Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-17 / 220. szám

1918. szeptember 17., vasárnap o I Két műszakban dolgoznak a szorgos kezű lányok és asszo­nyok a HÖDIKÖT csorvási gyáregységében. A Hódmezővá­sárhelyen kötött férfi-, női és gyermekpulóvereket konfek­cionálják kitűnő minőségben, amit az anyavállalat hazai és exportcélra értékesít Fot6; Veress Erzsi 0 Rizsaratás a kísérleti telepen Országszerte késik a rizs érése. A melegigényű vízi növény az idén a szokásos­nál kevesebb napfényt és jóval több hideget kapott. A kedvezőtlen időjárás elle­nére a Szarvasi Öntözési Kutató Intézetben a korai érésű rizstörzsek beértek. A kisparcellákon megkez­dődött a kézi aratás. A bugák szépen fejlettek* a rizsszemek egyenletesek. Termőképességük nem ke­vesebb a kései és középkorai fajtáknál. Különösen ígére­tes a Mutashali szarvasi fajtajelölt, amely nem­csak a kutatóintézetben, de a Szarvasi Állami Gaz­daságban és a csárdaszállási Petőfi Tsz fajtaösszehason­lító telepén is szép ered­ményt hoz. A szarvasi kí­sérleti parcellákon két hét­tel kezdhették korábban az aratást, mint másutt. UUUHUUMUMtmHUHUHHMMMMmtMWmW»' Evente 120—140 ezer tonna aszfalt készül A Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat gyulai főépítésvezetőségének bé­késcsabai asztfaltgyártó te­lepén tavasszal hegyekben magasodott a zúzott kő, a homok és a bányakavics. A hegyek azóta szelíd dom­bokká váltak. Ami hiányzik belőlük, utak építésére, erő­sítésére használták fel. A munka még tart. A melegaszfalttal megrakott billenős tehergépkocsik egy­más után indulnak Szarvas­ra, ahol a tanács megren­delésére épül út, s az idén még Csabacsüd belterületén és Békéscsabán, a Fényesi szőlőkben készül el egy útszakasz. Biró László főépítésvezető tájékoztatása szerint a KPM Békéscsabai Közúti Igazga­tósága megrendelései kö­zül csak a szarvasi átkelési szakasz burkolaterősítése marad el. Ennek a költség- fedezetét az igazgatóság utó­lag kapta meg, amikor a fi­nomaszfalthoz szükséges kő­zúzalék a feladat végrehaj­tásához már nem volt ele­gendő. Kevés idő is állt volna rendelkezésre, mert ezt a munkát az esős, hű­vös időszak beállta — rend­szerint október 1. — után nem lehet folytatni. A jövő évi feladatok vég­rehajtásához szükséges út­építőanyagok megrendelése elkezdődött. Várhatóan — mint más években — 120— 140 ezer tonna aszfaltot gyárt és dolgoz be a főépí­tésvezetőség. Ez a mennyi­ség billenős tehergépkocsi­kon 20 ezer fordulót jelent és egy hat méter széles út 100 kilométeren való bur­kolaterősítéséhez elegendő; Az egyik legjelentősebb munka Békéscsabán a 44-es út 2—2,5 kilométeres sza­kaszának 15 méterre való kiszélesítése lesz. A Vállalat — Bíró László véleménye szerint — aszfalt­gyártás és -bedolgozás szem­pontjából az országos átlag­nál jobban gépesített. A fő­építésvezetőség, melynek a munkaterülete a megye több mint kétharmada, jö­vőre új Vögele típusú Fi­nisher aszfaltszőnyeg- és betonalapkészítő gépet, va­lamint egy olyan speciális úthengert kap, amelynek a teljesítménye a most hasz­nálatban levőknek a három­négyszerese. Így a jelenlegi létszámmal a teljesítmény 6—10 százalékkal lesz nö­velhető. Orosházi tapasztalatok alapján működik Miskolcon az automata Sokat kételkedtek a Mis­kolci Üveggyárban, amikor üzembe helyezték a beren­dezést. Mikor aztán eljött a nagy nap, a kipróbálás ide­je, az emberek izgatottan állták körül, s kíváncsian lesték, meg tudja-e az auto­mata csinálni, amit ők ed­dig kézzel végeztek?! Este hat órakor csapoltak, két órával később már az 0 battonyaiak Lapunkban többször hírt adtunk már arról, hogy a battonyai Május 1., Petőfi és Dózsa Tsz határában össze­sen 600 hektáron román technológiával, román dol­gozók termelnek naprafor­gót. Ugyanakkor a battonyai Május 1. Tsz brigádja Ro­mániában termel 600 hektár kukoricát magyar fajtából, magyar technológiával. A kukorica érése még várat magára, de a napraforgó be­takarítását Battonyán meg­kezdték. Felkerestük Circa A. Enea mérnököt, a román brigád irányítóját, s meg­kértük: mondja el vélemé­nyét az együttműködésről. — Véleményem szerint igen hasznos az együttműkö­dés. Battonyán nagyon szí­vesen fogadtak minket, meg­adtak a munkánkhoz min­den segítséget. Tavasz óta so­kat járunk ide, még soha nem volt semmi probléma. Mi azt látjuk, .ogy a bat­tonyaiak jó gazdák és jó ba­rátok. A 600 hektárból 100 hek­előírt méretre vágta és sza­kította a dróthálós síküve­get az új berendezés. És a gép továbbra is hibátlanul működött. Már senki sem kételkedett többé az auto­matában. Bobkó Benjámin, a gyár főmérnöke mondja: — A színes dróthálós és ornament típusú síküveg •vágását egy műszaki fej­tár vízkárt szenvedett, de az 500 hektáron igen jó a ter­més. Hektáronként 25—28 mázsa termést várunk. Olaj­ban gazdag tartalmú a ro­mán napraforgó: HS—52 és Sorem 80 fajtákat hoztunk. Nyolc traktor vett részt a talajművelésben, vetésben és növényápolásban, most nyolc kombájnnal láttunk hozzá a betakarításhoz. Csak jó idő legyen, mi haladunk. Saj­nos, kifogtuk a rossz időt egész évben. Már a vetéssel késtünk a sok eső miatt, ke­lés óta sok hideget kapott a növény, s ez bizony károsan befolyásolta a fejlődést, az érést. Nálunk, Romániában ugyancsak jól sikerült a 600 hektár kukorica, amit ma­gyar fajtából termelnek. Hektáronként 70 mázsa fe­lett ígér a magyar kukorica. Ügy gondolom, mindkét fél­ről nagyon hasznos a baráti­gazdasági együttműködés — mondotta Circa A. Enea ro­mán mérnök. lesztés során automatizál­tuk. A feldolgozó rész kor­szerűsítését az elmúlt év­ben kezdtük meg, első lépés­ként a gyártósor végén ki­alakítottuk a cserépszállító pályát, ezt követte a fizi­kai munkát könnyítő, a bal­eseteket csökkentő üveg­vágó és drótszakító automa­ta. A tavaly megkezdett mű­szaki fejlesztés keretében további két fontos feladatot is megoldunk. Automatizál­juk az üveg szélezését és korszerűsítjük a rakodást egy pneumatikus csomago­lógép üzembe helyezésével. A fejlesztések sikeréért egy­aránt tevékenykednek a műszaki osztály dolgozói és a termelésirányító szakem­berek, valamint az üzem­fenntartó csoport tagjai. Eredményes munkánk — s itt elsősorban a már üzembe helyezett berendezésekre gondolok — elképzelhetetlen lenne anélkül a baráti és hathatós segítség nélkül, amelyet az Orosházi Üveg­gyár szakemberei nyújtottak nekünk. Az ő tapasztalatai­kat felhasználva ' végezzük ugyanit a folyamatos mű­szaki fejlesztéseinket, hi­szen náluk már hosszabb idő óta eredményesen alkal­mazzák az -új berendezéseket — hallom végezetül a fő­mérnöktől. Drótot szakít, üveget vág az új automata. Hetek, hó­napok óta már senki sem kételkedik tudásában. Az egykori hitetlenkedők is mosolyogva gondolnak ma már azok szavára, akik az orosházi tapasztalatok alap­ján hittek a sikeres fejlesz­tésben. jó gazdák, jó barátok... II pariamenli felszólalás mán Hz igazságügyi miniszter és az Országos Tervhivatal elnökhelyettesének válasza Klauká Mátyás országgyűlési képviselőnek Aligha érdektelen, ha megyénk képviselőjének orszá­gosan is nagy visszhangot keltő parlamenti felszólalá­sából idézünk, amelyekre a válaszok is utalnak: „Az utóbbi években számos területen több jogszabály, tör­vényerejű rendelet került megalkotásra, amelyek össz­hangban vannak társadalmi életünk fontos feladatainak végrehajtásával — mondotta a képviselő. — Nem tartjuk viszont jónak, hogy egyes rendelkezéseket követő végre­hajtási utasítások kidolgozása, területi szervekhez való eljuttatása hosszú időt vesz igénybe. Mindez hátráltatja a feladatok időbeni elkezdését és végrehajtását. Talán hasznos volna a jövőben — ha ez megvalósítható —, hogy a törvények és törvényerejű rendeletek alkotásával együtt a végrehajtási jogszabályok is elkészülnének.” Dr. Markéja Imre igazságügyi miniszter a képviselőnek küldött vá­laszában többek között eze­ket írja: „Az országgyűlés 1978 júliusi ülésszakán fel­vetett javaslatával, melyben a törvények és törvényerejű rendeletek megalkotásával egy időben a végrehajtási jogszabályok előkészítését is javasolja, egyetértek. A ja­vaslatában felvetett szem­pont szocialista jogrendsze­rünk kiépítése során mindig alapvető követelmény volt. Annak, érdekében azonban, hogy az egyes jogszabályok hatálybalépésekor a végre­hajtási jogszabály — ha ki­adása egyáltalán szükséges — minden esetben valóban kibocsátásra kerüljön, fo­koznunk kell a jogszabály- előkészítő munka tervszerű­ségét.” A miniszter a válaszleve­lét az alábbiakkal fejezte be: ..Képviselő elvtárs javaslata ismét ráirányította a figyel­met a jogszabály-előkészítés említett fontos követelmé­nyére. amelyre — az egyéb kodifikációs - szempontok mellett — most különös fi­gyelmet kell fordítanunk. Fi­gyelembe véve tehát a kér­déssel összefüggő és jelenleg is hatályos minisztertanácsi határozatot is, az Igazság­ügyi Minisztérium a Mi­nisztertanács titkárságával együttműködve fel fogja mérni a jogszabályok hely­zetét annak érdekében, hogy az elmaradásokat megállapít­hassuk. Amennyiben erre szükség van, a szabályozás­ban érdekelt minisztériumo­kat és országos hatáskörű szerveket felhívjuk az elma­radt jogszabályok előkészíté­sére és a jövőben — velük szorosan együttműködve — fokozott figyelmet fordítunk arra, hogy a magasabb szin­tű jogszabályokkal együtt az előírt módon és időben a végrehajtási jogszabályok is kibocsátásra kerüljenek.” • A másik válasz ismerteté­se előtt ismét idézünk a kép­viselő parlamenti felszólalá­sából: „A megyék egyedül a terület aránytalanságait csökkenteni, felszámolni, megszüntetni nem képesek. Ennek oka véleményem sze­rint a megyék között fenn­álló anyagi, gazdasági felté­telek különbözőségében rej­lik. Például abban, hogy iparilag gazdagabb és fejlet­tebb megyék különböző tár­sadalmi, gazdasági szervek­kel folytatott anyagi koordi­nációs lehetőségei sokkal gazdagabbak, mint az ipari­lag gyengébb, nem önálló iparral rendelkező, hanem zömében gyáregységekkel és telephelyekkel gazdálkodó megyéknél. A kérdés tehát nem az — mondotta a kép­viselő —, hogy egy-egy me­gye akarja-e a különbözősé­geket megszüntetni, hanem, hogy milyen feltételekkel rendelkezik ahhoz, hogy eze­ket megszüntethesse. Ezért javasolnám, hogy a Minisztertanács — mivel las­san a VI. ötéves terv terve­zési előkészítő szakasza kez­dődik — ellenőrizze, bizto­sítsa. hogy a VI. ötéves terv központi költségvetésében az illetékes országos szervek megfelelően differenciálja­nak és jobban csökkentsék a jelenleg meglevő aránytalan­ságokat. Hasonlóképpen nagyobb el­lenőrzés szükséges a telepü­léshálózat fejlesztésénél is, főleg a lakosság szolgáltatási és ellátási igényeinek kielé­gítésénél. Csupán azt szeret­nénk, högy jobban vegyék figyelembe a kisebb váro­sok, nagyközségek ezzel ösz- szefüggő igényeit, hiszen az összlakosság körülbelül 50— 60 százaléka ezeken a tele­püléseken él.” Dr. Biró Ferenc OTH elnökhelyettes a következőkben válaszolt : „Az országgyűlés júliusi ülé­sén felvetett észrevételével kapcsolatban az — Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztériummal és a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalá­val egyetértésben az — alábbiakban tájékoztatom : Az Állami Tervbizottság — az Országos Tervhivatal előterjesztésére — a közel­múltban elfogadta a terület- fejlesztés hosszú távú kon­cepcióját. Eszerint a hosz- szú távú tervidőszakban — a területi közelítési irányzat további erősítése érdekében — gyorsítani . kell a kisebb városok és a nagyközségek fejlesztését. Ez főként az infrastruktúra erőteljesebb fejlesztését jelenti, de — az ÁTB -határozat értelmében főleg a kis- és középváro­sokban — az ipar szerepé­nek növekedését is. A hosszú távú területfej­lesztési koncepcióban foglal­tak szerint folyik a népgaz­dasági szintű területi terve­zőmunka is. Így a VI. öt­éves tervidőszakra szóló központi területfejlesztési koncepció tervezete is tar­talmazza a területi közelítés erősítésének és az urbanizá­ció befolyásolásának igé­nyét, amelynek révén lehe­tőség van a nagyvárosokba történő beáramlás mérséklé­sére és a kisebb települések népességmegtartó erejének növelésére. A központi elgondolások szerint már a VI. ötéves tervidőszak második felében meg kell teremteni a kis- és középvárosok illetve a köz­ponti szerepkörű községek erőteljesebb fejlesztésének feltételeit. Különösen a vá­roshiányos területek nagy­községeinek fejlesztését kell meggyorsítani. A központi tervezés — az előbbiekből kitűnően — fog­lalkozik a decentralizáltabb fejlesztés kérdésével. Ezt nemcsak a népgazdasági terv területi fejezetében fogal­mazza meg, hanem a szabá­lyozó rendszerre, valamint a tanácsi gazdaságra vonatko­zó dokumentumokban is. Az utóbbiak alapján különösen érzékelhető ez a megyei ta­nácsok irányában annak ér­dekében, hogy — a tanácsi önállóság jegyében — az el­határozott megyén belüli fejlesztések- egészséges ará­nyokat eredményezzenek a megyeszékhely és a többi vá­ros. a városok és a közsé­gek és általában az egyes települések viszonylatában.” Sí Ügy véljük, hogy a köz­vélemény nagy megelégedés­sel nyugtázza a válaszokban érezhető segítőkészséget, amely szorosan kapcsolódik megyénk lakosságának érde­keihez. Egyben bizonyságul is szolgál, hogyan lehet azo­nosulni a helyi érdekeknek a központi akarattal. Ehhez azonban továbbra is az kell, hogy minden képviselő olyan lakossági érdekeket szolgáló társadalmi, gazdasági igényt vigyen a parlament elé, me­lyek megvalósítása — a he­lyi érdekeknek figyelembe­vételével — egyben egész or­szágunk fejlődését szolgálja. — r. WMMWWWWWWWMMiW Ha az időjárás is engedi, várhatóan e hét végére befejeződik az étkezési hagyma felsze­dése a Hidasháti ÁG földjein. A 120 hektáros területről 210 mázsát gyűjtenek be hektáron­Fotó: Veress Erzsi A. R. Vásárhelyi István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom