Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-10 / 187. szám

1978. augusztus 10., csütörtök Takarékpénztári szakemberek tanácskozása Augusztus 15-től 20-ig: Munkavédelmi újítások kiállítása A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa Békéscsa­bán, a Sebes György Köz- gazdasági Szakközépiskolá­ban rendezi meg a munka- védelmi újítások kiállítását, amelynek a megnyitója augusztus 15-én, délelőtt 10 órakor lesz. Ezután az SZMT székházában dr. Szilvássy Zoltán, az Országos Találmá­nyi Hivatal elnökhelyettese A munkavédelmi újítások terjesztésének problémái címmel előadást tart. Az augusztus 20-ig, napon­ta reggel 8-tól, délután 6-ig nyitva tartó 'kiállításon száz­Palackba zárt alkotókedv Tegnap, augusztus 9-én az Országos Takarékpénztár Békés megyei Igazgatóságán az idei betétgyűjtésről, az eddigi eredményekről és a második félév lehetőségei­ről értekeztek az OTP, a ta­karékszövetkezetek képvi­seletében a MÉSZÖV, vala­mint a posta képviselői. Az Országos Takarékpénztár központjából Horváth And­rás osztályvezető-helyettes vett részt az értekezleten. Értékelték az első félévi eredményeket, s megállapí­tották, hogy Békés megye lakossága az eddigiekhez hí­ven, rendszeresen takaré­koskodik, sőt mintegy 300 millió forinttal gyarapította a takarékbetét-állományt. Az összegeket az OTP-fiók- nál, de jelentős részben a postahivataloknál és a taka­rékszövetkezetekben helyez­tek el. A jövőben anyagi támo­gatással segítik a felnőtt kort elért és az életbe kilé­pő állami gondozott fiatalo­kat — erről intézkedik az oktatási miniszter most meg­jelent rendelete. Az állami gondozottak kö­zül — a felnőttkort elérve — évente több mint 2000-en hagyják el nevelőintézetüket és kezdenek önálló életet. A rendelet egyebek között leszögezi: a gyermek- és ifjúságvédő intézetek, neve­lőotthonok feladata annak előkészítése, hogy a családi támogatást nélkülöző állami gondozottak megalapozot­tabb körülmények között kezdhessék meg önálló éle­tüket. Ennekf'keretében az őket gondozó intézmények­nek arra kell törekedniük, hogy az érintett gyermekek tanulmányaik sikeres befe­jezésével lehetőleg valame­lyik szakma elsajátításával is készüljenek az önállóság­ra. A rendelet szerint 18. évé­nek betöltése után minden arra érdemes állami gondo­zottat anyagi támogatásban is lehet részesíteni, ha nem rendelkezik önálló vagyon­nal. Ez a támogatás megil­leti azokat is, akik tovább­tanulnak és tanulmányaikat eredményesen fejezték be. Az érintettek legkorábban 18. életévük betöltésekor: a volt állami gondozottak ta­nulmányaik befejezése előtt fél évvel, azok pedig, akik családot kívánnak alapítani, házasságkötésük előtt 30 nappal kérhetnek támoga­tást intézetüktől. Augusztus 8-án, kedden este Békéscsabán, a szabad­téri színpadon lépett fel az Állami Népi Együttes. Bár az idő nem sok jót ígért az estére, hiszen fél 7 tájban még javában zuhogott az eső, 8 órakor több mint 600-an várakoztak az előadás kez­désére, amelyet az el-elindu- ló eső miatt, egyszer meg is kellett szakítani. Akik ekkor Szó esett arról, hogy me­gyénkben a munkabérek és a közvetlen juttatások ösz- szege az országos átlagnál gyorsabban nőtt. Megfelelő megyénk iparának termelé­se, s a kedvezőtlen időjá­rás ellenére jók mezőgazda­ságunk eredményei is. Ez biztató a második félévi ta­karékossági tervek teljesíté­sére és várhatóan tovább nö­vekedik a betétállomány. Minden remény megvan ar­ra — állapították meg —, hogy 1978-ban mintegy fél- milliárd forinttal nő a be­tétállomány, s így az év vé­gére meghaladja a négymil- liárd 300 millió forintot. Az értekezlet résztvevői vállalták, hogy tovább javít­ják, gyorsítják az ügyfelek kiszolgálását, s udvarias és pontos munkával teljes mér­tékben kielégítik a betétesek igényeit. A kérelmek elbírálására — megyénként — bizottsá­gok alakulnak, amelyek — amellett, hogy döntenek a támogatásról és összegéről — más módon is segítséget nyújtanak majd a rászoru­lóknak. Egyebek között — hogy az érintettek lakáshoz juttatását elősegítsék — fel­veszik a kapcsolatot a fiatal munkahelyével és saját te­rületükön, főleg vidéken fel­kutatják a lakás céljára al­kalmas ingatlanokat, ked­vezményes lakásépítési lehe­tőségeket, s ehhez állami tá­mogatást szavaznak meg. A bizottságok az említetteken kívül részt vállalnak a la­káshoz juttatás egyéb lehe­tőségeinek megteremtésében Bővítik az eleki Az eleki községi könyv­tárban több mint 19 ezer könyvből válogathattak az olvasók. Ennek nagy részét jelenleg csak a raktárban tudják elhelyezni, mivel a felnőtt, és gyermekkönyvtár helyiségében nincs hely megfelelő mennyiségű könyv elhelyezésére. Ezen is segít majd az a két hete elkezdett átalakítás, amely előrelátha­tóan ez év szeptemberében fejeződik be. A KIOSZ régi helyéről el­költözött, s az így felszaba­dult épületrészt a könyvtár bővítésére használják fel. A sem futamodtak meg, azokat kitartásukért kárpótolta a hangulatos szép előadás. Különösen tetszett az „Bbte a fonóban” című Gulyás—Rá­bai koreográfia, amelynek játékossága, csipkelődő han­gulata mindenkit megraga­dott. Az „Enyém a meny­asszony” című, hegyközi la­kodalmat megidéző Daróczi Székely Madár-fotókiállítás nyílik Gyulán Tizenharmadik alkalom­mal hirdette meg a megyei tanács művelődésügyi osztá­lya, Gyula város Tanácsa és az Erkel Múzeum a Székely Aladár országos fotópályáza­tot. A fotóművész emlékére rendezett pályázatra 71 fo­tós 200-nál is több műve ér­kezett. Az emlékbizottság ál­tal legjobbaknak ítélteket láthatjuk augusztus 11-én, pénteken délután 5 órától Gyulán, a Dürer- teremben. A megnyitó beszédet Dér Bajos, Gyula város Tanácsá­nak elnökhelyettese mondja és a díjakat is ő adja át a jutalmazó ttaknak. * * * Tegnap, augusztus 9-én, közel 50 résztvevővel meg­nyílt a hagyományos gyulai fotós tábor. A népművelési intézet, a városi tanács mű­velődésügyi osztálya és az Erkel Művelődési Központ könyvtárat mintegy 100 ezer forintos költséggel felújított könyv­tárban gyermekrészleg és folyóirat-olvasó nyílik. A be­rendezésekre további 50 ezer forintot költenek. A felnőtt­könyvtár egy részét zenei részleggé alakítják át, és öt hallgatót helyeznek el a ze­nekedvelők és a gyerekek nagy örömére, hiszen itt me­sét is hallgathatnak majd. A gyermekkönyvtár köte­teinek gyarapítására, a mun­ka befejeztével további 40 ezer forintot fordítanak a könyvtár dolgozói. —Létai koreográfiát — a műsor zárószámát — vissza is tapsolta a közönség. Az Állami Népi Együttes műsorát tegnap este a gyu­lai, ma este pedig a mező- berényi közönség látja. Képünk az „Este a fonó­ban” egyik pillanatát örökí­tette meg a csabai előadá­son. Fotó: Gál Edit nál több újítást mutatnak be a vállalatok, önálló kiállítá­si része lesz a SZOT Tudo­mányos Kutató Intézetének, a Békés megyei Közegészség- ügyi Járványügyi Állomás­nak, valamint a Táncsics szakszervezeti könyvkiadó­nak. A kiállított újításokat szakmai bizottság értékeli majd, és a legeredményesebb újítók pénz-, vagy tárgyju­talmat. valamint oklevelet kapnak. Az újításokat, védő­eszközöket és propaganda­anyagokat meg- lehet vásá­rolni, vagy meg lehet ren­delni. szervezésében augusztus 19- ig hallgatnak előadásokat a fotósok, de járják ,a várost is, hogy érdekes témákat kapjanak lencsevégre. Tsz az óvodákért Három óvoda bővítésében, illetve építésében segített a közelmúltban a füzesgyar­mati Vörös Csillag Termelő- szövetkezet. A Kossuth ut­cai óvodát, a volt takarék- szövetkezet épületét megvá­sárolva tették az apróságok otthonává. A Klapka úton az elmúlt évben adták át azt az egy­csoportos óvodát, amelynek bővítését az idén vállalták a tsz brigádjai, társadalmi munkában. Az új épületrész már tető alatt van, s az át­adásra előreláthatóan szep­tember végén kerül sor. A közel egymillió forintos be­ruházással épült új óvodá­ban — amelyhez a helyi ta­nács 150 ezer forintot biz­tosított — 40 gyermek ellá­tásáról gondoskodnak majd. Kertészszigeten korábban csak idényjellegű óvoda mű­ködött. A termelőszövetke­zet a dolgozó szülők gond­jain akar enyhíteni akkor, amikor egy szolgálati lakást ajánlott fel. Itt alakították ki azt az óvodát, amelyben 30 kertészszigeti apróság fel­vételét, ellátását biztosítják a jövőben. Nagyhalfogó verseny lesz Több mint 300 felnőtt és ifjúsági sporthorgász neve­zett be arra a nagyhalfogó versenyre, amelyet a Körös­vidéki Sporthorgász Egyesü­let rendez augusztus 12—13- án, szombaton és vasárnap a csárdaszállási horgásztanyán. Az évenként megismételt halfogóverseny szombaton délután kezdődik, az ered­ményhirdetésre vasárnap délelőtt kerül sor. Tiltott határátlépés A mezőkovácsházi járási rendőrkapitányság eljárást indított Pintér György 30 éves foglalkozás nélküli, büntetett előéletű kiskunfél­egyházi lakos ellen, aki jú­lius 28-án hajnalban Kever- mesen illegálisan átlépte a határt, azzal a szándékkal, hogy Románián és Jugoszlá­vián keresztül Olaszországba távozik. A román határőrök azonban elfogták és átadták a magyar hatóságoknak. A battonyai járásbíróság gyor­sított eljárással egy év és kéthónapi börtönbüntetést szabott ki Pintér Györgyre. Az ítélet jogerős. O ovács A. aranykezű szakmunkás, annyi szent. Szerszámkészí­tő. Olyasféle az a vasasok között, mint a tízpróba az egy versenyágra specializá­lódott atléták gyülekezeté­ben. Sutákat kérdezek, ér­zem, de ő csak áll rettenthe- tetlenül, az olyan emberek biztonságával, akiknek, ami­be csak belefognak, biztos sikerül. Se szeri se száma újításainak. A többiek a mű­helyben, ha elhaladnak mel­lette, valósággal megsüvege- lik. „Mi a gazdasági rutin­munkája?” — szegezem ne­ki hirtelen a magammal ho­zott kérdést, gondolván, biz­tos van neki ilyen. Mielőtt válaszra méltatna, megelőzi az idegenvezetőmül szegő­dött újítási előadó, aki ma­gából valósággal kikelve ri­posztozza: „Mit gondol az új­ságíró elvtárs! Kovács elv­társ a fejével dolgozik!” Alighanem szentségtörést kö­vettem el, pedig megfordul- tam már hasonló műhely­ben párszázszor. Szóval: Ko­vács A. csakugyan „kötetle­nül gondolkodik”. Jár-kel a monstre üzemben, figyel. Az­tán megáll mondjuk egy présgépnél, szól az asszony­nak, hogy „ugyan állítaná már le pár percre, drága”, s mikor moccanatlan a masi­na, kivesz belőle valamit — hívei szerint „a lelkét” —, hümmög kettőt-hármat, s odaszól a főművezetőnek, vagy aki vezető éppen ott van, hogy magával vinné né­hány napra ezit a micsodát. „Vigye csak; Kovácskám”, s már kezdődhet is a vissza­számlálás. Három nap eltel­tével visszafelé lejátszódik az iménti jelenet, amely termé­szetesen csattanóval végző­dik. A sajtológép teljesítmé­nye jó egyharmadával meg­nő, s már be is van vezetve az újítás, mielőtt elfogadták volna. Sokan most azt gondolják, hogy ilyen meséket írna An­dersen, ha ma élne, s ha te­szem azt, SZOT-díjas volna, pedig Kovács A. élő alak, méghozzá nem is egy van belőle. Abban viszont igaza van a kételkedőnek, hogy maga a történet túlságosan is jól olajozott. A legtöbb újítás átmegy vagy tíz ké­zen, s bizony a fogadtatását illetően nem mindenhol egy­forma az értelmezés. Közben telik-múlik az idő, ami álta­lában nem tesz jót az újító alkotókedvének. Van úgy, hogy fél év is eltelik biztató szó nélkül. Ennek ellenére az újítási mozgalom virágzik, alig hallani olyan vállalat­ról, ahol panaszkodnának. Átnéztem jó néhány válla­lat újítási „bizonyítványát” s rendre azt tapasztaltam, hogy a fizikai dolgozók vi­szik a. prímet, ők nyújtják be a legtöbb újítási javasla­tot, nekik van a legtöbb el­fogadott újításuk, s termé­szetesen a gazdasági megta­karításban is élen járnak. Augusztus 8-án a kora reg­geli órákban két tűzeset fordult elő Gyulán. A hús­kombinát területén az éj- szákai műszakban Marosán György lakatos, helyi lakos engedély nélkül lánghegesz­tővel dolgozott. A berendezés szabálytalan használata mi­att a dissousgáz a vezeték­ben visszagyulladt. A kár összege eléri a 3500 forintot. Marosán Györgyöt fegyelmi úton felelősségre vontaik. Valamivel később a Lenin út 8. szám alatt, Puskás Sán­dor lakóházának melléképü­Ennek megfelelően a kalku­lált és eszmei díjból is ők veszik fel a nagyobb sum­mát. Mondhatni: így van ez rendjén. Hiszen a brigádver-, senyben az újítások révén hozott megtakarítás sokat je­lent a címek odaítélésénél. Engem mégis az izgat, hogy érvényesül-e bizonyos fé­kező hatás ebben a nagyra hivatott mozgalomban ? A legtöbb iparjogvédelmi elő­adó elsőre erre diplomatiku­san csak annyit- mond: „Ha nem csökken az újítások száma, márpedig nem csök­ken, akkor nem beszélhetünk fékezésről”. Majd hozzáte­szik: „Más a helyzet annál, akit már ért valamilyen ku­darc. Az legtöbbször nem csinálja tovább”. Alighanem itt van a kutya eltemetve. S mindjárt a bű­vös kifejezés: munkaköri kö­telesség! Ez a szorosan egy­mást követő két szó okozza immár krónikusan az újítási mozgalom legnagyobb gond­ját. Kétségtelen, hogy a mun­kaköri kötelesség határa ak­kor lenne jól Iáható, ha min­denki ismerné a munkakö­rét, lenne arról leírása. Már­pedig — tisztelet a kivétel­nek — ez ma még a legtöbb helyen nincs meg, vagy olyan általános, hogy abba utólag bele lehet magyaráz­ni bármit. Amitől sokaknak elmegy az újítási kedve, vagy legalábbis elmehet, hi­szen a fizetést az a műszaki és adminisztratív értelmisé­gi dolgozó is megkapja, aki rendre csak a rutinfeladatait látja el, s nem töri egyfoly­tában azon a fejét: hogyan lehetne nagyobb hasznára , választott közösségének! Ta­lán szokatlan, amit mondok, mégsem hallgathatom el : ha az újítások jelentős része munkaköri kötelesség, akkor akik soha nem újítanak, azok nem teljesítik a mun­kaköri kötelességüket? Más kérdés, hogy mi késztet em­bereket arra — akik nagyon is ismerik munkakörüket—, hogy csak a „határaikon túl” eresszék szabadra alkotó fantáziájukat... A „nehéz” emberek, per­sze nem hagyják annyiban. A többség azonban, kivált, akik „nincsenek védett kor­ban” nem keresnek jogor­voslást a bíróságon. Q vállalatok év ‘ végi eredménylistáján vala­hol alul, szerényen ott húzódik meg az a forintösz- szeg, melyet az újítások hoz­tak a konyhára. Szép sum­ma valamennyi, mégis arra gondolok : vannak rejtett tar­talékok ezen a téren is. Ru­galmasabb, ösztönzőbb elbí­rálással, ügyintézéssel még több szellem szabadulhatna ki abból a feltehetően nem is túlságosan konmfortos pa,- lackból — a vállalatok s rajtuk keresztül a népgazda­ság hasznára. létében a sugárzó hőtől fel­robbant egy propán-bután gázpalack, majd tűz keletke­zett. A kár értéke hétezer forint. Puskás Sándor eny­hébb füstmérgezést szenve­dett. Mindkét helyen a gyulai és a békéscsabai tűzoltók fé­kezték meg a lángokat. A két esetben sok a közös vo­nás, de a leglényegesebb az, hogy az éghető gázokkal ösz- szefüggésben fokozottabban kell betartani a biztonsági előírásokat. Rendelet a felnőtt kert állami gnndnznttak támogatásáról Megyénkben szerepel az Állami Képi Együttes IS. Kertész Péter Rét tüzeset Gyulán Felrobbant a gázpalack

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom