Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-15 / 218. szám

1978. szeptember 15., péntek Tanács- és vb-ülésekről jelentjük Új klub Kondoroson Hz a drága, ami rossz (Folytatás az 1. oldalról) miség részvételét a község közművelődésében. Az iskola párttitkára, Priskin Mátyás hozzáértésről tanúskodó hoz­zászólásában kérte a ta­nácstagokat, a község irá­nyítóit, hogy az anyagi tá­mogatás mellett tekintélyük­kel, alakuló szemléletükkel is segítsék a művelődés ügyét Gerendáson. Határo­zati javaslatot fogadtak el az egységes irányítású iskola és művelődési ház rendszer bevezetésének kidolgozásá­ról, valamint arról, hogy a művelődési ház fejlesztése érdekében a megyei szervek­től is anyagi támogatást kér­nek. A tanácsülésen megtár­gyalták még a későbbiekben a vb-határozatok eredmé­nyességét, s a hatósági mun­ka és ügyintézés törvényes­ségét segítő tanácsi felada­tokat. Mezőhegyes Csütörtökön Mezőhegyesen, a pártbizottság nagytermé­ben ülést tartott a nagyköz­ség tanácsa. Kassai Béla ta­nácselnök adott beszámolót az egyik legfontosabb napi­rendről, a nagyközségi ta­nács V. ötéves tervének idő­arányos végrehajtásáról, va­lamint a ciklusprogram eredményeiről és annak mó­dosításáról. Megállapította egyebek mellett, hogy je­lentős eredményeket értekei a különböző . felújításokon. Sor került a 3-as számú or­vosi rendelő, a Kozma Fe­renc utca 26. szám alatti la­kások, az 1-es számú álta­lános iskola tetőszerkezete, a filmszínház fűtőberendezése, az 1-es számú napközi ott­honos óvoda felújítására, folyamatos a munkg a ta­nácsháza külső és belső fel­újításában. A lakásépítés közművesítéséhez négymillió forint állami hozzájárulást kaptak. Ennek eredménye­ként meggyorsult a munka. Elkészült 60 lakás, a kivite­lezők át is adták, azonban a lakók beköltözésére csak a tömbfűtő üzembe helyezése után kerülhet sor. Az ere­deti tervben a nevelési köz­pont beruházásának meg­kezdése az ez évi tervben szerepel. A tervező- és elő­készítő munka megkezdő­dött, ami csaknem 700 ezer forintba kerül. A tervidő­szak első három évére 300 ezer forint értékű járda épí­tését tervezték. Ami dicsére­Kétszázötven növendék a békési zeneiskolában A földrengés sújtotta Bé­késen a zeneiskola épülete is károkat szenvedett. Az új tanév megnyitásának azon­ban már semmi akadálya: a városi tanács mintegy 90 000 forintos költséggel tataroz- tatta az épületet. A beíratások és a pótbe- íratások is befejeződtek: a zeneiskola 250 növendékkel kezdte meg szeptember 14- én a tanítást. Az iskola az 1. sz. általános iskolával kö­zösen a fegyveres erők nap­ján, szeptember 29-én ün­nepi műsort ad, melyen részt vesz a város ÁFÉSZ- kamarazenekara Fejes An­tal vezényletével, a munkás­kórus, melynek karnagya Kökéndi József és a békési városi úttörő és ifjúsági fú­vószenekar, karnagya Bodri János. A közreműködő 1. sz. általános iskola énekkarát Biró Józsefné vezényli. A békési zeneiskola tanu­lói október 1-én a zenei vi­lágnapot intézetükben ren­dezett hangversennyel ün­nepük majd meg. Üveg, porcelán, kerámia, dísztárgyak Kép, szöveg: Balkus Imre Ha egy kiállításra lehet olyan jelzőt használni, hogy im­pozáns, úgy a szeghalmi járási Móricz Zsigmond Művelődési Központ nagytermében szeptember 13-án, szerdán délelőtt megnyílt Amfora kiállítására ez ráillik. Minden bizony­nyal ez a magyarázata annak, hogy a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ és az Amfora—ÜVEGÉRT Kereskedelmi Vállalat által közösen rendezett üveg, porcelán, kerámia és dísztár­gyak vásárral egybekötött kiállításnak már a megnyitás utá­ni órákban nagyon sok látogatója volt. Az Amfora— ÜVEGÉRT szebbnél szebb üveg-, porcelán készleteket, egyedi kerámiai különlegességeket bocsátott az ÁFÉSZ rendelkezé­sére. A kiáUítás szeptember 17-ig látható Szeghalmon, majd szeptember 20—24. között Körösladány, szeptember 27. és ok­tóber 2. között Füzesgyarmat háziasszonyai gyönyörködhet­nek a szép tárgyakban. Októberben Szeghalmon, a Béke úton olyan szakboltot nyit az ÁFÉSZ, melyben az üveg-, porce­lán- és a kerámiaárusítás jelenti a fő profilt, itt kapnak he­lyet még a gyermekjátékok és a legkülönbözőbb ajándék- tárgyak is. tes, több mint hárbmszoro- sát, majdnem egymillió fo­rintot fordítottak erre a cél­ra. A község lakossága soha nem látott aktivitással vé­gezte el a több mint 13 ezer négyzetméter helyben dön­gölt betonjárda építését, il­letve felújítását. Biharugra Biharugrán, a végrehajtó bizottság ülésén Kiss Zoltán titkár tett javaslatot első­ként a szeptember havi ta­nácsülés előkészítésére, majd beszámolót adott az ez évi költségvetés végrehajtásáról. A község lakossága az első félévben több mint 100 ezer forint értékű munkát vég­zett társadalmi összefogással a község gazdagításáért. Kemmes Kevermesen a végrehajtó bizottsági ülésen nagy ér­deklődéssel hallgatták és vi­tatták meg Nagy Antal tan­folyamvezető beszámolóját a felnőttoktatás helyzetéről. Szervezetszerű tanfolyamot indítottak a községben, és az utóbbi négy évben nyolcva- nan fejezték be eredménye­sen a dolgozók iskoláját. Szeptember a közelgő telet juttatja eszünkbe. Mind ak­tuálisabb lesz a felkészülés a téli fűtési szezonra. Amel­lett, hogy minden háztartás­ban, irodában, gyárban fe­lülvizsgálják a kazánokat, cserép- és olajkályhákat, gáztüzelésű berendezéseket, mind időszerűbb lesz gon­doskodni az egyénileg fű­tőknek a szilárd vagy folyé­kony tüzelőszer beszerzéséről is. Erről kértünk tájékozta­tót Békéscsabán, a tüzelő- szer- és építőanyag-kereske­delmi vállalattól, hogyan áll­nak megyénkben a tüzelő­anyag-ellátás biztosításával. Mint megtudtuk, a hazai szenekből, elsősorban a bar­naszénből az ellátás megfe­lelő, kivétel nélkül minden telepen kapható. Azonban az imnortszén ellátása — mint a lengyel lángborsószén, az NDK-brikett — nem kielé­gítő. S ez már kétéves prob­léma, Éppen ezért a TÜZÉP csak úgy tudja biztosítani kellőképpen az ellátást, hogy 50 százalékban hazai szenet kínálnak a vásárlóknak. Azaz, kazánfajtától függően hazai termelésű kokszot, ap­rószenet, illetve brikettet ajánlanak keverésre. Ennek kielégítésére a felkínált szén­készlet mintegy 2500 tonná­val több a megyében, mint az elmúlt évben. Brikettből, kokszból azonos mennyiségű Gyoma példáját követve, a megyében, második helyen alakult meg Kondoroson a TIT-előadók és pártpropa­gandisták klubja. Hétfőn es­te dr. Kurucz Imre, a TIT főtitkára avatta fel az új klubot, majd előadást is tartott az Értelmiség helye és szerepe a közművelődés­ben címmel. Az ünnepélyes megnyitón Szeljak György, az MSZMP Békés megyei Bizottságának osztályvezető-helyettese és dr. Krupa András, a TIT megyei titkára beszélgetett a község vezetőivel, s a jól dolgozó TIT helyi szervezet tagjai­val. Az ismeretterjesztő elő­adások népszerűségének bi­zonyítéka az is, hogy tavaly 120 előadást tartottak a községben. Az új klub prog­ramját is jóváhagyták az alakuló esten. Az előadások témája közül néhány példa ízelítőül: a közösségi, a cso­port és az egyéni érdek, a tsz-ek jogi kérdései, tájé­koztató a Békés megyei föld­rengésekről. található a telepeken, mint tavaly. Szénből az elmúlt években csökkent, ugyanakkor a bri­kett iránti kereslet megnőtt. Ez utóbbiból már tavaly mintegy 2500 tonnával töb­bet .értékesítettek. Mindez jobbára a korszerű kazán­központi fűtések bevezetésé­nek, illetve a gázfűtés elter­jedésének tulajdonítható. A tűzifaellátás is akado­zik. Egy-két telepen — köz­tük Békéscsabán — napja­inkban nem is kapható. Amint azt jelezték, ez csak átmeneti állapot A szállítási kapacitás, a vagonhiány mellett az elmúlt napi eső­zések — vagyis az erdei utak járhatatlansága — akadá­lyozza a folyamatos szállí­tást. A háztartási tüzelőolaj-el­látásban nincs fennakadás. A nyári engedményes vásár időszaka alatt szállítási ne­hézségek, torlódások ugyan adódtak, de mind több csa­lád szerezte be téli folyé­kony tüzelőanyag-készletét. Így ma már egyenletesebb a kereslet, ezáltal folyamato­sabb az ellátás is. A jövőt illetőn minden igényt ki tudnak elégíteni a telepek a különböző halmaz- állapotú, fajtájú tüzelőanya­gokból, legfeljebb választék- hiánnyal lehet számolni. O toronyban — melyet jelképes tanúlságai miatt érdemes e gon­dolatsor elején fölidézni, s mely Prágában, a Károly- hid közelében emelkedik —, különös rendeltetésű vas­ketrec látható. A minőségvé­delem sajátos eszközeként arra szolgált hajdanában ez a zárka, hogy benne ál­lítsák pellengérre a céhta­got, aki nem átallott az előírtnál rosszabb minősé­gű vagy kisebb súlyú ter­méket forgalomba hozni. Nem tudni mire vezetne, ha ezt a módszert a mi keres­kedelmi felügyelőségeink is átvennék; annyi bizonyos, hogy kohászatunk aligha győzné anyaggal a vasket- recgyártást. Dehát ne tréfálkozzunk azon, aminek a fele se tré­fa; maradjunk inkább a prágai muzeális emlék mé­lyebb jelentésénél — an­nál, hogy a minőségrontás­sal szemben a társadalom­nak már évszázadokkal ez­előtt is nyomatékos szank­ciók alkalmazásával kellett védekeznie. Nos, ilyen vé­dekező intézkedésekben ép­penséggel ma sincs hiány: legutóbb 1974-ben szabá­lyozta átfogó határozatban a. kormány az áruk és szol­gáltatások minőségvédelmé­vel összefüggő teendőket, 1976-ban ugyancsak minisz­tertanácsi rendelet rögzí­tette a lakossági javító-kar­bantartó szolgáltatások mi­nőségi biztosítékait, az anyagi következményeket pedig részint újraszabá­lyozta a polgári törvény- könyv. Szabályokat és hatá­rozatokat még jócskán so­rolhatnánk, ám az olvasó méltán tűnődhetne e sza­bályok nem éppen vasket- recszigorán, a boltokban szerzett, olykor baljós ta­pasztalataira hagyatkozva. Érdemes azonban most egy olyan szankcióra, kö­vetkezményre utalnunk, amely a minőséget termelői oldalról már ma is nagy mértékben befolyásolja, s hatása a jövőben — bizo­nyossággal állítható — mind nyomatékosabbá vá­lik. Ez pedig ama közhely- lyel fejezhető ki, hogy ami rossz az egyszersmind — drága is. Közelebbről ez azt jelenti, hogy a nem kielégítő minő­ség egész sor hátrányos kö­vetkezménnyel jár a terme­lővállalat számára, beleért­ve bizonyos közvetett kö­vetkezményeket is. Ami a közvetlen hátrányokat, te­hát a költségnövelő hatáso­kat illeti, az ezzel kapcsola­tos tények olykor nem fe­jezik ki elég megbízhatóan a helyzetet. Egy kohó- és gépipari vizsgálat megálla­pította például, hogy válla­latainak minőséggel kap­csolatos vesztesége — ide sorolva a selejt, a minőségi kötbér, a garancális költség forinthatásait —, összevet­ve a nettó árbevétellel 1970- ben 1,86 százalék volt, 1976-ban pedig 1,54-re mér­séklődött. A mutató, részint a csekély aránnyal, részint csökkenő mértékével okot adhatna a derűs elégedett­ségre, ha azok a bizonyos közvetett — és mutatókban aligha kifejezhető — hatá­sok nem csatlakoznának az előbbiekhez. Erről szólva nem árt kö­zelebbről szemügyre ven­nünk a minőség mai, kor­szerű fogalmát, mert ily módon kitűnik, hogy a pia­ci értékesíthetőség tö­mérdek feltétele sűrűsödik ebben a szóban. A technikai színvonaltól az esztétikai hatásig, a megbízhatóságtól a termék újdonságértékéig, az árral egybevetett tar­tósságtól a csomagolásig tu­catnyi tényező rangsorolja a minő&get. Jellemző, hogy az Európai Minőségi Szer­vezet számításai szerint ma már az optimális minő­ség garantálása, feltételei­nek folyamatos megterem­tése a korszerű vállalatok­nál eléri a termelési költ­ségek 12—15 százalékát. A minőség egyenetlensége, vagy tartósan alacsony szín­vonala — az imént említett „minőség-költségek”' lefa­ragása — végül is ahhoz a következményekhez vezet, amit a közmondás oly szemléletesen érzékeltet : olcsó húsnak híg a leve... A gyenge minőség ugyanis előbb-utóbb mindenképpen korlátozza az értékesítést, vagy mérsékli az elérhető árat. Átmenetileg bizonyos hiányzó termékek piacán ezt a hatást ellensúlyozhat­ja a kereslet. Am ezúttal is közbeszól az a tartósan hát­rányos következmény, hogy az ilyen típusú értékesítésre berendezkedő vállalat tech­nológiailag elmarad, kor­szerűségben megreked, s ezért előbb utóbb magas árat kell fizetnie. Ami pe­dig a külföldi értékesítést illeti — s ehhez napjaink exporttapasztalatai bőség­gel nyújthatnak példákat —, a minőség, illetve az el­érhető ár viszonya érzékle­tes pontossággal igazolja : ami rossz, az drága — más szóval: a gyenge termékmi­nőség mindenképpen visz- szahat a bevételekre. I előbb utóbb ez a kö- vetkëzmény, töltheti I be azt a nyomatéko- sító szerepkört, amit haj­danán, ott a Károly-híd mellett a vasketrec volt hi­vatott a társadalom védel­mében teljesíteni ! Tábori András Szén, tűzifa, háztartási olaj Tüzelőanyag-ellátás Jelentkezés a dolgozók általános iskoláiba Az elkövetkező hetekben megkezdődik az új tanév a dolgozók általános iskolái­ban, a jelentkezések azonban még nem zárultak le. A továbbtanulni szándékozók a dolgozók önálló általános is­koláiban. az általános isko­lák mellett működő tagoza­tokon, az üzemi kihelyezett osztályok szervezőinél és a munkahelyi oktatási felelő­söknél tájékozódhatnak, il­letve jelentkezhetnek. Az Oktatási Minisztérium tájékoztatót állított össze, amelyből az érdeklődők vá­laszt kaphatnak kérdéseikre. A tanulás számos formáját kínálják az idén is az isko­lák. A szervezett, úgyneve­zett iskolarendszerű tanulás keretében az alapismereti I. tanfolyam 5 hónapja után, az 1—2. osztály elvégzéséről kaphatnak bizonyítványt a résztvevők. Az alapismereti II. tanfolyamra az általános iskola 2., vagy 3. osztályát elvégzett, az írásban, olva­sásban és számolásban még segítségre szoruló felnőttek jelentkezhetnek. Ez a tan­folyam is 5 hónapig tart. Az 5—6., a 7. és 8. osztályt há­romféle formában : esti és levelező tagozaton, illetve intenzív tanulással lehet el­végezni. A minisztérium tá­jékoztatója felhívja a to­vábbtanulni szándékozók fi­gyelmét arra. hogy a tanulás formáit korábbi végzettsé­gükkel, a tanulásra fordítan­dó idejükkel, és családi, munkahelyi körülményeikkel összhangban válasszák meg. Az esti tagozaton például a tananyag jelentős része el­sajátítható a tanítási órán. Akik tehát önállóan nehezen tanulnak, vagy lakásviszo­nyaik, családi körülményeik miatt nincs lehetőségük el­mélyült otthoni munkára, az esti tagozatos tanulást vá­lasszák. Egy-egy osztály el­végzésének időtartama 10, a mezőgazdasági területeken 6. hónap. Hetenként két taní­tási nap van — a mezőgaz­dasági területeken hetente három — s egy-egy alka­lommal öt tanítási óra. A hetedikeseknek és a nyolca­dikosoknak beszámoló és évvégi vizsga nincs. A levelező tagozatra első­sorban azok jelentkezzenek, akiknek a körülményei nem engedik meg, hogy esténként részt vegyenek a közös fog­lalkozásokon, vagy akik ké­pesnek érzik magukat a tan­anyag önálló elsajátítására. Egy-egy osztály elvégzésének időtartama azonos az esti ta­gozatéval. A levelezőknek az iskolák hetenként egy kon­zultációs napot tartanak. Az intenzív tanfolyam a levelező tagozat különleges formája, ahol sok elmélyült otthoni munkára van szük­ség. Egy-egy osztályt 16 hét alatt lehet elvégezni, ez idő alatt az iskolák 80:—80 taní­tási és konzultációs órát tar­tanak a hallgatóknak. A Mindenki iskolája adásai közvetlenül ezt a tanulási formát segítik. A résztvevők tanév közben beszámolót, a tanfolyam végén pedig vizsgát tesznek minden tárgyból. Intenzív tanfolya­mok szeptemberben, illetve februárban indulnak, s ezek­re a 20. életévüket betöltött dolgozókat várják. Egyéni tanulással is mód van az általános iskolai ta­nulmányok elvégzésére, il­letve befejezésére. Az erre vállalkozóknak csupán a vizsgán kell megjelenniük. A vizsgaidőszakok: január, április, június, és szeptem­ber. Vizsgára egy hónappal korábban a legközelebbi dolgozók általános iskolájá­ban lehet jelentkezni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom