Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-03 / 208. szám

1978. szeptember 3., vasárnap Lakások terven felül Orosházán 21 millió forintot fordítottak célcsoportos lakásépítésre-----------------------IgHíHMTd Ö nkéntes tűzoltók versenye A felgyői női csapat bemutatójának rajtja Besurranók Gyakori eset, hogy egy-egy bűncselekmény elkövetője, mielőtt tettét megvalósítaná, kiszemeli a megfelelő áldo­zatot. Napjaink fiatal tudo­mányága a viktimológia ép­pen arra keres választ, hogy a bűncselekmények sértett­jeinek milyen személyi tu­lajdonságait használják ki a tettesek. Az összefüggés néi ha nagyon is egyértelmű, más esetekben viszont való­ban csak a mélyebb, tudo­mányos elemzés adhat vá­laszt. A besurranásos lopá­soknál azonban szinte nyil­vánvaló magyarázatot nyúj­tanak a tények, amikor a károsultak hol hiszékenysé­gükkel, hol pedig könnyel­műségükkel kiszolgáltatják magukat a tetteseknek. Noha a lopások száma a megyeszékhelyen nem emel­kedett számottevően az utób­bi években, s a kárérték sem jelentős, ám ezen a kategó­rián belül nőtt a besurraná- sok száma. Egyes elkövetők módszeresen járják a várost. Toll, régiség, használt ruha vásárlásával, vagy egyéb ürüggyel bekopognak a há­zakba. A megfelelő hely és személy kiválasztása után, vagy azonnal, vagy később visszatérve a lakásba, jelen­tős értéket tulajdonítanak el. Az áldozat legtöbbször egy- egy magára maradt idős em­ber. A közelmúltban B. Mi- hályné békéscsabai lakostól vittek el 17 ezer forintot. Az idős asszony éppen a kony­hát mosta fel, amikor a kü­szöbön megállt egy férfi és egy nő. Használt ruhát akar­tak vásárolni. Mivel semmi­féle eladnivalója nem akadt, rövid beszélgetés után az ut­cai kapuhoz kísérte őket. Majd mikor visszatért a konyhába, hogy folytassa a munkáját, lábnyomokat vett észre, amelyek a szobába ve­zettek. Rossz előérzete tá­madt, hogy valami kellemet­lenség történt. Hogy meg­nyugtassa magát, kinyitotta a szekrényt. A ruhanemű kö­zött tartotta megtakarított pénzét. A pénznek csak a hűlt helye volt meg. Sajnos, a rendőrségen még személy­leírást sem tudott adni hí­vatlan látogatóiról. A gondatlanságnak és a könnyelműségnek lett az ál­dozata K. György május 18- án. Több mint 10 ezer fo­rinttal indult szórakozni. Né­hány száz forint a pénztár­cájában lapult. De a nagy summát, a 10 ezer forintot egy reklámszatyorban lóbál- ta. Első útja Békéscsabán, a Körös étterembe vezetett. Záróráig italozott, s maga sem tpdta, hogyan jutott el a Kishajó bárba. Alig állt a lábán, mégis szívesen fogad­ták. Leült egy üres bokszba, hamarosan barátai akadtak. Amikor kiment a mellék- helyiségbe, megfeledkezett a reklámszatyorról. Csak jóval záróra után, az utcán jutott eszébe a pénz. De az már akkor szőrén-szárán eltűnt a szatyorral együtt. Ezek a hevenyészett esetek mind arról tanúskodnak, hogy az italozás, a könnyel­műség, a tárva-nyitva ha­gyott lakás, s a hiszékeny­ség hogyan szedi áldozatait. Szerencsére a személyi tu­lajdont károsító lopások szá­ma nem nagy, de érthető módon érzékenyen érintik a károsultakat. A rendőrség erőfeszítéseket tesz az ilyen jellegű bűntettek felderítésé­re és megelőzésére. Ennek a munkának a hatékonyságát azonban csak úgy lehet nö­velni, ha a lakosság is több gondot fordít értékeinek őr­zésére és szükség esetén azonnal értesítik a hatósá­got. Nem úgy, mint az a fia­talember aki 10 ezer forint­tal tért be a Kishajó -bárba, s amikor a pénze eltűnt, csak napok múltán kereste fel a rendőrséget. Orosháza megyénk egyik leggyorsabban fejlődő vá­rosai közé tartozik. Az ipar térhódítása egyre nagyobb feladat elé állítja a városi tanácsot. Több lakásra, is­kolára, kereskedelmi egy­ségre van szükség és fejlesz­teni kell a közműhálózatot is. Az V. ötéves terv eddig eltelt időszakában célcso­portos lakásépítésre 21 mil­lió forintot fordítottak. Ta­valy 56 OTP-lakás készült el, s jelenleg 300-at ala­poznak. összességében 28 állami és 441 OTP-lakással többet adnak át 1980 első félévében a tervezettnél. A kapcsolódó beruházások is jól haladnak. A Hajnal ut­cában ABC-áruház, a Be- linszkij lakótelepen út épült, a Birkás Imre lakótelep közművesítésére 2,6 millió forintot költenek. A Haj­nal utcában 150 személyes óvodát, 60 személyes böl­csődét adtak át, a gyógy­szertár pedig a második fél­évben készül el. A vízellátás javítására nyolcmillió forint áll ren­Gyerekkori álmaimat lát­tam újra, amikor egyik ked­ves ismerősöm, a vállalati furgonnal kiszállított a fő­város szélére telepített Tan­góra. A parkoló szürke sa­lakkal van beszórva. Hely alig. Rengeteg gépkocsi, köztük nyugatnémet, osztrák, olasz, jugoszláv rendszámú. Az egyik jugoszláv rendszá­mú Lada körül hatalmas tömörülés. Befurakodom ma­gam a tömegbe: felhajtott csomagtartó alatt halamra állnak a kékes, vadonatúj Rogers farmerok. — Nem elád, nem elád — harsogja a bajuszos fiatalember. Nepper érkezik kis bőrönd­del. Csak a felét tudja be­rámolni, a többi már nem fér el a bőröndben. — Rög­tön jövök — mondja, s sza­vát betartva, 10 perc múl­va megjelenik ugyanazzal a bőrönddel, s elrámolja a töb­bi kék nadrágot is, majd a tömeghez szól: — Bent már kapható. Corvin-farmer 1500-ért Besétálunk a szűk kis ut­cácskába. Jobbra, balra kis butikszerű standok. Mind­egyik előtt kint ül a „gaz­da”, s kint lóg a hosszú madzagokon a portéka is. Az első utcában szinte ki­zárólag csak farmernadrágo­kat, ingeket, dzsekiket, far­merzakókat kapni. A sza­badkai piacon mindössze két­féle márkájú nadrág közül lehet választani, itt megszá­moltam : a hamisakat le­vonva is 11-féle eredeti far­mer közül válogathatunk. — Mit kér érte? — rázo- gatok föl egy bóbiskoló öregurat, s mutatok egy új Lewi Strauss-nadrágra. —• Parancsoljon fiatal úr, magának 1500-ért megszá­molom — ébredt föl rögtön az öreg. — De hiszen a Corvin­ban 960 forintért ugyanezt megkapom — válaszolok vissza. — Akkor vegyen ott — mondja sértődötten —, de hozzon nekem is. Eddig egyszer lehetett kapni, hiá­ba szajkóznak róla az újsá­gok, azóta sem kapható be­lőle. Ez is onnan van. — S ki az, aki megveszi 1500-ért? — kérdezek visz- sza. delkezésre. Eddig befejez­ték a szentetomyai vízmű építését, s a tervidőszak vé­géig Orosházán még négy kutat fúrnak és kiépítik a vezetékhálózatot. Ezzel pár­huzamosan megoldják a csapadékvíz elvezetését is. Erre a célra 25 millió forin­tot irányoztak elő. Ugyan­akkor jövőre és 1980-ban 3,5 millió forintot útépítés­re fordítanak. Nagyrészt saját erőből valósítják meg a szennyvíztisztító telepet. A DÉLÉP és .a Lajosmizsei Vízgépészeti Vállalat 1980 III. negyedévében helyezi üzembe véglegesen a 64 milliós beruházást. A Belinszkij lakótelepen 28 ezer négyzetméter par­kot építettek az utóbbi két évben, s az utcai vízvezeté­ket 2,4 kilométerrel bőví­tették. Az üveggyári nyolc­tantermes általános iskolát már ez év őszén birtokukba vehetik a gyerekek. Ugyan­csak átadták rendeltetésé­nek a Csendes és az István király úti orvosi rendelőt. A szálloda építéséhez ta­valy 12,7 millió forinttal já­rult hozzá a tanács. — Van olyan madár — kapom a választ —, feljön egy vidéki busz, s kiárulom az összesei. Nos, kell, vagy nem? Gyorsan odébb somfordá- lok. Kísérőm máris mesélni kezd: — Az öregnek van egy fia, aki egy divatárucikk- kereskedő üzletet tart fent a belvárosban. Ott is szab­nak, varrnak „eredeti” far­mert, s a fiú a felét ide szállítja ki az apjának, aki a legtöbbet el is sózza. Ugyancsak 1500-ért, mint az eredetit, pedig az anyagot a méteráruüzletben vásárolja nagy tételben, amikor sze­zonvégi kiárusítás van. Mé­terét 60—80 forintért. Használja egészséggel Az egyik bódé tömve fest­ményekkel. Szinte be sem fér tőle az asszonyság, aki árulja a képeket. Az eladó­tér előtt is egymásnak dönt­ve rengeteg kép. Ikonok keretben, meztelen férfi kardra támaszkodva, őzike a tó partján hattyúkkal, ak­tok. Jól öltözött turista, tört magyarsággal: — Mi az ár? — mutat egy tájképféleség­re. — Ez kérem eredeti Szó- rádi kép — hadarja az asz- szonyság —, ilyet még a Nemzeti Galériában sem lát. Hatezer és máris cso­magolom. A turisták szabódni lát­szanak. Mi továbbhaladunk. Egy öregúr éppen alkut kö­tött egy bicikliláncra. öt f orintért vette. Az eladó egy régi Népszavába csomagolja, s átadja: — Tessék paran­csolni, használja egészség­gel. Elgondolkozom: de jó len­ne, ha egyszer a közértben, vagy az áruházban hasonló kísérőszöveggel vehetnék át bármilyen vásárolt portékát. Könyvárushoz érkezünk. Joviális fiatalember a gaz­dája. Mindenkire mosolyog. Így jönnek a vevők a lépre. Hiányzó Moldova-könyv után érdeklődök. Betessékel a sötét odúszerű lyukba, s a polc háta mögül elővesz egy teljesen elrongyolódott könyvet. Címe alig kiolvas­ható: Tetovált kereszt, 1969- es kiadás. Űj ára 18,50 fo­A Fáklya írja A Fáklya szeptember 10- én megjelenő 17. száma cik­keket és dokumentumokat közöl a Tolsztoj-emlékév al­kalmából. Színes írással em­lékezik a lap Dmitrij Med- vegyevre, a hős partizánra és íróra. Gazdag összeállítás mutat­ja be a Budapesti Nemzetkö­zi Vásár szovjet kiállításán felvonuló árucikkeket. Megismerkedhetnek az ol­vasók a Susenszkojétól — Lenin egykori száműzetésé­nek helyétől — 60 kilométer­re fekvő Minuszinszk váro­sával, amelynek tájmúzeu­mán kívül további érdekes­sége, hogy itt működött az első szibériai drámai színház, ma pedig harmincnál is több tudományos kutatóintézet és tervezőiroda képviseli a mo­dem időket. A Tudományos kaleidosz­kóp új, éghetetlen műanyag­ról, a lézersugár hasznosítá­sáról, a facsemete-nevelés újabb módszeréről és más érdekességekről tudósít. Képriport számol be a Magnyitogorszk környékén működő kertszövetkezetről. Hagyományos anyagok, mint például az orosz nyelv­lecke, filmelőzetes és ke­resztrejtvény egészíti ki a Fáklya legújabb számát. rint. — Mennyibe kerül? — kérdezem. — ötven — rövid a vá­lasz. Nyelek egyet. Meglátom a Pillangó című könyvet az asztal ■ belső sarkán. — S ez mennyi? — kérdezem most már bátortalanul. — Az háromszáz, de ha a kettőt elviszi, odaadom 330-ért. — Nem vittem el. Azt mondtam, még gondol­kozom rajta. Fél óra múl­va, mikor újra arra jár­tam, már hűlt helye volt mindkét könyvnek. „Talán rendőr az ár?” Lassan unni kezdtük a téblábolást. Ügy gondoltuk, a két lángoson kívül — ami nagyon ízletes volt — nem veszünk semmit. Elindul­tunk a kijárat felé. A ka­punál borostás öregember lopakodott befelé, kezében motorkerékpár-gumikkal. A portás utánkiabált: — Hé, álljon meg. Tessék fizetni, ha eladni viszi az árut. — Nem eladni viszem, csak kicserélem, mert nem jót adtak az imént — vála­szol vissza a borostás képű. Visszafordulunk, s utána­megyünk. Két perc sem telt el, s máris eladta egy vi- szontkereskedőnek. Megkér­dezem: — Milyen motorja van? — Nekem — csodálkozik rám —, sohasem volt sem­milyen járművem, hacsak a gyerekkori lopott rollira nem gondol az uraság. De akkor még maga nem is élt. Ta­lán rendőr, hogy így kérdez­get? — néz rám szúrós te­kintettel. Most már tényleg gyorsan hazamehetnékem támadt. Beültünk a Barkasba, s a jegyzeteimet nyálazgattam. Félmeztelen óriás jött a furgon ablakához: — Hap- sikám, bedöglött a Volgám, nem vállalna egy fuvart Gyálra. Két kilót fizetek érte. Két ágyat kellene ha­zaszállítani. — Mennyiért vette? — kérdezek közbe.-----Nyolcvanért darabját. — Most nem érünk rá, sietünk. Viszlát. Válaszul egy hegyeset ser- cintett, s nézelődött, most pedig honnan szerezzen fu­varost? Nem kevesebb, mint 14 állami gazdaság önkéntes tűzoltói vettek részt a teg­nap, augusztus 2-án Mezőhe­gyesen megrendezett verse­nyen, amelyen Békés és Csongrád megye gazdaságai­ból 19 csapat indult. A ver­senyen — a rossz idő ellené­Bukta József, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság váltójának tagja verseny közben re — bemutató jelleggel a Felgyői Állami Gazdaság női csapata is jelen volt. A megnyitó ünnepségen megjelent Takács Ferenc, az Állami Gazdaságok Országos Központja Békés megyei fő­osztályának helyettes vezető­je, dr. Németh József, az ÁGK tűzvédelmi főfelügyelő­je, Sulyok József, a MEDOSZ Csongrád megyei titkára, Papp Tibor, a Mezőhegyesi Állami - Gazdaság termelési igazgatóhelyettese, Fábián Gábor őrnagy, Békés megyei tűzoltóparancsnok-helyettes. A 400 liter/perces kategó­riában az 1. helyet a Mező­hegyesi Állami Gazdaság csapata (Farkas Pál, Kovács István, Bakta József, Ho- vancsák János, Kotroczó Ist­ván, Bállá József, Birtyik Jó­zsef, Merlák István) szerezte meg. A 800 liter/perces kategó­riában a Szarvasi Állami Gazdaság kollektívája győ­zött, s ezzel kiérdemelte az Állami Gazdaságok Országos Központjának különdíját. A csapat parancsnoka Sinko- vicz György, tagjai: Sinko- vicz Mihály, Koroncsok György, Koroncsok András, Bagi János, Miklyan István, Maczik Pál, Varga Mihály. A további sorrend ebben a kategóriában: 2. Pankotai Á. G., 3. Hidasháti Á. G., 4. Hódmezővásárhelyi Főiskola, 5. Derekegyházi Á. G., 6. Szeghalmi Á. G., 7. Gorzsai Az egyik legnehezebb felada­tot, a tömlő-összeszerelést hajtja végre a befutó ver­senyző Á. G., 8. Biharugrai Á. G., 9. Körösi Á. G., 10. Orosházi Á. G., 11. Békéscsabai Á. G. A versenyt komplett tűz­oltási gyakorlat zárta, amelynek során a mezőko­vácsházi állami tűzoltók por­ral és habbal végzett bemu­tatót tartottak. A Békéscsabai Állami Gazdaság III. kerületi rajának vizet célra irányító versenyzői Fotó: Császár Lajos Sok ócskaság és csoda (Serédi) Jávor Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom