező Szente Béla, Réthy István, Szekeres András, Bencsik Máté, Sarusi Mi­hály, Kőváry E. Péter és Zana Zoltán a Békés me­gyei KISZ-bizottságban lelt mecénásra, illetve kiadóra, amely mindmáig biztos er­kölcsi és anyagi támasza maradt az azóta már alkotó körré szerveződött fiatalok csoportjának. E kör kép­zőművész tagjai: Gubis Mi­hály, Kállai Julia, Lonovics László, Mayerhoffer Mik­lós, Székelyhídi Attila, Ti- szay József és Varga Géza grafikáikkal tették teljessé a most megjelent antológiát, amelynek lektora a Mozgó Világ főszerkesztője, Ve­ress Miklós, szerkesztője Kőváry E. Péter, tipográfu­sa pedig Kállai Julia. Változatos programmal kezdi meg az új évadot Bé­késcsabán a KISZÖV Gyo­pár Klubja. Szeptember 4- én lesz az irodalmi csoport nyitó foglalkozása, ame­lyen megbeszélik ez évi munkájukat. Terveznek töb­bek között Radnóti-műsort, s néhányan jelentkeznek majd a munkásfiatalok versmondó versenyére. A komoly zene kedvelőinek szeptember 16-án, 21 órai kezdettel a Camerata Hun- garica tart estet az Uj Tü­kör programok keretében. A vidámságot sem szám­űzik persze a klub életéből, hiszen 19-én a kunfehértói Üj Tükör táborban eltöltött napokat idézik fel a kirán­dulás résztvevői. Az élmény- beszámolót filmvetítéssel, diákkal és közös énekléssel November 6—7.: kétnapos munkasziinet Ebben az évben november 7-e kedd, ezért a munkarend a korábbi évek gyakorlatá­nak megfelelően — a követ­kező: november 4-én szom­baton rendes munkanap lesz, ekkor kell ledolgozni a hét­fői munkanapot. November 5-én vasárnap a nem szabad szombatos munkarendben dolgozók részére szombati munkaidő-beosztás, a többi­eknél szünnap. November 6-a hétfő heti pihenőnap, no­vember 7-e munkaszüneti nap lesz. Nem vonatkozik ez a munkarend a megszakítás nélkül üzemelő (folytonos) és a rendeltetésük folytán munkaszüneti napokon is működő vállalatokra, illető­leg ilyen jellegű munkakör­ben foglalkoztatott dolgozók­ra. során megtekintették a ven­dégek a 612. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetet, a hódmezővásárhelyi Al­földi Porcelángyárat, és természetesen az Orosházi Üveggyárat. Találkoztak a gyár párt, társadalmi, gaz­dasági vezetőivel, kezdő szakmunkásaival, szakmun­kástanulóival, valamint a helyi szakmunkásképző in­tézet tanáraival. Így kö­zelebbről megismerhették a vendégek a magyar szak­munkásképzés rendszerét, a dolgozó és tanuló fiatalok élet- és munkakörülmé­nyeit. A tapasztalcsere-lá- togatások mellett a ven­déglátó orosháziak kirán­dulást is szerveztek az NDK-beli fiatalok számá­ra, akik jártak Budapes­ten, Gyulán, Szegeden, Szarvason. Ugyanebben az időben az Orosházi Üveggyár szak­munkástanulói két csoport­ban az NDK-ba utaztak, ahol szintén 10-10 napot töltöttek, a torgaui üveg­gyár vendégeiként. A ki­utazó szakmunkástanulók a nyár elején alapfokú né­met nyelvtanfolyamon vet­tek részt, továbbá tájékoz­tatást kaptak az NDK tár­sadalmi, gazdasági életéről. A jutalomút 14 résztvevő fiatalja és a velük utazó négy oktató megismerkedett a torgaui üveggyárral, fó- rumjellegű beszélgetésen tájékozódtak az ottani üvegipari szakmunkáskép­zésről, a tanulók életéről. Ellátogattak Berlinbe, Lip­csébe, Drezdába és Wörlitz- be. A kapcsolat a tapasztalat­csere-látogatás végeztével nem szűnt meg a két gyár fiataljai között; a baráti levelek sűrűn váltják egy­mást. teszik színessé. Lesz miről : beszélniük, hiszen több < sportágban elhozták a pál- : mát a más megyéből érke- ; zett klubok elől. A moz- ; gás jótékony hatásáról, a j sport örömeiről itthon sem mondanak le, e hónapban ; mérik össze tudásukat a BÉ- j KÖT és a Honvéd-KISZ kispályás labdarúgócsapa- távaL Szeptember 23-án korán kelnek mindazok — 45-en —, akik részt vesznek azon a budapesti kiránduláson, amelyen megnézik a Buda­pesti Nemzetközi Vásárt, és végigszurkolják az MTK— Békéscsaba NB I-es labda­rúgó-mérkőzést. A hónap utolsó klubestjén a Vati­kánról hallgatnak élmény- beszámolót a fiatalok. Ö z operatív bizottság ülésén elhangzottak­ból egyértelműen megállapítható, hogy a zöld­ségágazat termelői vonala az időjárás „mulasztása”, a me­leg és a napfény elmaradá­sa következtében nem éri el a tervezett hozamokat és be­vételeket. őszintén kell fel­tárni ezt a tényt, mert mint említettük, sárgarépából, pet­rezselyemgyökérből és bur­gonyából — ezeknek a növé­nyeknek igen jól kedvezett az időjárás — volumenében és hektárra vetítve minden eddiginél nagyobb termésre számolhatunk. Az üzemi vezetők abban a tudatban dolgoznak, hogy a megtermett és a fogyasztásra alkalmas árut az ipar és a kereskedelem átveszi. Ez azonban nem több az illúzió­nál. Az ipar és a kereskede­lem csak a részére szükséges szerződött áru átvételére vállalkozik a szerződésben vállalt mennyiség plusz 15 százalékáig! A megyei ZÖL­DÉRT vállalat képviselője bejelentette ezt augusztus 29- én. Hogy mi lesz a terven felül termett burgonyával, ma még rejtély. Piacot kel­lene keríteni, hogy a kiváló minőségű áru értékesüljön. De ezt a zöldségkereskede­lem nem vállalja. Ez a ke­reskedelem ez év tavaszán sem vállalta a tavaly átvett burgonya országos vérkerin­gésbe való juttatását. A szük­ségleten felüli termésből egy forint néhány filléres kilón­kénti megyei akciót szervez­tek, közben az ország északi részében 3-4 forintos kilón­kénti áron valósággal keres­ték az étkezésre alkalmas burgonyát. Napjainkban legitöbb gond a vöröshagyma felvásárlását kíséri. Tény, hogy az időjá­rás miatt egy-két hetet ké­sett az áru, de ez nem lehet ok arra, hogy a felvásárlást elodázzák úgy, ahogyan azt eddig tették. Ebből a cikkből az export is nehezen indult, mert olyan hír jutott el Bu­dapestre a HUNGARO- FRUCT-hoz, hogy Békés me­gye történelmi hagymater­melő részén az ültetvényt megtámadta a peronoszpóra. A tsz-ek és a háztáji bizott­ságok júliusban — számolva az export indulására — ki­szántották a hagymát. Az augusztusi és a július végi hőség a föld tetején találta a növényt, s ment a találga­tás, vajon miért nem veszik át és szállítják? Végül Var­ga Mihály, az orosházi Űj Élet Tsz állami díjas elnöke pontot tett a mondat végére. Budapestre utazott és a HUNGAROFRUCT-nál elér­te, hogy hagymaszakemberek érkeztek Orosházára, akik megállapították: válogatás után mehet az export. Elgondolkoztató ez, akár­csak a nyári jégverés és vi­harkárok után elmaradt ter­mésmentés is. Kereskedelmi szerveink egyszerűen nem hajlandók tudomásul venni, hogy ilyesmivel is számolni­uk kell. A megtermett, a fo­gyasztásra vagy feldolgozás­ra-alkalmas áruval valami ésszerű dolognak kell történ­nie, nem pedig hagyni, hogy a balta után a nyél is vesz- szen. Az igaz, hogy az Álla­mi Biztosító megfizette a kárt, vagy annak jó részét, de a népgazdaságnak nem le­het mindegy, hogy az ÁB mennyit fizet. Ebből az álla­pítható meg, hogy zöldségke- resked elmünkben kevés a helyi rugalmasság, kezdemé­nyező képesség, az együttér­zés, a megye gondjainak megoldásával való azonosu­lás. Ezek a tünetek feltét­len kezelésre érdemesek, hi­szen egy gyors beavatkozás következtében több hagyma­termesztő szövetkezetben ki­egyensúlyozottá lehetett vol-. na tenni a termelői hangula­tot, s nem következett volna be több tízmilliós anyagi kár. Mindezt tetézte egy szük­ségtelen, pattanásig feszült légkör a tsz-ek vezetése és tagsága, valamint a megyei ZÖLDÉRT-vállalatok között. Nagykamaráson és Kaszape­ren, de máshol is ennek kö­vetkeztében egyáltalán nem lesz könnyű a jövő évi zöld­ségtermesztési programot az idei terület szintjén meg­szervezni. Valószínű, erre számolnak is Budapesten. Közölték ugyanis, hogy jövőre vörös­hagymából csak 1500 vagon árura számítanak Békés me­gyéből. Ez 600—800 vagonnal kevesebb, mint amivel a me­gye felkészült és sok éve ké­pes. Elgondolkoztató az is, hogy a HUNGAROFRUCT egyik vezető szakembere a Kerté­szet—szőlészet című szaklap­ban több részes elemző írást tett közzé a maki típusú vö­röshagyma értékesítésében tapasztalt megfigyelésekről. Azt feszegeti írásában, hogy az európai és az amerikai földrész országaiban keresett cikk az ország délkeleti csücskében termett vörös­hagyma. A korábban beteg­nek „kikiáltott” békési vö­röshagymából augusztusban brazil exportot raktak. Hát ilyen ez a hagymaügy. Kétségtelen tényként lehet azt is megállapítani, hogy az ÁFÉSZ-ek szervezésében folytatott zöldségtermesztés sokat fejlődött, de valaho­gyan mégsem tudott kilépni a tervszerűtlenségéből. Az ÁFÉSZ-ek szerepe, hatása fokozódott ugyan a kisáru- termelés szervezetté tételére, de ez a fokozódás nem ki­elégítő. Hiányzik az embe­rekkel való szóértés ebben az egész ügyben. A termelők, mint az ÁFÉSZ-ek tagjai, már egyszer-kétszer csillog­tatták öntudatukat egy-egy országos hiánycikk megter- mesztésében, amikor erre őket megkérték. Bizonyára mások is emlékeznek arra, hogy néhány éve nem lehe­tett mákot kapni. Az ÁFÉSZ-ek megszervezték, be­indították a mák termeszté­sét. Jelenleg a bőség gond­jaival küszködünk. A felhal­mozott mákkészlet több évre fedezi a megye szükségletét. Ezt is értékesíteni kellene, csak nincs, aki erre vállal­kozzon. Csak kérdezzük: le- hetne-e ezt a nagyszerű ter­melői aktivitást átmenteni azokra a cikkekre,- amelye­ket a nagyüzem ma mégnem képes előállítani? Igen, le­hetne, de ez esetben lépni is kellene a magasabb szerve­zettség irányába. B gyáítalán nem felhőt­len a zöldségágazat megyei helyzete, mondtuk. A felhozott né­hány példa tanúsítja, hogy ez így igaz. Számunkra nem lehet vigasz, hogy máshol, más megyékben még kedve­zőtlenebbek a körülmények, mind a termelés, mind a feldolgozás és értékesítés szférájában. Bennünket jo­gosan foglalkoztat az, hogy idehaza — Békésben — mi a helyzet. A termelők, az ipar és a kereskedelem mit tett, illetve mit tették azért, hogy a megtermett értékek ne vesszenek kárba? S ami­kor a gondokkal nézünk far­kasszemet azt keressük, hogy összességében a megye tu­dott-e előrébb lépni, a trösz­töknek megoldást ajánlani — ha már onnan nem jön a ja­vaslat — az objektív körül­ményekből adódó lehetősé­gek kihasználására. Most igencsak erre lenne szükség, hogy az élelmiszeripari üze­mek és a kereskedelem jó gazdálkodással a megtermett kevésből is “ megközelítően teljesíthesse tervét. Dupsi Károly Piaci hirek Sok a görögdinnye, megjelent a szőlő Tanulmányút és üdülés Válogatás Békés megyei fiatalok írásaiból Búza Katalin Békéscsabai Gyopár klub: Vidámság, sport, komoly zene

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom