Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-17 / 220. szám
a 1978. szeptember 17., vasárnap Békéscsabai közérzet „Nagyobb teret a gyermekek öntevékenységének” Beszélgetés Nemes Péterrel, az úttörttszüvetség titkárával----------------------------—-----------------------LfU:»)l-fiTd A z utóbbi hónapokban valahogy nem érzem igazán jól magamat. Néhány nappal ezelőtt döbbentem rá, hogy az urbánusság okozta mindezt. Illetve az, hogy szülővárosom közérzete sem a leg- kielégítőbb. S mi ketten, összetartozunk. Az első aggasztó jelet abban láttam, amikor a jőtér-1 ről, az István király térről, pontosabban: a Csaba cukrászda bejárata elől elvitték az újságos pavilont. Beteg, a térrel együtt, majd jölgyógyítják, aztán visszakapjuk. Belátom, hiszékeny voltam. Mert a tér sem lett egészségesebb, sőt: szebb sem. Azt mondták az illetékesek, hogy a pavilon rontja a város esztétikáját. Ez utóbbi szavakat azóta sem értem. Hogyan tudja ez a pavilon Békéscsaba városképét elrontani, amíg ugyanilyen, illetve hasonló társai Budapest, Moszkva, Bécs vagy Párizs utcaképét egyáltalán nem rongálják! A pavilont pedig száműzték a Munkácsy utcába, hogy lehetőleg minél kevesebbek szemében legyen... De nem is folytatom, mert ez az egész esztétikarontás így nem igaz! Apropó, Munkácsy utca. A Brigád mozi közönségét az esetleges balesettől a keskeny járda mentén lánckordon védi. Mondom: védi a baleset ellen. Vagyis: védte, mert néhány hónap óta a kordon egyik tartója kitört betonalapjából. A fizika törA népesedéspolitika fontos alkotórésze társadalmi életünknek. Amíg egyes országokban a népszaporulat csökkentésével. addig Magyarországon, így megyénkben is a népszaporulat emelésével kell társadalmi szinten foglalkozni. Ennek érdekében kormányintézkedések születtek, melyek ezt a társadalompolitikát szolgálják, az Egészségügyi Világ- szervezet (WHO) keretén belül pedig a Szegedi Orvostudományi Egyetem gyermek- klinikájának professzorai, tanárai, orvosai nemzetközi szintű kutatásaikkal igyekeznek befolyásolni a népesség növekedését. Dr. Nagy Judittal, a Békés megyei Tanács egészségügyi osztályának anya-, csecsemő-, nő-, gyermek- és ifjúsági felelősével beszélgettünk a népesedéspolitika eddigi eredményeiről. — Milyen intézkedés befolyásolta a népesedéspolitikát? — Az alaprendelkezés 1973-ban született. Az intézkedést követő évben mindannyian vártuk, hogy a kormányhatározat valamilyen módon éreztesse hatását. Történt változás, de a korábbi évekhez képest a magasabb népszaporulat abból adódott, hogy az 1954-es évben, illetve ettől az évtől szültek azok, akik az 50-es évek demográfiai csúcsidő- szakában születtek. Később úgy látszott, hogy — az intézkedés nyomán,-r ú'z anyagi juttatások, kedvezmények a demográfiai hullámot kiegyenlítik és majd azonos szintre hozzák a születések számát. Bizonyos fokú növekedés létrejött, de az 1962—64-ben születettek alacsony létszáma ezt mérsékelte, valószínű mérsékelni fogja. Az élve születettek száma 1976-ban 7450 volt megyénkben, de 1977-ben már 6759-re csökkent. — Várhatóan nő-e a népesség a következő években Békés megyében? vénye szerint azóta ez a vascső a legkisebb külső hatás következtében is olyan mozgásokat végez, hogy a járdán a gyalogos-, az úttesten a gépjárműforgalmat akadályozza, veszélyezteti. S ha még ehhez hozzászámítjuk a Munkácsy utca nem létező közvilágítását is... Félórányi munka, a város szere- tete: ez kell hozzá, és akkor máris javul a közérzetünk! A Tanácsköztársaság útja és a Szabadság tér sarkán épült fel a postára váró postaépület. Nos, hogy ez a háztömb mennyiben esztétikus, arról lehetne oldalakon át vitatkozni. A körötte végzett parkosítási-építési munkálatok nélkülözik az ésszerűséget, az kétségtelen. A postaépület mellett most készülő, vagy fél méter magas betonfalú parkdarabkákban, egy eső után órákkal is, áll a víz. Miért? Mert a tervezők elfelejtették megtervezni, a kivitelezők elmulasztották megcsinálni azt, amit lefolyónak mond a köznyelv. A jókora betonteknők alja építési törmelék, körös-körül minden beton, benne a jelenleg még termőfölddel. Jelenleg, mert a föld így elveszti termőképességét. S ha meg is tudná tartani: így ott virág, növény soha nem nyílik. Pedig ez is városesztétika, a város közérzete... Javítsuk ki ezeket a hibákat, minél előbb. Hogy jobb közérzete legyen városunknak, Békéscsabának. (nemesi) — A mai fiatalok szinte minden kedvezményt és előnyt megkapnak a család- alapításhoz. Csaknem minden fiatal pár vállalja két gyermek felnevelését, melyhez szociálpolitikai kedvezményt kapnak, sőt lakásvásárlási hitel kedvezményt is. — Mennyire hasznos a gyes-rendelet? — Hasznosságát azon mérhetjük le leginkább, hogyan és mennyien veszik igénybe az anyák. Sokfelé bonthatnánk a választ. Két alternatívát elemzünk. Egyik, amikor a kis keresetű anyák közel azonos összeget kapnak. akkor is, ha otthon maradnak. A másik, a magas keresetűeknél, akik általában vezető beosztásúak, náluk sokszor döntő a kereset- kiesés, és sok esetben nem is helyettesíthetők. Természetesen sokan azért mennek vissza munkahelyükre, mert Szeretik munkájukat, a kollektívát, és a munkahely is igényli az adott területen tevékenységüket. Szempont az is, hogy a fiatalok mindany- nyian minél hamarabb szeretnének komfortos életet. — Ez a fiatalok életvitele? — Igen, azért az, mert mi neveltük így gyermekeinket. Minél többet szenvedtünk, nélkülöztünk, annál többet szeretnénk nekik adni, biztosítani. Gyermekeinket mindig igyekszünk „elit”, jól fizető- pályára irányítani, ezért úgy érzem, túlságosan közhelyet csináltunk a „hivatás” szóból. — Tehát van tnég bőséggel tennivaló ezen a területen. — Sokat foglalkozunk a munkahelyeken felvetődő problémákkal. A munkáltatók sok esetben nem tudják, s van ahol nem akarják biztosítani a könnyebb munkát Bölcsödéi fejlesztés az igények alatt Megyénkben a bölcsődei igények körülbelül 25 százalékkal haladják meg az elhelyezési lehetőségeket. Az átlagot elsősorban a városok és az iparosodó nagyközségek rontják — szükségszerűen. Vezet ebben a megyeszékhely, Békéscsaba, ahol a jelenlegi bölcsődei helynek a kétszeresére lenne szükség. A gondot ugyan enyhíti, de sajnoá nem szünteti meg a nemrég átadott 60 személyes új tanácsi bölcsőde sem, melyet a 15 ezer lakost számláló Lencsési úti lakótelepen építettek. A többi város közül is viszonylag csak Orosházán kielégítő a helyzet, ahol a most átadott, ugyancsak 60 gyermeket ellátó intézményt avatták, s ezzel optimális bölcsődei ellátást tudnak biztosítani. A tervidőszak végéig még Békés városban, Szarvason és Gyulán adnak át 40-40 személyes bölcsődét. De a meglevő 46 tanácsi és hat üzemi gyermekintézményben biztosított „kiságyakkal” együtt sem tudják kielégíteni az igényeket. Az anyagi helyzetükhöz mérten a tanácsi szervek az ellátás javulását a társadalmi összefogásban látják. a kismamáknak. Sok az olyan eset is, amikor a szülési szabadság, vagy a gyes letelte után nincs lehetőség arra, hogy a kisgyermekes anyukák egy műszakban dolgozzanak. — Azután a terhességmegszakítás is gondokat okoz, annak ellenére, hogy jelentősen csökkent a művi abortuszok száma. A megyei adatok ismeretében az 1968- as évhez viszonyítva 1974- ben már csak ,46 százalékos azoknak a száma, akik ezt választják. — A gyes-rendelet nagyon hasznos, mégis sokakat foglalkoztat az a gondolat, hogyha a szülési szabadság egy év lenne, talán az egyén is, a népgazdaság is jobban járna. — Az ötlet mindenképpen érdekes, én is gondolkoztam rajta. A gyermekintézmények ugyan telítettek, de ha számuk növekedne, a gyerekek elhelyezése nem jelentene gondot, a vállalatok minden bizonnyal támogatnák az ötletet. Egy év kell a gyereknek. hogy megerősödjön, de utána nyugodtan mehetne közösségbe. A szülési szabadság leteltével a dolgozni akaró anyák gyermekeinek úgyis kell bölcsődét építeni. A következő érv az, hogy a három év alatt kiesnek az anyák a munkából, elszoknak a közösségtől, s a termelés is idegen lesz, hiszen mindig változik az üzem. A gyes valóban nagyon hasznos rendelet, mégsem mondhatjuk azt. hogy teljességgel elérte célját. Korábbi érveimet ismételve — ezzel summázva is beszélgetésünket —, a gyes-t sokan igénybe veszik és népszerű, de sosem árt hasznosabb megoldáson is gondolkodni. Ügy érzem, feltétlenül időszerűek a népesedéspolitikai problémák. Sok még a gondunk, de ezek segítenek abban, hogy* .előrelátóan, megfontoltan hajtsuk végre. Számadó Julianna Az úttörőszervezet, és az egész társadalom életében fontos, s a további mozgalmi munkát meghatározó eseménysorozatra kerül sor a következő időszakban : csapatszintű úttörővezetői értekezletekre, majd városi, járási és megyei, végül pedig a VII. országos úttörővezetői konferenciára. E tanácskozásra való készülődés jegyében folytattunk beszélgetést Nemes Péterrel, a Magyar Üttörők Szövetsége Országos Tanácsának titkárával. — Megítélése szerint az 1976-ban megtartott VI. országos úttörővezetői konferencia állásfoglalásának szellemében tevékenykedtek-e az elmúlt időszakban az úttörőközösségek? — A VI. országos konferencia óta eltelt időszakot elsősorban az jellemzi, hogy kedvezőbb feltételek alakultak ki az ifjúság, a gyermekek összehangolt szocialista neveléséhez : továbbá az, hogy hangsúlyozottan fontosabb lett az úttörőszövetség jelenléte a társadalomban, és teljesebb lett a társadalom jelenléte az úttörőéletben — kezdte válaszát Nemes Péter. — Általában elmondható, hogy javult a gyermekek nevelésében érvényesülő társadalmi munkamegosztás, ennek következtében kedvezően alakultak a nevelőmunka feltételei is. Az úttörőszövetség a korábbiaknál is rendszeresebb, folyamatosabb segítséget kapott a pártszervektől és bizottságoktól. Kedvezően változott a felnőttek, a szülők, a pedagógusok és az úttörő- mozgalom kapcsolata, fejlődött az iskola és az úttörő- csapatok együttműködése. Növekedett a csapatok szerepe az iskola életében; tartalmas együttműködés valósult meg a gyermekek nevelésében, az úttörő- és iskolai programok szervezésében. Ugyanakkor meg kell említeni azt is, hogy nem egy helyen romlottak az úttörőszövetség munkájának feltételei. Nem tudnak élni a jobb feltételekkel, a jobb körülményekkel, illetve sok új gond, új feszültség is jelentkezett, olyanok, amelyekre a VI. konferencia előtt, vagy az eltelt időszakban még nem. lehetett számítani. Az viszont örvendetes, hogy szövetségünk tevékenységében, programjában jobban igazodott a gyermekek gondolatvilágához, fantáziájához. — Az 1978 tavaszán sorra kerülő VII. országos konferencia mennyiben, és miben hozhat, illetve miben szükséges, hogy újat hozzon? — Egyetlen mondatban válaszolva; az eddiginél engedjünk nagyobb teret a gyermekek kezdeményezéseinek, öntevékenységének, és legyen még játékosabb, a gyermekek életkorához igazodó, ugyanakkor politikai nevelési céljainkat jól szolgáló az úttörőélet. Az úttörőközösségek tevékenysége ugyanis általában az iskola kereteire építve valósul meg. Az iskola bázisán létrejött úttörőcsapat azonban sok helyen még ma sem tudja megfelelően biztosítani azt a cselekvési teret, ahol a gyerekek a maguk által választott tisztségviselők irányításával önállóan szervezhetnék saját életüket, amelybe közvetve természetesein segítenek a felnőtt vezetők is. Itt a legáltalánosabb probléma az, hogy a felnőtt vezetők sokszor ugyan a gyerekek érdekében, de végeredményben helyettük, úgy is mondhatom, nekik, de nélkülük szervezik a programokat. így azután a gyerekeket csupán a programban való részvételre, a feladatokhoz való alkalmazkodásra teszik alkalmassá. A másik gond: a követelményeket nem mindig sikerül a gyermekek fejlettségi szintjéhez igazítani, és megfelelően gyermekszerűvé tenni. Mindebből következik — és ezt szükséges a soron következő konferencián is meghatározni —, hogy olyan úttörőprogramra van szükség, amely megfelelő politikai, közösségi tartalommal rendelkezik, összefüggésben van a gyerekek igényeivel, és a gyermeki kíváncsiságra, játszani vágyásra építi módszereit. Nagyon fontosnak tartom, hogy az úttörőmozgalomban is kapjon nagyobb szerepet a fizikai jellegű, ténylegesen értékeket alkotó termelőmunka, illetve a közösségi élet igényeiből fakadó önkiszolgáló munka. A testedzés legyen mindenki számára kötelező, mindennapos, és az úttörőközösségek programjának állandó eleme. S végül, még egy nagyon lényeges momentum: az aktuális társadalmi, politikai események, évfordulók minden gyermek számára érdekes feladatokat kínálva, az üres formaságokat kerülve valósuljanak meg. — Ha Ön csapatvezető lenne, hogyan készítené elő az úttörővezetői értekezletet, miben kérné az irányító pártszervek és az iskolavezetés támogatását? — Az úttörővezetők tanácskozása olyan fórumot jelent, amely arra hivatott, hogy számot vessünk, önvizsgálatot, önértékelést Végezzünk szövetségünk tevékenységéről, mérlegeljük a gyermekek és a társadalom elvárásait, és ennek megfelelően döntsünk a további feladatokról. Az értekezletek, konferenciák számon kérik választott vezetőiktől, mit tettek, hogyan intézték ^ a korábban meghatározott feladatok alapján az úttörő- mozgalom ügyeit. Nos, mindez magában foglalja az úttörőmozgalom vezetőinek, közöttük a csapatvezetőknek a tennivalóit, és jelzi felelősségüket. Mert hiszen felelősek vagyunk azért, hogy a beszámolóban — és a csapat előtt ál-ló feladatok megoldására javasolt teendőkben — a tények, valóság tükröződjön, s nem kevésbé azért, hogy a válaszokban benne legyen a gyermekek véleménye is. Ezeknek és még sok más kérdésnek a megválaszolásánál őszintének kell lenni, és figvelnünk kell mások véleményére is. Mindenekelőtt a párt és a KISZ-szervek, szervezetek véleményére, hiszen az úttörőközösségek kapcsolatai közül a párttal és a KISZ-szel kialakított kapcsolat a legfontosabb. Vizsgáljuk meg alaposan a pártszervekkel, társadalmi szervekkel, párttagokkal való együttműködés tartalmát, elemezzük, élnek-e az úttörőközösségek azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a pártszervezetek, a párttagok jelenthetnek. Azután: milyenek a KISZ-úttörő testvérkapcsolatok? Mindezeket megvizsgálni, s az adott csapatnál, úttörőközösségnél a jelenlegi helyzetet reálisan felmérni — ez közös tennivaló, s ebben messzemenően kérjük és várjuk a párt-, társadalmi szervek, a KISZ- esek és az iskolavezetés támogatását is — fejezte be a beszélgetést az úttörőszövetség titkára. Tóth Ibolya nUWMHHMHHHHHHMHHHUWMMHMMMMIM Orosházán, a Szabadság -téri parkban szívesen üldögélnek fiatalok és idősek: igyekszenek kihasználni a nyár gyorsan múló melegét... EWn. női f/lil Nemzetközi Szemle A folyóirat első három cikke napjaink egyik legégetőbb kérdésével, az enyhülést veszélyeztető erők, köztük a NATO tevékenységével foglalkozik. összeállítás olvasható különböző nyugati lapokból vett értékelések alapján a nemrég lezajlott bonni csúcstalálkozóról, amely a tőkés világ- gazdaság problémáiba nyújt betekintést. Részleteket közöl a folyóirat a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége XI. kongresszusán elhangzott Tito-beszédből, amely alapján Jugoszlávia bel- és külpolitikájával ismerkedhet meg az olvasó. A Srí Lanka-i Kommunista Párt X. kongresszusának tézistervezetéből ugyancsak részletek találhatók a Nemzetközi Szemlében. Jegyzékek, okmányok alapján érdekes összeállítást tár az olvasó elé dr. Kende István a kínai—vietnami viszony alakulásával kapcsolatos diplomáciai helyzetről. S végül, a Le Monde diplomatique c. francia folyóirat cikke az Iráni Császárság gondjait elemzi. Népesedéspolitikánk tapasztalatai Békés megyében
